Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

2. oldal m Wm ■■yÉ SALGÓTARJÁN Hl' W BALASSAGYARMAT Megyei Körkép ■Él ! pásztó 1998. október 6., kedd A Szabad Demokraták Szövetsége salgótariáni polgármesterjelöltje , , , . , . független polgármesterjelölt Szecsenyben Lassú a polgárosodás folyamata „Előre kell menekülni!” Somoskőújfaluban született, 47 éves háziorvos a Fáy-körúton, az orvoskamara helyi vezetőségi tagja. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Felesége és két leánya ugyancsak or­vos. Öt évet töltött Algériában. 1990 óta vesz részt a helyi politiká­ban, városi és megyei képviselőként egyaránt. Köszönöm a lehetőséget, hogy az újság hasábjain mint pol­gármesterjelölt bemutatkozhatom. László Róbert vagyok, 46 éves, nős, két fiúgyermek apja. Szécsényfelfaluban születtem, de már 24 éve Szécsényben élek. Dolgoztam ipari üzemben ter­melésben és irányításban mint gépgyártás-technológus, a köz- igazgatásban, voltam egyéni vállalkozó és munkanélküli is. Jelenleg a vendéglátásban tény­kedem. Egész eddigi életem, te­vékenységem Szécsényhez, a térséghez kötődik. Sokan is­mernek, támogatnak, erősítik, kiegészítik elképzeléseimet a város fejlesztéséért, az itt élő emberek boldogulásáért. Meggyőződésem a városnak (Szécsény-Benczúrfalva-Pös- tény) előre kell menekülnie gyors ütemben ahhoz, hogy rendbe rakhassuk dolgainkat, s építhessük a jövőt. Kopogtatócéduláim gyűjtése során számomra is egyértel­művé vált, hogy a városban erős az igény a változtatásra. Az eddig elért eredményeket nem kisebbítve, azt erősítve, in­díttatva érzem magam a válto­zás levezénylésére, természete­sen csak a lakosság széles körű támogatásával. Sok a konkrét javaslat, feladatmeghatározás, elképzelés, de ezeket csak az itt élő emberekkel lehet szabad és etikus programmá gyúrni. Terveim, elképzeléseim:- A helyi közszolgáltatások vonatkozásában a lakosság igé­nyei alapján a valós anyagi le­László Róbert hetőségek függvényében a fel­adatok áttekintése, rangsoro­lása.- A jelenlegi helyzetből okulva égy párbeszédes lakos­ság-testület élő kapcsolat kiala­kítása, amely igaz, őszinte, tár­gyilagos.- Az önkormányzat meglévő intézményrendszerének esetle­ges átformálása, (például: a művelődési központ közhasznú társasággá alakítása.)- A város pénzügyi helyzete javításának érdekében termelő­beruházások felderítése és tele­pítése, melyhez az infrastruk­túra már szinte adott. (A villa- mosenergia-hálózat fejlesztése még feladat.)- A meglévő magas színvo­nalú mezőgazdasági terme­lésre alapozva feldolgozóipar létrehozása, mely erősítené Szécsény és térsége gazdasági potenciáját.-Az ipari és mezőgazdasági fejlesztések kapcsán lehetőség nyílik olyan munkahelyteremtő beruházások megvalósítására, melyek további kitörési ponto­kat eredményezhetnek:- pályázati lehetőségek széle­sítése,- kereskedelem,- turizmus,- vendéglátás,- közművelődés,- sport (verseny-, szabadidő),- szolgáltatások fejlesztése. Át kell tekintenünk az okta­tás, az egészségügyi és szociális ellátás, az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvíz- és hulladékkezelés, a köztisztasági szolgáltatás jelen­leg kialakult gyakorlatát. A város elemi érdeke, s egy­ben feladata is a térségi hivatali, szakmai kapcsolatok emberibbé tétele. Nagyon fontos feladat Szé­csény népességmegtartó képes­ségének erősítése, a lakosság komfortérzetének javítása, (út­hálózat, tömegközlekedés, köz- biztonság, szórakozás) Azt gondolom, hinnünk kell jövőnkben, Szécsény újra ma­gára találásában, egymásban és saját magunkban! Csak a városi polgármesterjelöltek bemutatkozásának tudunk helyt adni Jó programok a falvakban is születnek- A város rendkívül nehéz anyagi helyzetben van: év vé­gére hétszázmillió forintnyi kö­telezettség várható, amit a kö­vetkező ciklusnak kezelnie kell tudni. Egy város működtetésé­hez három dologra lesz szükség: pénzre, pénzre és pénzre! A je­lenlegi finanszírozási rendszer Salgótarjánnak, illetve hasonló helyzetű sortársainak nem ked­vez. Ha a kormány nem tesz ér­demi lépéseket a helyzet feloldá­sára, további polgárokat veszí­tünk, ami visszahat a gazdasági gondokra, s egy megállíthatatlan negatív tendenciát gerjeszt. Itt születtem, láttam a város újjáépítését; soha nem akarom visszakívánni a koszos, művelet­len, kenyeretlen Tarjánt! ’56 után a városépítés nagyon szép pályát futott be, ezt kellene foly­tatni, még akkor is, ha ránksütik a bélyeget, hogy „szocreál”. Ne­kem nincs nosztalgiám. A gon­dot nem az építészetben kell ke­resni, hanem a klasszikus polgá­rosodás igen lassú fejlődésében. Bárki legyen a polgármester, ezzel szembe kell néznie. Kive­zető utat azonban csak úgy talál, ha a testületben kialakuló cso­portok között konszenzust képes kialakítani. Az sem tartható, hogy a lakosság kérése mindig csak a választás időszakában ke­rül meghallgatásra, s végül is a vezetés a négy év alatt elfelejti az ígéreteit. Ennek a városnak szüksége lesz egy hosszú távú koncepci­óra, ami megcélozza a lakosság 'felemelkedésének lehetőségét. Ha igaz az, hogy ebben az or­szágban az idegenforgalomnak fontos szerepet szánnak, akkor talán meg lehetne kísérelni Sal­gótarjánt is felzárkóztatni erre a feladatra. Az elképzelésben szerves egységet kell, hogy ké­pezzen a város valamennyi tele­pülésrésze és a kisrégió. ■ Elképzelésem szerint Salgó- bánya lehetne az idegenforga­lom centruma, hiszen adottságai -objektumai, jó vize, dombor­zata stb. - ezt lehetővé teszik. Miután nem rendelkezünk ter­málvízzel, vonzó műemlékek­kel, viszont csodálatos termé­szeti szépségekkel, amit speciá­lis feladatokkal tudunk kiak­názni. Ilyen lehet a gyalogostu­rizmus, a lovassport, vagy a ma igen divatos hegyikerékpározás. Nem kellene tehát mindenféle dologba belevágni, a kitűzött Dr. Angyal Dávid célt kellene követni, nagyon tu­datosan. A másik hosszú távú progra­mot egyszerűen meg sem kerül­heti a város: ez a lakásépítés. El­sősorban a szociális lakásépí­tésre gondolok, mindamellett a város rendezési tervében más ré­tegigényt is ki kell elégíteni. Ne­hezíti a helyzetet, hogy az eddigi bérlakáseladás során nem képez­tek egy fejlesztési alapot, a szo­ciális lakások építésére. Mindig is lesznek rászorulók, akiknek csak így jut fedél a fejük fölé, de a program kedvezően befolyá­solná a lakásmobilitást is, sőt, munkaalkalmat teremtene, re­ményeim szerint az itteni cégek­nek. Tovább kell folytatni a koló­niák felszámolását, mert nem engedhető meg, hogy emberek százai ilyen egészségtelen kö­rülmények között éljenek, akár a Zagyvái rakodón, akár Forgá- chon, akár Somlyón. Ez a város szégyene, ezért akkor is hozzá kell nyúlni, ha a büdzsét teljesen kifeszíti. A megoldást a szociális lakásépítés mielőbbi indítása je­lenti, de el tudok képzelni ön- szerveződő, alapítványi, egyesü­leti lakásépítési megoldásokat is, mondjuk a bontásból származó anyagok felhasználásával. Szeretném elérni, hogy a hiva­tal köztisztviselői a várost saját­juknak érezzék, legalább úgy, mint a polgármester. Ez nyilvá­nuljon olyan igényességben, mint amit saját ügyeiben is kö­vetne az illető. Az utak helyreál­lításánál rendszeres az igényte­len kivitelezés, s a város mégis átveszi. A jövő évezredbe mutató koncepció alappillére kell, hogy legyen a munkahelyteremtés elősegítése, az ipari park tarta­lommal való megtöltése. Ehhez ki kell harcolni a kormány tá­mogatását. Határhelyzetünk gazdasági előnnyé kovácsolható, az örökölt nehézipari struktúra lebontható. Franciaországi ta­pasztalataimat itt szeretném el­sősorban kamatoztatni. A kiin­dulás kulcsa lehet a szakképzés, mert a beruházók is ezt igénylik. Mint orvos, felelősséget érzek a helyi gyógyító intézmények működését illetően, különösen a kórház elengedhetetlen fejlesz­tései szempontjából. De tudom, hogy a város nem város, ha nem működnek a civil szervezetei, ha nincs megőrzendő kulturális kincse, szellemi bázisa. De ugyanilyen fontos a mindennapi jó közérzet: a korrekt távhőszol­gáltatás, a gondozott lakókör­nyezet, a lakosság igényére épülő közlekedés, a vasút kor­szerűsítése, s még hosszasan so­rolhatnám. Elvi jelentőségű, de szá­momra fontos: a polgárokat nem utólag kell tájékoztatni a végzett munkáról, hanem előre kell ki­kérni a véleményüket, mit sze­retnének. Tisztelt Szerkesztőség! Meglepődve vettem észre, hogy lapjuk várja városok polgár­mesterjelöltjeinek programját és fényképét. Nem értem, miért csak az övéket? A községekben induló polgármesterjelölteknek is lehetnek programjaik! Falun is vannak megoldásra váró problémák... A mi közsé­günkben Kozárdon, hét pol­gármesterjelöltből kettő ko­moly programmal lepte meg a község lakóit. Ilyen még ezen a településen nem volt! A lakók többsége szívesen fogadta, mert végre látták, hogy nem csak a címért folyik a küzdelem, ha­nem ténylegesen tenni is akar­nak végre azért, hogy Kozárdon komoly változások legyenek. Nagy Lászlóné Kozárd Tisztelt Nagy Lászlóné Önnek igaza van, a falvak pol­gármesterjelöltjei is megérde­melnék a bemutatkozási lehető­séget, de lapunknak nincs módja, hogy szeptember 25-e és október 16 között több száz je­lölt programját bemutassa. Mi­után kivételt nem tehetünk, ma­radtak a legnagyobb települé­sek, a városok. (A Szerk.) Diákönkormányzati vezetők hét végéje az otthon az valami más” ?V . . A diákvezetők nyári bala- tongyöröki táborából jól ismert arcok, diákok és ta­nárok köszöntötték egymást a képzési hét végén Salgó­tarjánban, a Lórántffy Zsu­zsa kollégiumban. Neves jo­gász tartott előadást a gyermeki jogokról, készült iskolai házirend és szerve­zeti, működési szabályzat, szó volt gyermekvédelemről és az iskolai demokráciáról. A „hosszú hét vége” záró­programjára sokan voltak kí­váncsiak: a diákok fórumra invitálták a város polgármes­terét, országgyűlési képvise­lőt, tanáraikat, iskolaigazga­tókat. Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármes- | tere beszélt azokról a törekvé­sekről, konkrét tervekről, amelyek a város fejlődését megalapozzák. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi önkormány­zat kiemelt kérdésként kezelte és kezeli a gyermekek, fiata­lok helyzetét, mert ők jelentik a jövőt. Nem mindegy, hogy elvágyódnak innen, vagy itt tervezik a családalapítást, le­telepedést. Juhász Gábor országgyű­lési képviselő kiemelte, hogy az országos politika ott lehet eredményes, ahol értelmes he­lyi programokra épülhet. Az országban talán három jól működő „helyi modell” van az ifjúságpolitikában, ezek egyike éppen a salgótarjáni. A fórum vendége volt Varjú László, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Köz- alapítvány elnöke is, aki a közalapítvány szerepéről, a salgótarjáni regionális iroda működési tapasztalatairól szólt. Nincs igazi fórum, — plá­ne, ahol, ahol fiatalok a résztvevők - kérdések és vita nélkül. így volt ez most is: porondon volt a Pólus Ring, a szórakozóhelyek kevés száma, a droghelyzet, a generációs ellentétek és sok egyéb. A hiányérzetek mellett azért megfogalma­zódott, hogy van McDo­nalds’ a Salgótarjáni Ifjú­sági Tanácsadó Iroda kibő­vült térrel működik, 60 sal­gótarjáni ösztöndíjas tanul egyetemeken, főiskolákon és remélhetőleg hamarosan bővülnek a munkalehetősé­gek is. A „menni vagy ma­radni?” kérdésre mindenki maga kell, hogy választ ta­láljon. De jót, mert egy lát­szólag könnyű elszakadás után esetleg Horváth Char- lie-nak lehet igaza: „Ezek csak házak, az otthon az va­lami más.”- la „A Rákóczi-emlékfutással elismerést szereztünk az országnak és szűkebb pátriánknak” Támogatók nélkül nem sikerült volna A megye egyetlen napilapján keresztül szeretném megkö­szönni mindazok segítségét, akik támogatása nélkül - bár sok-sok pénzügyi segítőnk is volt -, nem tudtuk volna tel­jesíteni igen jelentős vállalá­sunkat, az ötödik Rákóczi- emlékfutást, öt ország állam­polgárai által, öt országon át! Megyénkből végül 12 fő vett részt a csapatban. Majd két héten át ellátni mindennel e csapatot, nem kis feladatot je­lentett. Elismerést szereztünk az országnak és szűkebb pátri­ánknak egyaránt. Álljon itt a támogatók névsora, nem fon­tossági sorrendben. Ahhoz, hogy egyaránt elmehessünk, kellett két gépkocsi. Köszönet a balassagyarmati GAMESZ-nak és Szécsényből dr. Bene Imré­nek, a Fordért és Opelért. Adományozók: Árzenál Szé­csény, Palóc Háziipar Szé­csény, Czinke Ferenc Salgótar­ján, Szeles Gyula Nagylóc, ÁFÉSZ Szécsény, Videotéka Szécsény, Palóc Pékség Szé­csény, Kolosi Ferenc Szécsény, Baranyi Béla Szécsény, Stoff Aladár Szécsény, Takács Béla Szécsény (mézeskalács szívek), Rákóczi Szövetség Szécsény, Paradiso Szécsény, Budmill Szécsény, Finikaer Kft. Balas­sagyarmat, Baranyi László Szé­csény (Pöstény), Horváth Imre Szécsény, Karácsony Attila Salgótarján, Polgármesteri Hi­vatal Szécsény, Turinform Szé­csény, Gyarmat Autóház B.- gyarmat, Polgármesteri Hivatal B.-gyarmat, Borostyán patika St., Szent Benedek patika S.- tarján, Szent Jób gyógyszertár Szécsény. Igyekszünk hangot adni az országos napilapokon és a helyi sajtón keresztül annak a tény­nek is, hogy az Adidas, a Coca- Cola, a Bocsi és Társai cég, sok magánszemély és szervezet is magáévá tette a politikamentes kezdeményezés támogatását, ezzel is becsülve Rákóczi szel­lemiségét, hiszen „kuruc” sere­gében együtt harcolt a szabad­ságért sok nemzetiség. Példaér­tékűnek tartjuk Nagyecsed vá­ros hozzáállását, ahol először járva maximálisan, igazi kuru­cok módjára segítettek ünnepé­lyessé tenni látogatásunkat, pe­dig csak egy éve város a telepü­lés! Több száz fotó bizonyítja megjelenésünket a hosszú út­vonalon, a diákok szeretetét, a pedagógusok jó hozzáállását, az igazi tömegeseményt; amelynek a kiemelt helyeken szép példáit láttuk, legyen szó bármelyik, helyszínt adó or­szágról. Köszönet illeti az érin­tett nagykövetségeket, a Kül­ügyminisztériumot és a határ­őrséget is hathatós segítségü­kért. Bállá Tibor, a Rákóczi Városa Alapítvány elnöke Nagyecseden példásan segítették vállalásunk teljesítését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom