Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-19 / 271. szám
A » * '*• 2. oldal Balassagyarmat És Környéke 1998. november 19., csütörtök Ipolyvecén, Patakon Csatornahálózat, szinte ingyen Ipolyvece és Patak közös szennyvízrendszere összességében 430 millió forintos beruházást jelentett, melynek anyagi fedezetét pályázatok sokaságával biztosította a két település önkormányzata. Az alig egy hónapja átadott rendszerre folyamatosan csatlakoznak rá a családok, mégpedig ingyenesen. Mai napig nagyon sok település kénytelen elállni a szennyvízhálózat kiépítésétől, mert a közműre való rácsatlakozás díját a lakosság zöme nem tudja vállalni. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy Ipolyvece és Patak olyan pályázati forrásokhoz tudott hozzájutni, melyek révén a lakosságnak ingyenesen biztosított a csatlakozás lehetősége. A 430 millió forintos bekerülési értékű rendszer kiépítéséhez - egyebek közt - a vízügyi, a környezetvédelmi alap, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács is segített. Az Ipoly folyó sérülékeny vízbázisának védelmét is szolgáló szennyvízcsatorna-hálózatra nagy valószínűséggel mindkét településen minden háztartást rácsatlakoztatnak. A lelkes fogadtatás érthető, hisz a csatlakozás egyetlen fillérjébe sem kerül a lakosságnak. T. L. Hamarosan elkészül az idei év legnagyobb nógrádi beruházása Szügyben „áthúzzák” a Rovereket Varrják az autókhoz való textíliákat a szügyi üzemben fotó: rigó Tibor Nagyléptékű tervek látszanak kibontakozni a szügyi ipartelepen. A BLM-Hungary varrodájának májusban még csak a kerítését húzták föl, mára viszont már több mint félmilliárd forintos beruházás eredményeként túl vannak a műszaki átadáson, s beindult a próbaüzem.- Már most látom, hogy a százharminc főre tervezett üzemet hamarosan bővíteni fogjuk. Igaz, erre számítva az oldalfalakat is úgy építtettük, hogy ez ne jelentsen komoly technikai problémát - mondja Lantos Ede, a BLM ügyvezető igazgatója, aki már azon töri a fejét, miként bővítse a „gyári járatokat”. A helyzet ugyanis az, hogy már hatvan alkalmazottja van a szügyi varrodának, azonban a hónap végére 90-re fejlesztik föl a létszámot, s mire az üzem teljes kapacitással működik, százharmincas létszámmal végzik majd a műszaki textíliák varrását. Balassagyarmatról az üzem kapujáig hozza a dolgozókat egy szerződéses különjárat, melyet hamarosan újabb jármű beállítása kell kövessen. Az 5800 négyzetméternyi csarnok kivitelezési munkálataival a Dudás Kft. remek referenciamunkát végzett, most már az utolsó simításoknál tartanak. A műszaki átadást követően már csak kisebb feladatok adódnak, s elkezdődött a géppark betelepítése is. A több milliós ipari varrógépek mellé minden igényt kielégítő ellátást biztosítanak. A dolgozók egy része jelenleg Németországban, a cég anya- vállalatánál tanulja a műszaki textíliák varrásának speciális fogásait. Szügybe már megérkeztek az első munkadarabok is: Roverek cabriotetői, melyek varrónői munkáiból felvételünkön is látható némi ízelítő. Emellett sátrak szép eldolgozásával is találkoztunk. Ezeket lakókocsik előtereként fogják majd használni. Ez utóbbi termékük iránt a nagyoroszi lakókocsigyártó cég, a Knaus-Szon Bt. is érdeklődést mutat. Tarnóczi ÍTj buszmegállók Patakon - Szabó Ferenc asztalosmesternek, valamint a helyi közmunkásoknak köszönhetően a település két új buszmegállóval gyarapodott a napokban. Mint megtudtuk, a faluszépítő munka minimális költséget igényelt, ugyanis a faanyagot egy Patakról elszármazott - s kilétét fölfedni nem kívánó - lelkes lokálpatriótától kapta a falu ajándékba. Körjegyzőség lesz? Szanda/Terény - Körjegyzőség működtetését tervezi a két önkormányzat. Koplá- nyi János, Szanda új polgármestere legalábbis ez irányba tett lépéseket, amelyeket gazdaságossági szempontok miatt - a körjegyzőség fenntartásából ugyanis lényegesen nagyobb részt vállal a központi költségvetés - a teré- nyiek is fontolóra vettek. Amennyiben létrejön az „önkormányzati frigy”, 1999. július 1-jétől működhet majd a körjegyzőség. Traktoruk már van, földet bérelnek Földművelés szociális alapon Szanda önkormányzata sikerrel pályázott a szociális földprogramra, így a tavaszon több mint tíz családnak jelenthet ez a gazdálkodási forma jövedelemkiegészítést. A szociális földprogramhoz hűszhektámyi földet bérel az önkormányzat magán- személyektől, melyet az ezen célra, pályázati úton nyert kis- traktorral fognak művelés alá. Egyelőre még nem dőlt el, milyen profilt is válasszanak, a Népjóléti Képzési Központ által támogatott, és már működő gazdaságokat tanulmányozva döntenek majd tavaszig a közös gazdálkodás mikéntjéről. Parassánál évente arat a halál A salgótarjánihoz hasonló központi támogatás kellene Hontnak is, hogy Parassa- pusztánál megépítsenek egy kamionterminált. A helyzet jelenleg ugyanis az - panaszolja a település polgármester asszonya -, hogy a Szlovákia irányába készülő, a határátlépésre várakozó kamionok itt is hosszú sort alkotnak. A sort kerülgetik az egyéb más járművek, gyalogos, kerékpáros pedig jobb, ha elfelejti, volt, 700 ezer forintba került. Egy kamion néhány pillanat alatt letúrta a föld színéről. A biztosító nemrég utalt át az ön- kormányzat számlájára némi kártérítést. Hont első számú vezetője segítségre vár, hisz a 2- es számú főúttal, nemzetközi forgalommal kapcsolatosan egy 635 lelkes település lehetőségei érdemi intézkedéseket nem tesznek lehetővé. Egyáltalán még az sem tisztázott, merre is folytatódik majd a 2-es főút Kocsisor a határátkelő előtt FOTÓ: RT hogy erre is akadhat dolga. Ugyanis túl a kömyezetszeny- nyező monstrumok állandó jelenlétének kellemetlenségén, a baleseti veszélyforrással is számolni kell. Parassapusztánál minden évben történik halálos baleset a kamionok miatt. Egy éve buszmegállót készíttetett ide az önkormányzat. Míves darab gyorsforgalmi szakasza, s azok a szép, Ipolydamásd-Losonc kerékpárúttervek kapnak-e lét- jogosultságot ezen a vidéken. Honion egyelőre már az is nagy dolog, hogy nem maradtak ki a gázhálózat-építési programból, s tavaly már 14 helyre, köz- intézményekbe, szolgálati lakásokba köthetett be gázt az ön- kormányzat. tarnó Máltai Szeretetszolgálatra bízták az adományokat / Árvízkárosultaknak gyűjtöttek Drégelypalánkon az elmúlt héten, Honton pedig még a napokban is gyűjtöttek az árvíz- károsultak megsegítésére. Drégelypalánkon kétszáz zsáknyi takaró, meleg ruha, cipő, csizma, tartós élelmiszer került abba a szállítmányba, mely a Máltai Szeretetszolgálat révén került Vácról Kárpátaljára, illetve a magyarországi árvíz sújtotta területekre. Az önkormányzat, az egyház és a Vöröskereszt összefogása révén intézmények, kisebb-nagyobb vállalkozások egyaránt segítő kezet nyújtottak a bajbajutottaknak, a lakosság pedig élelmiszer-, ruha-, és pénzadományokkal sietett az árvízkárosultak megsegítésére. A pénzadományokról tudni lehet, hogy Drégelypalánkon a felajánlott misepénz negyedmillió forint körül volt ez alkalommal, s az ön- kormányzat is 40-60 ezer forintos bontásban szavazott meg támogatást a hazai és a határon túli települések javára. Megkésett kárpótlás, még ez évi szép reményekkel Több ezren várnak földre Nógrád megye északnyugati részén, itt ugyanis a kárpótlás folyamata néhány évvel ezelőtt félbeszakadt a Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttével. Az öt éve húzódó kárpótlási ügyet azonban hamarosan lezárhatják. A helyi gazdák reményei szerint mégpedig oly módon, hogy földjeiknek valós ára és értéke is lesz majdan. mátokat hamarosan tovább vihetik. A szövetkezeti földterület fele a védettség miatt nem kerülhet kiosztásra, de az utóbbi egy évben a földkisajátításról szóló törvény alapján Az érintett területen a Szondi Mezőgazdasági és Feldolgozó- ipari Szövetkezet földjeinek ötven százalékát természetvédelmi területté nyilvánították, így az a kárpótlási földalapokba nem kerülhetett. A szövetkezet csak Drégelypalánkon 1700 hektárnyi területen gazdálkodott. Dom- bai Gábor, Drégelypalánk polgármestere, a kárpótlási földalapokat véglegesítő egyeztető fórum elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy az 1992-ben megszakadt folyaMadárijesztő helyett gazdák népesítik majd be a földeket 39 millió forinthoz jutott a szövetkezet, amiből azok részesültek, akik lemondtak földigényükről. A továbbra is megmaradó földigényeket pedig már a védettség alá nem tartozó területekből ki tudják elégíteni. Egyedül az okoz problémát, hogy Ipolyvecén, Honton például 25-30, Drégelypalánkon viszont már 200 „alátöréssel” kell számoljanak. Ez azt jelenti, hogy egyazon helyrajzi számon szerepel szántó, legelő, erdő és telepített málnás. A dombos, szétdarabolt, tagolt területek - ellentétben az Alfölddel - osztatlan közös tulajdonok kialakulását eredményezik, amit az érintettek szeretnének elkerülni. Ugyanis amennyiben egyegy külön helyrajzi számon, és többféle művelési területen esetleg 50-100 tulajdonos osztozik, a földek értékesítése a későbbiekben lehetetlenné válhat. A nógrádi kárrendezési ügyek időközben Miskolcra kerültek. Mint megtudtuk, itt a földre várók kérésének eleget téve vállalták, hogy szétmérik ezeket a területeket. Igaz nem ingyen, de ez a költség mindenképp megéri. Ekkor megindulhat a kárpótlási földalapok árverése, mégpedig oly módon, hogy később sem lehetnek abból viták. Mindez még az idén befejeződhet, s tavasszal már saját földbe ültethetnek a drégely- palánki, honti, ipolyvecei gazdák. t.l. Társművészetek nyertesei A Magyar Zeneiskolák Szövetsége a IV. művészeti nevelési kongresszus tiszteletére Társművészetek címmel meghirdetett országos pályázatot a III. korcsoportban a balassagyarmati Gyócsy Melinda nyerte meg. A korcsoportgyőztesnek több műhelytársa, így Csordás Attila, Horváth László, Velko- vics Mária, Szarvas Judit, Szul- csán Gábor, valamint a balassagyarmati zeneiskola diósje- női tagozatából Bőgér Eszter és Bán Agnes is meghívást kapott a kecskeméti országos tárlatra. Az ügyes kezű gyarmati művészpalánták tanárát, Pénzes Gézát pedig beválasztották a szövetség képző-, és iparművészeti bizottságának elnökségébe.
