Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

1998. november 12., csütörtök 5ZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Egy más nap M ég a múlt nyáron történt. Strasbourg varázslatos utcáin sétáltunk, néztük a csa­torna vizében lomhán bukdá­csoló hattyúkat. A segítő fog­lalkozások nehézségeiről be­szélgettünk. Nagyon érdekelt, milyen társadalmi tekintélyük van Franciaországban a szo­ciális munkásoknak? Marielle franciás könnyedséggel ma­gyarázta: számára nagyon fontossá vált, hogy őt tekintik a társadalom lelkiismereté­nek. Pontosabban, az ő szak-* májára vetül azok lelkiisme­rete, akik keveset törődnek a sok bajjal küszködőkkel, akik csak kampányszerűen vállal­nak szolidaritást a rászoru­lókkal. Akiket néha zavar a szegénység szaga. A rohanó „menedzservi­lág” maga mögött hagyta az evickélőket, a húsról, hajlék­ról, meleg otthonról álmodó- kat, akik akkor vetik le pom­pás ruhakölteményeiket, ami­kor megszólal a hajnali ébre­dést parancsoló vekker. A másságot üzenő életek újra­kezdést igenlő, kitörést re­mélő örökös hitével. Marielle csillogó szemmel mesélte, ha baráti társaság­ban szóba kerül a szociális munka, talán túlzás, de min­dig irigykedve hallgatják vál­tozatosabbnál változatosabb segítő kapcsolatainak szak­mai történeteit. Mérnök férje is büszke erre. Es nálatok? ­kérdezett vissza hirtelen. Ná­lunk még idő kell - mondom tétovázva. Nálunk még több idő kell, hogy a segítőnek, a szociális munkásnak, a szoci­ális igazgatásban dolgozónak ne legyen „kliensszintű” tár­sadalmi tekintélye. (Akkor még nem gondoltam, hogy az idei önkormányzati választá­sok egyik kisvárosi lakossági fórumán a szenvedéllyel be­szélő jelölt önfeledten dicséri a „szociális munkát”. Elmon­dása szerint azért tiszta a vá­ros, mert a „szociális munká­sok mostanában rendszere­sebben söprik az utcákat.”) Ma, amikor ránézek a nap­tárra, semmi sem utal az „ün­nepre”. Jónás napja van. Le­het, hogy még itt gubbasztunk a cethal sötét gyomrában a megváltó szabadulásra vár­va?! Nem hiszem. Az elmúlt tíz évben szerte az országban, de itt Nógrádban is kezdett felnőni egy szakmai profesz- szió: a szociális munka. Meg­annyi hivatásos, önkéntes és civil, a sok-sok hétköznapi ál­dozattal élő kiváló szakember. November tizenkettő, ezentúl minden évben a szociális munka napja. A segítő ember köszöntése. Még tanuljuk az új hagyomány üzeneteit. TT'z egy más nap. Szerény ün- L-jnep, nyíltszívű tisztelet, amely az ő hitvallásukat idézi: „Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi." Hírek Adó-visszatérítés a betegek javára Balassagyarmat - A dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet Traumatológiai Betegek Ellátásáért Alapítványa köszöni az állam­polgárok személyijövedelem-adójából számukra juttatott egy szá­zalékot, amelyet a betegek kényelmét szolgáló felszerelések vásár­lására fordítottak. Iskolagaléria, kisdiákok műsorával Salgótarján/Somoskőújfalu - A somosi általános iskola galériá­jában november 13-án, pénteken 14 órakor Tamóczi Melinda mű­vészeti vezető nyitja meg Gyüre Nándor festő kiállítását. Közre­működnek a somosi kisiskolások. Koncert és tárlat a zeneiskolában Salgótarján - Sass Sylvia november 13-i, pénteki dal- és áriaestjét (18 óra) megelőzően 17.30 órakor a zeneiskola I. emeleti aulájában nyílik Ordasi Károly művész-tanár rajzainak és festményeinek tár­lata. Megnyitóbeszédet mond: Szabó Béla, a Petőfi Sándor Általá­nos Iskola és Gimnázium igazgatója. Gazdakereső - „Ebajánlat” állatbarátoknak Salgótarján - Egy kétéves, németjuhász jellegű kan kutyának, egy felnőtt pulinak és egy középtermetű, fekete keverék házőr­zőnek keres sürgősen gazdát az Állatotthon Alapítvány. Akit ér­dekel a fenti „ebajánlat”, az a 32/311-840-as telefonszámon ér­deklődhet a részletekről. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE RÉTSÁG Tisztújítás Salgótarjánban, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesületben 3. oldal „Történelmi évtized” - Idősek népfőiskolája (Folytatás az 1. oldalról) Népfőiskolái Egyesület űj el­nöke Pálinkás Sándorné, titkára Gyenge Györgyné lett. A 10 éves Magyar Népfőis­kolái Társaság tevékenységét bemutató kiállítás nyílt tegnap délután a József Attila Művelő­dési Központban, „Történelmi évtized” címmel. A jeles ese­mény egyben a salgótarjáni idősek népfőiskolájának ne­gyedik „tanévnyitóját” is kö­szöntötte. Korill Ferenc, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont igazgatója beszédében méltatta azt a közösségfor­máló erőt, amelyet az idősek népfőiskolája betölt résztve­vőinek egymáshoz fűződő kapcsolatában. Hangsúlyozta: a művelődési központ egyik legfontosabb feladata, hogy a környezetében élők igényeit, vágyait figyelembe vegye és segítse megvalósulásukat, helyszínt, alkalmat teremtve a Kiállítás is nyílt a József Attila Művelődési Központban ÁN közösségi együttlét különböző formáinak. Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolái Társaság főtitkára elismerését fejezte ki az idősek főiskolája népes hallgatóságá­nak az elmúlt három évben mu­tatott aktivitásukért. Nyitó elő­adásában a népfőiskolák múlt­járól és jelenéről beszélt. Bár voltak az elmúlt 10 évben ne­hezebb és viszonylag könnyebb időszakok, a nemes szándék tö­retlen: a népfőiskola az egyen­rangú emberek gyülekezete, az élet iskolája a személyiség ott­hona, kibontakoztatásának színtere. Ezek nemcsak szép szavak, 100-150 éves dán, svéd, svájci példák igazolják, hogy mindezek megvalósítha­tóak hétköznapjaink során. Éle­tünk során sokat tanulunk, nemcsak intézményes keretek között, még ezernyi más mó­don, s erre rá is szorulunk. Az „élethosszig tartó tanulás” nemcsak kényszer, hanem az ember igénye, belső vágya. A találkozások, együttlétek, dis­kurzusok vágya - korosztálytól függetlenül - szintén bennünk él. A salgótarjáni idősek főisko­lájának közösségét is ilyen belső vágyak tartják össze im­máron negyedik éve, s minden jel arra vall, hogy még sokáig - hangoztatta. Az ilyen közössé­geknek teret és helyet, pénzt és erkölcsi támogatást kell adni - hangoztatta. Sz. Gy. S. Képviselő, szakember, polgármesteri hivatal: egyetértő a szándék „Varrják” már az Acélgyári út ruháját (Folytatás az 1. oldalról) helyett új zöld ruhát kapjon az Acélgyári út eleje.- Mikorra várható a kivágott fák pótlása? - kérdeztük Feke- téné Sörös Erikát, a Városgaz­dálkodási és Üzemeltetési Kft. kommunális részlegvezetőjét.-Ez nem elsősorban rajtunk múlik, mert bár a kivágásra kerülő nyárfák gyökerei eltávolításának egyik módja lehet a gombás-rot- hasztásos eljárás, ami hosszabb vá­rakozási időt vesz igénybe, ugyan­akkor két kivágott fa közé, a járda borításának megbontásával, új fá­kat lehetne ültetni.-Nagy rombolást okozna a gyökerek eltávolítása?- Igen, mert a gyökerek az út alá is benyúlnak, ráadásul a közművesítés föld alatt húzódó részére is tekintettel kell lenni.- Milyen fákkal érdemes pó­tolni a kiöregedett ősöket?- Várostűrőkkel, azaz olya­nokkal, amelyek a port, piszkot jól tűrik, és nem lehet nagy lombkoronájuk az épületek és az út közelsége miatt.- Azt hiszem mindenki „azon­nali" eredményt szeretne, kész, megnőtt fákat. Lehetséges ez?-Olyan fákat kellene beül­tetni, amelyeknek már lombko­ronájuk van, s mintegy kétmé­teresek. Épp ezért a keskeny növésűek jöhetnek számításba, ezek közül is valamelyik juhar­vagy tölgyfaj. Keressük a leg­megfelelőbb megoldást.- Mennyibe kerül a pótlás?- Maga a faültetés 150 ezer fo­rint körüli összeget jelent, ám ez csupán töredéke az ültetés járulé­kainak, a helybiztosításnak, a ka­rózásnak és más egyebeknek. Az akciót egyébként a Salgótar­jáni Foglalkoztatási Kht. finanszí­rozza „Élettér” elnevezésű prog­ramjában, a VGÜ Kft. alvállalko­zóként vesz részt a munkában. Nagyné Sólyom Ágnestől, a vá­rosháza városfenntartási osztályá­nak munkatársától megtudtuk: a fapótláshoz szükséges a helyszín közműtérképével való elemzés. Ez alapján lehet pontosan megter­vezni a kivitelezést, - nemkülön­ben a pótlás költségvetését. B. M. Megjutalmazzák a választáson közreműködő köztisztviselőket Nógrád az információs sztrádán Szép számú hallgatóság ggűlt össze a meggeházán (Folytatás az 1. oldalról) központi támogatással. Utalt arra, az 1994-ben megvalósult program alapján minden köz­ségi polgármesteri hivatal szá­mítógépet kapott. A célkitűzés most a hálózatok kiépítése. A másik nóvum a Belügyminisz­térium informatikai stratégiájá­ban megfogalmazott célkitűzés: a közigazgatási hálózatra kap­csolódjon be a megyei rendőr­ség is. Bíznak benne, hogy rö­vid időn belül valamennyi rendőrőrs és körzeti megbízott közvetlen számítógépes kap­csolatba léphet az országos adatbázissal. A közös infra­struktúrán virtuálisan zárt hoz­záférést kell biztosítani minden önálló szervezet részére. A rendőrségi adatbázisba nem látnak be a polgármesteri hiva­talok, és viszont. Ebből a szempontból kiemelkedő sze­repet tölt be a megyei TÁKISZ, amely valamennyi, a megyében működő állami és önkormány­zati szervezet technikai decent- ruma kell hogy legyen. A köz- igazgatási hivatalnak informa­tikai koordinációs jogköre van. Tóth Zoltán tegnap úgy fo­galmazott: a 128 jegyző, a köz­gyűlés hivatalával, a TÁKISZ- szal, a közigazgatási hivatallal és a megyei rendőr-főkapitány­sággal együtt rálépett az infor­mációs sztrádára. Dr. Barta László arról tájé­koztatott, hogy az említett szer­vezetek tegnap együttműködési megállapodást írtak alá a TÁ- KISZ-ban kialakított oktatóbá­zisra épülő számítástechnikai képzések, továbbképzések, szakmai fórumok biztosítására. D. I. Milliókat kért kölcsön Eltűnt a pénzzel és a biztosítékokkal (Folytatás az 1. oldalról) biztosítékként felajánlott gépkocsikat is magával vitte. Amint rendőrségi forrás­ból megtudtuk a csalással gyanúsított Gy. Z. - az ed­dig rendelkezésre álló ada­tok szerint - 1997. szeptem­ber 1-jétől 1998. november 16-ig több személytől több százezer forinttól 3,5 millió forint összegig terjedő köl­csönöket vett fel. Az eddig ismert teljes összeg csaknem tízmillió fo­rint. A rendőrség kéri azokat a sértetteket, akik még köl­csönt adtak Gy. Z-nek, hogy tegyék meg bejelentésüket a salgótarjáni rendőrkapitány­ság vizsgálati osztályán. Tőzsér Zsolt alelnök szerint újra kell gondolni a megyék szerepét Jó-e a területfejlesztési gyakorlat? Tőzsér Zsolt, a megyei közgyűlés alelnöke (Folytatás az. 1. oldalról) szinten az 1999-es költségve­tést. Tőzsér Zsolt arra is utalt, ha nem lesz jelentős normatí- vaemelés, annak hatása csa­pódhat az intézményeken, sza­vai szerint „meg kell próbálni összhangba hozni a törvényi szabályozást az anyagi lehető­ségekkel”. A fejlesztések között a leg­jelentősebb a kórház-rekonst­rukció napokban induló har­madik üteme. A területfejlesz­tési feladatok ugyancsak az or­szágos költségvetés függvé­nyei, lényeges, hogy Nógrád (Szabolcs megyével együtt) kiemelten szerepel az állami költségvetésben. Tőzsér Zsolt szerint min­denképpen újra kell gondolni a megyék szerepét. Az nem baj, hogy a ’90-es évek elején meg­szűnt a megyék pénzel­osztó szerepe, az azonban igen, hogy a megyei önkor­mányzatok intézményfenntartó testületekké degradálódtak - ez országos helyzet, nem nóg­rádi specialitás. Az alelnök úgy véli, a középfokú oktatási intézményeket előbb-utóbb át kell adni a megyei önkor­mányzatoknak, mivel ezek nem helyi feladatokat látnak el. Ez a változás ugyanakkor nem csökkentené az adott tele­pülések városi jellegét, hiszen az intézmények továbbra is ott működnének. A több megyé­vel létrehozandó régiók kiala­kításával kapcsolatban az alel- nöknek az a véleménye, hogy az nem gyengítené az egyes megyei önkormányzatok sze­repét. Kérdés azonban, hogy mekkora lesz egy régióban Nógrád megye érdekérvénye­sítő képessége. A megyei közgyűlés alel­nöke nem tartja szerencsésnek az előző kormányzat területfej­lesztési gyakorlatát. Vélemé­nye szerint választott testület­nek kellene átvállalnia a terü­letfejlesztési tanács szerepkö­rét, konkrétan a megyei köz­gyűlésre vagy annak egy bi­zottságára gondol. A most sza­vazattal rendelkező szerveze­tek tanácskozási joggal vehetnének részt a munkában. A jelenlegi gyakorlat szerint a megyei ön- kormányzat dönt a megyei terület- fejlesztési kon­cepcióról, ám egy másik testü­let (a területfej­lesztési tanács) a területfejlesztési pénzek felosztásáról. A ta­nácsban mindössze egy ember képviseli a megyei közgyűlést (annak elnöke egyben a terü­letfejlesztési tanács elnöke is). Ez egyelőre elvi kérdés, az alelnök nem tud arról, hogy kormányszinten foglalkozná­nak ezzel az üggyel. Lapunk kérdésére kitért arra is, amennyiben valóban a pártok képviselőiből álló megyei közgyűlés döntene a területfej­lesztési pénzek felosztásáról, úgy nem lenne jelentősége an­nak, hogy a leendő megyei közgyűlési koalíción belül többségben vannak a nyugat­nógrádi képviselők. Dudellai I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom