Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-27 / 251. szám

1998. október 27., kedd Ország - Világ 5. oldal Heves viták csak napirend előtt A levezető elnök nem kritizálható A szakmai munkát illetően csendes nap volt tegnap a parla­mentben. Azoknak az adótörvényeknek a részletes vitáját folytatták, amelyek tárgyalását a múlt héten kezdte meg az Országgyűlés. Az szja, a helyi adó és a gépjárműadó terve­zett módosításait ma terjeszti elő a pénzügyminiszter. Érvénytelen volt a szavazó­polgárok tömeges távolmara­dása miatt a vasárnapi főpol­gármester-választás Bukarest­ben. A részvételi arány alig ha­ladta meg az egyharmadot, ezért a választást november el­sején meg kell ismételni, s ak­kor a szavazás érvényességéhez már nem kell az, hogy a válasz­tópolgárok fele plusz egy fő le­adja voksát. A mérsékelt Baszk Naciona­lista Párt (PNV) győzött a va­sárnapi regionális parlamenti választásokon. Túszni ejtett egy 3 éves kis­fiút Berlin-Kreuzbergben, a földalatti vasút egyik állomásán egy 25-30 éves - vélhetően al­gériai - férfi. A támadó repülő­jegyet követelt, hogy vissza­mehessen hazájába. Hatalmas káosz közepette nyílt meg Milánó új repülőtere, a Malpensa 2000, ahová - az Európai Unión kívüli légitársa­ságként - a Malév is leszáll. Tumultus, késések, járatok ki­maradása, a szolgáltatások csődje jellemezte az első üzemi napot. * Egy jó törvény. Nem alkot­mányellenesek a közoktatási törvény azon rendelkezései, amelyek az alapítványi és ma­gánoktatási intézmények támo­gatását, finanszírozását az ál­lami és egyházi iskolákétól el­térően szabályozzák - állapí­totta meg hétfői határozatában az Alkotmánybíróság. Médiapolitikai vita. Az MSZP szerint a kormánykoalí­ció törvénymegkerülő mód­szerrel próbál számára kedvező megoldásokat találni a média- politikát illetően. Vastagh Pál képviselő példaként említette az alkotmányügyi bizottság múlt heti döntését, miszerint a parlamenti frakcióval nem ren­delkező pártok által delegált médiakurátorok ellenzékinek tekintendők. Szövetség családon belül. Az FKGP hétfői frakcióülésén részt vettek a megyei elnökök is, akik tájékoztatták a testületet a megyei közgyűlések megala­kításával kapcsolatos pártközi tárgyalásokról - közölte Bánk Attila frakcióvezető. Leszö­gezte: az FKGP nem köt szö­vetséget sem az MSZP-vei, sem az SZDSZ-szel semmilyen szinten. Polgármesteri eskü. Tegnap a miniszterelnök jelenlétében tette le esküjét Kosa Lajos, Debrecen új, fideszes polgár- mestere, aki kifejtette: a város egyházi központ és iskolaváros, s fontos, hogy úgy tekintsenek rá a jövőben is, mint a magyar tudás egyik fellegvárára. A napirend előtti felszólalások sorát Csapody Miklós (MDF) nyitotta meg. Sajnálkozva látta, hogy 1956 kapcsán „folytatódott kibutulásunk a saját történelmünkből”. Csurka István (MIEP) arról beszélt, hogy az Európai Unió bővítése a jelenlegi világgaz­dasági helyzetben megoldha­tatlan feladat, az EU mégis az­zal hiteget bennünket, hogy 4-8 éven belül tagok lehetünk. Pető' Iván (SZDSZ) Lezsák Sándor október 23-ai beszédé­ből kifogásolt egy részt, amelyben az MDF elnöke a 42 évvel ezelőtti szovjet tankokat a multinacionális cégek bevá­sárlóközpontjaihoz hasonlí­totta. Nagy Sándor (MSZP) sze­mére hányta a kormánypár­toknak, hogy nem tartják be a politikai hatalomgyakorlás mindenki által elfogadott já­tékszabályait. Például sza­bályellenesen osztották el a parlamenti bizottsági helye­ket, államosították a társada­lombiztosítási önkormányza­tokat, Orbán Viktor miniszter- elnök nem fogadta el a nem­zetbiztonsági bizottság meg­hívását, hogy meghallgassák őt a „megfigyelési blöff’ bi­zonyítékairól. Egy másik par­lamenti bizottság úgy foglalt állást, hogy a Magyar Demok­rata Néppárt ellenzéki párt, holott elnöke, Pusztai Erzsé­bet politikai államtitkár az Or- bán-kabinetben, a múlt keddi ülésnapon pedig Áder János házelnök sorozatos ülésveze­tési hibákat követett el. A kormány nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter leszögezte: a házszabály sze­rint az ülésvezetéssel kapcso­latos problémák megbeszélé­sének helye az ügyrendi bi­zottság, nem pedig a plenáris ülés. Úgy vélte, a képviselő felszólalásának egyetlen célja az volt, hogy a televízió nyil­vánossága révén közhírré te­gye a sérelmét, hogy egy hete az elnök megvonta tőle a szót. Ezt követően a képviselők megszavazták, hogy az e heti napirend egészüljön ki Pokol Béla (FKGP) javaslatának a megtárgyalásával, amely a sajtó-helyreigazításokról szól. Amikor Torgyán József mi­niszter felháborodott azon, hogy a szocialisták egyik percben a politikai szabályok betartásáról szónokolnak, a másik percben pedig kollekti­ven nem nyomnak szavazó­gombot, az elnök tőle is meg­vonta a szót, mondván: ez nem ügyrendi kérdés. S. A. A nyugdíjasok a szerzett jogot emlegetik, a kormány a költségvetési korlátot Mit garantál az alkotmány? Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjas szervezetek, mert jogsértőnek tartják a kormány által tervezett nyugdíj- emelés mértékét és a beígért differenciálást. Kormányzati körökben á társadalmi igazságosságra és gazdasági okokra hivatkozva ragaszkodnak a törvényben rögzített "20 százalé­kos emeléstől való eltéréshez, míg a jogászok azt mondják: a bonyolult ügy nehéz döntés elé állíthatja a taláros testüjetet. Tiltakozó nagygyűlésükkel egy időben aláírásgyűjtésbe kezdtek, sőt „keményebb” fel­lépést is kilátásba helyeztek a nyugdíjasokat tömörítő szer­vezetek annak érdekében, hogy ne változzon a jövőre esedékes nyugdíjemelés tör­vény szerinti mértéke. Sípos József, a 70 ezer tagot tömö­rítő Nyugdíjasklubok Orszá­gos Szövetségének alelnöke szerint az Orbán-kormány 13-14 százalékos emelést és a járandóság ezen belüli diffe­renciálását tartalmazó terve­zete fejenkánLés havonta vártnál 3000-35(XL—forinttal juttatna Kevesebbet az öregek pénztárcájába. Mivel alapvető alkotmányos jog a törvényileg garantált járandósághoz való hozzájutás, a differenciálás pedig diszkriminatív volna, a Nyugdíjasok Országos Képvi­selete hamarosan a legfőbb bí­rói testülethez fordul. Sípos hozzátett^: az idősek képvise­lői hiábá kértek még májusban találkát Orbán Viktortól, a.mi-l nis^ferelnök válaszra sem mél-J tattaa leveleT I Csaba Iván gazdaságszocio­lógus elmondta: törvénymó­dosítás nélkül nagy valószínű­séggel alkotmányellenes, jog-_ szabály-módosítassal pedig aggályos megváltoztatni a nyugdíjfizetésük kótábbU rendszerét Sz aggály okát Csaba az AB egyik - a Bok­ros-csomaggal kapcsolatos - 1995. évi határozatában látja, amely a családi pótlékkal kap­csolatban kimondta: a szerzett] j jogok alkotmányos védelmei ( ’ élveznek. _____ ' ~ Més7áros JÓ7sef. az Orszá­gos Nyugdíj-biztosítási Fő- igazgatóság általános főigaz­gató-helyettese szerint az 1999-re javasolt 11 százalé­kos, de legalább 3500 forintos (a differenciálás miatt legfel­jebb j^Sszázalékos) nyugdíj- emelés nem minősíthető al­kotmányellenesnek. Érvként a nyugellátás emelése tárgyában korábban hozott alkotmány- bírósági (AB) határozatokból idézett. A testület jogértelme­zése egyebek mellett olyan ki­tételt tartalmaz, miszerint az Alkotmány 70/E. paragrafu­sából nem következik, hogy az állampolgároknak alkotmá­nyos joga volna az életszínvo­nal megőrzésére, illetve a nyugdíjak közötti arány fenn­tartására. A juttatások emelé­sének mértéke alapvetően a nemzetgazdaság teherbíró ké­pességének, a társadalombiz­tosítás állapotának, az érdek­érvényesítést szolgáló intéz­ményeknek és számos más té­nyezőnek a függvénye. Ugyanakkor, mivel alkot­mányossági cél a megélhetés­hez szükséges ellátás biztosí­tása, indokolt a kisnyugdíja­sok előnyösebb helyzetbe ho­zása. Mészáros aláhúzta: az 1997-ben alkotott törvény esetleges módosítása jogszerű volna, hiszen a nyugdíjemelés mértékének és módj ának meghatározásához a hatályos alkotmány nem támaszt köve­telményeket. A jövő évre ter­vezett legkevesebb 11 száza­lékos, de a kisnyugdíjasok kö­rében jelentősebb mértékű emelés egyébként az érintettek 78 százalékánál az inflációnál nagyobb mérvű, 22 százaléká­nál azonos nagyságrendű gya­rapodást jelentene. Közgazdász körökben ko­rábban is voltak, akik nem ér­tettek egyet a kormány 20 szá­zalékos nyugdíjemelési tervé­vel, mondván, ez a lépés olyan mértékben növelné az inflá­ciót, ami gyorsan fölemész­tené a mostani növekményt. Takács Mariann Hírháttér Bécsben — Jelcin nélkül Egyszerű onosi közleménynek látszik, a politikai megfigyelők kö­rében mégis szenzációt keltett a tegnapi moszkvai bejelentés: a ko­rábbi ígéretek dacára mégsem kerül sor Borisz Jelcin mára terve­zett bécsi látogatására. Az eredetileg kétnaposnak beharangozott vizitet eleve lekurtították, az orosz elnök távolmaradása így még gyanúsabb jel lehet a szakértők szemében. Kezelőorvosai még egy ilyen, viszonylag rövid és közeli útra sem engedik el a jó ideje egészségügyi problémákkal küszködő politikust. így nem csoda, hogy az orosz közéletben éppúgy, mint a nemzetközi sajtóban, azonnal fellángoltak a viták. Megsokszorozódtak a kombinációk arról, valójában ki tartja jelenleg a kezében a hatalmat Moszkvá­ban, s milyennek ígérkezik a Jelcin nélküli/utáni orosz jövő. Ami az Európai Unió vezetőivel előkészített bécsi tárgyalásokat illeti, azok persze mindettől zavartalanul lebonyolódhatnak, Jelcin helyett Jevgenyij Primakov miniszterelnökkel az orosz delegáció élén. A szereplőcsere mit sem módosít a mai csúcson szóba kerülő témákon: az unió integrációs folyamataival, az új NATO-tagok fel­vételével, Koszovóval vagy épp az osztrák semlegességgel kapcso­latos merev orosz vélemény nyilvánvalóan nem Jelcin személyéhez kötődik, hanem Moszkva kiforrott, elvi álláspontját tükrözi. Az at­lanti szövetség kibővítését Oroszország következetesen komoly hi­baként értékeli. Moszkva ENSZ BT-beli vétójoga révén továbbra is komoly eszközökkel rendelkezik a nemzetközi politika alakítására. Bécsben nyilván ezt igyekszik bebizonyítani az orosz kormányfő - Jelcin nélkül is. Szondy Gábor A nemzetközi közösség Koszovóról és a bővítésről Végső visszaszámlálás Bili Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterel­nök hétfőre virradóra foly­tatott telefonbeszélgetésén megállapodott abban, hogy fenntartják a Szlobodan Mi­losevics jugoszláv elnökre ne­hezedő nyomást. Belgrádi tárgyalásai befejezté­vel visszaérkezett Brüsszelbe a NATO két katonai vezetője. Wesley Clark és Klaus Nau­mann tábornok a repülőtérről egyenesen Javier Solana főtit­kárhoz ment. A NATO keddig szabott határidőt Belgrádnak követelései teljesítésére. Szlobodan Milosevics bele­egyezett a koszovói csapatki­vonások végrehajtásába, ami­vel lényegét tekintve teljesíti a dél-szerbiai tartományra vonat­kozó, sürgős ENSZ-kö veté­léseket. A hírügynökségek ugyanakkor a helyszínről egy­másnak ellentmondó értesülé­seket közöltek a csapat- kivonásokról. Ha Belgrád a kívánt csapat- kivonásokat 24 órán belül megvalósítja, a NATO nem fog jugoszláv katonai célpontokat bombázni - mondta név nélkül egy diplomata Brüsszelben. A héten megérkeznek Koszovóba az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői. Az Éurópai Unió külügymi­niszterei luxemburgi tanácsko­zásukon előrelépésként értékel­ték a koszovói rendezésért megtett intézkedéseket. Az ér­tekezleten egyébként a politi­kusok megállapodtak: a bőví­tési tárgyalások során az átme­neti intézkedéseket kérő orszá­goknak konkrét formába kell igényeiket önteniük. Hazánk esetében e kérések száma vár­hatóan minimális lesz. Nyomás a brit kormányra Viharokat kavart Pinochet letartóztatása Londonban a felső bíróság hétfőn meghallgatást tartott a tíz napja letartóztatott Pino­chet ügyvédeinek keresetéről, amely a chilei szenátor azon­nali kiszabadítását követeli. Közben egy brit támaszpontra érkezett a chilei légierő egy kórházi szállítógépe - felké­szülvén a beteg tábornok haza- szállítására. Augusto Pinochet londoni ügyvédei bírói végzést szeretnének kapni Pinochet szabadon engedésére egy ősi. még a 17. századból való angol törvényre hivatkozva. E szerint bírói elfogatóparancs nélkül senkit sem szabad megfosztani személyes szabadságától, és egyben kérik a tábornok letar­tóztatásának felülvizsgálatát. A brit védelmi minisztérium illetékesei közölték, hogy a chi­lei gép jelenléte nem jelenti azt, hogy egyezség jött volna létre a chilei tábornok ügyében annak ellenére, hogy a kormányra egyre nagyobb nyomás nehe­zedik Pinochet elengedéséért. Búcsú Helmut Kőidtől. A leköszönő kancellár Németország I. a nagykereszttel nevű kitüntetést vette át Roman Herzog államfőtől. osztályú érdemrendjét FOTÓ: FEB/REUTERS Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Babára föl! \ • Két nőt szeretett a férjem • Az óra fölött is (el)jár az idő • Keresztek az útkereszten Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin

Next

/
Oldalképek
Tartalom