Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-03-04 / 232. szám

1998. október 3., szombat Tarjáni Melléklet 7. oldal Salgótarján közoktatási stratégiáját minisztériumi szinten is jegyzik Humánul tanulni közérdek Napjaink lapjainak kultúrával foglalkozó írásaiból szinte csak­nem kizárólag pesszimista hangvétel tapintható ki. Ez az az ága­zat, amelytől először vonnak el pénzt, ha azt a bizonyos nadrágszí­jat meg kell húzni. A tarjáni önkormányzatnál sem csak ezzel a területtel kell foglalkozni, viszont az elmúlt négy év rá a bizonyí­ték, hogy a meglévő lehetőségek ésszerű alkalmazásával amolyan önépítő folyamatot lehet megvalósítani. Erről és a városnak egyre inkább markáns arculatot adó oktatási helyzetképről beszélget­tünk Pelléné Czene Csillával, a humánpolitikai iroda vezetőjével.- Félig-meddig úgy is fogal­mazhatunk, hogy volt egyszer egy középtávú koncepció, ami azért nem teljesen helyes, mert a város kulturális forgató- könyve ma is szakbibliaként forgatható. Mi váltotta ki a lét­rejöttét?- Szerepüket vesztett, mini­mális központi normával mű­ködő intézményhálózat jövőké­pét kellett megtervezni. Problé­mát jelentett a törvényi szabá­lyozás hiánya is, úgy tűnt, hogy a kultúrának otthont adó intéz­mények hiába keresik a szá­mukra egyértelműen, világosan bejárható utat. Az elkészült kon­cepcióval a helyzetelemzést kö­vetően az értékteremtés igényé­nek megfogalmazása arra is vá­laszt adott, hogy mit tart fontos­nak az önkormányzat.- Milyen területeken és főbb pontokon követhető nyomon az elképzelés megvalósulása?- Alapvetően átrendeződött az intézményi struktúra. Itt töb­bek között a finanszírozhatósá­got, valamint a centmm és a vá­rosrészek közötti nem elhanya­golható különbséget kellett fi­gyelembe venni. Bázisintéz­ményként fogadtuk el a József Attila Művelődési Központot, egyben áttekintve a gazdálkodá­sát is. A peremkerületi művelő­dési házak lakóközösségi funk­ciót nyertek, illetve a Somoskő­újfalui, a zagyvarónai, és az Arany János Általános Iskola kötelékében kaptak fontos sze­repet. Új szervezeti formák is létrejöttek, így például a közéle- tiség egyik hangsúlyos területén, a városi televíziónál, ahol köz­hasznú társaságot alakítottunk, illetve a Salgótarjáni Táncház­nál, közalapítványi formában, amely megoldás az elmúlt idő­szak eredményei által bizonyí­totta a megoldás helyességét. A városon túlra mutató kapcsoló­dási pontokat példázzák olyan rendezvények, mint a Tarjáni tavasz, a dixielandfesztivál, a zene, a tánc, a múzeum világ­napja, a rajzbiennálé, zenekarja­ink támogatása, és a korántsem teljes sorból ne felejtsük ki az önkormányzatunk által 50 szá­zalékban támogatott Balassi Bá­lint Könyvtárat, amely jelentős profilváltáson ment át, erősödött kulturális értékhordozó, kultúraközvetítő, kiemelt szerepe.-Sokak szerint a civil szerveződések négy éve is volt az elmúlt időszak.- A korábban kommu­nikációhiánnyal küszködő amatőr csoportok és civil szerveződések napjainkra egyre több helyen példáz­zák az összetartozásban rejlő erőt. Tavaly 1 millió 300 ezer forinttal támogatta az önkormányzat a „min­dennapok” kultúráját, míg az idén 1 millió 700 ezer forintot fordít erre a nemes célra. És van egy bizonyos „köztéri” viszony is, min­denki felé, amit jelentős képzőművészeti beruházá­sok bizonyítanak, köztük Bobály Attila Szent István- emlékműve, Vígh Tamás A szarvas győzelme című, európai értékeket hordozó szimbólum­alkotása, de a Kossuth-díjas id. Szabó István Bizalmi férfi szob­rának elhelyezésével is érték­ápoló hagyományait folytatta az önkormányzat.-Hogyan változott a kultú­rára, közművelődésre fordított önkormányzati szerepvállalás az elmúlt években?- 1995-ben 80 millió, 1998- ban mintegy 105 millió forintot biztosított a város erre a célra. A változások, a millió forintok mellett a gondolkodásban is mérhetők. Átgondolt stratégiá­jával a város fejleszteni kívánja a humán infrastruktúrában betöl­tött szerepét.-Milyen főbb irányai van­nak az oktatás területén bekö­vetkezett változásoknak?- Érdemes az életkornak megfelelő lépcsőfokokban átte­kinteni az önkormányzat koor­dináló szerepét. Az óvodai be­iratkozások feszültségeinek enyhítésére és az óvodai férőhe­lyek arányosabb kihasználtsága javításának érdekében szükség­csoportokat számoltunk fel, il­letve időszakosan szünetelő csoportot indítottunk be. 1996. szeptemberétől látássérült óvo­dai csoporttal bővült az Acél­gyári úti óvoda. A feltételek ja­vításában egyébként a ciklus legjelentősebb változása Zagy- vapálfalva térségében történt: hosszú távú megoldás született a városrész óvodásainak elhelye­zésére, igényesebb, az óvodai neveléshez jobban igazodó kör­nyezetbe került 230 gyermek. Az alapfokú oktatás területén az intézményi struktúra megvál­toztatásának első lépése volt a Kodály Zoltán Általános Iskola Fáy András körúti telephelyének megszüntetése. Az eltelt időszak visszaigazolta az akkoriban nagy vihart kiváltó döntés he­lyességét. A szakmai innováció beindulását tette lehetővé a Gá­bor Áron Általános Iskola és a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola integrációja, és nagy hord­erejű változások történtek - szinkronban a Gerelyes Endre Művelődési Ház bevonásával - az Arany János Általános Isko­lánál. Országosan is egyedülálló kezdeményezéssel, az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ létrehozásával az in­tézmény a gyógypedagógiai ne­velés bázisává vált. A középfokú oktatásban zök­kenőmentesen, pedagóguselbo­csátások nélkül valósult meg a dolgozók középiskolájának, mint önálló intézménynek a megszüntetése, a másik je­lentős lépésre pedig a Kós Károly Építőipari Szakkö­zépiskola és a Stromfeld Aurél Műszaki Középis­kola integrációja kapcsán került sor, amelyet a tanulói létszám, s ezzel együtt az osztályok számának csök­kenése indokolt. Az okta­tási ágazat egészére el­mondható, hogy az intéz­ményi struktúrát a felada­toknak megfelelően alakí­tottuk ki, a létszámraciona­lizálásnak köszönhetően pedig a városban a közal­kalmazotti létszám csökke­nése ellenére sincs pedagó­gus-munkanélküliség. * A riport végére kívánkozik még egy aprócska, de na­gyon fontos megjegyzés, amelyet az újságíró csípett el a közoktatási miniszter regionális - salgótarjáni - tanévnyitóján: Benedek András, a közoktatási minisztérium helyettes államtit­kára felhívta Pokorni Zoltán miniszter figyelmét Salgótarján közoktatási stratégiájára, amely az ésszerű létszámracio­nalizálás és az átgondolt intéz­ményi integráció mellett meg­valósított fejlődés magyaror­szági iskolapéldája. B. M. Pelléné Czene Csilla Nélkülözhetetlen egészségügyi szociális központ Örökmozgó elsősegélyek Az egészségügyi szociális köz­pontot 1995-ben hozta létre Salgótarján önkormányzata. Az önálló intézmény a család- segítő szolgálat, az egyesített szociális intézmény és az egészségügyi gondnokság jog­utódjaként látja el a szociális és egészségügyi alapellátás ön- kormányzatra háruló, köte­lező feladatait. Az alábbiak­ban a központ eddigi tevé­kenységével ismerkedhetünk meg igazgatójának, Révai Fe­rencnek a segítségével.- A fenn­tartó salgótar­jáni önkor­mányzat által biztosított költségvetés biztosítja a pénzügyi hát­terét az ellá­tórendszer működésé­nek, ugyan­akkor a szakmai pá­lyázatokon elnyert támo­gatások szí­nesítik, gaz­dagítják a tar­talmi munkát - kezdi ismertetőjét az igaz­gató. - A feladatrendszer sokré­tűsége indokolta, hogy három, az elnevezésében is új szerve­zeti egység - szakosztály - ke­retei között szerveződjön az el­látás. A gyermekjóléti és családse­gítő osztály szervezeti keretei között végezzük a családsegítő tevékenységet, a hajléktalanok ellátását, illetve működtetjük a népkonyhát. A gyermekjóléti szolgálat 1998-ban kezdte meg működését. A munkatársak a város összes oktatási intézmé­nyével felvették a kapcsolatot, az intézményvezetőkkel és a gyermekvédelmi feladatokat el­látó pedagógusokkal értékelték az intézmény ifjúságvédelmi feladatellátását. Az első fél év­ben 192 jelzés érkezett közel 300 gyermekről. Ezen belül gyámhatósági megkeresés 57, bírósági pedig egy esetben for­dult elő. Szintén az osztály ke­retein belül végezzük a férfi és női átmeneti szálló működteté­sét. Meg kell említeni a nép­konyha fontos szerepét is, amely folyamatosan 65-80 adag ételt készít. A szociális szolgáltatások osztálya végzi a házi segítség- nyújtást, a szociális étkeztetést, és ezen osztály segítségével működtetjük összesen 110 fé­rőhellyel az idősek klubjait. A házi segítségnyújtásban 15-22 fekvő beteg szakápolását is el­látják az osztály dolgozói. Az intézmény szervezeti struk­túrájában a szo­ciális napközi otthon közvetle­nül az igazgató­hoz tartozik. A 20 férőhelyes részlegünkben 14-16 fogyaté­kos fiatal nappali ellátását tesszük lehetővé. Végül, a pénz­ügyi-számviteli osztály keretei között valósul meg a személy-, munkaügyi, pénzügyi és szám­viteli munka. Az intézmény há­romféle pénzforrással rendel­kezik: az önkormányzati támo­gatással, a tb-től átvett finanszí­rozással, valamint saját bevéte­lekkel. Gazdasági osztályun­kon keresztül valósul meg az iskola-egészségügyi, és a vé­dőnői szolgálat pénzügyi-gaz­dálkodási feladatainak bonyolí­tása, a teljes közalkalmazotti kör személy-, munkaügyi és pénzügyi szakmai feladatai. * Révai Ferenc szavaihoz talán még annyit, hogy az egész­ségügyi szociális központ két részlegének dolgozói kollektí­vája (14 fő) a Salgótarján közgyűlése által alapított Szociálpolitikáért kitüntetés­ben részesült 1997-ben, elis- merve ezzel a városért kifej­tett áldozatos munkájukat.- b. m. ­Révai Ferenc Csökkenő adósságállomány, bővülő helyi támogatás A város a megyei kórházért Nógrád megye közgyűlése mind kirendelésekor, mind kinevezé­sekor egyaránt kiemelt felada­taként szabta meg dr. Szabó Mártának a Madzsar József megyei kórházban megindult kedvezőtlen tendenciák megál­lítását, valamint az intézet pénzügyi-gazdasági stabilizálá­sát. A kórházi főigazgatóval, va­lamint az orvos-igazgató helyet­tessel, dr. Bercsényi Lajossal folytatott beszélgetésünkben az ez ügyben végzett sikerről és a városi önkormányzattal való jó kapcsolatról is szó esik.- Először talán arról a bizo­nyos „kemény dióról” szóljunk.- A kórház adósságállománya az 1997. júniusi 240 millió 433 ezer forintról 1998. júniusára, te­hát egy év alatt 175 millió 645 ezer forintra mérséklődött. A nyár folyamán az adósságállo­mány különösen nagymértékben csökkent, augusztusban már 86 millió 60Ó ezer forintra, és az adósság szerkezete is kedvezően alakult. Szintén szembetűnő, hogy az 1997. júniúsi közel 145 millió forintos, illetve az augusz­tusi 173,5 millió forintos szállítói tartozás napjainkra közel 16 mil­lió forintra zsugorodott. Az inté­zet 30 napon túli szállítói tarto­zással gyakorlatilag nem rendel­kezik, az adósságállomány túl­nyomó részét a konszolidációs hitel teszi ki. A számadatok azt Dr. Szabó Márta bizonyítják, hogy a kórház életé­ben korábban sokat vitatott in­tézkedésekkel jelentős eredmé­nyek érhetők el.-A hitelezők, a segítséget nyújtók között ott volt a salgó­tarjáni közgyűlés is.- Salgótarján önkormány­zata 10 millió forintos kamat­mentes kölcsönt biztosított, amit havi kétmillió forintos bontásban már sikerült vissza­fizetnünk.-Sokat hangoztatott tény, hogy a megyei kórház betege­inek mintegy 50 százaléka sal­gótarjáni. Tekintettel erre is, milyen a kapcsolatuk a város vezetésével?- Úgy érezzük, hogy á kö­rülményekhez képest a város közgyűlése minden segítséget megad. Tavaly például 2, az idén pedig 4 garzonlakás bér­lőkijelölési lehetőségét bizto­sította részünkre, ezenkívül szociálpolitikai támogatások­kal is segíti a pályakezdő or­vosok letelepítését, az első la­káshoz való jutást. Dr. Bercsényi Lajos a nagy dolgok mellett a „kicsikről” is említést tett.-A város a felügyelőbizott­ságban való részvételével pozi­tívan kezelte azt a tényt, hogy a kórházi betegek mintegy 50 szá­zaléka salgótarjáni. Valóban el­ismerésre méltó a lakások bérlő- kijelölési joga, de további nagy segítség volna az is, ha a lakáso­kat közvetlenül beköltözhető ál­lapotban vehetnék át az orvosok. A jövőben tovább szeretnénk fejleszteni kapcsolatainkat Sal­gótarján vezetésével, hiszen szakemberképzésünkhöz elen­gedhetetlen a megyeszékhelyi és a települési önkormányzatok se­gítsége. De ne feledkezzünk meg a „kis” dolgokról sem, ame­lyek nélkül nem létezhetnek na­gyok. Én ezek közé sorolom a városgazdálkodási üzem munká­ját, melynek során térítésmente­sen felújították a kórházi belső utakat. Mintegy cserébe csont­sűrűségmérést végeztünk a cég dolgozóinak. - b. ­Önkormányzati segítség 6 656 fő 230 millió forintos tartozásának megoldására Jó hír sok ezer embernek Salgótarján közgyűlése 1998. szeptember 22-i ülésén elfogadta a lakhatással kapcsolatos adósságterhek enyhítéséről szóló helyi rendeletet. A rendelet értelmében támogatást kaphat az az adós, akinek a kormányrendelet hatályba lépésekor (1998. május 21) legalább 6 havi lakossági hátraléka volt lakbér, fűtés-, melegvíz­díj, valamint lakáscélú hitelek vonatkozásában. A részletekről, egyéb tudnivalókról beszélgettünk Óvári Péterrel, az önkor­mányzat egészségügyi és szociális osztályának vezetőjével.-Hogyan kerülhetnek kapcso­latba önökkel, illetve a lehető­séggel az érintettek?- A támogatás igényléséhez szük­séges nyomtatvány a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán, valamint az egész­ségügyi szociális központnál (Salgó­tarján, Alagút út 6.) igényelhető 1998. október 1-jétől.- Mit kell tudni a támogatottaknak a kötelességükről, s azzal együtt a lehe­tőségükről?- A támogatási feltételeknek megfe­lelő adósnak vállal­nia kell a 30 száza­lék önrész befizeté­sét, valamint a folyó fizetési kö­telezettségek teljesítését. Tá­mogatásként a hátralék 70 szá­zaléka adható, amely azonban nem haladhatja meg a 400 ezer forintot. A támogatást az ön- kormányzat legfeljebb 11 hó­nap, illetve lakáshitelek esetén maximum 35 hónap alatt egyenlő részletekben utalja a hitelezőknek. Egyébként az ön­rész megfizetésére vonatkozó kedvezmények mértékéről, az egyéb jogosultsági feltételekről a helyi rendeletén kívül a pol­gármesteri hivatal egészség- ügyi és szociális osztálya, a csa­ládsegítő szolgálat, továbbá az érintett szolgáltatók adnak tájé­koztatást.-Mi a kérelmek leadásának határideje?- A kérelem benyújtására személyesen 1998. október 30- ig van lehetőség Salgótarján­ban, az Alagút út 10. szám alatt, az egészségügyi szociális köz­pontban.- A fentiek felvetik azt a kér­dést is, hogy Salgó­tarjánban mennyi az érintett hátraléko­sok száma?- Városunkban jelenleg 6 656 fő kü­lönböző számláin összesen 230 millió forint tartozás sze­repel.- Az adósok 30 százalékos önrészének befizetése mellett nagymértékben köz­ponti forrás és ön- kormányzati saját erő segíti a gondok enyhí­tését. Mennyi adóssá­got lehet így leírni?- Mintegy 29-30 millió forint adósság kezelésére nyílik mód éven­ként. Szintén fontos tudnivaló, hogy az OTP-hitelek vonatko­zásában 2001. november 20-ig garantált a központi program, míg a közüzemi díjtartozások­nál 1999. november 20-ig. in. Óvári Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom