Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-07 / 235. szám
Megyei Körkép 1998. október 7., szerda Van aki veszi, van aki nyeri a Suzukit Rejtvényfejtőbajnok Gyarmatról Szinte az egész ország és persze Nógrád megye szurkolt pár évvel ezelőtt Gyócsy Gézának, a televízió „Mindent vagy semmit!” című vetélkedőjében. Akkor a balassagyarmati rejtvényfejtőbajnok látványos versenyben megnyerte a Suzukit és mellette még sok mindennel gazdagodott a család. Az akkori gyarmati városvezetés még elismerő oklevéllel is megtisztelte a bajnokot, a város jó hírének, nevének szolgálatáért. A népszerű Füles Rejtvényújság újságírója akkoriban bizony naponta buszozott fővárosi munkahelyére. Mire Pestre ért, a buszban elkészült egy-két rejtvény is. Gyócsy Géza, aki egyébként Diósjenőről származik, mostanában már gyarmati otthonában számítógépen készíti rejtvényeit, de ha úgy adódik, rejtvényfejtésre is ráadja a fejét. Most legutóbb két hete megnyerte a Színes RTV Újság „Ki lesz az év rejtvényfej- tője?” című monstre játékát. A jutalma egy Suzuki Swift 1,3 személygépkocsi lett, amely most már párban állhatna a Gyócsyék garázsában, ha az előzőt megtartották volna. Ennek a mostani nyereménykocsinak a megalapozása még 1997-ben kezdődött, amikor a műsorújságban megjelent a keresztrejtvény-játékra szóló felhívás. Mintegy másfél száz rejtvény megoldása volt a feladat a többfordulós játékban. Végül ’69-re csökkent a játékosok száma és ezek közül a szeptember 26-i döntőre 62-en jelentek meg a fővárosi művelődési házban. Két óra volt adva a három feladatra, amelyben először egy nyelvi leleményt, költői szójátékérzéket és humort igénylő hagyományos keresztrejtvényt kellett megoldani. Gyócsy Géza, aki szereti a viccet, mosolyogva mutatja ennek a feladatnak a kérdéseit. Közülük egyik-másik így szól: — Más szóval, hogy fejezné kk érdes modorú pszichológus? Wagner monumentális zeneműve, amelyet általában ököl- vívó-szorítóban adnak elő. Az előbbi megfejtése: rideg gyógyász, az utóbbié: ring. Ez ment a hosszúra nyúlt gyarmati fiatalembernek és az ezt Gyócsy Géza követő rejtvényszigettel is megbirkózott. Harmadik feladatként jött az úgynevezett „olasz kevert”, ami szinte mindent megkevert. Két óra elteltével a versenyzőnek • be kellett fejezni a rejtvényfejtést és a zsűri kibogozta, hogy kinek van a legkevesebb hibája. Ezt Gyócsy Géza produkálta és megnyerte a Suzukit. A második helyezett a-párjával Floridába mehetett, a harmadik pedig a tengerpartra. A két rejtvényen nyert kocsi mellett a közelmúltban majdhogynem besikeredett egy győzelem Rózsa György tévés produkciójában a gyarmati bajnoknak. A „Ki nevet a végén?” vetélkedőben, a döntő kapujában az egyik villámkérdés így szólt: Melyik női név becézése a kaja? Ezen hiába törte a fejét a rejtvények mestere, a Klári név csak nem jutott eszébe, így számára elúszott a nyerés lehetősége, amin a szurkoló feleség, Kata asszony már nem is kesergett, mert szerinte is csak játék az egész. Hogy nem haszontalan, azt az is bizonyítja, hogy a háztartás szinte a nyereményekből lett felszerelve. Ezt gyarapította egy kőbe zárt olajcsepp, amelyet Szolnokon nyert csapatával, amelyet a Mátrafer Kupa néven jegyeznek, ami a támogatót is jelzi. Kalocsán megnyerték a Paprika Kupát. A csapat tagjai a megye minden részéből kerültek össze. Salgótarjánból Nemcsok László, Mátranovák- ról Váraljai Béla, Jobbágyiból Berták Tibor és a gyarmati Bodzsár Sándor alkotják Gyócsy Gézával a nógrádi rejtvényfejtőcsapatot, amely újabb verseny előtt áll. * A neves gyarmati rejtvényfejtő 23 éve foglalkozik versenyszerűen rejtvények kibogozásával és az utóbbi világ- bajnokságon ő volt a magyar válogatott csapatkapitánya. Civil polgárként kritikusan szemléli a város dolgait és sokat látott emberként gyakorlatias elképzelései vannak a lehetőségek értelmes kihasználásáról.- Kevés a közéletre felkészült ember- mondja, mint ahogy gyenge az utánpótlás, kevés a fiatal a rejtvényfejtők között is. A rejtvények koronázatlan királya fiában, Péterben bizakodik, aki ^néha „leereszkedik” a matematikai versenyek világából a rejtvények közé. Meglehet, ő is nyer hamarosan egy Suzuki gépkocsit. Szabó Endre A Munkáspárt polgármesterjelöltje Salgótarjánban „Együtt, egymásért, az emberért” 49 éves nyugállományú honvédtiszt, Salgótarján szülötte. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán gépjármű-technikusi minősítést szerzett. Több civil és nyugdíjasszervezet társadalmi aktivistája. A Munkáspárt városi koordinációs bizottságának elnöke. Nagycsaládos, két gyermeke már önálló. Feleségével és középiskolás leányával a Gorki j-lakótelepen élnek. Négy unoka nagypapája.- Koncepciónk elsősorban a fiatalok és az időskorúak helyzetének megváltoztatására irányul. A legfontosabb teendőket 12 pontban foglaltuk össze, kapcsolódva a párt országos feladataihoz is. Nem pártprogramot írtunk le, nem is elveket, hanem konkrét tennivalókat. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a jelenlegi városvezetés nem tud kellő kontaktusba kerülni a lakossággal. Sokkal em- berarcúbb vezetésre van szükség. A mostani apparátus bürokratikus hivatalként működik, s nem látja az embert. Ennek a felfogásnak a következménye, hogy nem tudja mozgósítani az embereket a programjaihoz. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a helyi vállalkozói réteg kezelésére, mert nem elég megfogalmazni, hogy szükség van a válság kezelésére, megoldást is kell találni, s ők azok, akikhez elsőként lehet nyúlni. Én azt érzékelem, hogy a vállalkozók elfordultak a város vezetésétől, nem ők a mozgatórugói a gazdasági természetű ügyeknek. Nem kapnak lehetőséget, csak a mindenható multik, akik viszont nem itt adóznak. Ezért van az, hogy néhányan inkább a közeli falvakban jelentik be telephelyüket. Fontosnak tartom a város költségvetésének nyilvánosságra hozását. Nemcsak a végszámokat, hanem az egyes tételeket is megismertetném a lakossággal, hogy tisztában legyen az egyes döntések pénzügyi hatásával. Nem biztos, hogy jó üzlet nekünk, ha a választások közeledtével megjelennek a városban az építődaruk, s csak aztán derül ki, hogy milyen áldozatot várt tőlünk a vezetés. Másik neuralgikus pont a laPatinszki Lajos kásgazdálkodás. Ha ma valakinek nincs kétmilliója, tegyen le a lakáshoz jutásról. A választások előtti években átlagban 24 fő fiatal kapott 200 ezer forint lakás- támogatást. A választás évében 10 millió forintot 59 igénylőnek osztottak szét, amely az előző évek átlagát sem éri el. A szociális megoldások másként működnek. Eleve hiányzott a kormányzat által beígért szociális lakás- építési koncepció, ennélfogva csatlakozni sem lehetett hozzá. Sajnálatos, hogy a Salgó Vagyonnak, mint a bérlakások kezelőjének még lakásfelújító részlege sincs. Saját lányom példáját mondhatom, amikor beköltözött egy önkormányzati lakásba: két és fél hónapig hoztuk rendbe családi alapon, majd öt hónap lakbérjóváírás történt. Jelenleg ez a „lakáskoncepció”, s nem is látni mást. A Munkáspárt szociális lakásépítésekben gondolkodik, ami jelentős munkaerőt kötne le. Ráadásul az építőipari társaságok is helyben találnának munkaalkalmat. Ugyancsak a munkaerőgondokat enyhítené, ha az önkormányzat által finanszírozott beruházások kivitelezéséhez helyi erőket toboroznának. Támogatjuk az ipari park kialakítását, de azzal a kikötéssel, hogy ne a mul- tiknak adják oda a területeket, hanem elsősorban helyi vállalkozóknak. Azt sem hiszem, hogy a nagy bevásárlóközpontok megoldást jelentenek a helyi gazdaságban. Egy másik problémakör főszereplői az idősek és a fiatalok. Sajnos, őket egy jól látható politikai nyomvonal mentén megosztják. A város új vezetésének olyan ifjúsági programot kell kidolgoznia, amely az EU-csatla- kozás irányába mutat. A fiatalok jelentik a jövőt, az idősek békés öregkorának hátterét. Ehelyett gyülekezetekbe, drogdiszkókba terelik őket. Ebből nem lesz a társadalom húzóereje! Nincs egy közösségi ház, nincs terük az időseknek, a civil szervezeteknek sem. A Munkáspárt kezdeményezője volt egy ifjúsági munkás sportalapítványnak, de a bürokratikus akadályok miatt. két éve nem tudtuk bejegyeztetni. Fontos gond a helyi közlekedés kérdése. Először is egy, az igényekhez igazodó helyi járati buszközlekedés megszervezése. Ehhez kapcsolódik az utak, kerékpárutak, sétálóutcák kialakítása, mint régi igény. A vasút-vil- lamosításról legalább negyedszázada papolnak, pedig lehet, hogy nem is ez a megoldás: talán a „kis piros vonatok” sűrítése Hatvanig, s valódi gyorsvonat beállítása. Mindez befolyásolja a környezetvédelmet, ami pedig az idegenforgalom alapja. E téren sürgős intézkedések indokoltak, melyekhez felajánljuk szakembereinket. Az idegenforgalom fontos kitörési pont lehet. Sok dolog nem is pénz, inkább szervezés kérdése. Egy kicsit ezt is kifejezi szlogenünk is: „Együtt, egymásért, az emberért.” Ilyen (is) volt a szécsényi szüret
