Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-15 / 293. szám
Megyei Körkép 1998. december 15., kedd A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Megjegyzések a közlekedési kerekasztal-beszélgetéshez „Feltartott kézzel?” Nagy figyelemmel olvastam a Nógrád Megyei Hírlapban december 7-én megjelent összeállítást, amelyben különböző beosztású rendőri vezetők is nyilatkoztak a közlekedés biztonságáról. Kérjük a sajtó illetékeseit, hogy rendezzenek kerekasztal- megbeszéléseket más közérdekű ügyekben is. Véleményem szerint azonban nem volt eléggé meggyőző a rendőrök érvelése, több vonatkozásban sem, ezért vitatkozom velük. Feltartott kéznek látszik, az olyan megfogalmazás „A szabálytalankodókkal meg a renitensekkel nem lehet mit csinálni, aki nem akarja figyelembe venni a szabályokat, azt még rendőr sem tartja vissza- mondotta az egyik nagyon illetékes úr. Sajnos ebben az országban többen azt bizonygatják, hogy a felvetett problémákat nem lehet megoldani, ahelyett, hogy az alternatívákon gondolkodnának a helybenj árás helyett. Például a gyorshajtókkal szemben, a fekvő rendőr elhelyezésén kívül a vezetői engedély hosszabb időre, vagy végleges bevonása a megoldás. Tegyék ezt. Amennyiben a jelenlegi rendeletek, törvények nem teszik lehetővé, módosítsák az arra illetékes szervek. Azzal egyetértek, hogy a gyalogosoknak sincs joguk szabálytalankodni. Tisztelt uraim! A leírtak figyelembevételével azt javaslom, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a száguldozó -a közlekedési szabályokat durván megsértő, a milliós értékeket reprezentáló, légkondicionált, luxust biztosító gépjárművezetők embereket veszélyeztető tevékenységének megakadályozására. Fogy a nemzet! Amennyiben 1990-ig visszamenőleg készítenének egy átfogó országos statisztikát a közúti balesetek, valamint egyéb bűnözés áldozatairól, az eltűntekről, nagyon elszomorító helyzetet lehetne regisztrálni. Ennek figyelembevételével az anyák megkérdezése nélkül - főleg - erkölcstelen őket szülésre kényszeríteni. Ozsvárt Barnabás Salgótaiján Ajánlás készült a kormánynak - Nem szabad halasztani fontos döntéseket Szövetségek szerepe a közlekedésben A közelmúltban Közlekedési szövetségek létrehozása Magyarországon címmel kétnapos konferenciát rendeztek Salgótarjánban. A Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében lezajlott szakmai eszmecserén a hazai közlekedési ágazatok neves szakemberei, képviselői vettek részt. Kecskés Zol- tánné, a KTE Nógrád Megyei Szervezetének titkára tagja volt annak a munkacsoportnak, amely az eszmecserén elhangzottak alapján ajánlást dolgozott ki és juttatott el számos minisztériumhoz és országos szakmai szervezethez, amelyek a közlekedés hazai fejlesztéséért tehetnek. Tőle kértük: sommázza az ajánlás lényegét.- A konferencia javasolja a politikai döntéshozók, kiemelten a kormány és a fővárosi önkormányzat számára, hogy kezdődjenek két-, ill. többoldalú egyeztetések - az eddigi előkészítő munkák eredményeinek felhasználásával - a közlekedési szövetségek létrehozásának kölcsönösen elfogadható ütemezéséről és gyakorlati kérdéseiről. Mielőbb szülessenek meg azok a politikai döntések, amelyek a leendő szövetségi együttműködés jogi, pénzügyi, műszaki és szervezeti feltételeit biztosítják. Ennek eredményeként gyorsuljanak fel azok az előkészítő munkálatok, amelyek a közlekedési szövetségek létrehozását eredményezik Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, ill. azok vonzáskörzeteiben. A konferencia javasolja, hogy a regionális agglomerációfejlesztési tanácsok kapjanak megfelelő döntési jogokat és ehhez kapcsolódóan kellő pénzügyi eszközöket, hogy ezáltal erőteljes előmozdítói lehessenek a regionális közlekedési szövetségek létrehozásának. Szorgalmazza, hogy a közlekedési szövetségek létrehozásához szükséges források előteremtésében kerüljenek fokozottan bevonásra az Európai Unió régiókat támogató Phare- és egyéb forrásai, a környezetvédelmi célok elérését szolgáló kormányzati források, az agglomerációfejlesztési tanácsok regionális célokat szolgáló 'forrásai. A konferencia a közlekedési szövetségeket megfelelő eszköznek tartja arra, hogy a közösségi közlekedés EU-elvárá- soknak is megfelelő folyamatos minőségbiztosítása megvalósuljon. A közlekedési szövetség keretei között szükséges biztosítani a szolgáltatás megvalósításában közreműködő társaságok eszközeinek és műszaki hátterének összehangolt és folyamatos fejlesztését is. A nyugat-európai példák alapján a konferencia felhívja a figyelmet arra, hogy az említett döntések további elhalasztásával a közösségi közlekedés rehabilitációjára fordítandó költségvetési forrásigény fokozódni fog. A közlekedési szövetségek megvalósítása során kiemelt szerepet kell kapnia az utasok felkészítésének és ezért a konferencia javasolja, hogy a tömegtájékoztatásban rejlő lehetőségeket fokozottan ki kell aknázni. - szgys Gyalogjáróval megelőzhető a baj Nógrádi települések segítsége a bajbajutottaknak Több autónyi adomány Megszokott kép a Salgó úti buszmegállóban, hogy egy-egy busz beérkezése után az út jobb oldalán lakók, az úttest szélén haladva közelítik meg lakásukat, mintegy 80-150 méteres szakaszon. Ennek oka, hogy annak idején a jobb oldalon lakók részére gyalogjárót nem építettek. Az elmúlt évtizedekben nem volt olyan lakossági fórum, ahol a lakók ne kifogásolták volna a gyalogjáró hiányát. Annak idején a tanácsi vezetők azzal utasították el a jogos igényt, hogy a bal oldali gyalogjárón közelítsék meg lakásukat. Nem vették figyelembe, hogy a jobb oldal, illetve az úttest között mintegy 4-5 méter szintkülönbség van (10-12 lépcső), amelyet csak a kiépített lépcsőrendszeren lehet áthidalni. Ezt a megoldást az itt lakók nem fogadták el, főleg az idős, mozgásukban már korlátozottak. A gépkocsivezetők a megmondhatói, hogy mennyire borzolja idegeiket ez a gyakorlat. A toleránsabbak türelmesen kerülgetik a gyermekkocsit toló kismamákat, az idős, bottal botorkáló nyugdíjasokat. Az intoleránsabb sofőrök alaposan ráripakodnak az itt közlekedőkre. Az itt lakók a jobb oldali gyalogjáró elkészítését mintegy 300 méteres szakaszon igényelnék, a Petőfi iskolai buszmegállótól az acélgyári művelődési központi megállóig terjedő szakaszon. Eddig még jóvátehetetlen baleset, katasztrófa nem történt, de az előbb, vagy utóbb törvényszerűen bekövetkezhet. Mucsi Lajos Salgótarján Koszorúzás A Magyarok Világszövetsége Pásztó és körzete csoportja koszorúzást ünnepséget rendez Pász- tón, az 1956-os emlékművénél. A Mátra aljai városban december 15-én 16.30 órakor emlékeznek meg dr. Antall József egykori miniszterelnök halálának ötödik évfordulójáról, méltatva a politikus életét és munkásságát. Palotás - Meleg ruhaneműt és tartós élelmet adományoztak a községbeliek az árvízkárosultaknak. A gyűjtést a Palotás Ifjúságáért Alapítvány és az önkormányzat szervezte. A szállítmányokat az aszódi gimnázium tanárai juttatták célba, illetve egy részét az Aszódra érkezett kárpátaljai gyerekek kapták meg. Ságújfalu sem maradt ki a nógrádi felajánlók köréből: a bajbajutottaknak szánt több autónyi ruhaneműt a Máltai Szeretetszolgálat segítségével továbbították a magyarországi és a határainkon túli rászorultak részére. A templomban és az ön- kormányzat hivatalában összesen negyvennégyezer forint gyűlt össze, az utóbbi helyről Tiszabecs községnek utalták a pénzt. Az élelmiszereket - burgonyát, zöldséget, cukrot, rizst - a szécsényi ferencesek vitték Ukrajnába. A faluvezetés köszönettel fogadta a lakosok és a szállítók támogatását. Együttműködés a közös akarat élesztő ereje Beszélgetés a szécsényi és a magyargéci kisebbségi önkormányzat vezetőjével és a rendőrkapitánnyal A szécsényi rendőrkapitányság a „Nógrád biztonságáért” társadalmi program végrehajtására megalkotott helyi bűnmegelőzési terv keretében regionális együttműködési megállapodást írt alá az illetékességi területén működő kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. Közülük Oláh Róberttel, a szécsényi és Rácz Dezsővel, a magyargéci kisebbségi önkormányzat elnökével és Nagy Imre rendőrkapitánnyal beszélgettünk.-Miben látják a lényegét az együttműködésnek? O. R.: - Mindenekelőtt munkahelyek teremtése érdekében kellene összefogni. Szécsény- ben mintegy száz roma családot számoltunk össze, Pös- ténypusztát és Benczúrfalvát is beleértve. Nehéz lesz készíteni pontos statisztikát, mert kisebbségként nincs nyilvántartva senki. Szerintem öt-hat- száz között vagyunk. Valamit javult a helyzet mióta a gyertyaüzemet elindították. Az itt dolgozók kilencven százaléka a kisebbséghez tartozik, de még kellenek munkahelyek. S össze kell fogni a romák oktatásáért is. Enélkül nem tudunk lépést tartani a korral. A nyolc általános kevés. Hiába az iskolába járási kötelezettség, ha senkit nem érdekelt, hogy a cigánygyerekek jámak-e iskolába. R. D.: - Nálunk Magyargécen - idetartozik Kisgéc is - csaknem háromszázan vagyunk. Egyetértek a kollégával, nekünk ki kell találni valamit a romák boldogulása érdekében. Ezek az emberek kevésbé találják fel magukat mint a nem cigányok. Vannak olyanok is, akikkel hiába törődünk, nem sokat ér. S hiába nevelné az embert a munka, ha nincs munka. A korábbi rendszerben a romának is muszáj volt dolgoznia, ha akart, ha nem. Most ki törődik azzal, hogy valaki dolgozik-e vagy nem? A rutinosabb romák elmennek vállalkozni, vagy eljárnak dolgozni, s nincsenek közvetlen létproblémáik. De aki a múltban sem dolgozott, most sem nagyon akar. Gondolkoztunk a földprogramon is, hogy a romák legalább azt termeljék meg, amire közvetlenül szükségük van. Az ügyesebb roma elviszi a másikat munkára a fővárosba, de az már baj, ha az illető a következő héten már nem akar dolgozni. Vagy szembeszáll az építésvezetővel, s emiatt nem alkalmazzák. Próbáltunk az ilyenekkel beszélni, hogy gondoljanak a családra, a gyerekekre. Azért próbálunk velük foglalkozni, hogy jobb legyen a sorsuk. Nehéz munkához jutni-Örömmel mondom, hogy a polgármester ebben segítő partner. Szerintem a rendszer- váltásnak a kisebbség volt a legnagyobb vesztese, mert elveszítették az állásukat, s anyagilag tönkrementek. Ebben az esetben a kormánynak és az önkormányzatoknak kellene munkahelyeket teremteni. Foglalkoztatni a munka- nélküli embereket. Van azonban egy nagy hátrány a munkahely betöltésével kapcsolatban. Ha egy cigányszármazású megpályázza az állást, elutasítják.- Sokat foglalkozom a roma gyerekek tanulásával is. A rendelkezésre álló kevés pénzből úgy próbáltam adni az iskolának és az óvodának, hogy jusson mindenhová. S ha látom, hogy valahol többet kell segíteni, tárgyalok az igazgatóval, a polgármesterrel, hogy fogjunk össze. Muszáj, hogy tegyenek valamit. Én például a jó tanuló roma gyerekeket jutalmazom. Az ötös tanulónak adtam kétezer forintot meg oklevelet, hogy nagyobb kedve legyen a gyereknek tanulni. Másütt is csinálhatnának hasonlót. Arra is figyelek, hogy van-e cipő a rom agyerek lábán, s ha nincs, segítek venni neki. Ezekre fel kell figyelni. Ehhez azonban jó együttműködés kell a polgármesterrel is. Arra is meg kell tanítani a romákat, hogy miként viselkedjenek, mert nem lehet kiabálva menni a hivatalhoz segélyért. N. I.: - Mi felajánljuk támogató szerepünket, tanácsainkat a problémák kezelésében. Tapasztalatainkkal segítjük a kisebbségi önkormányzatok együttműködését.- Hogyan látják a kisebbségi önkormányzatok szerepét? R. D.: -Őszintén szólva nekünk ez nem hiányzik, mert korábban ilyen nem volt. Valamikor ugyanúgy éreztem magam, mint a nem kisebbségi. Voltam katona, nem éreztették velem, hogy roma vagyok, az iskolában sem, pedig három szakmám van. Most viszont megkülönböztetik a romákat. Gécben például jobban a romák viszik a prímet. Kezdetben voltak, gondok a romák és a nem romák között. A roma embert kiküldték a klubból. Mi természetesen felléptünk ez ellen. „Magyar vagyok” O. R.: - Szécsényben jobban érzékelhetőbbek a társadalmi különbségek. Visszautalva a kollégámra, én sem értek egyet a kisebbségi önkormányzatok létrehozásával. Miben vagyunk kisebbség? Az tény, hogy kisebb létszámban élünk az országban, de ki találta ki ezt a kisebbséget így? Én magyar állampolgár vagyok ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel, mint bárki más. Ugyanazokat a törvényeket kell betartanunk. Itt van például a lopás, de nemcsak a kisebbség lop. Bárkivel előfordulhat, bárhol az országban.- Ha a statisztikai arányokat nézzük, s a kilencmilliót ösz- szehasonlítjuk a mintegy nyolcszázezer kisebbségivel, akkor hol történik a több bűn- cselekmény? N. I.: - Fontosnak tartjuk erősíteni a bűnmegelőzési és áldozatvédelmi tevékenységet a roma kisebbség körében. Ennek érdekében elsősorban a roma fiatalok számára bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi előadásokat szervezünk. Ugyanakkor a rendőrségen belül a másság elfogadása érdekében a roma kultúráról és történetiségről tartunk felvilágosító előadásokat.- Önök szerint mire lesz jó ez az együttműködés? O. R.: - Ez nekünk is újdonság, én egy jó dolognak találom, s már akkor nagy eredményt érünk el, ha csak negyedévente a területi önkormányzat emberei összejönnek, eszmecserét folytatnak a rendőrkapitánysággal, meg együtt. Már ezzel segíthetünk egymásnak. R. D.: - Örülök, hogy a szécsényi kollégám itt van. A korábbi kollégával alig találkoztunk. Pedig ha mi nem fogunk össze, s nem teszünk valamit akkor másoktól mit várhatunk. Az együttlétben az a jó, hogy megismerjük egymás munkájának tapasztalatait, s elkerülhetjük a másik kudarcát. Segítenünk kell egymást a kudarcok elkerülésében. De ha nem jövünk össze mind a tízen, nem nagyon tudunk egymásnak segíteni.- Nem lehet annak örülni ha a romát viszi a rendőr, vagy a romát ütik valahol. Nem szívesen találkozunk ilyen esetekkel. Egyetértünk azzal, hogy foglalkozzunk többet a bűnmegelőzéssel. Nem elegendő ezt csak papírra leírni, cselekedni is kell. Bennem a segíteni akarás munkál.- Miben látják az együttműködés megvalósulását? O. R.: - A kisebb településen kevesebb a gond is. Szécsényben sokkal nehezebb egybefogni a romákat. Sokan jelöltették magukat képviselőnek, de számosán azt sem tudják miért pályáztak. Nincs programjuk, nincs céljuk, csak hogy ki ne maradjanak a szórásból. Az ilyenek semmit sem fognak tenni. Mi még csak most ismerkedünk a demokráciával, s ez programot, tanulást, összefogást követel. R. D.: - Ha többen lennénk itt, több vélemény lenne. De így jutunk közös nevezőre. Jobban szét lehetne választani a jót a rossztól. Pénz nélkül nem megy- Voltaképpen mit csinálnak a kisebbségi önkormányzatok? O. R.: - Szécsényben foglalkozunk a szociális lakásépítés lehetőségeinek megteremtésével. Most akarunk készíteni ezzel kapcsolatban programot. Jó lenne ha az éves költségvetés egy százalékát fordítanák erre. Szeretnénk ehhez kormánysegítséget is kérni. Gondolkodunk egy alapítvány létrehozásán is, amin keresztül támogatni lehetne ezt a programot. Az oktatást, a kultúrát is szeretnénk alaposabban támogatni. Például valamikor az éttermekben cigányzene szólt, most sehol nincs. O. D.: — Én úgy érzem, hogy a kormány nem foglalkozik kellően a kisebbséggel. Pedig már itt van az év vége. Nem tudjuk, hogy miben kapunk támogatást. Pénz nélkül viszont semmi nem megy. Pádár András
