Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-28 / 302. szám

1998. december 28., hétfő 5. oldal Hazai Körkép Hat év alatt 1500 település kapott támogatást Útalapból út, híd, csomópont Háromszázötvenmillió forint támogatást folyósít a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hidak, csomó­pontok és 23 kilométer hosszú közút megépítéséhez. A pénzhez az idei, második félévi helyi közúti építési pá­lyázat keretében jutnak hozzá az érintettek. A pályázatot há­rom tárca, a KHVM, a Bel­ügyminisztérium és a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hirdette meg. Mint a KHVM-nél elmond­ták: az október 31-ei beadási határidőre 143 önkormányzat nyújtott be pályázatot, összesen 1,9 milliárd forint támogatást igényelve. Az önkormányzatok 137 esetben útépítéshez, 5 csomópont és egy híd építésé­hez kértek hozzájárulást. A minisztériumok képviselő­iből álló bírálóbizottság a pá­lyázatok közül egy híd, 3 cso­mópont és 40 helyi (a nógrádi települések neve a 3. oldalon olvasható) közút építését része­sítette támogatásban. Az odaí­télt támogatások már a jövő évi kivitelezési munkákat segítik. A téli hónapok alatt az önkor­mányzatoknak módjuk lesz azok előkészítésére, sőt az esé­lyes építő cégek versenyezteté­sére is. Az útalapról szóló tör­vény szellemében a közútháló­zat építésének támogatására szolgáló pályázati rendszer ke­retében hat év alatt 1500 telepü­lés jutott támogatáshoz közút, híd, csomópont, kerékpárút vagy járda építéséhez. Az út­alapból ez időszak alatt 8,5 mil­liárd forint támogatással össze­sen 18,6 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Igazolások az igazolványhoz Bankkártyához hasonlító lapocska Hosszú évek előkészületei után elkészült az új diákiga­zolvány, ám az - mint a Volán Egyesülésnél elmondták - több, utazási kedvezményhez szükséges adatot nem rögzít Az új diákigazolvány úgyneve­zett biztonsági okmány, amely nem, vagy csak igen nehezen hamisítható. A bankkártyához hasonló műanyag lapon azon­ban számos olyan adatot nem rögzítenek, amelyeket a közle­kedési cégek kémek a kedvez­mények biztosításához. Egyes kedvezményekhez tehát külön igazolásokat kell beszerezniük a tanulóknak. Az olyan utazási kedvezmé­nyekhez, amelyek bárhol igénybe vehetők, nincs szükség másra, mint az érvényesített diákigazolványra. Ezek közé tartozik a nappali tagozatosok városi bérlete, valamint a vona­ton, autóbuszon bárhová meg­váltható félárú jegyre való jogosultság. Nem szükséges külön a köz­lekedési társaság igazolása azoknak sem, akik hazautazá­sukhoz (vagy vissza) autó­buszra váltanak kedvezményes menetjegyet az iskola székhe­lye és a lakóhelyük között, ha utazás közben nem szállnak át. Minden más kedvezményes utazáshoz és a helyközi bérlet használatához azonban nélkü­lözhetetlen a jogosultság külön igazolása, hiszen a. kedvezmé­nyek csak meghatározott hely­ségekre vonatkoznak. Túl a másfél száz kábítószerfogáson A legtöbb: a heroin Nem számít a kábítószer­csempészeknek sem tél, sem nyár, az sem, hogy ünnepnap van; ők csak viszik veszedel­mes szállítmányukat. Ezt bi­zonyítja a legújabb eset. Csütörtökre virradó éjszaka Hegyeshalomnál több mint 20 kilogramm heroint találtak a vámosok egy kilépésre jelent­kező német állampolgár sze­mélygépkocsijában. Mint Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivője el­mondta: a 36 éves csempész német rendszámú autójának jobb és bal ajtókárpitja alatt bukkantak rá a 40 csomag, ösz- szesen 20,3 kiló heroinra, amelynek becsült „utcai” értéke 120 millió forint. A vámhatóság a kábítószert lefoglalta, a csempészt őri­zetbe vették. A drogot feltehe­tőleg németországi árusításra szánták - közölte Laczó László, de az még kérdés, hogy hol és miként került a csempészhez az „áru”. Az idén különben ez volt a vám- és pénzügyőrség 151. ká­bítószerfogása. Az év folyamán a határokon és az országon be­lül összesen 750 kilogramm kábítószert foglaltak le. A lefoglalt anyagnak meg­közelítőleg 80 százaléka volt heroin, a többi marihuána, ko­kain, extasy- és amfetamin tab­letta, illetve cocalevél. A karitatív szervezetek meleg étellel várták a rászorulókat Békés, csendes ünnepünk volt Hideg és fenyőfa ezen a karácsonyon volt elegendő. A szalon­cukor sem hiányzott, tűzifára azonban már nem mindenki­nek telt korlátlanul. Az otthontalanoknak országszerte állí­tottak fel melegedőket, megajándékozták a rászorulókat. Összességében: békés, csendes ünnepünk volt. A kereskedők gyorsmérlége szerint a szokásosnál ezúttal is több élelmiszer, ruhanemű, já­ték, bútor, híradás-technikai áru talált vásárlóra. A karitatív szervezetek, az önkormányzatok, a nyugdíja­sok érdekképviseletei igyekez­tek enyhíteni a szerényebb kö­rülmények között élők, a ma­gányosok, és az anyagilag rá­szorulók ilyenkor kiváltképp nyomasztó gondján. Zalaeger­szegen például a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotá- lyos Lovagrend Szent László Kommendája osztott meleg ételt, másutt többek között az Ökumenikus Szeretetszolgá­lat, a Máltai Szeretetszolgálat, az Üdvhadsereg, a Caritas, a Vöröskereszt vendégelte meg a hozzájuk fordulókat. Sokan utaztak vidékről a fővárosba, mert előzetesen azt hallották: seregnyi helyen lesz forró tea, ingyen étel. Nem té­vedtek, valóban így volt. A Petőfi Csarnokban például há­rom napon át mérték a bable­vest, volt vállalat, amelyik al­mát, egy másik mákos és diós bejglit osztott. A helyhatóság több tízezer különösen rászo­ruló nyugdíjas decemberi kö­züzemi számlájának kiegyen­lítését vállalta át. Az árnyoldal: Bács-Kiskun megyében három embernek fagyhalállal ért véget a szere­tet ünnepe, Miskolcon pedig egy anya a helyi kórházra hagyta újszülöttjét. Forgalma­sak voltak az orvosi ügyeletek is. Az idei karácsony sem múlt el fenyőtüzek, balesetek és bűncselekmények nélkül. E napokban az átlagosnál többen tárcsázták fel a lelki el­sősegély-szolgálatokat, hogy fájdalmukat, szorongásukat megosszák valakivel. Az or­szágban 36 településen várták pszichológusok, pedagógusok a hozzájuk fordulókat. Szent­este főleg a magányos, idős emberek telefonáltak, az ün­nep többi napján mások is, a jó szóra éhezők. (cs) Díszben a Kossuth téri karácsonyfa fotó: feb/kallus György Ismét nő az igértyäžegyetemi hallgatók munkájára Kinek zsebpénz, kinek pótjövedelem Becslések szerint a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tán tanulók közül minden harmadik diák látja célszerűnek, illetve kényszerül arra, hogy a tanulás mellett rendszeresen munkát is vállaljon. Nincs hiány a különböző álláskínálatok­ból sem, és általában a bérre sincs a fiataloknak panaszuk. Kun István, az ország legna­gyobb, évente mintegy 40 ezer egyetemi, főiskolai hallgatót „kiközvetítő” diákszövetkeze­tének, az Universitásnak az elnöke azt még hozzávetőle­gesen sem tudja megmondani, hogy hányán dolgozhatnak - kényszerűségből. Személyes tapasztalatai szerint nem kevesen vannak, akik a megkeresett zsebpénz nélkül aligha tudnának to­vábbtanulni. Az bizonyos, hogy a „dolgozó hallgatók” száma - és ezt az Universitás, valamint az országot behálózó Meló-Diák irodák adatai is bizonyítják - az utóbbi évek­ben nőtt, és különösen sokan az ösztöndíjat és az otthonról kapott zsebpénzt egészítik ki keresetükkel. Mint Kun István elmondta: szövetkezetüknek azon tagjai, akik nyelvtudásu­kat, számítógépes és más szak­ismeretüket, szervezési képes­ségeiket kamatoztatják, ha­vonta átlag 35-40 ezer forintot is megkeresnek, tisztán. Általában az a jellemző, hogy a hallgatók órarendjük­höz igazodva vállalnak mun­kát, például csak a hétvégén vagy a hét egy-két meghatáro­zott napján. A havi nettó 5-10- 15 ezer forint így is viszony­lag könnyen összejön. Az Universitás-Meló-Diák szövetkezet az idén immár 15 éves, így az elnöknek van ösz- szehasonlítási alapja. A kezde­tekkor - mint mondja - nagy igény volt a diákmunkára, fő­leg a szakképesítést nem igénylő feladatok ellátásában. Ma - néhány évi hullámvölgy után - ismét szükség van erre, csakhogy a skála immár a szó­rólapterjesztéstől és a közvé­lemény-kutatástól a szoftver- fejlesztésig terjed. De nya­ranta azért még a konzervgyá­rak is jelentkeznek. (d. g.) Mise a Bazilikában. Mind- szenty József bíboros, herceg- prímás letartóztatásának 50. év­fordulója alkalmából emlék­misét mutattak be szombat este Budapesten, a Bazilikában. A szertartáson egyházi személyi­ségek és politikusok tiszteleg­tek a főpap emléke előtt. Segély az ÁPV Rt.-től. Több mint 26 ezer konzervet, 2500 takarót osztanak szét 12 szat­mári kisközségben. Az ajándék az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-től érkezett több kamionban az elmúlt na­pokban. A privatizációs szerve­zet igazgatósága még novem­berben döntött úgy, hogy segít azokon a községeken, amelye­ket az árvíz veszélyeztetett, és lakói áldozatosan részt vettek a védekezésben. Kegyelmet kaptak. Az év második felében 411 kegyelmi kérelem érkezett az Igazság­ügyi Minisztériumba. Az ügyek közül eddig 322-t bíráltak el, és 12-en kaptak kegyelmet. Két ízben fordult elő, hogy olyan személy részesült elnöki kegye­lemben, aki esetében ezt előze­tesen nem támogatta az igaz­ságügy-miniszter. Támogatás telefonra. Össze­sen 500 millió forintot ítéltek oda 39 pályázó intézménynek hírközlési célú fejlesztésekre, egy országos pályázat kereté­ben. Vissza nem térítendő tá­mogatást többnyire oktatási in­tézmények, egyetemek kaptak, ennek az összege meghaladja a 350 millió forintot. Valntafogás a határon. Harminchárommillió forint ér­tékű valutát akart kicsempészni tegnap az országból egy izraeli állampolgár, akit a ma­gyar-osztrák határon, Hegyes­halomnál fogtak el a vámosok. A kilépésre jelentkező férfi el- vámolnivalót nem jelentett be, a pénzügyőrök azonban gyanút fogtak, és a gépkocsi hátsó ülé­sének karfájában megtalálták a nem csekély összeget. Határsértők. Harmincegy bangladesi állampolgárt fogtak el a határőrök az ünnep előesté­jén a magyar-szlovén határon, Szentgyörgyvölgy térségében. Nem találtak náluk sem útleve­let, sem pénzt. A határsértők elmondásuk szerint repülőgép­pel érkeztek egy hónappal ez­előtt Belgrádba, ahol fejenként kétezer amerikai dollárt fizettek egy embercsempésznek, hogy juttassa el őket Németországba. Elégtek a Trabantban. Két 20 év körüli fiatalember égett bent abban a Trabantban, amely tegnap hajnalban Miskolc és Lillafüred között egy közleke­dési balesetben gyulladt ki. A kocsiban négyen utaztak, az elől ülők életben maradtak. „Beugrik mint Bolond Istók Debrecenbe” Több mint 80 ezer rokonértelmű és ellentétes kifejezés a Magyar szókincstárban A manapság oly gyakran előforduló „fontos” szavunknak 36, a „kevély” melléknévnek 32, a „gazember” kifejezésnek 24 szi­nonimája van nyelvünkben. Az ezekben a napokban időszerű „Boldog új évet” is helyettesíthetjük a „Vidám 1999-et”-től a „Békés új esztendőt”-ig számtalan változattal. Roppant színes és gazdag a magyar nyelv - a közelmúltban megjelent könyv­szenzáció, a Magyar szókincstár tanúsága szerint. Kurátorok felhívása A Magyar Rádió Közalapít­vány és a Hungária Televí­zió Közalapítvány kuratóri­umának elnöke tegnap sze­mélyes felhívással fordult az Órszággyűléshez. Arra kérik a törvényho­zókat, hogy a mai parla­menti ülésen ne hozzanak olyan határozatot, amely sú­lyosan veszélyeztetné a két nemzeti intézmény függet­lenségét, közszolgálati funkcióját. Véleményük szerint a tulajdonosi kezelő testületek, a kuratóriumi el­nökségek létszámának ter­vezett felemelése sértené a médiatörvény lényegét. Az elnökök úgy látják: felbo­rulna e testületekben az egyensúly a kormánypártok, a konzervatív erők javára. Boldog melléknevünk rokon­értelmű szavaként bízvást használhatjuk például - ter­mészetesen az adott mondat tartalmához, az úgynevezett szövegkörnyezethez igazodva — a vidám, víg, elégedett, ör­vendező, örömteli, örömittas, jókedvű, kedélyes, joviális, derűs, eleven, nyugodt, békés, gondtalan, szerencsés, su­gárzó, lelkes, ujjongó, elra­gadtatott, fellelkesült, emel­kedett, mámoros, rajongó, eksztatikus, szívderítő, idilli szavakat. Tanulságos bolyongani a vaskos, ezeroldalas szótár ol­dalain. Meglepő, hogy az egyik legnépesebb rokonsága a bolond szavunknak van. Például: őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébo­lyult, eszelős, eszeveszett, eszement, féleszű, félke­gyelmű, tébolyodott, agyalá­gyult, hibbant, hülye, ütődött, rögeszmés, bogaras, dilis, di- linyós, esztelen, eszetlen, együgyű, mafla, kótyagos, idétlen, zagyva, kerge, csaj- bókos, kolontos, félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis, sügönye, rigolyás, kretén, flúgos, lökött, nyomott, nyomi, sügér, bohó, füves, golyós, balyóka, bódi, csába, csánbókos, csuba, dideli, ka- nyókás, bődült. A Magyar szókincstár egyik érdekessége, hogy a címszavak ellentétes értelmű párját is feltünteti. Jelen eset­ben aki nem bolond, az nor­mális, épeszű. És innen már csak egy lépés az okos sza­vunk, amely ugyancsak nem árválkodik egyedül a szótár­ban. íme, néhány a rokonai közül: eszes, jófejű, agyas, zseniális, észkombájn, bölcs. A vénasszony másként anyóka, néne, netán - banya, ám a vénkisasszony már vén­lány, aggszűz, öreglány, fi­nomabban: hajadon. Azaz: nőszemély, aki pártában ma­radt. A példás nyelvészeti munka a szólásokat is össze­gyűjtötte, és a szavakhoz érte­lemszerűen kapcsolódva tün­teti fel. Érdemes közöttük is tallózni. Aki kissé szeles, az: beugrik, mint Bolond Istók Debrecenbe. Bosszant, azaz: borsot tör az orra alá. Emi­nens, mint juhok között a szamár. Olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből. A naiv: bedől, mint maci a málnásban. Kétségtelen, a kifejezések közül jó néhány ismeretlen a mindennapi szóhasználatban, vagy ritkán használatos. De - legyen bár egy-egy vidék, or­szágrész, táj sajátja - min­denképpen a közös magyar nyelv kincse. Az a diák­szleng, sőt még a csatorna, az alvilág nyelve is az. A Kiss Gábor szerkesztette Magyar szó­kincstár nemcsak az értékek fel­mutatására vállalkozik, célja az őrködés, a biztatás: ne csak „ezer szót” használjunk mindennapi érintkezésünk során, mert ma­gunkat szegényítjük vele. D. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom