Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-16 / 268. szám
8. oldal Atlétika 1998. november 16., hétfő „Nem a gondok miatt távozom”- mondta dr. Palkonyay Gábor, a Nógrád Megyei Atlétikai Szövetség leköszönt elnöke A kívülállókat talán váratlanul érte, de szakmai körökben nem számított meglepetésnek, hogy a megyei atlétikai szövetség első embere 1998. december 31-i hatállyal lemondott elnöki tisztéről. Dr. Palkonyay Gábor társadalmi funkcióban öt és fél éve töltötte be ezt a posztot. Az okokról kérdezve röviden áttekintettük a mögötte álló évek problémáit, kudarcait eredményeit, a jövő kilátásait. Amit meg keUett oldani- Amikor 1993-ban fölkérték erre a megtisztelő, de egyben sok problémával és konfliktussal is együtt járó tisztségre, milyen nehézségekkel találta magát szemben? -faggattuk a leköszönő elnököt.- Érkezésemkor nem kis káosz uralkodott a megye atlétikai életében, rettenetes belső személyi ellentétek feszültek a megyei szövetség és a klubok vezetői között - kezdte Palkonyay. - Valószínűleg az a gondolat vezérelte felkérésemet, hogy egy külső, semleges ember kell, én pedig némi megfontolás után úgy döntöttem, elfogadom a megtiszteltetést. Izgatott a feladat, a kihívás, hogy hogyan lehet békességet teremteni a folyamatos szembenállások közepette. Szerencsére ebben akadtak partnerek és néhány hónap alatt sikerült elérni egy viszonylagos „békét”. Emellett olyan átszervezéseket hajtottunk végre, amelyek lehetővé tették a folyamatos és gördülékeny munkát.-Az indulás legégetőbb feladatait megoldva, hogyan alakult a további tevékenysége?- Visszatekintve a több mint öt évre, azt kell mondanom, hogy állandó nehézségek között kellett dolgoznunk, egy pillanatra sem enyhültek a fojtogató külső körülmények, a munkánkat hátráltató, rajtunk kívül álló tényezők. Hihetetlen mértékű anyagi gondok jelentkeznek mind országos, mind helyi szinten, elképzelhetetlen az atlétika alulfinanszírozottsága. Megyénkben óriási probléma, hogy hiányoznak a megfelelő létesítmények, illetve a már meglévők - például a salgótarjáni Kohász-stadion - állaga olyannyira leromlott, hogy az már alapvetően veszélyezteti az atlétikai nevelést. Ami nem ment-Nem sikerült enyhíteni ezeken az alapvető gondokon az illetékesek bevonásával?- Háromszor is sikerült leültetni azokat, akik meg tudnák oldani a fent említett, az ország egyik legszebb stadionjának problémáját, de az ott elhangzott ígéretek - a város önkormányzatának 1994-es írásbeli szándék- nyilatkozata ellenére (a pálya tulajdonjogának kézbevételéről, üzemeltetéséről) - pusztába kiáltott szavaknak bizonyultak. Az, hogy a háttérben a tulajdonviszonyok megoldatlanok, nem gyógyír a problémára. A létesítmények állapota az elsődleges oka annak, hogy a megyeszékhelyen évente megrendezett, s nagyszerű sportembereket idecsábító verseny, az ugrógála után az atlétikához kedvet kapó fiatalokat nem tudják az egyesületek úgy fogadni, hogy az reményt nyújtson a jövőre nézve.-A tárgyi feltételek alapvető hiánya mellett hogyan alakulnak a személyiek?-További állandó nehézségeket jelent azon pedagógus-edzők egzisztenciális helyzete, akiken az atléták nevelése áll vagy bukik - és ez megint csak a szövetségen kívüli kérdés. Nógrádban például annyira nincs pénzük az egyesületeknek, hogy az egész megyében immár évek óta egyetlen főfoglalkozású edzőnk van. A többiek - akiknek száma egyre csökken - csak másodállásban törődhetnek a neveléssel. Ebből természetszerűleg következik, hogy olyan emberektől nem lehet várni nagy számú és magasan képzett atléták kinevelését, akiknek figyelme kényszerű egzisztenciális okok miatt többfelé kell forduljon. Amire szívesen emlékszik-Azért gondolom, a súlyos gondok mellett pozitívumok is akadtak... ? A leköszönt elnök- Amiért mindig szívesen fogok visszagondolni a megyei szövetségben eltöltött időre, az az, hogy olyan emberek közé kerültem, akik nap mint nap tanújelét adták az atlétika iránti elkötelezettségüknek és a hátráltató körülmények fölé tudtak emelkedni. Akikkel együtt dolgoztam, többségükben olyanok voltak, akik a sportok királynője iránti alázatból soha nem azt kérdezték, hogy mit kapnak ezért, hanem úgy gondolkodtak, mit adhatnak szeretett sportáguknak. Az, hogy az atlétika él megyénkben, hazánkban, az elsősorban nekik köszönhető!- A sanyarú körülmények ellenére mit tudtak felmutatni a legfontosabb területen, a fiatalok nevelésében?- Rájöttünk arra, hogy ameny- nyiben az atlétikát életben akarjuk tartani, az utánpótlással kell törődnünk. Ez a szorító anyagi gondok ellenére is megoldhatónak tűnt és meg is oldottuk. Sikerült olyan utánpótlás-rendszert szerveznünk, amely a Metálfény- Garancia Kupákon keresztül manapság a Salgótaiján-Balassa- gyarmat diákválogatott-viada- lokban csúcsosodik ki. Ameny- nyiben sikerül életben tartani ezt, akkor van rá remény, hogy egy nagyon várt jobb anyagi körülmények közötti időszakban ebből az utánpótlásból magasan képzett és itt(hon) maradó felnőtt versenyzőket tudunk nevelni. Tőkét kovácsoltunk abból a kényszerű körülményből, hogy a megye egyáltalán nem, vagy csak időlegesen képes eltartani magasan kvalifikált versenyzőket (Ajkler Zita megtartásában, illetve Kovács Dusán visszahozatalában talán megoldás lehetősége körvonalazódik). Nem szakad el teljesen-Ilyen hosszadalmas és meglehetősen lesújtó helyzetelemzés után nem csodálom, hogy mielőbb el akarja hagyni a süllyedő hajót...- Szó sincs cserbenhagyásról, menekülésről a nehézségek elől, hisz már jó egy éve jeleztem szándékomat. Hogy miért pont most vált aktuálissá távozásom? Köztudott, hogy a megyei kórház egy újabb komoly, milliárdos rekonstrukció előtt áll, amely befejeztével egy minden tekintetben európai szintű gyógyító intézménnyé válik. A jövő" kórházának megteremtésében lesznek feladataim, amelyek egész embert igényelnek.- Teljesen hátat fog fordítani azon sportágnak, melyet amatőr maratoni futóként ön is űz?- Reményeim szerint nem fogok teljesen elszakadni az atlétikától, jövőre szeretném tizedszer is lefutni a 42 195 métert. Emellett a szövetség majdani vezetőinek fölajánlottam további külső segítségemet, gondolataimat, orvosi munkámat, ha igényt tartanak rá. (Satis) Mandula nem jutott a döntőbe Az egyéni világranglista 196. helyén álló Mandula Petra nem jutott a döntőbe az írországi Hullban zajló nemzetközi női tenisztornán. A magyar játékos az elődöntőben kétjátszmás mérkőzésen kapott ki a WTA- lajstromban 108. helyen jegyzett osztrák Barbara Schwartz- tól. Az elődöntőben: Barbara Schwartz - Mandula Petra 7:6 (7-4), 6:1. Totóeredmények 7. Freiburg-1860 München 8. III. Kerület - Újpest lapz. u. 2-3 2 1. Haladás - Győr 0-1 2 9. Inter - Sampdoria 3-0 1 2. Vasas - Vác 0-0 x 10. Parma - Udinese 4-1 1 3. B. München - Stuttgart 2-0 1 11. Piacenza - Fiorentina 4-2 1 4. Dortmund - Schalke 3-0 1 12. Venezia - Lazio 2-0 1 5. Leverkusen - Nürnberg 3-0 1 13. Vicenza - Bologna 04 2 6. Wolfsburg - Hertha 2-1 1 +1. Roma - Juventus 2-0 1
