Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-19-20 / 297. szám
I ft / 4 mmm 4 A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE L 1998, DECEMBER 19-20. | A költők „vállalkozótársai” Beszélgetőpartnerünk Sándor Zoltán salgótarjáni előadóművész Tizennyolc éve alakult Salgótarjánban az a Városi Versmondó Kör, ami később Kassák, majd Metrum, jelenleg pedig Pódium Versmondó Kör néven működik. A társulat novemberben és december elején újabb sikereket könyvelhetett el magának, hiszen két tagja a Szegeden megrendezett Baka István Országos Versmondóversenyen ért el komoly eredményeket. A középiskolás korosztályban Deák István, a Bolyai János Gimnázium tanulója - a városi verseny második helyezettje - itt harmadik lett, míg Kovács Gábor a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatója, a felnőtt kategóriában kapott különdíjat. A salgótarjáni versenyen - a szintén boiyais - Jakab Gabriella és az általános iskolás Oláh Zsolt lett az első. E szép eredményekről és a kör tevékenységéről Sándor Zoltán előadóművésszel, a Pódium vezetőjével beszélgettünk. Az ifjú versmondók - Oláh Zsolt, Deák István, Jakab Gabriella - mesterükkel Sándor Zoltánnal fotó: gyurián Filmjegyzet - Ámbár tanár úr Koltai Róbert, ha filmrendezésbe kezdett, sohasem pártolt el mellőle a siker, hiszen már legelső alkotása, a Sose halunk meg indulhatott a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjért. Nem sokkal később a Szamba, majd a Kern András-Andy Vájná közreműködésével készült A miniszter félrelép is hálás fogadtatásra lelt. Nemrégiben pedig Koltai Róbert Vámos Miklóssal az oldalán iskolai élményei alapján megírta az Ámbár tanár űr című vígjáték forgatókönyvét, majd pedig Makk Károly konzultánsi segítségével és tanácsával meg is rendezte azt. Ámbár tanár űr (Koltai Róbert) -pontosabban: ifj. Ba- radlay Rómeó - mióta a felesége elhagyta őt, édesapjával, idősb. Baradlay Rómeóval él egy lakásban. Tanárunk eredetileg bűvésznek készült, ám ügy hozta a sors, hogy végül is matematika-fizika szakos tanárként diplomázott le. Kissé ódivatú nézeteket vall, elég furcsa kifejezéseket használ és túlságosan is körülményes, bár ha matekról van szó, gyorsabban pörög az agya, mint egy Pentium processzor. Egy napon azonban főhősünk a német tanárnőt helyettesítve a 4.C osztályba toppan be. Miután az óra alatt önmagát meg nem tagadva nagyobb rumlit csinál, mint az egész osztály együttvéve, egy kissé „felsülve” iszkol ki a teremből és ekkor összefut a szépséges lánnyal, Kapy Tímeával (Dobó Kata), az élsportolóval, aki nemsokára igencsak jelentős változásokat okoz Ámbár tanár urunk életében. Végre, a magyar filmkészítők hosszas bukdácsolás után magukra találtak! A néhány éve megindult pozitív fel- emelkedés eredményeként mostanában az értelmetlen és csak nagyon keveseket érKoltai Róbert címszereplője is új filmjének deklő úgynevezett művészfilmek helyett a nézők elvárásainak is megfelelő, szórakoztató alkotásokkal rukkolnak elő. Az Ámbár tanár úr nyomában nemsokára olyan igényes filmekkel találkozhatunk majd, mint a Kalózok, az Európa expressz vagy a 6:3. Koltai Róbert filmje (olyan színészekkel a további szerepekben, mint Hernádi Judit, Kállai Ferenc, Pogány Judit, Reviczky Gábor) december 17-étől szórakoztat a balassagyarmati Madách moziban. Szilágyi Gábor Egy ember drámája ?- Én már az induláskor fontosnak tartottam, hogy a tehetséges fiatalok felkarolására, ha úgy tetszik a versmondó utánpótlás segítésére szükség van. Úgy gondoltam, hogy rendelkezem már olyan előadóművészi tapasztalatokkal, hogy magam köré gyűjthetem az elsősorban középiskolás korú tehetséges gyerekeket és neki fogEmily Bronte angol írónő (1818-1848) rövid élete szegény volt eseményekben, de annál gazdagabb szenvedélyekben és képzeletben. - Ha tovább élt volna, erős fa vált volna belőle, szép koronával, s édes gyümölcsöket hozott volna - írta nővére, Charlotte. Ma van 150 éve annak, hogy Emilyt harmincévesen elrahatok egy ilyen kör megalakításának. A csoport elsősorban salgótarjáni fiatalokból állt, annyiban aztán később bővült, hogy máshonnan is lettek tagjaink, majd a műfaj jellegéből eredően ez a fajta munka kifelé, a közönség irányába fordult. Ettől függetlenül persze él egy műhelymunka Egy regénnyel lett világhírű gadta a halál. Egyetlen regénye, az Üvöltő szelek (Wuthering Heights), amelyben a vidék lakóinak magányra kárhoztatott, eltorzult életét, végletes szenvedélyeit és vágyódásait mutatja be, egy évvel halála előtt- Mennyire nehéz most ilyen tehetséges fiatalokat találni?- Nem nehéz. A nehézségét az adja a munkámnak, hogy állandóan változik a kör, hiszen a negyedikes tanulók éppen akkor röppennek ki, amikor úgymond beérnek.- Hányán maradtak, illetve léptek e pályára?-Azok közül, akikkel kezdtük, két-három ember maradt meg a körben, de ők is nagyon laza szálakkal kötődnek hozzánk. Tehát, amikor műsor van, eljönnek dolgozni, de rendszeresen nem tudnak részt venni. Éppen ezért hasznos a kör munkája, hiszen már az alapításkor is arra gondoltunk: nem jó, ha mindig minden műsorban mi szerepelünk. Különböző versenyeken zsűrizve pedig azt tapasztaltam, hogy rengeteg tehetséges fiatalt foglalkoztat ez a dolog és sajnáltam, hogy eltűnnek, vagy egyszerűen nem kerülnek pályára. Ez a műfaj nem tud létezni műhelymunka nélkül, erre feltétlenül szükség van.-A tagok állandó cserélődése tehát egészséges folyamat.-így van. Én nem profi előadóművészeket nevelek, vagy tanítok verset mondani, pódiumon viselkedni. Az alapvető cél, hogy a költészettel megismerkedve, tulajdonképpen önmagukkal, az élet mélyebb kérdéseivel ismerkedjenek meg. Tudom, most már elértünk a vállalkozások világába, meg a videokultúrába, én azonban úgy gondolom, hogy nem szabad ennek bedőlni. Ez egyébként is csak a felszín és a látszat. Vallom és tapasztalom, jelent meg Ellis Bell álnéven. A maga korában sokakat sokkolt a regény elemi brutalitása és erotikája, különösen, miután ismertté vált, hogy írója egy Haworth-i metodista lelkész lánya. Csak a XIX. század végén ismerték fel egyre jobban ennek az elemi szenvedélyeket bemutató sötét történetnek az irodalmi jelentőségét. hogy most is van jó egy százalék versolvasó ember - igaz az egész világon sincsenek többen - akit érdekel a líra, illetve annak sorsa.- A pódium feladatának érzi ezeknek az értékeknek a népszerűsítését?- Igen, azáltal, hogy vállalja a költészetet. Úgy is mondhatnám: egyéni vállalkozókat nevelek. Ha igaz az a tétel, amit Brodszkij mond egy helyen, hogy költő egyéni vállalkozó, a szónak abban az értelmében, hogy önmagát valósítja meg és a végső emberi kérdésekről szól - s kell-e ettől nagyobb vállalkozás? -, akkor én olyan vállalkozótársakat nevelek, akik hangos társai ennek az ösz- szetett művészi munkának. E nélkül egyszerűen lehetetlen emberi életet élni, még ha azt is látjuk, hogy durvul és felszínessé válik a világ. Ez engem azért nem riaszt vissza, mert ez mindig így volt. Nem szeretem azt hallani, hogy nagy baj van, nem kell a vers. Igazából sohasem kellett!-Persze azért voltak szebb korai?- Lehet, hogy csak mi gondoljuk úgy. Ha a „Nyugat” korszakára emlékszünk, amikor másfél millióan vándoroltak ki Magyar- országról, azt hiszem ők nem a költészettel foglalkoztak. De még talán a polgárság polcain is csak dísz volt a könyv. Tehát én vallom, hogy ezzel a pódium-tevékenységgel népművelői szerepet vállalunk. Az embereknek van igényük a versre, még azoknak is, akik igazából nem olvasnak, hiszen sokan csak irodalmi esteken, felolvasóesteken hallanak lírát. Dukav Nagy Ádám ôSanliáa esték „Mi, tudósok egy- jjnjj/ ben hasonlítunk a ) teológusokhoz. Mi is Isten nagy könyvét olvassuk, a természetet” - mondta Galilei Maculano páternek, s ebben az egyetlen mondatban a Németh Lás/.ló- dráma címszereplőjének különös sorsán túl általánosabb ellentmondás is feszül. Mint köztudott a jeles olasz csillagász, fizikus, matematikus Galileo Gáliéi (1564-1642) azért kerül összeütközésbe kora katolikus egyházával, mert Kopernikusz heliocentrikus elméletét - amely szerint a Föld forog tengelye körül és kering a Nap körül - vallotta. A tapasztalati tényeket is maga mellé hívta (volna) tanúnak, amikor a szent szék inkvizíciója elé állították. Bár az üldöztetés, a vallatás megriasztotta s végül is megtörte testi erejét és meggyőződése ellenében visszavonta nézetét, élete végéig folytatta tudományos kutatásait. A tudomány és a hit sok évszázados konfliktusa azért is lehet olyan éles és hiteles az ő sorsára és e műre vetítve, mert nem egy eleve istentagadó egyéniségről van szó. Sőt, személyében egy olyan ember hánykódik kétségek között, aki egyházának is hű fia kíván lenni, miközben néhány konkrét kérdésben az igazság, jelesül a matematikai szemlélet, a földi mechanika törvényei - amelyeket másokkal egyetemben Ő maga is kiküzdött, gazdagított - pártján is szeretne maradni. Ebből fakad személyes tragikuma, amely -mint minden jeles ember esetében - messze túlmutat az egyediségen és a későbbi korok számára is tanulságos. Ezt ismerte fel a budapesti Evangélium Színház társulata is, amikor párját ritkító - ami a magyar klasszikusok előadását illeti - sorozatában színre vitte Németh László 1953-ban írott darabját. Udvaros Béla, aki nemcsak rendezője, lelke, „mindenese” is az Evangélium Színháznak a következőket nyilatkozta szándékaikról: A tudomány soha nem rögzítheti véglegesnek a világképet. Az inkvizíció, úgy tűnik, nem olvasta végig az Újszövetség könyveit, vagy elnézte, -de Galieli bizonyára, és mi is, ez előadás létrehozói, akik Péter apostol második levele III. részének 13. versében megtaláltuk azt az igét, amelyik Németh Lászlót is, bennünket is alkotásra késztet: „A világ elmúlik és megújul. - De új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik.” Udvaros e szellemben, a mondandót tiszteletben tartva, de a mai kor emberéhez szólva rendezte meg a Galilei-t. Bánffy György személyében egy más alkatú, karakterű színészt választott a címszerepre, mint amilyet eddig megszokott és a televízióból is megismert a nagyközönség. Bessenyei Ferenc robusztus alkata, öblös hangja például az igazáért sokáig harcoló tudós ember bátorságának, de legalábbis különcségének kiemelésére volt kiválóan alkalmas, Bánffy viszont a megfáradt, elgyengült fizikai erejű testű emberben ra- gyogtatja fel a szellem erejét. Mint Németh László drámái általában, a Galilei is úgynevezett egyszereplős darab, hiszen az erőteljesen megrajzolt főhőshöz képest a többiek szinte csak statisztálnak. Közülük is ki kell azonban emelni a magyar beszédet igazán mívesen művelő Bitskey Tibort, mint a megértő barát Castelli apát és O. Szabó Istvánt a tudomány folytonosságát jelképező Torricelli megszemélyesítőjét. Húros Anna Mária ügyesen mozgatható, találó színpadképei és korhűen szép jelmezei a darab üzenetének megértést is segítették. - csongrády is. 135 éves a dalegylet, 35 a zeneiskola Balassagyarmaton Kettős ünnep az Óváros téren Balassagyarmat koncertlátogató közönsége: a városi dalegylet alapításának 135., valamint a Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola alapításának 35. évfordulóját ünnepelte tegnap az Óváros téri iskola hangversenytermében. A kettős zenei ünnepen Juhász Péter polgármester, valamint Sapszon Ferenc, Liszt-díjas karnagy, a Kórusok és Zeneiskolák Országos Tanácsának aielnöke mondott köszöntőt. Mint azt Ember Csaba, a Balassagyarmati Dalegylet karnagya, a zeneiskola igazgatója elmondta: írásos emlékeket őriznek arról, hogy 1863. december 18-án alapították Balassagyarmaton a polgári dalárdát, amelyet mai városi kórus jogelődjének tekintenek. Az Ipoly-parti város polgári kultúrájával szorosan összenőtt kórusélet történetének eseményeibe a zeneiskolában rendezett kiállításon nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. A dalegylet művészeti értékeit hazai és külföldi fellépések, rádiófelvételek, kazettáik, CD-felvételeik igazolják, történéseikről, városuk diplomáciai képviseletét jelentő fellépéseikről lapunkban is gyakran találnak olvasnivalót. Balassagyarmaton a dalárda alapításának centenáriumán, 1963-ban a salgótarjáni zeneiskola fiókintézeteként nyolc tanárral, és 114 növendékkel kezdte meg működését a zeneiskola. Az Óváros téri intézmény 1966-ban önállósodott, a balassagyarmati zeneszerző, Rózsavölgyi Márk nevét 1973- ban vette fel. Az egykori zenei fiókintézet ma már kilenc további településen, Cserhátsu- rányban, Diósjenőn, Drégely- palánkon, Érsekvadkerten, Magyarnándorban, Nógrádon, Patakon, Rétságon és Rom- hányban is kihelyezett oktatást folytat. A Rózsavölgyi Márk Zeneiskola 18 zenei tanszakán negyvennél több zenepedagógus közel kilencszáz diákot tanít, az utóbbi években a képzőművészeti, valamint dráma- pedagógiai tanszakokkal tették teljesebbé a művészeti képzést. Az iskola harmincöt éves története alatt százötven tanárt és mintegy hatezer növendéket jegyeztek be krónikájukba — tudtuk meg a dalegylet és a zeneiskola krónikáját precízen vezető Vojtkó Istvántól. Sokan vallják, nem túlzás állítani: Balassagyarmat az év több napján is a zene fővárosa. „Zene határok nélkül” címmel 1987-től folyamatosan szerveznek nemzetközi muzsikustábort, mely két éve zenei fesztivállá fejlődött, amelyet több, mint tíz ország muzsikusai látogatnak. A város és a tanintézet zenei jó hírét a dalegylet mellett a Balassagyarmati Kamaraegyüttes és a Balassagyarmati Rézfúvós Kvintett is öregbíti. A Rózsavölgyi Márk zeneiskolában hároméves ciklusokban rendeznek Országos Zeneiskolai Négykezes és Kétzon- gorás Versenyt (erre legközelebb az ezredfordulón kerül sor). Ezek, valamint a Nemzetközi Fuvoladuó és Kisegyüttes Verseny mind - mind csak néhány kiemelkedő eseményei a balassagyarmati zenei életnek, amelyet a tegnapi ünnepen több politikus, önkormányzati vezető, muzsikus és a város zeneszerető közönsége is elismert. Tarnóczi László Bitskey Tibor, Bánffy György és Antal Anetta fotó: p. t l «
