Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-17 / 269. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN “ BALASSAGYARMAT Megyei Körkép A közlekedési szövetségek Nyugat-Európában már kiválóan működnek ✓ Volánnak, MAV-nak még nem egy a hangja (Folytatás az 1. oldalról) számos különbséget színvonal- és tarifabelit kellene közös nevezőre hozni, sok érdekellentét kell még felszámolni, jogszabályokat alkotni, változtatni ahhoz, hogy létrejöjjön. De nemcsak a cégek közötti érdek- egyeztetésről van szó, hasonlót kell elvégezni a felső irányítószervek között is. Tény az is, hogy a szolgáltatásban részt vevő három cég jelenleg teljesen eltérő finanszírozási feltételek mellett végzi tevékenységét, amely nem biztosít egyenlő eséllyel működést, jelenlétet a nehezen körvonalazódó szövetségben. Ugyanakkor mindhárom cég súlyos finanszírozási problémákkal küzd, ilyen körülmények között, ha mindháromból hiányzik a fejlesztési pénz, akkor szövetségük „három szegény ember gyülekezete” lenne csupán.-Ezeket az ellentmondásokat okvetlenül és mielőbb rendezni kéne, mert a közlekedési szövetségek Nyugat-Európában már kiválóan működnek, ott van létjogosultságuk. Jelenlétük hazánkban is társadalmi érdek, hiszen a polgároknak, az utazóközönségnek nyújtott szolgáltatások színvonalát emelné közvetett módon. Ha ez így igaz, akkor az államnak nem csak politikailag, hanem anyagilag is támogatni kellene létrejöttüket.-Elhangzott az is a konferencián, hogy egyes régiók ksz.-ei közlekedési tervekkel, programokkal pályázhatnak pénzügyi alapoknál.- Dr. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára szerint jövőre megalakulhat ez a szövetség a fővárosban.- A konferencián elhangzottak alapján optimistának érzem a helyettes államtitkár úr előrejelzését. Nemcsak a korábban elmondottak miatt, maguk a ksz.-ek szervezeti kialakítása 3 milliárd forintba kerülne. Szintén a konferencián számolta ki egy szakember: ha például a budapesti BKSZ-hez tartozó fővárosi cégek az egységes tarifarendszer alapján keletkező bevétel elosztásához szükséges jegykiadó gépeket, számítógépes rendszert akarnák beszerezni az legalább 10-12 milliárd forintba kerülne, amely óriási költség, s csak igen hosszú évek alatt térülne meg számukra. Honnan, miből? - tette fel a kérdést, s válaszolni egyelőre senki nem tudott.- Ilyen viszonyok között, mire lehet számítani Nógrád- ban?- A megyében két résztvevője van a menetrendi közlekedésnek: a Volán és a MÁV. Balassagyarmat térségében a vasút súlyos gazdasági gondokkal küzd. A regionális vasút fenntartásához, működtetéséhez óriási pénzekre van szüksége. Nekünk az a véleményünk, hogy a kormányzati pénzek „feneketlen vödörbe” öntögetése helyett meg kellene vizsgálni, hogy egy adott régióban milyen közlekedési rendszer tudja biztosítani - gazdaságosan, nemzetgazdasági optimumon - az utasok biztonságos kiszolgálását. Úgy érzem, hogy a jelenleginél ezt jóval olcsóbban meg lehetne oldani. Ugyanakkor egy Hatvan-Sal- gótarján vasúti fővonal működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges pénzt nem szabadna sajnálni, hasonlóan vonatkozik ez a Balassagyarmatig húzódó vasútra is. Ellenben a szárnyvonalak helyzetét, sorsát, gaz- daságtalanságát át kellene gondolni, mert ez nemzetgazdasági érdek is. Itt kapcsolódhatna be talán az eddiginél jobban az autóbusz-közlekedés. Azért mondom ezt ki ilyen „bátran”, mert a konferencián hasonló módon tárgyaltuk meg a problémákat, kerülve a tiszteletköröket. Egyébként ha Nógrádban egyszer megalakulna ilyen közlekedési szövetség, akkor a MÁV és Nógrád Volán Rt. hozná létre kölcsönös érdekeik alapján.- A jelenről: közelmúltban öt észak-magyarországi Volán cég kötött társulási szerződést, mi ennek a célja?- Az elmúlt héten Heves, Borsod és Nógrád megyei Volán vállalatok írtunk alá társasági szerződést egy Észak-magyarországi Közlekedésfejlesztési Kft. létrehozására. Célja, hogy a regionális fejlesztést szolgáló központi támogatásokra EU- és Phare-pénzekből közösen pályázzunk. Nemcsak menetrendjeinket, hanem terveinket, programjainkat, fejlesztési elképzeléseinket is egyeztetjük, mert így utasaink érdekeit is hatékonyabban szolgálhatjuk. Szabó Gy. Sándor „Számítógépes iskola a nyílt társadalomért” Soros-informatika Nógrádban is A Soros Alapítvány „Számítógépes iskola a nyílt társadalomért” programjában idén 180 általános és középiskolai könyvtár 77 millió forint értékben nyert informatikai eszközöket. Bármely olyan magyarországi általános vagy középiskola jelentkezhetett a pályázatra, amely rendelkezik saját könyvtárral é$ a pályázat 1996-97-es meghirdetése során nem kapott ltiég tátnögátást:1 A program célja: a számítógép - mint eszköz - járuljon hozzá az általános emberi együttműködési kultúra fejlesztéséhez. Az eszközökhöz való hozzájutás segítése is fontos, de nem ez a fő feladat. Az alapítvány azon informatikai ismeretek terjesztésében kíván elsősorban részt venni, amelyek segítségével lehetőség nyílik az új típusú kommunikációs módok széles körű használatára. Lehetővé kell tenni az iskolai közösségek számára, hogy az új technológiákra alapuló eszközöket hasznosan és kreatívan tudják alkalmazni. Á „Számítógépes iskola a nyílt társadalomért” program keretében az alábbi Nógrád megyei iskolai könyvtárak részesülnek informatikai eszközökben: Bartók Béla Általános Iskola, Bátonyterenye; Dózsa György Általános Iskola, Pásztó; Gárdonyi Géza Általános Iskola, Pásztó; Mikszáth Kálmán Általános Iskola, Nóg- rádmegyer; Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, Pásztó; Petőfi Sándor Általános Iskola, Érsekvadkert. Tárlat a zenedében - Ordasi Károlynak, a salgótarjáni Petőfi iskola tanárának rajzaiból, festményeiből nyüt kiállítás a minap a zeneiskola galériájában. fotó: ottmár Sándor PÁSZTÓ 1998. november 17., kedd Üj formában működik a Balassi Bálint Asztaltársaság Ismét változott a vezetőség Egy hónappal ezelőtt mondott le a tízesztendős Balassi Bálint Asztaltársaság elnöksége. A salgótarjáni egyesület akkor új vezetőket választott, amelynek elnöke - lapunkban történt bemutatkozását követően néhány nappal - visszaadta megbízólevelét. Az újra kiírt közgyűlés értelmében az elnök Orbán György, helyettese Losonczy Ildikó lett, a rendszeresen megjelenő füzet szerkesztőbizottságában a két vezetőn kívül Pa- róczai Csaba és Marschalkó Zsolt foglal majd helyet, Szásziné Kupcsulik Agnes pedig a titkári teendőket látja el.- A régi és az új vezetés is formai hibákat követett el, ezért a mostani közgyűlés érvénytelenítette az akkori választásokat-, mondta el lapunknak az új elnök. - Az év végéig együtt dolgozunk a régi csapattal azaz a Bódi Ildikó irányította elnökséggel - és ’99-től vesz- szük át teljesen az asztaltársaságot, a döntési jog azonban a megválasztás napjától e vezetésé. Igen nagy bizalmat jelent az én megválasztásom - folytatta Orbán György -, úgy érzem, személyem egyben a szervezet folyamatosságot is jelzi. Az egyesület egyébiránt új jogi formában, közhasznú szervezetként kíván működni, kérvényükre jelenleg várják a választ. A Balassi Bálint Könyvtár támogatása is változatlan, hiszen a társaság új irodát kap, s a decemberben bizonyosan megjelenő füzetüket is itt mutatják be „Irodalmi karácsony” rendezvényük alkalmával. Az elnök elmondta azt is, hogy nagyobb súlyt fognak fektetni az irodalmi és a képzőművészeti tevékenységükre, de a korábban beígért internetes honlapjukat is megnyitják. (dukay) Negyven évvel ezelőtt alakultak a közúti igazgatóságok Útkaparók és utódaik Nagy forgalmú utóktól távoli „ oldalfalunkban ”, Nógrád- megyerben gyermekkorom idején még minden felnőtt, munkabíró embernek jól körülírható, személyiségét és foglalkozását eggyé kovácsoló társadalmi-gazdasági szerepe volt. A kisbíró, a harangozó, az asztalos, vagy a kocsmáros ugyanolyan szükséges szereplője - mondhatni: nélkülözhetetlen „alkatrésze” - volt községünk időnkénti zökkenőkkel, de mégis folyamatosan üzemelő gépezetének, mint a tanácselnök, a plébános, vagy az iskolaigazgató. Napi tevékenységük, az önként vállalt, vagy rájuk osztott „szerepjátszásuk” révén érhette el a mintegy kétezer fős településünk, hogyha apróbb, nagyobb gondok, problémák mindig akadtak is, de a bajok többnyire elkerültek minket. Magyarul: tették a dolgukat, s mivel mindegyikük munkája illeszkedett a másikéhoz, ha nehezen is, de azért „kikerekedett" a világ. Rézsűt szembeszomszé- dunk, Feri bácsi ebben a sajátos falusi struktúrában, az „útkaparó” volt. Iskolába menet reggelente láttam, ahogy öreg, de masszív kerékpárjára rakja a lapátot, kaszát, útcsákányt, kőterítő villát, a kormányra akasztja nagy bőrtáskáját - benne kis- fejszével, ágnyeső fűrésszel és sok más apróbb szerszámmal -, hogy vagy a Kis- bécs, vagy a Gécilapos irányába elindulhasson. Az ő feladata volt, rozzant makadámúnk kikátyúzása, a fölé nyúló eperfagallyak nyesege- tése, az útszélek kaszálása és még jó néhány karbantartó tevékenység, évszakoktól függetlenül, minden hétköznapon. Szívet melengető érzés volt hallani a minap Budapesten a közlekedési múzeumban a közúti igazgatóságok negyvenedik évfordulója tiszteletére rendezett központi ünnepségen, hogy mind a szak- miniszter, mind néhány más magas beosztású személyiség többször is megemlítette az elmúlt évtizedek országos volumenű fejlődéséről, a korszakalkotó eredményekről szólva a legkisebb, legszerényebb beosztásban egykor dolgozó munkatársaikat is: az útkaparókat - vagyis az útőröket. Ma már az 1958-ban a területi közúti igazgatóság megyei részlegeként, majd 1970-től már Nógrád Megyei Közúti Igazgatóságként tevékenykedő és az elmúlt évtől Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságként üzemelő gazdasági egységnél ugyanúgy nincs egyetlen útkaparó sem, mint ahogy országosan is régen megszűnt ez a munkakör. Maradtak viszont a gondok, a problémák, és a jövőt építő feladatok! Nógrád megye 940folyókilométernyi útját, — amelynek csak mintegy ötödé főút és a többi mellékút, vagy átkelési szakasz - az 1970-es önállósodás közel 300 fős létszámával ellentétben csak alig 200 szakember gondozza, felügyeli. (Igaz viszont, hogy növekedett az eszközállomány, például az akkori 5 úthengerrel szemben 10, 2 sószóró helyett 17 és 1 hómaróval ellentétben 6 korszerű eszköz áll rendelkezésre. Kétségtelen, hogy mind szakmai felkészültségét, mind mobilitását tekintve, a múlt évtizedek során jelentősen fejlődött a „ csapat” - de nőttek a velük szemben támasztott, immár európai szintű elvárások, követelmények is. Amelyeknek annál is inkább embert próbáló erőfeszítéssel lehet majd eleget tenni, mivel még a „nem európai”, vagyis jelenlegi magyar normák szerint is akadnak kies nógrádi útjainkon „nem megfelelő”, „tűrhetetlen", „élettartamon túli” minősítésű szakaszok is. Azért is jóleső mozdulat volt az ünnepség befejező pillanataiban a metszett kristálypoharak kézbe vétele, mert bennük a két nevesített kiskőrösi borfajta, az Úthenger és a Makadám mellett a harmadik, az Útkaparó is csillogott. Meghatóvá viszont az tette, hogy a köszöntőben elhangzott az egykor volt útkaparók - és útmesterek, motoros útőri szolgálatot ellátók és kortársaik - nélkül a most közhasznú társaságként közútkezelési, üzemeltetést, fenntartást és fejlesztést ellátó utódok aligha lennének képesek feladataik európai uniós színvonalú ellátására. G. Szűcs László Megrendelőjük a Tesco, a Kaiser, a Plus, a Centrum, a Skála, de sok kis cég is Több százezer tarjáni Mikulás- Ma már csak a nyulakkal kellett foglalkoznom, a Mikulásgyártás november közepén rutinszerűen megy. A nagy áruházláncoknak már szeptemberben megkezdtük a kiszállítást. Az ország minden tájára eddig 7-800 ezer Mikulást indítottunk útnak - mondja Dombi András, a salgótarjáni Lívia Csokoládé Kft. ügyvezető igazgatója. A salgótarjáni csokigyár legnagyobb megrendelői a Tesco, a Kaiser, a Plus, a Centrum és a Skála áruházak, ugyanakkor rugalmasságuknak köszönhetően táblás kiszerelésben már néhány ezer darabos tételű gyártást, ajándék, cégemblémás aprócsokoládék készítését is elvállalják. A Lívia Csokoládé Kft. idei árbevétele ennek köszönhetően elérheti a százmillió forintot, ám tartanak attól, hogy az orosz piac összeomlásával dömping lehet a hazai édesipari piacon. Nógrád megye egyetlen édesipari gyártója, a Lívia Csokoládé Kft. 1993. január elsején alakult olasz-magyar vegyes vállalat. Kezdetben a különleges kivitelezésű, kézi csomagolású, üreges figurák gyártása adta a fő profilt, melyek elsősorban szezonális termékeket jelentettek. A kiegyenlítettebb gyártás érdekében táblás, szeletes és tallér típusú termékekkel egészítették ki profiljukat - tudtuk meg Dombi Andrástól. Mint mondta, jelenleg 75-80 forgalomképes termékkel vannak jelen a hazai piacon. A korábbi években Bosznia-Hercegovinába is exportáltak, ám az ottani politikai helyzet konszolidációját követően megjelentek a multinacionális cégek, s dömpingáraikkal kiszorították a kisebb tételű gyártókat erről a piacról. A Lívia Csokoládé Kft. Romániába, Jugoszláviába, Bulgáriába, Moldáviába és a volt szovjet utódállamokba történő szállításokat tervez a közeljövőben. Tavaly 68 millió forint értékben forgalmaztak, az idei terv százmillió forint, melyet elsősorban a belföldi értékesítésre alapoznak. A hazai piacot közvetlen áruházi szállításokkal, ügynökök révén, és a nagykereskedőkön keresztül látják el, s beszállítók a multinacionális áruházláncokba is. Dombi András azonban kedvezőtlen előjelnek tartja, hogy a szezonális termékeikre az idén a tavalyitól később köthettek üzletet a nagy áruházláncokkal. Véleménye szerint az orosz piacon meglévő értékesítési, pontosabban fizetési gondok miatt a multik dömpinget eredményezhetnek a hazai édesipari piacon. Az átlagosan 40 főt foglalkoztató Lívia Csokoládé Kft. a már meglévő árversenyben arra kényszerült, hogy tavalyi áron értékesítse bizonyos termékeit. Piacon való fennmaradásukhoz azonban minden lehetőséget meg kell keressenek. Az új design mellett sajátos profilt alakítanak azzal, hogy már 2-3 ezer darabos rendeléseket is kielégítenek. Kiállításokra, vásárra készülő cégeknek, szállodáknak egyedi grafikával díszített csomagolásban „ajándék- tárgyakat” készítenek. Táblás kiszerelésű népviseleti, műemlékes sorozatuk mellett a búcsújáró helyekre is külön-külön készítenek édességet. Lívia-csokoládé ajándékkal nyitották a napokban a Gulliver áruházat, a PolyGram csokoládé CD-ket rendelt a tarjáni csokigyárból, ahol csereüzlet révén saját termékeik mellett nyolcféle szaloncukor és egyéb más édesség forgalmazásával kezdték az idei ünnepi készülődést. Tarnóczi László Nógrád megyéből ketten kaptak emlékplakettet negyedszázados munkájukért Elismerés baleset-megelőzésért Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Baleset-megelőzési Bizottság a megyei közlekedésbiztonsági tanácsok volt társadalmi aktíváinak részvételével ünnepi gálaműsort rendezett vasárnap a Fővárosi Nagycirkuszban. A gálaműsor keretében elismerést nyújtottak át azoknak, akik a negyedszázaddal ezelőtti megalakulás óta tevékenykednek a közlekedés biztonsága érdekében. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság által alapított porcelán emlékplakettet Nógrád megyéből dr. Czifra József közlekedési ügyész és Koronczy Imre a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának nyugdíjas munkatársa kapta meg.
