Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-31-11-01 / 255. szám
10. oldal Emlékezés 1998. október 31., szombat Egy szál virág nagy bajnokaink sírjára Beszélgetés Szabó János sporttörténésszel a nógrádi kötődésű elhunyt olimpikonokról A hallottak napja szerte a világban a megemlékezésé. November 2-án, vagy ha ez a nap vasárnapra esik, akkor november 3-án elhunyt szeretteinkre gondolunk. A halottkultusz ősrégi, a X. századig visszanyúló szokásait megtartva, gyertyát gyújtunk a sírjuknál. Miközben pedig reszketőn lobog a gyertya lángja, visszaidézzük a hozzájuk fűződő emlékképeinket. Ezt tesszük most mi is, s gondolatban elhelyezünk egy szál virágot nagy bajnokaink sírjára. Beszélgetőpartnerem Szabó János sporttörténész, a Nógrád Megyei Sportigazgatóság munkatársa, aki három évtizede végez sporttörténeti kutatást. Az 1947-ben született, tanári diplomával rendelkező férfi öt könyvnek a társszerzője. Munkássága elismertségét mutatja, hogy tagja a Magyar Olimpiai Akadémiának és a Magyar Sporttörténeti Társaságnak. Hajós Alfréd, a kétszeres olimpiai bajnok, az első magyar athéni győztes — Keretes írásunkban nyolcvankét olimpiai bajnok nevét, sportágát, születési és elhalálozási évszámát, végső nyughelyét soroltuk fel. Elhunyt olimpiai bajnokaink között nincs Nógrád megyei, négy hajdani nagy bajnoknak viszont van nógrádi kötődése. Kik Ők, s életük hogyan kapcsolódik szőkébb pátriánkhoz?- Szokolyi Alajos, hazánk első olimpiai bronzérmese 1932. szeptember 9-én hunyt el Bemecebarátiban. A település 1949-ig Nógrád vármegyéhez tartozott. Platthy József, a magyar lovassport máig egyetlen olimpiai érmes versenyzője 1900. december 17-én, Ka- rancskesziben látta meg a napvilágot, s 1990. december 21én hunyt el Budapesten. Hamvait 1991. január 25-én helyezték el Karancskesziben, a családi sírboltban. Érdekességként említem meg, hogy felesége földi maradványait két héttel ezelőtt helyezték örök nyugalomba ugyancsak Karancskesziben, a családi sírboltban. Dr. Speidl Zoltán, az 1900. évi párizsi olimpia 800 méteres síkfutásának ötödik helyezettje 1880. március 17-én született a Nógrád megyei Losoncon. Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk tervei alapján építették fel 1935-ben a balassagyarmati uszodát. Bár nem bizonyított, de nagy valószínűséggel a ka- rancslapujtői iskolát is ő tervezte.-Röviden idézzük vissza a szóban forgó olimpikonok életét, sportpályafutását! Kezdjük Szokolyi Alajossal.- Szokolyi 1871. június 19-én született a Zólyom vármegyéhez tartozó Kisga- ramon, de Bemecén élő nagynénjéék nevelték fel. Az ipolysági réteken készült az .atlétikai versenyekre. Tizennyolc évesen, az orvosi egyetem hallgatójaként lépett be a Magyar Atlétikai Klubba. Összesen tizenhárom országos csúcsot állított fel. Részt vett 1896-ban, Athénban az első nyári olimpiai játékokon, s 100 méteres síkfutásban bronzérmet nyert, hármasugrásban pedig negyedik helyezést szerzett. Kilenc évig, 1891-től 1900-ig versenyzett. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1897-ben a Magyar Atlétikai Szövetség. A sportág fejlesztése érdekében számos díjat tűzött ki. Több sportegyesület, köztük a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club alapító tagja. Az Országos Torna és Sportbizottság titkára. A húszas években a Magyar Atlétikai Szövetség társelnöke. Az ő javaslatára jött létre a Magyar Olimpiai Társaság. Hont vármegye főlevéltárosa volt. Az I. világháború után Beme- cére vonult vissza gazdálkodni, s kastélyát valóságos sportmúzeummá alakította át.-Folytassuk a sort Platthy Józseffel.-Platthy a Ludovika Akadémia elvégzése után, egészen 1945-ig, a nyugdíjazásáig, a magyar királyi honvédségnél huszártisztként szolgált, az ezredesi rendfokozatig vitte. Lovasversenyzőként vált híressé. Díjugratásban 1934-től 1941-ig minden évben magyar bajnoki címet szerzett. Legnagyobb sikerét az 1936. évi berlini olimpián érte el, ahol bronzérmet nyert. A II. világháború után edzőként és lovaglótanárként kereste a kenyerét. A szeretett Zsiga bácsi - ahogyan becézték - nagyon sok helyen, például a Nemzeti Lovardában, Alagon, Bőszénfán és Kisbéren is dolgozott.- Következzék dr. Speidl Zoltán. — Spedl már fiatal korában sok sportágba belekóstolt, s országos hírű eredményeket ért el. Kezdetben úszott, majd kerékpározott, s első osztályú labdarúgó volt egyesületében, a Magyar Úszó Egyletben. Később a BEAC-ban vált híres futóvá, főleg középtávon. A párizsi nyári olimpián 800 méteres síkfutásban az ötödik helyen végzett. Az aktív sportot befejezve, különféle sporttisztségeket töltött be először a BEAC- ban, majd a Magyar Olimpiai Bizottságban. Sporthírlapíróként a Sport Világ és a Sport Hírlap szerkesztője volt. Nevéhez fűződik a Stockholmi Olimpiai Játékok 1912, a Kerékpársport, Az antik és a modem olimpiák, A japán dzsiu- dzsicu című könyvek megjelentetése. Súlyos betegsége jelentősen gátolta sportújságírói munkásságának kiteljesedését. Harminchét éves korában, 1917. július 3-án hunyt el.- Végül essék szó Hajós Alfrédről.-Hajós 1878-ban Budapesten született és ugyanitt hunyt el 1955-ben. Korán félárvaságra jutott - édesapja a Dunába fulladt —, s az akkor 13 éves fiú már évek óta szenvedélyesen úszott. Tizenhét évesen Bécsben bajnokságot nyert. Az 1896. évi első nyári olimpián, Athénban 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert. Tornában, atlétikában, labdarúgásban is az élvonalig emelkedett, utóbbiban 1902- ben tagja volt az első magyar válogatottnak. Elvégezte a műegyetem építőmérnöki szakát, s később sok sportvonatkozású és egyéb építészeti alkotásával keltett feltűnést. Mint említettem, az ő tervei alapján építették fel a balassagyarmati uszodát. A Magos Dezső által kivitelezett építmény 80 ezer pengőbe került. Az úszómedence méretei: 33 1/3 méter hosszú, 16 méter széles és 1,9 méter mély. Az újpesti stadiont, a Nemzeti Sportuszodát, a debreceni színházat és a szabadkai bankpalotát is Hajós tervezte. Az 1924. évi párizsi szellemi olimpián a Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervével ezüstérmet nyert, az első díjat nem adták ki. Az aranydiplomás építészmérnököt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1953-ban olimpiai díszoklevéllel tüntette ki.- Szükebb pátriánkban milyen tárgyi emlékei vannak az említett olimpikonoknak?- Szokolyi Alajos emlékét Kisgaramon és Bemecebarátiban tábla őrzi, a szlovák és a magyar nép is saját olimpikonjának vallja. Platthy József neve ott olvasható a Karancs- keszi központjában lévő községi eligazító táblán, sajnos, az évszámok tévesek, korrekcióra szorulnak. A róla mintázott szobrot, Domonkos Béla szobrászművész alkotását 1991. december 20-án, a Nemzeti Lovardában ünnepélyes keretek között avatták fel. Dr. Speidl Zoltán nevét megörökítette a Nógrád megyei olimpiai kronológia, de a szlovákok is saját olimpikonjuknak tekintik. Szülővárosában, Losoncon, a Ku- binyi téren a szlovák olimpiai klub 1997. június 13-án emléktáblát avatott, s az ünnepségen a nógrádi sportvezetés is képviseltette magát. Hajós Alfrédról Balassagyarmaton és Pásztón utcát neveztek el, s az Ipoly- parti városban születésének 125. évfordulója tiszteletére emléktáblát szándékoznak állítani.- Régi igény volt Salgótarjánban egy olyan hely létrehozása, amely a Nógrád megyei olimpikonoknak állít emléket. Hamarosan teljesülhet ez a jogos óhaj.- Dr. Gótai László, a Magyar Olimpiai Bizottság nógrádi képviselője és Takács Tamás, a Salgótarjáni Létesítmény és Sport Kht. igazgatója kezdeményezésére olimpiai falat építenek a salgótarjáni városi sportcsarnok főbejáratánál, a maratoni kapunál. Az olimpiai fal leleplezése a jövő hónap végén várható.- Köszönöm a beszélgetést! Kolaj László Szokolyi Alajos (balról), első olimpiai bronzérmesünk és Dáni Nándor 1896-ban Speidl Zoltán (BEAC), a millennium utáni évek legjobb középtávfutója, az 1901. évi JflfO yardos magyar bajnok Farkasréti temető # • • 1 • 'S • 1 1 1 • Csík Tibor ökölvívó (1927-1976) Antal Róbert vízilabdázó (1921-1995) fliiirmiQi rv QiYilr TUTníího It TAI Rookwood Berczelly Tibor vívó (1912-1990) Ulimpidl Ui ijnüK dlllK ily ÚtiIlt: IVt/I Dr. Földes Dezső vívó (1880-1950) Bóbis Gyula birkózó (1909-1972) t7 ö *7 Cleveland Dr. Bozsi Mihály vízilabdázó (1911-1984) Kabos Endre vívó (1906-1944) Óbudai temető Hazai Kálmán vízilabdázó (1913-1996) Bozsik József labdarúgó (1925-1978 Petschauer Attila vívó (1904-1943) Fábián Dezső vízilabdázó (1918-1973) Koppenhága, Holnem sírkert Elek Ilona vívó (1907-1988) Servita téri rómDi katolikus templom Palotás Péter labdarúgó (1929-1967) Homonnai Márton vízilabdázó (1906-1969) Farkas János labdarúgó (1942-1989) Rajcsánvi László vívó (1907-1992) Szittya Károly vízilabdázó (1918-1983) Buenos Aires Gerevich Aladár v ívó (1910-1991) Rákoskeresztúri új köztemető Budafoki temető Kocsis Sándor labdarúgó (1929-1979) Dr. Gombos Sándor vívó (1895-1968) Brandi Jenő vízilabdázó (1913-1980) Csordás Lajos labdarúgó (1932-1968) Barcelona Halasy Gyula sportlövő (1891-1970) Dr. Fuchs Jenő vívó (1882-1955) Csepeli temető Kocsis Antal ökölvívó (1905-1994) Halmay Zoltán úszó (1881-1956) Harangi Imre ökölvívó (1913-1979) Urányi János kajakozó (1924-1964) Titusville Kovács Imre labdarúgó (1921-1996) Keresztes Lajos birkózó (1900-1978) Megveri úti temető Kutasi György vízilabdázó (1910-1977) Kovács Pál vívd (1912-1995) Kozma István birkózó (1939-1970) Halassy Olivér vízilabdázó (1909-1946) Melbourne Keserű Alajos vízilabdázó (1905-1965) Lantos Mihály labdarúgó (1928-1989) Rákospalotai temető Lóránt Gyula labdarúgó (1923-1981) Keserű Ferenc vízilabdázó (1903-1968) Molnár István vízilabdázó (1913-1983) Budai II. László labdarúgó (1928-1983) Endingen Németh Imre atléta (1917-1989) Nagv Ernő vívó (1898-1977) Debreceni Nagvtemető Lőrincz Márton birkózó (1911-1969). Németh János vízilabdázó (1906-1988) Dr. Posta Sándor vívó (1888-1952) Hódos Imre birkózó (1928-1989) San Carlos de Bariloche Papp Bertalan vívó (1913-1992) Rády József vívó (1884-1957) Keszthely i köztemető Pelle István tornász (1907-1986) Pataki Ferenc tornász (1917-1988) Sárközi István labdarúgó (1947-1992) Dr. Csík Ferenc úszó (1913-1945) Buenos Aires Prokopp Sándor sportlövő (1887-1964) Szilvásy Miklós birkózó (1925-1969) Komáromi városi temető Pillér György vívó (1899-1960) Schenker Zoltán vívó (1880-1966) Takács Károly sportlövő (1910-1976) Czibor Zoltán labdarúgó (1929-1997) San Francisco Id. Szívós István vízilabdázó (1920-1992) Kerepesi úti temető Szekszárd (alsóvárosi temető) Rajczy Imre vívó (1911-1978) Tersztyánszky Ödön vívó (1890-1929) Bauer Rudolf atléta .(1879-1932) Glykais Gyula vívó (1893-1948) Buenos Aires Dr. Tóth Péter vívó (1882-1967) Énekes István ökölvívó (1911-1940) Szolnoki Körösi úti temető Zombori Ödön birkózó (1906-1989) Vértesy József vízilabdázó (1901-1983) Dr. Mező Ferenc sporttörténész (1885-1961) Boros Ottó vízilabdázó (1929-1988) Glendale h. Zakariás József labdarúgó (1924-1971) Mészáros Ervin vívó (1877-1940) Kanizsa Tivadar vízilabdázó (1933-1975) Megjegyzés: Kocsis Antal ugyan Titusvillében Hunyt Farkasréti temetőben obeliszkoszlop Kozma utcai izraelita temető Tatabánya el, ám - kívánságának megfelelően - hamvait az AtBarta István vízilabdázó (1895-1948) Hajós Alfréd úszó (1878-1955) Szepesi Gusztáv labdarúgó (1939-1987) lanti-óceánba szórták. Berty László vívó (1875-1952) Kárpáti Károly birkózó (1906-1996) Külföldön nyugszanak Dr. Gerde Oszkár vívó (1883-1944) Weisz Richárd birkózó (1879-1945) Bródy György vízilabdázó (1908-1967) (Dombi Iván, Gy. Papp László, Kablich Endre Garay János vívó (1889-1945) Werkner Lajos vívó (1883-1943) Johannesburg kutatásai alapjan)
