Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-24 / 275. szám

1998. november 24., kedd Ország - Világ 5. oldal Az euro-atlantl integrációról, az Európai Unió bővítése 2002. évi határidejének fontosságá­ról, valamint hazánk jószom­szédi törekvéseiről nyilatkozott több külföldi lapnak Orbán Viktor. A kormányfővel a né­met Handelsblatt, az osztrák Die Presse és Format, a pozso­nyi Pravda és a horvát Növi List készített interjút. A magyar-román kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, a műemlékvédelemben való együttműködésről és közös kul­turális programok megvalósítá­sáról kezdett hétfőn tárgyaláso­kat Temesvárott Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere Ion Caramitru ro­mán kulturális miniszterrel. Átköltözött hivatalosan is a német szövetségi elnök hivatala Bonnból Berlinbe. Hétfőn fel­avatták az új elnöki rezidencia­ként a Bellevue palotát. Teljesen szünetelt. Hétfőn hét európai uniós ország mellett Belgiumban is leállt a vasúti forgalom. A szakszervezetek egynapos sztrájkkal tiltakoztak az Európai Bizottság liberalizá­lási tervei és a szerintük azt kí­sérő tömeges elbocsátások ellen. Ma temetik el Szentpétervá­ron, a város legelőkelőbbnek számító sírkertjében Galina Sztarovojtova orosz képviselő­nőt, akit péntek éjszaka lőttek agyon ismeretlen merénylők. * Medicinaárstop. Az egész­ségügyi miniszter szeretne megegyezni a gyógyszergyár­tókkal abban, hogy a patikasze­rek árai ne emelkedjenek jövő júliusig, a gyógyszertámoga­tási, valamint a közgyógyellá- tási rendszer átalakításáig - hangzott el tegnap egy buda­pesti nyugdíjastanácskozáson. Levél a miniszterhez. Az MSZP parlamenti képviselő- csoportja levélben fordul Járai Zsigmond pénzügyminiszter­hez, hivatalos tájékoztatást kérve a Postabank helyzetéről - jelentette be hétfőn Nagy Sán­dor frakcióvezető-helyettes. Az eddigi információk ellenére ugyanis számos homályos pont van a bank „életrajzában”. A halálbüntetésért. Újabb 2800 aláírást juttatott el tegnap az Országos Választási Bizott­ság elnökéhez Tóth Tamás volt sárszentmihályi polgármester a halálbüntetés visszaállításért. A fiát elvesztett apa 1994 tavasza óta több mint 160 ezer aláírást gyűjtött össze. Másik 40 pont. A Fidesz vá­lasztási 40 pontjával szemben most az SZDSZ is 40 pontban foglalta össze a kormány eddigi cselekedeteit. Csúcstalálkozó a kórházban. Betegágyánál kereste fel a tüdőgyulladással kezelt Borisz Jelcin orosz államfőt Csiang Cö-min kínai elnök. A két politikus elégedetten nyilatko­zott arról, hogy befejeződött a hétezer kilométeres közös határ kijelölése, fotó: feb/reuters Minden nyugdíj megőrzi reálértékét Bármilyen hihetetlen, csak most kezdődött meg a parlamenti vita a nyugdíjemelés szabályainak megváltoztatásáról. Ami hónapok óta elhangzott ebben a témában, csak előzetes volt. Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter expozéjában először a szikár tényeket is­mertette. A 13 700 és 31 818 forint közötti nyugdíjak janu­ártól 3500 forinttal emelked­nek. Százalékban kifejezve az emelés mértéke 25,5 százalék­ról fokozatosan csökken 11 százalékra. Aki az idén a 13 700 forintos minimális öregségi nyugdíj alatti ellátást kapott (pl. résznyugdíjat), an­nak 25,5 százalékkal emelke­dik 1999-ben a juttatása, aki­nek pedig 31 818 forintnál több a nyugdíja, az csak 11 százalékos emeléshez jut. Mivel a pénzromlás várha­tóan 11 százalékos lesz, min­den nyugdíj megőrzi reálérté­két, az átlagos 27 000 forintos nyugdíj reálérték-növekedése (vagyis az infláción felüli ja­vulása) 2 százalékos lesz. Aki többféle ellátást kap, annak a saját jogú nyugdíját az eddig ismertetett szabályok szerint emelik, a másikat - például az özvegyi nyugdíjat - 11 száza­lékkal. Azok az özvegyek, akik nem szereztek saját nyugdíjat és életkorukra tekin­tettel ez már nem is várható el, továbbra is megkapják elhalt házastársuk nyugdíjának felét. A miniszter bejelentette, hogy a kormány a jövő év má­sodik felében további kiegé­szítő nyugdíjemelésről dönt, ha a gazdaság helyzete és a költségvetés mérlege engedi. Harrach Péter, mint mondta, biztos abban, hogy sem a Hom-kabinet, sem bár­milyen más kormány nem tudta volna teljesíteni a 20 százalékos emelés ígéretét, mert ez a forrás oldaláról nem volt megalapozva. Az Orbán- kormány felvállalja ezt a nép­szerűtlen döntést, mert nem tehet mást. A nyugdíjalap hiá­nyát az előző kormány 1998- ra 20 milliárdosra tervezte, 50 milliárd lesz, 1999-re 40 mil- liárddal számolt, ám így is 150 milliárd lesz. A hiány döntő részét a központi költségve­tésnek kell állnia. A miniszter arra kérte az el­lenzéket, hogy kritikájuk ne lépje túl a politikai tisztesség és a jó ízlés határát. A nyugdí­jasoktól pedig azt kérte, hogy ne hagyják magukat provo­kálni és manipulálni. (s. á.) A hajléktalanokhoz keményebb a tél A szokatlanul hideg novemberben néhány ember már meg­fagyott Magyarországon. A nagyvárosokban élő hajléktala­nokat talán nem fenyegeti ez a veszély, mert a szociális tárca és magánszervezetek melegedőket, ingyenkonyhákat állítot­tak fel számukra. A fővárosban kétszáz, Győr­ben, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Szolnokon és Za­laegerszegen pedig összesen száztíz hajléktalan számára alakítottak ki a téli hónapokra ideiglenes szálláshelyet - kö­zölte Lakner Zoltán, a Szociá­lis és Családügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára. Mint mondta, az állandó jel­leggel működtetett intézmé­nyekben hét és fél ezer otthon­talan találhat szállásra. Emel­lett a nagyobb városokban úgynevezett teásjáratokat indí­tanak, s március végéig utcai étkeztetést is szerveznek a nincsteleneknek. A hajlékta­lanok téli megsegítését célzó helyi programokat a miniszté­rium 70 millió forinttal támo­gatja, az otthon nélkül mara­dottak megsegítésére összesen 600 millió forintot biztosít a költségvetési törvény. A téli programok keretében november 15-től Budapest kü­lönböző pontjain naponta 1380 adag ételt osztanak szét, vidéken pedig kilenc kiemelt nagyvárosban - Miskolcon, Győrben, Tatabányán, Debre­cenben, Nyíregyházán, Pé­csett, Szekszárdon, Szegeden és Ózdon - naponta összesen 1470 tányér levest mérnek ki az utcán. Lakner szerint 30-35 ezer hajléktalan él az országban. A számukra kialakított 7500 ágy­ból azonban jó néhány még té­len is üresen marad, mivel az érintettek egy része nem fo­gadja el a segítséget. (b) Hírháttér Hídverés Új fejezet a kétoldalú kapcsolatokban, reális esély a magyar-szlo­vák viszony javítására. Végre elmozdulás a holtpontról. Az elmúlt napokban rendre ilyen címmel és ilyen tartalmat sugallva jelentek meg interjúk, kommentárok a Budapestet és Pozsonyt összefűző kapcsolatrendszerről, nemcsak hazai vagy szlovák, hanem más, külföldi lapokban is. Ezúttal nemcsak a kormányhivatalokban szinte kötelező kincstári optimizmus áll a helyzetelemzők írásai mögött, hanem valóban hangsúly- és hangnemváltásnak lehetünk tanúi. Erre utalt a múlt hét végi zágrábi KeK-csúcson tartott mi­niszterelnöki találkozó, s ezt bizonyíthatja Martonyi János kül­ügyminiszter mai pozsonyi látogatása, amelynek során 11 kor­mányközi vegyes bizottságról szóló jegyzőkönyvet írnak alá. A magyar diplomácia persze eddig is a vitás kérdések konstruk­tív, kölcsönösen előnyös megoldását szorgalmazta, lett légyen szó akár a bős-nagymarosi beruházásról, akár a kisebbségi problé­mákról - ám a Meciar-kabinet finoman szólva sem mutatkozott készséges partnernek a jószomszédi viszony kialakításához. Sőt, a szeptemberi választáson távozni kényszerült kormányfő emlékeze­tes módon sokszor kísérelte meg a „magyar kártya” kijátszását. Mikulás Dzurinda hivatalba lépése után - erre az új szlovák kor­mányprogram lehet az ígéret - ez a terméketlen, ellentétekkel ter­helt időszak remélhetőleg lezáródhat. Az Orbán Viktor által meg­említett párkányi híd akár szimbólumává is válhat az új korszak­nak: hiszen hídverésre, hídépítésre van szükség a két ország között a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. Szondy Gábor Politikusok egymás között. Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára hivatalában fo­gadta Hárs Lászlót, a Gyermekbarátok Köztársaságának 7. osztályos „sajtó- és médiaminiszterét”, fotó: feb/diósi imre Helyhatóságok pénzügyei Az önkormányzatok az inflá­ciótól elmaradó támogatá­sokkal (9,7 százalékos növe­kedéssel) számolhatnak jö­vőre, miközben a személyi jö­vedelemadó egyre nagyobb hányada a normatív felada­tokat finanszírozza - ele­mezte az Állami Számvevő- szék a jövő évi költségvetés­nek az önkormányzatokra vonatkozó fejezeteit. 112 milliárd forint lesz a szoci­ális és gyermekjóléti támogatá­sok, 228 milliárd a közoktatást érintő normatív hozzájárulások (ez 14 százalékkal haladja meg a tavalyit) és 27 milliárd az igazgatás, sport és kommunális célú támogatások összege, ami kiegészül a közművelődési és közgyűjteményi feladatokra tervezett 9,8 milliárd forinttal. Az önkormányzatoknak át­engedett szja 43 százalékát vonja be a költségvetés a nor­matív feladatok finanszírozá­sába - szemben az 1996. évi 20, és a tavalyi 31 százalékkal. így a helyhatóságokat megillető adórész abszolút összegben csökken (90-ről 75 milliárd fo­rintra). Az szja-kiegészítés fel­osztásakor figyelembe veszik viszont az önkormányzatok közti esélyegyenlőtlenséget, mérsékelni kívánják a területi különbségeket. Erre az ipar­űzési adóból befolyó 38 milli­árd forint a keret. A címzett és céltámogatá­sokra szánt 48 milliárd forintos kereten belül a korábban indult beruházások 43 milliárd forint­tal átnyúlnak jövőre, új céltá­mogatásra csak 3, címzettre 2 milliárd forint marad. Cs. J. Hölgykoszorú. A cseh Katerina Stocesova (középen) lett Bonnban a világ szépe. Udvarhölgyei balról: a német Michalina Koscielnak (3.), a guatemalai Astrid Ramirez (2.), a spanyol Ana Velasco (4.) és a horvát Ivana Andrijesevic (5.) fotó: feb/reuters tastet tpssz infcs«& >v* ,>v:v.-.X‘A ■iiííy* Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Csókolom az egész világot • Élet a Dallas után • Hogyan mennek az istennők • Ebéd három elvonásban Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin úém Itt’lnJ. n€ia ■■t Félédes az egesz ház MM 4**" h *•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom