Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-24-27 / 301. szám

14. oldal SporTTüköR 1998. december 24., csütörtök „Csak egészség legyen, a többi már jön magától” Karácsonyidéző beszélgetés Sági Lászlóval, a Stécé csapatkapitányával és családjával Karancslapujtő, Kossuth út 4. szám. Itt, egy csodálatosan szép kertes otthonban él a Sági-család. A házigazda, Sági László az SBTC NB I-es labdarúgó együttesének vezér- egyénisége. Neje a házuk garázsában berendezett, jópofán Dugó Danira elkeresztelt palackozott italokat árusító bolt­jukat vezeti. Két gyermekük van: Dani kilenc-, Ákos hat­éves. A tágas nappaliban, ahol leülünk, adventi koszorú dí­szeleg az asztalon, rajta négy, félig elégett gyertyaszál. Együtt a Sági-család (balról jobbra): a családfő, a két fiú: Dani és Ákos, valamint a ház asszonya fotó: gyurlán tibor-Nagyon várjátok már a karácsonyt? - kérdezem a fi­úktól.- Igeeen - vágja rá a szere­lőnek és karatésnak készülő nagyon eleven, a szereplést, a mókázást imádó Ákos.-Aztán miért? - faggatom tovább őket.- Ajándékot kapunk, és nem kell menni iskolába - fe­leli a bátyó, aki rendőr sze­retne lenne és focista.-Aztán mit kértetek a Jé­zuskától?- Még nem is írtak neki le­velet. Lehet, hogy nem is kap­nak tőle semmit - jegyzi meg tettetett szigorúsággal az édesanya, aki szakmáját te­kintve programozó matemati­kus.-Mondjátok csak, mit sze­retnétek - nógatom a legény­kéket - majd megírom az új­ságban. Bizonyára a Jézuska is olvassa majd.- Én egy távirányítós autót kérnék - szánja el magát a vá­laszra Ákos. - Meg egy olyan robotot, ami átváltozik autóvá.- Én egy videokazettát sze­retnék - csatlakozik öccséhez Dani. - Aztán egy számítógé­pes játékkazettát. A két testvér ezzel a maga részéről lezártnak tekinti kará­csonyt idéző beszélgetésün­ket, s gyorsan felszaladnak az emeleti szobájukba.-Milyen lesz az idei kará­csony Sági Lászlóéknál?- Remélem, meghitt, békés és örömteli - így a szálfater­metű védőjátékos, aki egyéb­ként kétdiplomás szakember. - Együtt ünnepelünk majd Irina édesanyjával és az én szüleimmel.- Bár én már Magyarorszá­gon születtem, de bevallom, máig kissé szokatlan nekem a nagy ünnepi készülődés, nem ezt láttam orosz származású édesanyámtól - veszi át a szót a ház asszonya. - A várakozás izgalma viszont engem is megragad, szeretem megadni az ünnep hangulatát. Az ad­venti koszorút magam készí­tettem - mutat az asztalra - a mézeskalácsot is már jó előre megsütöttem. Sajnos, a bolt vezetése sok energiámat fel­emészti, nekem nincs ele­gendő időm sütni, főzni.- Még szerencse, hogy ezekben a napokban a szoká­sosnál többet tudok segíteni - közli Laci. - Nagy a forgalom, mi december 24-én is 15 óráig tartunk nyitva.- Hányadik közös karácso­nyotokra készültök?- A tizedikre. Különben 1989. július elsején házasod­tunk össze. Diákszerelem a miénk, a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban egy osz­tályba jártunk.- Mi lesz az ünnepi menü? - kérdezem Irinát.- Mivel kevés az időm, elő­fagyasztott ételekből állítot­tam össze az „étlapot”. Kijevi pulykamellre, mexikói salá­tára és húsos derelyére gon­doltam, bejgli is lesz.- Az ünnep fénypontja a ka­rácsonyfa-állítás és az aján­dékozás. Elárulnátok, mit vá­sároltatok egymásnak? Mire futja az NB I-es SBTC csapat- kapitányának?- Nagy dologra ne gondolj. Különben nem árulom el, mit vettem, legyen az meglepetés - „makacsolja meg magát” a félj.- Amire szükségünk van, azt megvesszük magunknak. Nem kell ahhoz karácsonyig várni - toldja meg a feleség.- Ha jövő' karácsonyra kér­hetnétek valami nagyot a Jé­zuskától, mi volna az?- Zárjuk jól az őszt a profi­ligában. Mert akkor ez azt je­lenti, hogy feljutottunk - mo­solyog Laci. - Persze, az egy osztállyal feljebb való szerep­léshez nagyon sok pénzre volna szükség.- teszi hozzá.-Az én kérésem az lenne, hogy üdüljünk a Kanári-szige­teken - nevet Irina, aztán ko­molyra fordítja a szót. - Ez persze csak tréfa volt. Egész­ség legyen, a többi már jön magától. Búcsúzunk Sági Lászlótól és családjától. Mi mást is kí­vánhatnánk:- Kellemes karácsonyt és boldog új évet. Kolaj László Ifjabb Vaj voda György folytatja a sikeres családi hagyományokat / Élre tört a piros Skoda K,- Mit tud ez a csoda Skoda, hogy matuzsálem létére még ilyen szép sikerekhez segített téged-Egy 800 kilós, 1500 köb­centis, 140 lóerő körüli, Felícia motorral ellátott kit-car, amely kellően gyors, jól kezelhető és kormányozható. Természetesen Sanyi építette és szervizeli, a gumikat pedig egyetlen szpon­zorom, az F-2000 Fulda Gumi Nagykereskedelmi Vállalat biz­tosította.-Milyen autókkal kellett föl­venni a versenyt, vannak-e raj­tad kívül nógrádi versenyzők, a bajnokság második vonalában ?- Két balassagyarmati pilóta­Bizonyára emlékeznek az autósport kedvelői egy piros Skoda 100-as versenyautóra, amely a '80-as évek végén tűnt fel a hazai rallyecross versenyek mezőnyében, és a neves márkák között meglepő, de megérdemelt sikereket ért el a hétszeres hegyi és háromszoros crossbajnok salgótarjáni Vaj voda Sándor műértő kezei alatt. Nos, ez a verseny gép a roncstemetők helyett egy megérdemelt metamorfózison ment át, s mára sikert sikerre halmozva újabb dicsőséget szerez a márkának, (újjá)építőjének és természetesen „te- relgetőjének” - unokaöccsének - ugyanebben a műfajban. Megszokott versenyhelyzet: élen a piros Skoda és vezetője Ifjabb Vojvoda Görgy a győztesnek járó babérkoszorúval Ifjabb Vajvoda György csak ebben az évben kezdett el ver­senyezni, bár előtte már részt vett egy utcai Skodával a szla­lombajnokság futamain.-A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanuló és mellette dolgozó 24 éves salgótarjáni fiatalember hogyan kötött ki a rali-krossz szakágnál? - erről, valamint az eddigi eredményei­ről, terveiről kérdeztem a Vaj­voda Autósport Egyesület je­lenleg egyedüli versenyzőjét.- Mivel a szüleim szervező­ként, rendezőként, versenybí­róként a Salgó Rallye-k kezde­tétől benne voltak az autó­sportban, a nagybácsim, Vaj­voda Sándor pedig '94-ig a versenyzésben, az elcsépelt szlogen szerint már kiskorom­ban megfertőződtem a benzin­gőzzel. Innen tehát az indítta­tás, és miután a Skoda Kupa szlalomversenyeken sikeresen szerepeltem, felvetődött, hogy indulnom kellene a rallyecross másodosztályában. Kapóra jött, hogy Sanyi '89-ben má­sodik lett, '94-ben pedig baj­nokságot nyert, de azután a „fészer alá került” autóját föl­ajánlotta versenyzésre. Persze, azóta ezt a gépet ő többször elővette, hobbiból átépítette, teljesen új fazont adott neki, de versenyzésre már nem hasz­nálta. társammal olyan kemény ellen­felekkel kell megküzdenünk, akik többek között Peugeot 205 GTI-ben, Citroen AX GT-ben, VW Golf GTI-ben ülnek.- Milyen rendszerben bonyo­lítják le a bajnokságot, hogy alakultak számodra a futamok?- Tíz futamból áll a bajnok­ság, a nyolc legjobb eredmény alapján 1600 köbcenti alatti és feletti géposztályban külön-kü- lön értékelik az autókat, plusz az abszolútban (kategóriabon­tás nélkül) is pontozzák őket. Az 1600 köbcenti alatti kategó­riában hétszer sikerült nyer­nem, egyszer defekt miatt az ötödik lettem, egyszer pedig géphiba következtében kiállni kényszerültem. Ezekkel az eredményekkel géposztályom­ban bajnokságot nyertem. Ab­szolútban négy győzelmemmel ezüstérmet szereztem.-A mai high-tech korszak­ban az ósdinak számító autó hogyan bírta a versenyek, az edzések megpróbáltatásait?- Spórolni kellett a géppel és félteni, ezért csak a kötelező és időmérő edzéseken mentem vele. Egyébként rendkívül megbízhatónak bizonyult, ki­lenc futamból csak egyszer ha­gyott cserben.- Úgy tudom, hogy a rallye­cross II-ben a magyar bajnoki cím mellett az év versenyzőjé­nek is megválasztottak. Meny­nyiben befolyásolják a jövő évi terveidet ezek a szép sikerek?- Az év versenyzője cím azért is becses, mert ezt a szakma, a versenyzőtársaim szavazták meg. Természetesen a következő évadban szeretnék feljebb lépni, az első osztályban indulni, ez azonban pénz és tá­mogatás kérdése is. (Satis) Jótékonysági teremlabdarúgó Gabora-gála nyolcadszor - Ezúttal Básti István mexikói olimpiai aranyérmes mezére lehet licitálni Nyilasi, Kiprich és a többiek a salgótarjáni arénában A Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban január 16-án és 17-én nyolcadik alkalommal rendezik meg a jótékonysági teremlabda­rúgó Gabora-gálát. A szervezők mindent megtesznek azért, hogy a focit imádók a lehető legjobban szórakozhassanak. Sporttörté- nelmi pillanatról lesz szó, hiszen a Kormány válogatott bemutató mérkőzés keretében méri össze a tudását az SBTC 1972-ben bronzérmet nyert legendás csapatával. A tornán ezúttal is nyolc együttes csatázik majd a végső helyezésekért.- Gőzerővel dolgozunk - tájé­koztatott Gabora János főszer­vező. - Külön köszönetét mon­dok Becsó Zsoltnak, a megyei közgyűlés elnökének, ország- gyűlési képviselőnek és Puszta Bélának, Salgótarján polgár- mesterének, akik mindenben a segítségemre vannak.- Kiket láthat majd a nagy­érdemű a parketten?- A meghívott nyolc gárdá­ban nagy nevek lépnek pályára. Például az SBTC-ben Földi At­tila, Juhász István, Horváth Zsolt, Cséki János, az Újpest­ben Tóth András, Sarlós And­rás, Herédi Attila, Tóth József, a Videotonban Disztl László, Disztl Péter, Szabó József, Kar­sai László, a Tatabányában Csapó Károly, Plotár Gyula, P. Nagy László, Kiprich József, a Kispest-Honvédban Sallai Sándor, Nagy Antal, Eszterházy Márton, Kovács Kálmán, a Fe­rencvárosban Nyilasi Tibor, Ebedli Zoltán, Törőcsik And­rás, Kincses Sándor, a Zala­egerszegben Balázs Zsolt, Soós István, Czigány Csaba, Péter Zoltán, az újságíró-válogatott­ban Kiss László, Hegyi Iván, Kutasi Róbert, Dzurják József „bűvöli” majd a labdát. A gálán fellépő hajdani remek játéko­sok neveit még hosszan sorol­hatnám ...- Ezúttal kinek, milyen célra ajánljátok fel a gála bevételét?- A bevételt az SBTC után­pótlásának javára ajánljuk fel. Ezen túlmenően a baglyasaljai általános iskolai hétközi diák­Gabora János főszervező otthona is részesül ajándékban.- Mi lesz a gála színfoltja ?- Örömmel újságolhatom, hogy Becsó Zsoltnak, a megyei közgyűlés elnökének hathatós segítségével történelmet ír a Gabora-gála. Ugyanis bemu­tató-mérkőzés keretében január 16-án, 11 órától a Kormány vá­logatott az SBTC 1972-es bronzérmes csapatával méri össze a tudását. A mérkőzés igazi kuriózum lesz szűkebb pátriánkban, amelyre nagyon büszke vagyok.- Hallhatnánk néhány nevet a két csapatból?- A Kormány válogatottat többek között Áder János, De­utsch Tamás, Fenyvesi Máté, Páva László és Becsó Zsolt erő­síti, míg a Stécé bronzérmes csapatából teremcipőt húz Ma­gyar Lajos, Gecse Ferenc, Sza- lay Miklós, Répás Béla és Básti István is.-Kik lesznek a torna dísz­vendégei?- Eljön Deutsch Tamás le­endő sportminiszter, a torna fő­védnöke. De ide sorolhatnám az egész Kormányválogatottat. A huszonhétszeres válogatott Szojka Ferenc, az Aranycsapat tagja is megtiszteli jelenlétével az eseményt. Városunk vezető politikusait, vállalkozóit, több Volán vállalat vezetőit is meg­hívtuk. Reményeim szerint ele­get tesz invitálásunknak Ga­rami Anett, a legutóbbi Miss Universe Hungary győztese, Kökény Beatrix Európa-bajnoki bronzérmes kézilabdázó, Kontra Zsolt háromszoros vi­lágválogatott kézilabdázó, va­lamint Tibor Tamás, a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közala­pítvány elnöke.- A tavalyi gálán Kozma Ist­ván liverpooli meze került ka­lapács alá. Ezúttal mire lehet majd licitálni?-Az SBTC egykori kiváló középpályásának, Básti István­nak, az 1968-as mexikói olim­pia aranyérmesének mezét ár­verezzük el. A kikiáltási ára 5000 forint lesz.- Kik fújják majd a játékve­zetői sípot?- Idős Mohácsi Lajos, az egykori FIFA-játékvezető, a Nógrád Megyei Játékvezetői Bizottság elnöke és Makovinyi Sándor aktív játékvezető diri­gálja majd a mérkőzéseket.- Mennyi lesz a belépő ára, mikortól lehet jegyet vásárolni?-Az egynapos jegy 350, a kétnapos 550 forintba kerül majd. A belépők elővételben január 11-től Salgótarjánban, a távolsági buszpályaudvar köz­ponti pénztárában lesznek megvásárolhatók. A nagy ér­deklődésre való tekintettel azt tanácsolom, hogy aki csak te­heti, minél előbb vegye meg a bilétákat. Itt említeném még meg, hogy tombolasorsolás színesíti majd a programot.- Kik segítik, támogatják az idei Gabora-gálát? A Nógrád Volán Részvény- társaságnál Horváth József ve­zérigazgató vezetésével ezúttal is egy nagyon komoly szerve­zőcsapat alakult, amely minden bizonnyal profi módon fogja levezényelni a kétnapos tornát. Nagy örömünkre most is szá­míthatunk fő támogatóinkra. Rajtuk kívül is nagyon sok se­gítőkész ember él Salgótarján­ban, Nógrád megyében, s a megyehatárainkon kívül is, akiknek a nevét hosszú lenne felsorolnom. Végezetül a szer­vezők nevében szeretnék békés karácsonyt és boldog új' évet kívánni mindenkinek. (balogh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom