Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-04 / 284. szám
Mozaik 1998. december 5., szombat i# jdás-Kultúra-Társadalom - Könyvsorozat a közművelődési szakemberképzéshez tanulmányok a művelődés történetéből A Mikszáth Kiadó és a Magyar Művelődési Intézet Tu- dás-Kultúra-Társadalom című művelődési könyvsorozatában a közelmúltban látott napvilágot egy újabb kétkötetes mű Művelődéstörténet címmel, amely tanulmányokat és kronológiát tartalmaz a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből. A könyv, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, B. Gelencsér Katalin szerkesztésében látott napvilágot a köz- művelődési szakemberképzésben tankönyvként használható. A sorozatot H. Kovács Éva szerkeszti. A köteteket rövid angol és német nyelvű összefoglaló egészíti ki. egyrészt közli a közölt tanulmányok bibliográfiai adatait, illetve az ajánlott irodalom jegyzékét is. Mindazonáltal a gondosan válogatott szövegek olyan alapinformációt jelentenek, amelyre építve mind az időszerű szövegértelmezés, mind a további felkészülés lényegesen könnyebbé válhat. Vagyis olyan rendszerezett és kiválóan felépített, jól érthető A sorozatban eddig hat kötet jelent meg, Trencsényi László: Kis kézikönyv az AMK-ról, Földiák András: A kultúra kis krónikája, Trencsényi László: Nevelés és társadalom, He- leszta Sándor: Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény, Németh János István: A kultúra üzenete 1.0, T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években című könyve. Miként arra Heribert Hinzen, a 1IZ/DVV Budapesti Projektiroda igazgatója is utal a kétkötetes gyűjteményes mű előszavában, az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akár a nappali, akár a felnőtt-, illetve posztgraduális képzésben vesznek részt, akár a kulturális felnőttoktatásban érdekeltek, gyakorta nehézségekbe ütközhet a stúdiumokhoz szükséges anyagok megszerzése. A jelen szöveggyűjtemény mindenekelőtt azért pótol hiányt, mert enyhít az alapvető irodalomhoz való rendszeres hozzáférés gondján. Természetesen nem helyettesíti az érdeklődés, illetve a szakmai tudás elmélyítéséhez szükséges és ajánlott irodal- _ mat. Olyannyira nem, hogy a tanulmánygyűjtemény végén Az első kötet borítója: Biblia, Kódexíró (Baruch próféta) Ml ni ■ ■ j hatalmas adatbázist kínál, amelynek használhatósága és haszna úgyszólván magától értetődő. Elegendő, ha az említetteken túl például a magyar művelődés főbb kronológiai adatainak összeállítására, további információsorokra stb. gondolunk. Miként azt a Recenzióban is olvashatjuk: „A tanulmányok tényekkel bizonyítják, hogy népünk sokat hozott a múltjából és Európától is sokat örökölt. Amit az európai szellem környezetében önállóan teremtett, az a kulturális hagyományok cseréje, a művészek, tudósok alkotásai, munkálkodása révén visszakerült Európa vérkeringésébe. Ez az ösztönzés folytonos. A kulturális hagyomány ismerete, gyakorlása a glóbuszléptékű tömegkultúra, a fogyasztói társadalom eldologiasító korszakában önazonosságot, személyi méltóságot, közösséget formáló erő, a vele való foglalkozás számos öröm forrása.” Úgy tetszik, napjaink globa- lizációs és korántsem feltétlenül kedvező folyamatai közepette, a kulturális hagyomány meghatározó elemeinek, szociális, társadalom-lélektani jelentőségének ismerete egyre kevésbé nélkülözhető, ha az ember méltóságát meg akarjuk őrizni. Hiszen olyan kedvezőtlen folyamatok közepette élünk, amelyek éppen a belülről vezérelt, méltóságára kényes ember folyamatos megalázására, önállóságának megsemmisítésére irányulnak. Ezért a kultúra ismerete és élése az az erő, amely ebben az értelemben az ember megmentésére irányul. (bte) Jelentés a hegyről Turisták, turistabotok Tudom, valakit várnak fenn a fák. azért harsognak, mint a harsonák. Jön - látja már az ormos messzi táj -, a Jegesmedvebundás Télirály. Aprily Lajos Úgy látszik, a november végi hóeséssel végérvényesen beköszöntött a tél - legalábbis itt fenn, a Medvesen. Bár időnként ki-kisüt a nap, de általában már a köd, a felhő az úr. Még nem mély a hó, jól lehet rajta járni ott is, ahol nincs kitaposott csapás, így hát inkább a szűz havon lépkedünk. Alighogy elindulunk, az út menti erdősáv fáira telepedett léprigókra figyelünk fel, amelyek közeledtünkre, óvatos madárfaj lévén, tisztes távolságnyira tovaröppen-. nek. Szép nagy csapat, vannak vagy ötvenen! Távolabb a sík mezőn eddig még nem látott csupasz facsonkszerűségek tűnnek fel. A távcsővel látom, hogy valószínűleg a madarászok által kihelyezett karókon — őrtornyaikon - ülő ragadozómadarak kémlelik a terepet. Zavarásuk nélkül továbbhaladunk, s egy havas rög mögül közvetlen előlünk mezei nyúl pattan fel és ijedten iramodik tova. Aztán az erdő sarkán túlérve egy őzsuta szökdel felénk gidájával először sebesen, majd óvatosan lelassítva. A teljesen nyílt terepen sem vettek észre bennünket, mert mozdulatlanul állva figyeltük őket és „szél alatt” voltunk. Fülüket hegyezve pillantgat- tak körül, majd pedig a zúz- marás fűszálakat csipegetve lassan eltűntek a bokrok között. Az idén most vettük igazán hasznát turistabotjainknak. Ezeket a szívesen elkészítetteket nem mindig használjuk, ugyanis nem szeretnénk őket elveszíteni. Elsősorban azért, mert Tamás barátunktól kaptuk ajándékul. A feleségemé kész műalkotás. Erős, rugalmas, pehelykönnyű s a fogantyúja szépen kifestett, tenyérbe simuló faragott tövisszúró gébics. Nem csodálom, hogy sajnálja használni. Ezek a botok olyannyira magukon viselik alkotójuk ötletgazdagságát a kiválasztásban és a megmunkálásban, hogy tulajdonosai ismeretlenül is ismerősként üdvözöljük egymást, ha összetalálkozunk. Talán márkaklubot is alakíthatnánk, mert Tamás barátunk alkotókedve kimeríthetetlen. Vannak, akik a turistabotot felesleges tehernek, mások elengedhetetlen kelléknek tartják. Embere válogatja. Én mindenesetre, valószínűleg sokadmagammal jól emlékszem még Hepka „Dodo” bácsi turistajelvényekkel kivert, szöges végű, hajlított markolatú botjára, ismerem G. Rudi bácsi puritán cserkészbotját, s becsülöm a bőrtokba foglalt díszesebb, de az egészen egyszerű fokosokat, mogyoróbotokat is. Egyszer még kiállítást is rendezhetnénk belőlük. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- vásárlási utalványt nyert: Ka- mai rejtvény helyes megfejtését fejtése: Elég lesz egyetlen liczka Lászlóné Bátonyterenye, december 10-ig lehet beküldeni párna, fakír úr? Ezerforintos Kosztolányi Dezső u. 113. sz. A szerkesztőségünk címére. 0 A VICC POÉNJA, ELSŐ «1« BESZČDKÉPTELENSéc AJKA KÖZEPEI wund KIS ETELKA ORVOS AOJA KI $ fi? a vicc POáwjA. 2. RÉSZ *Ml V V V V v ..... t li J MU > HELYRAG > SZÁLLÓ VOLT >--------Í LJ uT /J f“ JJJ u THOMAS EDtóON > \f LEVÉLTÁVIRAT RÓMAI ÔTVÉN > JĽVj - véritZ8KÉP > ROMÁN _PÉNZ ____ B ALJÓSLATÚ > y FÉL TÉKNÖSI ELEÍÉG FÉNYKÉ- PSZXKJ CP- MAftKA V“ LOPVA HtZ FESTŐ VOLT V” ÍUKT- «ÖM1- OÔ RAM IRÖV.Í jánosKA > RITKA FÖLDFÉM > ' “tf —7— V TT“ ft ÉGI OKIRAT P EMELET. RÖV. GÖRÖG MÚZSA > AGRÁRESZKÖZ FÉLIG > V NÉZ. KORONO WOMAN NE VE > ...V 1 PAP ADJA AZ UTOLSÓT > LITER EHETŐ GOMBAPAJTA > í> 9ŐR BEVONAT > ^ FESTŐ VOLT ZÖRÖG > V növény támasztéka > VAN BÁTORSÁGA KÉT6S1 > V T~ N ADÓTANÁCS. NÉMETÜL > MO50GATÓS2ERM flLTÓSZÓ > löfcKÉPZŐ JELL€G RÁNC > V ľ“V“ ZÁRÁN ÖÖKLÁS CÉLJA > y DUZZANAT KERESZTÜL > 0 TiyeSZŐ*" Bflygr.0«RA ÉLÉ > “7s” í> FÉLgfi&fj AHBAtť AZ ÍDÖ> MINISZTERTANÁCS. növ. JKAK ZENÉ- TÖRTÉNÉSZ V. > v ROMAN asr CIGÁNY ÖRDÖGI > S2ILAJ > ANGOL TENGE- «1 MÉR- _____ V > V KJ LOOK LTON > pr“ aka > ... MEGJEGYZÉS rmzTQ'KÉPZŐ A VICC POÉNJA. X «ÉSZ >A —rV FéLRSI HOMÁR - DARAB! > SARACKVÉG* > AZ, A SZl MÉLY > FRANCIA ARANYI > OROSZ FfZlO- LÓGGS V. SG EKÖTŐ > BETŰ, KIÉJT VE SÚLYARANY > 4 V JAPÁN NEMZET! ITAL SUGÁR v > “ír1SELYEM SZÖVET KELVIN > SZÁJRA ADOTT •HJS21 o v evőESZKÖZ > T“ Templomaink története Többször bővítve - LUDÁNYHALÁSZI A Szécsénytől északra fekvő helység 1948-ig két különálló település volt: Nógrádludány és Szécsényhalászi (később Ludány és Halászi). Ludány a XIII. századi okiratokban több birtokosé, ezt követően a Balassák őseinek birtoka; 1562-63-ban 31 adóköteles portával a szécsényi szandzsákhoz tartozik, 1715-ben 11 magyar és 3 szlovák, öt évvel később 17 magyar háztartása volt. 1740-től a Ráday és Zichy családoké, 1943-ban is a Zichy grófi család rangidőse, s Verőcei, és Hídvégi gróf Pejacsevich Mikó András a ludányi kegyúr. Szécsényhalászi története is visszavezethető az 1250-es évekig, ekkor a királyi kápolnaőr, Pál a birtokos, majd itt is a Balassa család ősei lesznek a földesurak. Tőlük 1297-ben Mihály fia, Simon mester, a Salgai család őse és Libretsey Tamás vásárolták meg. 1562-63-ban Muszia Cselebi a hűbérúr, ekkor 17 adóköteles háza volt. 1715-ben 14, öt évvel később 9 magyar háztartását írták össze. A XVIII. sz. első felétől a Ráday, Darvas, Zichy, Balassa családoké, a XIX. sz. közepén gróf Gyürky Ábrahám a birtokosa. Ludány plébániája és papja már az 1332-37-es pápai tized- jegyzékben szerepel, sőt a Szentlélek plébániatemplomról egy 1301-es oklevél is megemlékezik. Pázmány az 1629-es egyházlátogatáskor a nógrádi főesperes- ség plébániájaként említi, egy későbbi Canonica Visitatio viszont igen romosnak ítéli meg. Az 1688-ban teljesen tönkrement épület helyén újat építettek 1760-61-ben, a ma is álló műemlék jellegű templom barokk stílusú, alapterülete 463 nm. A Szent András apostol tiszteletére szentelt templomot az 1920-as és a 30-as években többször bővítették, átalakították, külső és belső felújítási munkálatokat végeztek rajta, 1977-ben a belső festést követően téli kápolnát is kapott. A szentélyrész fiókos csehsüvegboltozatos, az orgonakarzat falazata ívnyílásos. Vaskos, homlokzati középtor- nyú, bejárata balról nyílik, szemben földszinti fülkében a névadó apostol emlékszobra áll. A főoltár tabemákuluma egyszerű, mellette térdelő állásban barokk angyalszobrok; az oltár Mária-szobra újabb. Eredetileg a torony keresztboltozatos három boltíves alja volt a szentély, ez lett később a sekrestye. Bo- rovszky és Mocsáry kutatása szerint a szentély felőli régi két boltíves heveder áttörésével új mellékhajót tudtak létrehozni. 1725-től hat évtizedig a ludányi plébános járt Szécsénybe is misézni, mert ebben az időszakban a ferencesek ott lemondták működésüket. A Ráday-kastély- ban - később szociális otthon lett - még Kazinczy és Petőfi is vendégeskedett, megcsodálva az értékes könyvtárat -, sőt Petőfi a ludányi népviseletbe is beleszeretett. Halásziban 1938-tól iskolakápolna működött, majd 1978-tól modem, közel 90 nm alapterületű templomban folynak az istentiszteletek. A Fájdalmas Szűzáiiya tiszteletére szentelt templom előtt álló barokk kőkereszt talapzatán az 1802-es évszám hirdeti a régi időket. Ludányhalászi filiája Pöstény- puszta, plébániáját egy 1301-es okirat említi; Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma 1862-től áll. Az 1880-as évek végétől Vlassek János, Radnai Győző, Major István, dr. Kray Pál, Bay- ler István, Horváth Gyula, Szabó Lajos, Csiszár Ferenc, Deák József, Mikolai Bálint, Kocsis István voltak e terület plébánosai, őket mintegy évtizede Kalácska Ferenc követte. D. F.
