Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-23 / 300. szám

Férfikeresés - Ötletek kilenc lépésben Nem elég, ha várom a párom Hogyan találjuk meg az ideá­lis társat? íme 9 lépés, amely közelebb viheti a nőket a bol­dogsághoz: 1. Ki a házból! „Egyszerűen nincs hol meg­ismernem egy férfit” - pana­szolják sokan. Eszükbe sem jut, hogy a hibát önmagukban ke­ressék. Soha nem találnak ma­guknak senkit, ha nem mozdul­nak ki otthonról. Hetente be kell iktatni olyan házon kívüli elfoglaltságot, ahol emberekkel találkozhatnak. 2. Fel a fejjel. „A többi nő sokkal vonzóbb nálam.” Akit ilyen gondolatok emésztenek, elveszti önbizal­mát s hamarosan az egész kül­seje ezt a lemondást tükrözi. Soha nem szabad feladni. Ha elégedetlenek vagyunk a kül­sőnkkel, változtassunk frizurát, vegyünk új ruhát. Keressünk magunkban olyan vonásokat, amelyek előnyünkre kamatoz­tathatók. Gyakoroljunk moso­lyogni a tükör előtt, lehetőleg már reggel indulás előtt. 3. Minden lehetséges. „Egyedül minden olyan le­hangoló.” Aki így gondolkodik, az egyetlen hangversenyt vagy mozit sem élvez igazán. Úgy kell mindenhová elindulni, hogy íme egy újabb lehetőség kínálkozik megismerkedni va­lakivel. 4. Próba-szerencse. „Ha valaki megtetszik, szinte biztos, hogy vagy foglalt, nős, majd pont rám lesz kíváncsi?” Ebből a defenzív álláspontból lehetetlen győzedelmeskedni. Mindenképpen meg kell pró­bálni a férfiú közelébe férkőzni, egy-egy biztató mosolyt kül­deni felé. Ha visszamosolyog, már nem reménytelen a helyze­tünk. 5. Csak semmi pánik. Sokan az első siker után pá­nikba esnek, félnek, hogy elsza­lasztják a kedvező alkalmat. A lényeg: egy kapcsolat kiforrá­sához az első találkozáskor fe­lesleges a sok beszéd. Tökéle­tesen elég, ha érzékeltetni tud­juk, mennyire felnézünk part­nerünkre. A siker biztosított. 6. Az önáltatás kizárva. „Ha rátaláltam, akkor biztos ő az igazi.” Sokkal helyesebb, ha úgy gondolkodunk: „Ha tet­szik nekem, akkor valóban ő az igazi.” Igyekezzünk önma­gunkhoz őszinték lenni, és ne titkoljuk el, ha a férfiban nega­tív vonásokat tapasztalunk. Vannak veszélyes jelek. Ha például előző kapcsolatairól, vagy anyjáról csúnyán, otrom­bán beszél, vagy ha azt tapasz­taljuk, hogy önző vagy önállót- lan. Ne áltassuk magunkat az­zal, hogy mellettünk majd megváltozik. 7. Hirdessünk. Sokan viszolyognak ettől a megoldástól. Itt is vannak forté­lyok. Először is igyekezzünk az érdeklődésünknek megfelelő újságból választani. Másodszor válaszaink legyenek eredetiek és informatívak. 8. Irányítsuk az eseménye­ket. „Majd felhív, ha akar.” Rossz álláspont: hátha a férfi is épp erre vár. Ha telefonálunk, fogjuk rövidre a szót, beszél­jünk meg inkább egy közeli személyes találkozót. 9. Adjuk mindig önma­gunkat. Aki a randevúra saját stílusá­tól eltérő öltözéket ölt, esetleg a végzet asszonyát domborítja, kockáztatja, hogy a férfi nem a valódi énjébe, csupán az alakí­tott figurába szeret bele. Semmilyen új kihívásra nem mondott nemet a gazdasági igazgató asszony Legyen lehetőségük a bizonyításra Annak idején azért választottam a közgazdasági középiskolát, mert úgy véltem, női pálya. Egyébként sem vonzódtam a műszaki területek iránt. Szerettem a matematikát, ami viszont kel­lett a közgazdasági tevékenységhez. A családban én voltam az első fecske, aki e pálya mellett dön­tött Édesapám a NÁÉV-nál dolgozott kőművesként. Hárman voltunk testvérek. A bátyám Bu­dapesten a műszaki főiskolán tanult. Szüléink kettőnk budapesti taníttatását nem tudták vállalni, így hát a középiskola befejezése után a két évvel azelőtt megnyílt Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni kihelyezett tagozatán az ipari szakot választottam és felvettek - foglalja tömören össze közgazdasági pályafutása indulásának előzményeit Hegedűs Jánosné, a Strabag Hungária Építő Rt. Észak-magyarországi Magasépítési Területi Igazgatóság gazdasági igazgatója. Úgy szép, ahogy van - állítja munkájáról Hegedűs Jánosné A kötelező nyári gyakorlatot főiskolásként a NÁÉV-nál töltötte, diplomamunkája is a vállalathoz kötődik. Címe: Belső érdekeltségi rendszer a NÁÉV-nál. Még meg sem száradt a tinta diplomáján, egyhavi pihenőt engedé­lyezve magának, a vállalat ösztöndíjasaként az akkori tervgazdasági osztályra ke­rült, majd három év után megbízták a munkaügyi csoport vezetésével. Másfél év után, a gyesről vissza­térve a munkaügyi és bér­osztály vezetője lett, mely­hez később hozzácsapták a személyzeti osztályt is.- Akkoriban sok kezdő diplomás kezdte pályafutá­sát a NÁÉV-nál. Szakmailag jó csapat jött össze — utal első benyomásaira a gazda­sági igazgató. Sok álmatlan éjszakával nemcsak átélte, vállalata a rendszerváltást követő sza­kadék széléről való vissza- táncolást, hanem mint gaz­dasági igazgatóhelyettes ré­szese volt a továbbélési stra­tégia kidolgozásának és le­bonyolításának. — Az akkori tulajdonos megvárta, míg saját magunk kikecmergünk a mélypontról. Kisebb vesz­teséggel elkerültük a fel­számolást. Vagyonunk bi­zonyos részének értékesíté­sével teljesítettük a csőd­szerződésben vállaltakat. Ezzel megteremtettük a pri­vatizálás feltételeit is. A Strabag Hungária Rt.-vel si­került olyan tőkeerős kül­földi szakmai tulajdonost szerezni, aki nem azért vett meg bennünket, hogy utána felszámoljon, hanem hogy újra elinduljunk a felemel­kedés útján. A kitűzött cé­lokhoz maximálisan biztosí­totta a feltételeket. Átvettük a náluk honos pénzügyi, adminisztratív, információs rendszert is. Közben tanulni kellett, még munkaügyi osztályve­zetőként elvégezte Budapes­ten a közgazdaság-tudomá­nyi egyetem kiegészítő sza­kát.- A szakma csúcsára 1995-ben okleveles könyv- vizsgálói diplomával jutot­tam el. Ez utóbbit nem írták elő a beosztáshoz, elég volt a közgazdasági végzettség. Ekkor már három éve jelen­legi beosztásomban dolgoz­tam.- Szeretem, amit csiná­lok. A sikeres munkához el­engedhetetlen a folyamatos tanulás. A cég vezetői rend­szeres továbbképzést szer­veznek. Semmilyen új kihí­vásra nem mondtam, hogy nem tudom megcsinálni, de azt igen, hogy megpróbálom megoldani. Ebben mindig számíthattam kolléganő­imre, kollégákra, akikkel ha szükség volt rá, szombat, vasárnap is együtt dolgoz­tunk a megoldáson. Mindig abból indulok ki, ha mások meg tudják csinálni, akkor mi is. Hét éve dolgozunk együtt.- Ne haragudjon, de a számvitellel foglalkozó embe­rek egy része mintha csak a számokat látná. Egyesek sze­rint az előbbiek miatt kissé száraz emberekké válnak.- Úgy nézek én ki? - kér­dez vissza, majd jóízűt kacag, kisvártatva így folytatja: - A mi szakmánk úgy szép, ahogy van, de csak annak, aki benne él, ismeri a szépségeit. 1998. június 1-jétől a Stra­bag Hungária Rt. Észak-ma­gyarországi Magasépítési Te­rületi Igazgatóság valójában a megújult NAÉV-et foglalja magában.- Az új esztendőben újabb kihívás előtt állunk kollégá­inkkal. A BAU-Holding tagja lettünk. Az ott honos pénz­ügyi, adminisztratív, infor­mációs rendszer átvétele, be­gyakorlása immár másodszor jelent újabb feladatot. Hegedűs Jánosné szavaiból egyértelműen kitűnik, hogy büszke az itt töltött évekre, ezt eddig sem tagadta, a jö­vőben sem felejti el. Vérbeli NÁEV-es. Ismerve gondol­kodó, messzetekintő, meg­alapozott lokálpatriotizmu­sát, a következőket kérdem: mikor érezné még jobban magát a megyében?- Ha a tulajdonos által el­várt árbevételt - ami jövőre több mint kétmilliárd forint - a megyében tudnánk elérni. Nem igaz, hogy a Nógrád megyeiek munkához való vi­szonya rosszabb, mint má­sutt. Legyen lehetőségük a bizonyításra. V.K. „Édes anyanyelvűnk” országos nyelvhasználati verseny Gépiparis pásztói lány sikere Huszonhatodik alkalommal rendezték meg az idén Sátor­aljaújhelyen az „Édes anyanyelvűnk” nyelvhasználati versenyt. Az országos megmérettetésre a megyei versenyek első-második helyezettje juthat tovább. Szabó Erika, a Stromfeld Aurél Gép­ipari és Építőipari Szakközépiskola tanulója elismerést szerzett Nógrád megyének, az első tíz helyezett között végzett. A pásztói Szabó Erika harma­dik osztályos, magasépítő sza­kon tanul. Édesapja nyom­dász, édesanyja a tésztagyár­ban dolgozik. S hogy miért éppen a magasépítő szakot vá­lasztotta?- Nagyapám kőműves volt, lehet, hogy innen az indíttatás. Mindig nagyon szerettem raj­zolni, érdekel a belső építé­szet, szeretem a műszaki raj­zot is. Eddig még nem bántam meg a választásomat, továbbra is tetszik. Az biztos, hogy megszerzem a technikusi ké­pesítést, bár további elképze­léseim a verseny után változ­tak: korábban a műszaki egye­temben gondolkodtam, most felmerült a képzőművészeti főiskola vagy a tanárképző fő­iskola irodalom-nyelvtan szaka is. Kedvenc tantárgyam az irodalom, a versenyre ma­gyartanárom, Bordáné Kovács Zita biztatására jelentkeztem. Mint mondta, vesztenivalóm nincs és neki volt igaza.- Erika ideális diák - veszi át a szót a tanárnő. - Azt csi­nálja, amit a tanár mond, szor­galmas és elhivatott. Szépen beszél, van „kiállása”, pedig Szabó Erika: Nem számí­tottam arra, hogy az első tíz között leszek egy építésztől nem elsősorban ezt várják. De nem csak szé­pen beszél, hanem tudja is használni a magyar nyelvet. Ezen a versenyen ugyanis a nyelvhelyességtől kezdve a gyakorlati nyelvhasználatig mindenről számot kell adni. Nagyon fontosnak tartom az ilyen megmérettetéseket, hi­szen műveli a gyerekek nyelvhasználatát: a számító­gépes nyelv, a filmek a szlen­get, a hányaveti beszédet nép­szerűsítik, miközben elfelejtik az ízes magyar nyelvet. Ugyanilyen fontosak az ünne­pélyek is: a felkészülés hozzá­járul, hogy a gyerekek tudja­nak szerepelni, megszólalni az emberek előtt.- Maga a verseny háromna­pos - mondja Erika. - A vég­eredmény az írásbeli és szóbeli pontszámok alapján alakul ki. Az első napon volt a háromórás írásbeli forduló, amelyen elég komoly nyelvtani feladatokat kellett megoldanunk. A máso­dik napon, a szóbeli részben négy témából lehetett válasz­tani, amelyre 3 perces felkészü­lési időt kaptunk. Az írásbeli előtt viszonylag nyugodt vol­tam, de a szóbeli előtt nagyon izgultam. A szabad időt kulturá­lis programok töltötték ki, a szervezők bemutatták a kör­nyezetet, fogadásokon vettünk részt, színházba jártunk. Aztán következett az eredményhirde­tés, amelyet hagyományosan a Kazinczy-mauzóleum előtt tar­tottak. Átadták a különdíjakat a legjobb szóbeli, írásbeli telje­sítményért, a legjobb tíz pedig emlékérmet kapott. Amikor ha­zajöttünk, és szüleim megtud­ták, hogy én is a legjobbak kö­zött vagyok, nagyon örültek. Mint kiderült, titokban azért reménykedtek, hogy sikeresen szerepelek majd... Hegedűs Higgadtabb, kiszámíthatóbb, bölcsebb Az érettebb nők jobb anyák Sok nő vallja: mire 40 éves le­szek, a gyerekem is felnő. így aztán még ki is élhetem ma­gam. Ezek a nők 18-20 évesen szülnek egy-két gyereket. Má­sok azonban előbb tanulni- dolgozni akarnak, karriert te­remteni, a gyerek még ráér. Ők először 35 esztendősen, vagy még később szülnek. Sokan tudatosan halasztják harmincas éveik második felére az első utód megszülését. Biztosak ugyanis abban, hogy addigra meg­teremtik - fékezetten, sőt egyedül­állóként is - a létbiztonságukat, ekként nem okoz gondot nekik a gyermekvállalás. A befutott, lehig­gadt nők maguk osztják be idejü­ket, ekként fiatal, tizen- meg hu­szonéves társaiknál jóval többet tö­rődhetnek csemetéjükkel. Ez is az oka annak, hogy közismert szemé­Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 25 dkg margarin, 2 egész tojás, 5 dkg cukor,- 2 dkg élesztő, 2 dl tej, pici só. Az élesztőt langyos tejjel és egy kávéskanál cukorral felfut­tatjuk. A lisztet a vajjal elmor­zsoljuk, hozzáadjuk a jól felvert egész tojásokat, az élesztőt és a többi cukrot, sót, tejet, és gyor­san összedolgozzuk. Két órán át deszkán letakarva pihentet­jük. Utána 4 kisebb cipót for­mázunk belőle, téglalap ala­kúra, fél centiméter vastagsá­gúra nyújtjuk. Rákenjük a hi­deg tölteléket, a széleit 2 cm szélességben üresen hagyjuk. Összecsavarjuk úgy, hogy a csavarás vége alul legyen. Sütő­lemezre fektetjük, tetejét egész lyiségek, sztárriporterek, színész­nők, politikusfeleségek nem sietik el a gyerekvállalást. A nálunk is kedvelt és szép oszt­rák-német Uschi Glas filmszí­nésznő 38 éves volt, amikor első lánya megszületett. A nemrég még német pénzügyminiszter, Theo Waigel felesége, Irene Epple 39 esztendősen hozta világra a fiát. Az új német pénzügyminiszter, Oskar Lafontaine felesége, Christa Mul­ler éppen negyvenéves lett, amikor 1997-ben megszületett a fia, Carl Maurice. Dr. Konstantin Friedrich Wolff köln-holweidei klinikaigaz­gató, nőgyógyász professzor sze­rint orvosi szempontból a 35 éven Ünnepi asztalra való A bejgli tojással megkenjük, egy órán át langyos helyen kelesztjük. Át­kenjük tojásfehérjével, fél órára hideg helyre tesszük, ettől lesz a színe márványos. Mielőtt sü­tőbe tesszük, oldalát villával gyengén megszurkáljuk, ne­hogy felrepedjen, és forró sütő­ben 25-30 percig sütjük. Ne nyitogassuk a sütő ajtaját! Diótöltelék: 30 dkg darált dióbél, 20 dkg porcukor, cit­romhéj, 10 dkg mazsola vagy apróra vágott birsalmasajt. 3 dl vízből a cukorral sűrű szirupot főzünk, ebbe beleönt­jük a diót, összekeverjük, le­felüli nők még egyáltalán nem számítanak túlkorosnak a szülésre. Tény viszont, hogy az ő korosztá­lyuknál már nagyobb a kockázat; ezért ajánlott a fokozott orvosi el­lenőrzés, legkésőbb a terhesség 20. hetétől. Az idősebb, érettebb anyák egyébként sokkal tudatosabbak a legtöbb fiatalasszonynál. Dr. Arndt Stein pszichológus és szakíró véleménye egybecseng az orvoséval: „A 35 évnél idősebb anyák mindenképpen érettebbek és higgadtabbak a gyereknevelésben is. Elvégre több az élettapasztala­tuk, és a gyereknél fontosabb cél­juk nem lévén, az utódaikra össz­pontosíthatják testi-lelki-szellemi energiájukat.” vesszük a tűzről és hozzáadjuk a mazsolát. Máktöltelék: 30 dkg darált mák, 20 dkg cukor, 3 dl tej, 1 csomag vaníliás cukor vagy cit­romhéj, 5 dkg dara vagy liszt. A tejet felforraljuk, hozzáad­juk a darával elkevert mákot és végül a cukrot, citromhéjat. Ha vegyesen készítjük a bejglit dió- vagy mákízesítéssel, a töl­telékeknél leírt mennyiségek felét vesszük. Ügyeljük a hozzávalók és a pihentetés pontos betartására, mert ha túl sok tejjel puhára ké­szítjük a tésztát, megreped. Ugyanez következik be, ha túl sok a cukor, ha sok a töltelék, ha meleg helyen túlkelt a tészta, vagy ha a sütő nem elég forró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom