Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-28-29 / 279. szám
6. oldal Mozaik 1998. november 28., szombat Ami másoknak örök titok marad Beszélgetőpartnerünk Buda László salgótarjáni barlangász Buda Lászlót, a Nógrádi Történeti Múzeum munkatársát nemcsak fotósként lehet ismerni, hanem a Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Klub technikai vezetőjeként is. Az év vége felé járva ö mondta el lapunknak egyesületük éves tevékenységének összegzését, illetve legfontosabb kutatási eredményeiket.-Idén is meghívott minket az Alba Regia nevű barlangkutató csapat nyári táborba a Bakonyban lévő Tésre, hogy próbáljunk meg közreműködni az ő kutatási programjukban. Elmentünk és elkezdtük bontani az úgynevezett „Százas” víznyelőt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy óriási nagy gödör, ami tele van mindenféle törmelékkel és ezt mi kiszedtük onnan. Ez nagyjából ezer-eze- rötszáz vödör anyagot jelentett. Ennek befejeztével eljutottunk egy folyosórendszerbe, amiről egyelőre még nem lehet tudni, hogy hova vezet. A tábor után persze abba kellett hagynunk a munkát, azt viszont meg tudtuk állapítani, hogy a szén-dioxid nagyon erős koncentrációban van jelen, körülbelül 2,8-3 %- os mennyiséget mértünk.- Ezt mit jelent?- Ez azt jelenti, hogy 7 %- nál már halálos a szén-dioxid. Ilyen levegőben dolgozni elég kellemetlen volt. Itt munkatársunk volt Lukács Attila, Sály Zoltán és Somoskői Dávid. Ez egy nagy kaland volt.- Mi következett ezután?-Ez a kutatás mintegy előkészítette a nyár további részét. Mégpedig azt az eseményt, hogy az Acheron budapesti barlangkutató csoporttal közösen megkaptuk a Bükkben, - a Lillafüred fölött lévő területnél - egy kizárólagosan nekünk szóló kutatási engedélyt. Ez azt jelentette, hogy ott csak az Acheron és mi kutathattunk. Ismeretes ott egy barlang, a Szamentu, ahol régen kutatunk már, most azonban végre sikerült egy olyan részt megtalálnunk, amelyre nagyon nehéz eljutni. Vannak olyan szakaszok, ahol állva sem fér el a karbidlámpa. Itt még egy patak is folyik. Vízhatlan zsákban vittünk magunkkal ruhát és a barlangban - miután eláztunk - újra átöltöztünk. Erre a területre egy nagyon komoly csapat (tőlünk Lukács Attila, Sály Zoltán és én) ment le vizsgálódni.- Egy olyan agyagfal állt előttünk, amire fölmászni nagyon nehéz lett volna. Lukács kitalálta, hogy egy kiálló kőre földob egy kötelet. Ennek az egyik szárát megfogták, s mi a másik szárán mentünk föl. Amikor följutottunk egy kis ha- sadékon átkúszva óriási csepp- köves termeket találtunk. Ebben az a poén, hogy az itt húzódó járatokat 1968 óta kutatják, tehát 30 éve alatt idáig jutottak el és mi most ezt megtaláltuk. Ez a tény magyarországi viszonylatban is számottevő, az itt lévő folyosókat, termeket természetesen már mi neveztük el. Többek között az „Ötéves terem” is lett elkeresztelve, mert egy olyan párt engedtünk előre -egyfajta gesztusként-, akik már öt éve házasok.-Arra van esély, hogy ezekbe a barlangokba előbb- utóbb látogatók is bejutnak?- Nincs. Egyrészt azért, mert a Bükki Nemzeti Park lezárta a barlangot, másrészt pedig iszonyúan nehéz bejutni. Az külön érdekes, hogy az ide befolyó víz kilométerekkel odébb jelenik meg újra. Ezeket a járatokat a vízfestés technikájával lehet föltérképezni, tehát megfestjük a patakot (ez az anyag nem káros a környezetre - A szerző) és megnézzük, mi a víz útvonala. Előfordulhat olyan eset, hogy nagyon erős sodrású a patak, ami azt bizonyítja, hogy, nagy vízszintes területeknek kell lenniük, ahol az erek „erőt tudnak gyűjteni” maguknak. A télen itt folytatódik még a kutatás, annál is inkább, mert nem csak a barlangra kaptunk kutatási engedélyt, hanem az egész környékre. Az lesz a következő feladatunk, hogy a víz útját követjük, ez esetben pedig úgy gondolom: száz százalék, hogy nagy járatrendszer föllelésére van esély. A Bükköt ezen a területen úgy kell elképzelni, mint egy kettévágott „zsemlét”, ez a völgy pedig az a terület, amely Lillafüred és Ómassa között húzódik.- Mi a helyzet a Mátrában és környékén?-Nekünk, salgótarjáni barlangászoknak nem sok olyan barlangunk van, amit lehetne kutatni. Persze azért akad. Itt van Szentkút fölött az úgynevezett Betyár-barlang, ez egy mészkőképződmény. Különböző munkák azt bizonyítják, - például Prakfalvi Péter, a geológiai intézettől és dr. Hir János a pásztói múzeumtól -, hogy ez egy szakadásos mészkőbarlang, tehát egy gyengébb kőzetet kimosott a víz, s így keletkezett.- A mátrai Csörgőlyukban, a két éve megtalált úgynevezett „Új rész”-nél, most már olyan mélységig jutottunk, ahol tisztán hallható, hogy víz zuhog odabent. Ezt egyelőre azonban nem tudjuk megközelíteni. Én még azt is feltételezem, hogy ez nem az a patak, ami a Vándorforrásból előjön, így itt szintén vízfestést alkalmazunk majd.-Itt történt egy „kis baleset”. ..-Elkezdtük bontani a vízesés felé vezető járatot, s éreztem, hogy apró kövek hullanak alá. Mondtam a társamnak, Sály Zoltánnak, hogy cseréljünk. Nos, ekkor történt, hogy egy háromajtós szekrény méretű kő zuhant majdnem ránk.- Előreláthatólag mikorra várható „valami”?-Januárban, vagy talán februárban már tudunk eredményt fölmutatni, de ez még a jövő titka. Dukay Nagy Adám Lukács Attila a kötélen Jelentés a hegyről Havat söpör a szél Ezek itt nem az „őszi hegedűk”, / ezek novembervégi orgonák. / Orkános ősz-idő üzen velük, / földig hajolva hallgatják a fák. Aprily Lajos Lassan két hete tartja magát a novemberhez képest kemény hideg, melyet váratlanul hozott az első idei hó. A városban már nyoma sincs az akkor lehullott vékony lepelnek, s a hegyre vezető országút menti hófoltok . is piszkosszürkék lettek, de itt fenn a Medvesen összefüggő, fehér hótakaró borítja a tájat. Ha felhős az idő, kissé megenyhül, de a derült, fényes éjszakák után bizony csikorog a hó s napközben is csak a déli lejtőkön olvad meg. A fennsík felett olyan alacsonyan száll a napkorong, hogy ferde sugarai csak súrolják, olvadásig felmelegíteni nem tudják a kifagyott hóréteget. Ha szél kerekedik, itt-ott belekap, felkavarja és messzire sodorja a csillogó hókristályokat. A széljárta dombéleken így folyton vékonyodik, a szélvédett homorulatokban pedig lassan vastagszik a téli takaró. Az erdők most barna szigetekként sötétlenek. A fák ágaira kevés hó rakódott le, s mivel nem volt tapadós, azt a keveset is mind elhordta a szél. Első pillantásra úgy tűnik, mintha a szomszédos Karancs erdőborította vonulatát teljesen elkerülte volna a hóesés. Jobban megfigyelve azonban kiderül, hogy fehér bizony az, csak a fák sűrűje között ilyen távolról alig látható. Szeretem közelről is jól megnézni a havat, annak finom szerkezetét. A kristályképződés titkaiba, csodálatosan formakincsébe enged bepillantani. Mennyire mások a friss hóesésben a nagy sebességgel aláhulló, többedma- gukkal összekapaszkodó, nedvességtől elnehezedett hópelyhek, mint a száraz hidegben egymással könnyedén kergetőzők, a szélsodorta szilánkosak, vagy a darasze- rűen záporozok! Aztán hogy megváltozik a kristályok formája, ha másnap reggel rájuk süt a nap, ha megolvadva újra és újra megfagynak , vagy amikor a nagyméretű hókristályokra további díszítésül még rárakódnak a zúzmara parányi tűhegyei is. A széles hőmezőn azonban mostanában nem a nap az úr, inkább a sötét felhőket kergető szél nyargalászik, hollórajt, vagy a nagyobb csapatokba verődött, itt telelő énekesmadarak csoportjait sodorva. A madarakon kívül más élőlénnyel mostanában nem is nagyon lehet találkozni, de a hóban napról napra szaporodnak mégis a lábnyomok. Az osonó róka gyöngyfüzérszerűen soroló, az óvakodva szökdelő nyúl páros, páratlannal váltakozó, az őzek, vaddisznók patás nyomai, az egerek, cickányok finom nyomcsipkéi jelzik, hogy ők itt élnek télen is. S közben meghallom a régen várt madárhangot: hiüp, hiüp. Megérkeztek végre legkedvesebb téli vendégeink, a süvöltők! Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- Ezerforintos vásárlási utalványt rejtvény helyes megfejtését de- fejtése: Nem az én hibám. Az nyert: Pintér Pál Dorogháza, cember 3-ig lehet beküldeni la- egyik tojás olyan, mint a másik. Szent István u. 154. sz. A mai punk címére. A VICC POÉNJA ÁLBA KEZESLÁBAS ELŐTAGKÉNT; 10« LEKVÁR OLAJOZ PARANCSOLGAT NEKI ISMÉTELTEN KIABÁL 1 ÉBÍÉKI V > V V V V V V V m „ELÖÁLLrt-jA" A képletet > VIZEK PARTJÁN NÖVŐ FA > RÉSZESRAG > u KASZÁLÓ SPANYOL POLITIKUS VOLT > V ásványi' FŐSZER JÓKAI > J,«1,' í‘* \ i /K \u ... AN DE« THAYA lőenó > «... ÉS A DETEKTÍVEK*’ > V \\l ’ll 1 1 W.VU.'ll'l'jY .----------u flögrik. SZÁN — oéK JELZŐJE > 1 NYAKBA. VALÓ > —T“ COOITO ... SUM ...-ALKOHOL > AMPER PÁRATLAN LESZ! „ISTEN OSTORA' SCARLETT O'HARA BIRTOKA HÁROM, OROSZUL ISKOLAI FOGLALKOZÁS CIRKÓNIUM > TOVA ... HARMINCAD— jára > v annál LEJJEBB LEVŐ (2 SZÓ) > V 9 V 9 V" V VADAKNAK ÁLLÍTJÁK FEL > V TITÁN > RlMÖÖ > KÉTKEREKŰ TALIGA DUNÁNTÚLI VÁROS ÁZSIAI SIVATAG > . KELVIN > y AZONOS arra* > V ZENEI HÁRMAS > OISZPRÓZIUM L. T. U. rftO, KIEJTVE A FOLD FELE l CSEN MŰTEREM > V —v— RÓMÁN SÜi_ OLASZ > V ÁTMÉRŐ ÉDES SPANYOL SOR > EGYIPX» NEVE > 9 TEREFERÉL > r™v E NAP > '■ A —RE PÁRJA r AZ ÉRK.OVO; ELEVE m > TÓ ÉS OLAJCÉG > V NÉMET MAGAZIN ___ R OMÁN POUT, AZON A bL£LY£N__ kIvetK£ZíK > . KIS F«~> arr» FRANCIA ÉNEKESNŐ V. > V 1' 'V" ... MAR81 NÉMET FOLYÓ > SZAKÍT > ~~T~ FRANCIA VAROS; _ RÓMÁN ANNÁI > V ANNYÍ MINT NITROGÉN > SOHA. > JÁSZVÁSÁR > V TÁRSAS TÁNC >-vKASSÁK LAPJA V. KRÓM Állandóság • 1 T“ V ARRA— FELEI > j\ 9 • Névelő > Templomaink története Műemlék - NÓGRÁDMEGYER A Szécsénytől délkeletre fekvő helység „utóneve” az ősmagyar Megyer törzsre utal. 1294-ben a Rátót nemzetség pusztabirtoka volt; később Marcali László bán fia, Dezső a földesura, majd Szécsényi Tamás vajdáé. 1414-ben Lápoddal együtt Lászlófi Lorándnak ítéli oda Gara Miklós nádor, egy évszázaddal később Pásztohi Ferenc és Zsigmond birtoka. A török időkben előbb Hasszán bég szolnoki niz- liva, 1571-től Husszein Mohamed tizedes és más török katonák uralják. 1598-ban Szentmariay Györgyé; 1633-34-ben hat, 1715-ben tíz adóköteles házát tartják nyilván. Plébániája középkori, az 1332-37-es pápai tizedjegy- zékben szerepel András nevű papja. Pázmány a nógrádi főesperesség plébániájaként említi 1629-es összeírásában. 1688-ban még állt a régi gótikus, kőtomyú templom, melyben a törökök elűzése után a szécsényi ferencesek is működtek kisegítőként. A „Cassa Parochorum” 1771. július 27-i jegyzőkönyve szerint csak parókiára van szüksége a falunak, mivel temploma, iskolája és tanítólakása van. Nyilván ennek következtében egy plébánialakot ácsoltak fából, mert az 1775. július 11-i tűzvészt követően a 3649-es sz. vármegyei jelentésben ennek is teljes pusztulásáról - „... csak a kémény maradt meg, a templomból a puszta falak...” - számolnak be. Ekkor a kántortanítói és a harangozólakás is leégett. (Mindezt megerősíti az 1776. január 23-i, 484. sz. „Helyt.t.” irat is.) Az 1789-es Canonica Vi- sitatio szerint „...Ecclesia hac Gottico... erigit cepit 1785.”, tehát 1785-ben kezdték 1910-ben bővítették mai állapotúra FOTÓ: RIGÓ rendbe hozni és bővíteni. így kapta a mai későbarokk jellegét. A tűz martalékává vált egykori épület melletti kő harangláb helyett Végh Pál megyeri születésű egerbaktai plébános építteti a tornyot 1890-ben, saját költségén. Ennek sisakja a háborúban megsérült, de teljes renoválására csak 1973-75-ben került sor, a műemlék templom külső felújítását 1981-ben végezték. Az egyhajós, 416 nm alapterületű épület legszembeötlőbb későbarokk jellegű áfi alakításakor az egykori szentélynél falat bontva bejáratot létesítettek, míg a torony alattit befalazták és ide helyezték át az oltárt. Innen juthatunk fel a háromszintes, kerek és félkörös ablakú, szépen tagolt barokk sisakű torony felső részébe is. A templombelső háromszakaszos, tágas hajójának mennyezetét dekoratív freskók díszítik. A főoltár feletti Mária-kép Pesky József fővárosi festő műve, aki ezen a vidéken több oltárképet is festett az 1800-as évek elején, (kézjegye több templomképen is olvasható: „Pinxit: Pesky”) Mellékoltára Madonna-képét „Festette Bogát Lajos 1868.” Sajnálatos, hogy 1885-ben kolerajárvány következtében Öllé Antal plébánossal együtt 56-an hunytak el a faluban; 1905-ben Szent Anna napján. 1912-ben pedig Szentháromság vasárnapján újabb tűzvész rombol; ezek emlékére évente gyászmisével emlékeznek meg a Kisboldogasszony titulusé templom hívei. Filiája Magyargéc Szent Már/on-temploma; Almáspuszta, Bedepuszta, Borókáspuszta településekkel és a közeli Kisgéccel. Az 1776-tól fennálló plébániaházat 1910-ben bővítették a mai állapotúra. 1888-tól Peri- nay Pál, Szabó Gyula, dr. Druga László, Békés Antal. dr. Kiss Lajos, Bazsó Vendel, Tárnái Imre, Baranyi László voltak nógrádmegyeri plébánosok, majd az etesi plébániához csatolták. D. F.
