Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-01 / 230. szám
1998. október 1., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Az 1998-99. évi őszi búza vetésterület után igénybe vehető jövedelemkiegészítő normatív termelői támogatás Bevezetés és az igénybevétel feltételei A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatja a mezőgazdasági termelőket, hogy az 1999. évi támogatási rendszer alapvető új elemeként normatív, jövedelemkiegészítő termelői támogatási konstrukció bevezetését tervezi. A támogatás meghatározott állatfajok nőivarú állománya alapján, illetőleg a legfontosabb szántóföldi árunövények vetésterülete után lesz igényelhető. Annak érdekében, hogy ez a támogatás az 1999. január 1- jén hatályba lépő agrártámogatási jogszabályok alapján már az 1998. év őszén elvetett búza termelési költségeinek 1999. évi finanszírozására is figyelembe vehető legyen, a támogatás tervezett feltételeiről a következőkben tájékoztatjuk az érdekelt termelőket. A támogatás mértékét az 1999. január 1-én hatályba lépő agrártámogatási jogszabályok fogják tartalmazni. A támogatásban az a termelő részesülhet, aki:- a kormány által a későbbiekben szabályozott regisztrációs előírásnak eleget tesz;-a megtermelt búza értékesítésére 1999. február 28-ig szerződést köt, vagy kijelenti, hogy a megtermelt búzát saját gazdaságában használja fel;- a búza vetésterületének legalább 40 százalékán igazolhatóan fémzárolt vetőmagot vet, számlával igazoltan növényvédőszert és műtrágyát vásárol. Az 50 hektárig teijedő búza vetésterülettel rendelkező termelők a hektáronként igényelhető támogatási keretben a szervestrágya vásárlást is elszámolhatják maximum 80 Ft/100 kg-os egységáron. A saját szervestrágya felhasználást a területileg illetékes gazdajegyző igazolja;:- az 50 hektárt meghaladó őszi búza vetésterülettel rendelkező termelő abban az esetben igényelheti a támogatást, ha vetésterületét az 1997-98. évihez képest 10 százalékkal csökkenti, amit a megyei földművelésügyi hivatal igazol. Az FVM megyei földművelésügyi hivatalai közreműködnek a támogatással kapcsolatos ügyintézésben, illetve igény szerint tájékoztatják a termelőket a felvetődő kérdésekben. A minisztérium felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy amennyiben élni kíván a jelzett támogatási lehetőséggel, őszi munkálataikat a közleményben foglaltak szerint tervezzék és végezzék. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (PR) Lengett a csillár, zörgött az ablak Nem túl erős, inkább csak gyenge közepes volt a szerda hajnalban az ország déli részén és a fővárosban észlelt földrengés. A jelenség az elkövetkezendő néhány hónapban kisebb utórezgések formájában akár több százszor is újra érezhető lesz - fejtette ki lapunknak Zsíros Tibor, az MTA Földrengésjelző Obszervatóriumának tudományos munkatársa. A földrengés epicentruma Belgrádtól mintegy száz kilométerre délre volt, ott a rengés erőssége elérte a Richter-skála szerinti 5,2-es értéket. Szegeden 5-ös, Budapesten 4- es fokozatú rengést regisztráltak a tizenkettes maximumú Mercalli-skála szerint. Ilyen erősség esetén kilenghetnek a csillárok, megzörrenhet az ablaküveg, elmozdulhatnak kisebb tárgyak. Hazánkban a földrengés csak vakolatomlást okozott és egy amúgy is rossz állapotban lévő házat döntött romba. Zsíros Tibor elmondta: a tudomány mai állása szerint nem állapítható meg előre sem a fő-, sem az utórengések pontos időpontja, érdemi prognózist a legjobb esetben is csupán egy-két órával a fizikailag is észlelhető rengések előtt tudnak adni. Annyi azonban bizonyos, hogy az utórezgések erőssége soha nem haladja meg a „főrezgés” erejét. Nem ritka nálunk a hasonló erejű földmozgás, évente négy-nyolc esetben mozdul meg érezhetően lábunk alatt a talaj. A legutóbbi, jelentősebb károkat is okozó földrengést Magyarországon 1985-ben regisztrálták. Hamburgi vendég. Friede Springer, a hamburgi Axel Springer Kiadó többségi tulajdonosa, a konszern megalapítójának özvegye Budapesten meglátogatta a Springer-Ház magyar kiadóvállalatait. A vendéget dr. Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója tájékoztatta a magyarországi kiadók munkájáról, országos és megyei lapjaik fejlődéséről. fotó: feb/körmf.ndi imre Több közösségi szállás kell Ha nem csökken a Magyarországra illegálisan érkező külföldiek száma, akkor a Határőrségnek bővítenie kell a közösségi szállásokat, ahol a tegnapi adatok szerint összesen 1098 külföldi lelt ideiglenes otthonra - közölte szerdán Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője. Szeptemberben már mintegy 40 százalékkal, 1250-re emelték a nyolc közösségi szállás befogadóképességét. Ha a migráció hasonló ütemben növekszik, akkor az év végéig akár 2000 szálláshely is kevés lesz — mondta a szóvivő. A nyolc központ közül a legzsúfoltabb a győri és a nyírbátori, itt többen vannak, mint amennyi a szálláshely, de a nagy zsúfoltságot átcsoportosításokkal csökkentették. A menedéket kérők között a legtöbben albán nemzetiségű jugoszláv állampolgárok, szám szerint 854-en. A szállásokon rajtuk kívül 79 afgán, 17 román, illetve 13 kínai állampolgár is lakik. A szóvivő beszámolt arról is, hogy augusztus 31-éig összesen 11 272 személlyel szemben intézkedtek tiltott határátlépés bűncselekménye miatt. Befelé 1162-en, kifelé pedig 4991 -en próbálkoztak. A szomszéd országok határőrizeti szervei 3637 személyt adtak vissza a magyar határőröknek. Június 30-áig a Határőrségnél 1006 személy folyamodott menekültstátusért, de közülük időközben 189-en meggondolták magukat, többen pedig eltűntek, így a menekültügyi hivatalhoz már csak 598 állampolgárt irányított a Határőrség. Mit? Hol? Mennyiért? Vásárlói szokások 1998-ban A hazai lakosság kétharmada napi fogyasztási cikkeit a 80 négyzetméternél kisebb boltokban vásárolja - ismertette Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója egy vizsgálat adatait tegnap. A GfK a vásárlási szokásokról készített felmérése során kétezer fogyasztót, négyszáz kiskereskedőt és ötven szakértőt kérdezett meg. A ruházati termékeket a megkérdezettek 45 százaléka piacon, illetve utcai árusoktól szerzi be. A háztartási felszereléseket leginkább áruházakban, szaküzletekben vásárolják meg. A megkérdezett fogyasztók öt év múlva sem szándékoznak változtatni bevásárlási szokásaikon, ám a kiskereskedők arra számítanak, hogy a vevők diszkontokban és hipermarketekben fogják beszerezni a napi fogyasztási cikkeket. A vásárlók négyötöde saját lakóhelyen költi el a pénzét és csak a válaszadók fele jelezte, hogy 20 kilométernél nagyobb távolságot szokott megtenni bevásárlás ürügyén. A megkérdezettek napi fogyasztási cikkre legutóbbi vásárlásuk során 5800 forintot, háztartási gépekre, szórakoztató elektronikára 31 ezer forintot, ruházatra 7800 forintot, lakásfelszerelésre 8 ezer forintot költöttek. A kormány a családokat támogatja Parlamenti politikai vitanap a nyugdíjemelésről Hárommillió-száznyolcvanhatezer nyugdíjas sorsa (és minden bizonnyal október I8-ai szavazata is) volt a tét a tegnapi parlamenti vitanapon, amelyet korábban az MSZP és a Fidesz egymással versengve kezdeményezett. Az előző parlament MSZP vezette parlamenti többsége tavaly olyan nyugdíjtörvényt hozott, amely szerint 1999- ben az 1998-ra várható nettó keresetnövekedés arányában, az adatok szerint mintegy 20 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat. Ezzel szemben a kormányfő már többször is úgy nyilatkozott, hogy az emelés mértéke 14 százalékos lesz. Erről folyt tehát a vita. Előnyt a nyugdíjasoknak Az MSZP és az SZDSZ képviselői kitartottak amellett, hogy jövőre is alkalmazni kell az aktív keresők és a nyugdíjasok jövedelme közötti szoros kapcsolatot, ami a korábbi, hátrányos évek után 1998-tól, majd ezt követően 1999-ben is előnyös lenne a nyugdíjasoknak. Azt elismerték, hogy a nyugdíjreform bevezetése átmenetileg hiányt okoz a nyugdíjpénztárban, de ezt nem lehet a nyugdíjasokkal megfizettetni. Szerintük etikátlan az is, hogy az Orbán-kormány a nyugdíjasoktól veszi el azt, amit másoknak felelőtlenül odaígért. A kormánykoalíció oldaláról felszólalók tagadták, hogy az Orbán-kormány bármit is elvenne a nyugdíjasoktól. Ellenkezőleg - érveltek -, inkább adnak. A múltról szólva kifejtették: 1994 és 1998 között 13,2 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, most azonban a kormány szerint várható 11 százalékos infláció mellett 14 százalékos emelést terveznek. Hiányzik a pénz A kormánypártiak szerint az ennél nagyobb mértékű emelésnek azért nincs meg a fedezete, mert az évtizedeken át befizetett járulékokat a szocializmus évei alatt elköltötték, és így üres kasszával érkezett a rendszerváltozáshoz a társadalombiztosítás. A gondokat csak súlyosbította a nyugdíjreform következményeként fellépő 80 milliárdos hiány és az előző kormány legalább 250 milliárdos „hagyatéka”. Jól jár a mintacsalád Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: programjuk középpontjában a család áll, ami a szülőket, a nagyszülőket és a gyermekeket együtt jelenti. A család minden tagjának igyekeznek javítani a helyzetén. A két átlagkeresetű szülőből, egy nyugdíjas nagyszülőből és két eltartott gyerekből álló család például jövőre 348 ezer forinttal többhöz jut, mint az idén. Orbán szerint ez 140 ezer forinttal több, mintha a jelenlegi ellenzék kormányozna. A nyugdíjemelés a tervek szerint differenciált lesz jövőre: a legalacsonyabb nyugdíjakat 25 százalékkal, a legmagasabbakat a pénzromlással azonos, 11 százalékos mértékben szándékoznak emelni. A kormány sajnos nem annyit ad, amennyit akar, hanem amennyit lehet - közölte a kormányfő. S. Á. Szerencseposta Az elmúlt héten egyik lottójátékon sem volt telitalálatos szelvény, így a nyeremények tovább halmozódtak. Nyereménykmálat A hatos lottón ezen a héten szerencsés esetben már 82 millió forintot lehet nyerni. Az ötös lottó fődíja nettó 53 milliót ígér. A jokeren elnyerhető összeg most 20 millió forint. Az ötös és hatos lottón mellétalálatot elértek közül egy ózdi és egy szanyi játékos vetélkedését láthattuk vasárnap a „Peches ember szerencséje” című televíziós műsorban. A Szanyról érkezett Szakács Gyuláné az első két fordulóban ugyan • vesztésre állt, a harmadik fordulóban azonban elrabolta játékostársa addig elért eredményének egyhar- madát, így összesen 175 ezer forintot nyert. Vasas Róbert „megkurtított” nyereménye 152 ezer forint volt. Kenős szerencse Ha valaki azonnal próbára akarja tenni a szerencséjét, s annak eredményére nem akar napokat várni, az kenózik. A kenőn még mindig minden tizedik játékos nyer. Hogy mennyit az attól függ, hányas játéktípusban játszik, hogy a kisorsolt számokból hányat talál el, de legfőképpen a megtett tétek nagyságától. Jól példázza ezt ismét a múlt heti játékos esete, aki telitalálatot ért el a nyolcas játéktípusban és nyolcvan forintja ellenében 1 millió 600 ezer forintot nyert. Ami nyereménynek nem rossz, de ha ötszörös téttel játszott volna, akkor kereken 8 millió forintot tehetett volna zsebre. Gazdára lelt a jackpot Hegedűs Ottó számára bizonyára emlékezetes marad a Telemázli, hiszen megnyerte a hetek óta halmozódó jackpo- tot. A Telemázli show keddi televíziós adása izgalmas légkörben zajlott, hiszen a játékosok tudták, hogy a jackpot ott rejtőzik valamelyik fiókban. Hogy melyikben, arra Hegedűs Ottó (Örkény) „érzett rá”, s szerencse a szerencsében: a Lökdösődő sem döntötte fel bábuját. így övé lett a több mint 31 milliót érő jackpot. De azért Török Zoltán (Miskolci) nyugdíjas játékosnak sem volt oka panaszra, ügyessége 230 ezer forintot kamatozott. Szendi József pomázi játékosnak viszont kimondottan peches napja volt, hiszen mindössze 15 ezer forintra futotta a szerencséjéből. Tippmix és totó A totó 13 + 1 találatos szelvénye ezen a héten 13 millió forintot fizet, a góltotó főnyereménye pedig 220 ezret ér. Igen változatos most a tippmix tétlapja. A választékból a népszerű európai kupa- találkozókat érdemes kiemelni. Az UEFA-kupában és a KEK-ben az 1. forduló visz- szavágóit játsszák, amelyek közül tizenegy került a tétlapra. A meccseken lehetséges a hosszabbítás, a tippmixen azonban ezúttal is csak a rendes játékidő eredményeire kell tippelni. (x) Bezárták a Kurírt. A Postabank tegnap felfüggesztette a Kurír kiadását, és megvonta támogatását a Magyar Narancs című hetilaptól is. A Kurírnál tegnap délután már nem vették fel a telefont. Felajánlott pártüdülő. A családorvoslás teljes magánosítása mellett foglalt állást Orbán Viktor kormányfő tegnap egy szakmai fórumon. Bejelentette azt is: az egykori balatonaligai pártüdülőt a magyar egészségügynek adja át a kormány. Meghallgatások. Az Ország- gyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága azzal a céllal hívta meg tegnap zárt ülésére Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy tisztázza a „Boros-kazettával” kapcsolatban a sajtóban megjelent híreket. Ezt Keleti György, a bizottság szocialista elnöke közölte az ülés előtt. MTV: Feledy a lel nők. A Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke október 1-jével Feledy Pétert bízta meg az Aktuális műsorok alelnöki teendőinek ellátásával. Az új tisztviselő már személycserékről tárgyal Horváth Lóránt elnökkel. Marad a föld. A kormányzat nem készít olyan előterjesztést, amely lehetővé tenné a külföldiek földtulajdonszerzését Magyarország európai uniós csatlakozása előtt - jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-miniszter az országgyűlés integrációs bizottsága előtt. Búza Oroszországba. Oroszországba szállít 600 ezer tonna búzát, illetve 50 ezer tonna lisztet a Fantázia Kft., amely egy szlovák céggel állapodott meg az üzletről. SZDSZ-áUásfoglalás. A Szabad Demokraták Szövetsége elutasít bármilyen nyűt vagy hallgatólagos együttműködést a szélsőségekkel: nem támogat sem MIEP-es, sem munkáspárti jelölteket az önkormányzati választásokon, és nincs olyan szabaddemokrata jelölt sem, aki elfogadja, illetve nem utasítja vissza az említett pártok támogatását. Ezt rögzíti az SZDSZ Ügyvivői Testületének tegnapi állásfoglalása. Malév-bajok. A magyar légi- társaság az elhúzódó szerelési munkák miatt átmenetileg szünetelteti New York-i járatát. Az utasokat más légitársaságok gépeivel utaztatják. Ugyanakkor tegnap délután - meghibásodás miatt - nem tudott időben felszállni a Hamburgból Budapestre tartó gép sem, amely az utasok mellett egy másik géphez szükséges alkatrészeket is hozott volna Ferihegyre.
