Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-05 / 259. szám

I 6. oldal Gazdaság 1998. november 5., csütörtök Járai Zsigmond pénzügyminiszternek tetszik a költségvetés tervezete Jelentősek a tartalékok- A kormány által elfogadott költségvetési törvényjavaslat jobb bármelyik korábbinál - jelentette ki a minap Járai Zsig­mond. A pénzügyminiszter kifejtette: a központi költségvetés alapvető célkitűzése a gyorsuló gazdasági növekedés megala­pozása és a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése. Az elkészült tervezet előnye, hogy számol a gazdasági nö­vekedés lehetséges bizonyta­lanságaival és az elképzelhető gazdasági növekedéshez ké­pest jelentős tartalékokat kü­lönít el. Az infláció mérséklése ér­dekében 2-3 százalékos reál­bér-növekedést és csökkenő államháztartási hiányt tervez­nek. Az éves átlagos infláció mértéke 10-11 százalék lesz, a bérnövekedés pedig 13—14 százalék között várható - áll a törvényjavaslatban. A pénzügyminiszter el­mondta, jövőre befagyasztják a bértáblákat, így az intézmé­nyek a megadott szorzók alapján maguk állapítják majd meg a bérfejlesztés összegét. Járai Zsigmond hangsúlyozta: a többségi állami tulajdonban lévő cégeknél is be kell tar­tani az átlagos béremelési mértéket. A miniszter nem fél attól, hogy a versenyszférá­ban nagyobb lesz a bérek nö­vekedési üteme, mint a köz­szférában, mert véleménye szerint a versenyszférában követik az állam által elhatá­rozott béremel kedés ütemét. A koncepció szerint az át­lagosnál nagyobb béreme­lésre számíthatnak a rendvé­delmi szervek, a bírák és a pedagógusok, míg a nyugdí­jak 14 százalék körüli eme­lése elmarad a korábban ígért- től, azonban így is ^megha­ladj a az átlagot. Járai szerint a reálbérek 2-3 százalékos emelésénél gyor­sabb ütemet azért sem lehet tervezni, mert akkor a lakos­sági fogyasztás növekedése a reális szint fölé kerülhetne, és az exportnál gyorsabban emelkedő import miatt tovább nőne a folyó fizetési mérleg hiánya. A javaslat jövőre másfél­két milliárd dollár hiánnyal számol, a folyó fizetési mér­legben, másfél milliárd dollá­ros működőtőke-beáramlás mellett. Ennek érdekében to­vábbra is fennmaradtak az adókedvezmények és a társa­sági adó alacsony szintje. Já­rai szerint ugyanakkor több­lettámogatásra számíthatnak a hazai kis- és közepes vállal­kozások. — A hiány lefaragásában szerepet játszik, hogy a nagymarosi gáttal kapcsola­tos, valamint a Nemzeti Szín­ház építésére eredetileg terve­zett összegek kimaradnak a költségvetésből. Az államház­tartási apparátus létszámát 3 százalékkal visszaszorítják, amit a tb-alapoknál is végre kell hajtani - fejtette ki a mi­niszter. Költségvetés - kutatói kételyek Alighanem pótköltségvetést kell készítenie jövőre a kormány­nak, mert a tervezéskor nem vette kellőképpen figyelembe a kül- és belgazdasági folyamatokban kirajzolódó trendváltást - áll a Pénzügykutató Rt. 1999-re szóló előrejelzésében. A kutatók elemzése szerint a kormány ugyan visszafogot­tabban költekezik ígéreteihez képest, de a benyújtott költség- vetés nem számol azzal, hogy negatív változás figyelhető meg a külgazdasági feltételekben, a növekedési tényezőkben, az export-import ütemében, a de­ficit finanszírozásában és a dez- inflációban. Mindezekből a nö­vekedés lassulását, az egyen­súly romlását és a nettó adósság bővülését prognosztizálják. A kormány által felvázolt gazdaságpolitika sarokszámai csaknem megegyeznek a Hom- kabinet ez év júniusában bemu­tatott prognózisával. A két kormány elgondolásai között azonban két ponton lényeges eltérés figyelhető meg. Egy­részt az előző kormány nem tett ígéretet a tb-járulékok 6 száza­lékos csökkentésére, másrészt a Hom-kormány az általa beter­jesztett költségvetési irány­elvekben a 4 százalékos GDP­arányos államháztartási defici­tet normatívaként fogalmazta meg, ami az egyensúlyőrző gazdasági növekedés feltétele - mondta Petschnig Mária Zita, a PK Rt. munkatársa. A kutatók szerint a költségve­tés bevételi oldala felültervezett, sok területen a kiadás szerkezeti átalakítások nélkül növekszik, túl nagy hangsúlyt kap a gazdaság „kifehérítése”, és nem reális az adóbevételek növekedéséhez fű­ződő várakozás sem. Emellett nem lesz tartható a GDP 5-5,5 százalékos emelkedése; a kor­mány várakozásaival szemben a PK legfeljebb csak 3,8-4 százalé­kot valószínűsít. Praxis: gyógyítás és üzlet Jelenleg hazánkban a háziorvosi rendelők ön- kormányzati tulajdonban vannak, míg az orvosok zöme vállalkozóként gyógyít. Ennek az a hátrá­nya, hogy az orvosi praxis nem forgalomképes, azaz az orvos - például nyugdíjba menetelkor - a befektetett tőkéjét nem tudja kivonni. Ehhez a praxis egészének eladhatónak kell lennie. A praxis - üzleti vállalkozás, amely annál ér­tékesebb és jövedelmezőbb, minél jobb gyógyító munka folyik ott, barátságosan és megnyerőén, s kevés várakoztatással. Értéke az orvos vagy or­vosok eredményes munkájával és megnyerő ma­gatartásával szerzett jó hírből, good-will-ből, modern diagnosztikai és terápiái berendezések­ből, karbantartott nyilvántartásaiból, a gyors és sokoldalú ellátást biztosító szakképzett alkalma­zottakból, s nem utolsósorban a rendelőből, mint ingatlanból épül fel. Az ingatlan nélkül, amelyhez ügyfélkör, beépített berendezések, kényelmi esz­közök, telefon-, fax- esetleg Internet, e-mail tar­tozik, a praxis értéke aránytalanul csorbul. Unokatestvérem hazai és németországi kór­házi gyakorlat után Kölnben akart háziorvos lenni, s ehhez a legcélszerűbb egy nyugdíjba ké­szülő belvárosi orvos praxisának a megvásárlása volt. Itt a leggyakoribb vizsgálatokat és kezelése­ket szakképzett ápolónők végezték, a könyvelést, adófizetést egy kvalifikált egészségügyi admi­nisztrátor látta el. A borsos vételár tetemes része volt az előd által szerzett jó hír, amit az, utódját pácienseinek ajánlva, átruházott unokanővé­remre. Az adminisztrációhoz tartozott a külön­böző egészségbiztosítókkal kötött szerződések ér­vényesítése, az elszámolások lebonyolítása, a nem biztosított magánbetegek számláinak kiállí­tása. A páciensek megtartásához és körük bővíté­séhez a legmodernebb berendezések megvásár­lása és kezelésük elsajátítása járt. Mindez az in­gatlannal elszakíthatatlan egységben magasabb értékosztályba, ha úgy tetszik, tőkeosztályba tar­tozott, mint anélkül, s ennek megfelelően is kelt el, amikor a korábbi vevőből eladó lett. Rokonom nem kis hitel felvételével szerezte meg a praxist, de tehermentesen tudta eladni. Az üzlet, mint gazdasági kényszer, felértékeli a jó orvosi tevékenységet. Bácskai Tamás Szerény derűlátás Az idén a gazdaság négy-öt szá­zalékkal nő, az éves átlagos inf­láció pedig 15 százalék lesz - de­rül ki a Trend/Prognózis Társada­lom- és Gazdaságkutató Rt. fris­sen módosított elemzéséből. Az év egészére vonatkozó GDP-elő- rejelzést azért kellett aktualizálni, mert az oroszországi tőke- és pénzpiaci válság a gazdaságkuta­tók szerint negatívan hat a ma­gyar gazdaságra is. Az elemzők tanulmányukban aláhúzzák: a második félévben várhatóan nem nő olyan erőteljesen a hazai fo­gyasztás, mint az első hat hónap­ban. A külkereskedelmi egyen­súly romlani fog, s valószínűleg lefékeződik az ipari termelés is. A kutatók szerint az év végére a tőzsdeindex optimális esetben el­érheti a 7500-8000 pontot, az év végi fogyasztói árindex pedig 13 százalék körül alakul. Segítség a csirkéseknek November elsejétől a - je­lenlegi 55 forinton felül - ki­logrammonként további 40 forinttal támogatja az állam a FÁK-országokba irányuló baromfikivitelt. A többlet­export-támogatásról a múlt héten döntött a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrend­tartási Hivatala. Gárdosi Péter, az Agrárrend­tartási Hivatal főosztályveze­tője szerint a többletszubven­cióval a magyar baromfi már fel tudja venni a versenyt az orosz piacon az amerikai kí­nálattal szemben. A szakem­ber elmondta, a mostani in­tézkedés az év végéig marad érvényben. Jövőre azonban ­az orosz válság elhúzódásától függően - nem kizárt, hogy átmenetileg vissza kell majd fogni a termelést. Földi Pétertől, a Baromfi Terméktanács munkatársától megtudtuk: jelenleg mintegy 3,5 millió felesleges csirke van az országban. Az ágazat az 1998-ra tervezett 20 ezer tonna helyett ez ideig mind­össze 8700 tonna baromfit ér­tékesített az FÁK államaiban. A szakember szerint a vál­ság közvetetten is érezteti ha­tását: a keleti piacok évente egymillió tonna baromfihúst „vesznek fel”, ez a mennyiség most más országokban keres piacot, így a hazai feldolgo­zók értékesítési esélyei Euró­pában is romlottak, (újvári) 2 Ezek Tények Ki a befutó? A tv2 Magyarország vezető televíziója! ví/ióesa(ornák k ózónséiiará n y a . október 26. és november 1. között

Next

/
Oldalképek
Tartalom