Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-28 / 252. szám
2. oldal Megyei Körkép 1998. október 28., szerda A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. „Az ember egészsége a legfőbb törvény!” Dr. Majláty Lipót emlékére Tisztelt Szőke Zoltán! „Egy kiváló emberpéldányt a gyarlóságai is fölékesítenek, ami persze nem igazság, mégis rendben van így. Az erények viszont nem díszítenek fel senkit, csak gyanússá tesznek.” Úgy érzem, hogy ez az idézet találóan igaz arra az emberre, akiről Ön olyan mélyen és tiszta hangon emlékezett meg a Hírlapban közzétett levelében. Amilyen mély szomorúsággal töltött el, hogy csak későn jutott tudomásomra a gyászhír, dr. Majláty Lipót főorvos úr haláláról, any- nyira jólesett az Ön levelét olvasni. Sajnos, az idős, nagyszerű, embercentrikus, empatikus, nagy tudású orvosról egy méltató sor sem jelent meg, holott kicsiny előszobája mindig tele volt betegekkel, akiknél nem késett a kedves, bátorító, tréfálkozó szó. Az anyagiak másodlagosak voltak számára. Ha kisnyugdíjjal rendelkező betege volt, számtalanszor hárította el az orvosi tiszteletdíjat. Dr. Majláty Lipót, igencsak hozzátartozott Salgótarján városhoz, de nemcsak itt, Nógrád megyében volt közismert. Soksok gyógyult, vagy bajából enyhült beteg vitte áldásként nevét, s adta tovább más gyógyulást keresőnek. Gyógyító teáival, a természet kincseinek ismeretével, fák, virágok segítségével sok emberen segített. Jelszava ugyanaz volt, mint Ciceróé: „Az ember egészsége a legfőbb törvény! ” Többször felkerestem őt, mint egy megyei társadalmi szervezet vezetője, kérve és tolmácsolva a tagság kérését előadások megtartására. Soha-soha nem mondott nemet. Oktatta, magyarázta az egészségügyi bajokat. El nem foMinden esetben a vásárlók szeme előtt kell megmérni az árut Elrejtett mérleg a piacon „Ovis” köszönet Kissé megkésve mondunk köszönetét a béri óvoda dolgozói, szülei, óvodásai nevében, hogy a nyári takarítási szünet alatt is zavartalan volt a gyermekek ellátása. Bér község polgármestere, Maczó László az Andezit fogadóban biztosította a gyerekek elhelyezését. A barátságos állatok - lásd a fotón - külön élményt jelentettek az óvodásoknak. Szülői munkaközösség Mi a dolga a gazdajegyzőnek? Október 14-én a vásárcsarnokban, a Karancshús boltjában vásároltam lángolt kolbászt az első ablaknál. A kolbász ára 257 forint volt. Kifizettem, s szépen csomagolva át is adták. De a mérleget sehol sem láttam. Nem, mert el volt dugva úgy, hogy füstölt szalonna vette körül. A vevőben felmerül a gyanú, talán nem is a mérlegen mérték. Én is kifakadtam, elkezdtem mondani a magamét. Feltételezhető ugyanis, hogy az eladó annyit mond, amennyit akar. Követelésemre aztán kígyó türelemmel válaszolt a nagy létszámú hallgatóság kérdéseire, minden ellenszolgáltatás igénye nélkül. Egy-két évvel ezelőtt a városban megkerestek többünket, kit ajánlanánk munkássága, kora, a városhoz kötődése, az emberekhez való viszonya alapján Salgótarján díszpolgárának. Talán szerénytelennek tűnik, de akkor mindezek alapján dr. Majláty Lipót főorvost ajánlottam. Nem hiszem, hogy tévedtem volna, ámbár eme véleményemmel egyedül maradtam. Ezt a közzétett ajánlólista is bizonyította. Végszóként talán annyit: választások jönnek-mennek, lehetnek ilyen olyan képviselők, de nekünk átlag állampolgároknak egy dolog nagyon fontos, mégpedig az, hogy mindenki a saját szakmájában tegye a dolgát, s nyújtsa azt a többi embertársa javára, teljes tudásával, ahogyan tette ezt a nyugdíjas, de majd a haláláig gyógyító embercentrikus főorvos, dr. Majláty Lipót. Mi, gyógyultak és gyógyítottak tiszta szívből, de örökre a szívünkben megtartjuk emlékünkben őt, mint -remélhetően - Salgótarján megyei jogú város díszpolgárát. Szanyi Jánosné Gyógyír Élet- és Környezetvédelmi Egyesület Nógrád megyei elnöke és tagsága tette a mérleget a nyilvánosság elé. De kérdem én, ki a felelős azért, hogy a mérlegek nem a megfelelő helyen, a vásárlók szeme előtt vannak elhelyezve? Takács Lajosné Salgótarján Nemrégiben a Nógrád Megyei Hírlap is foglalkozott az agrárkamarai gazdajegyzői hálózattal. Csupa dicsérő nyilatkozatok hangzottak el olyan gazdák részéről, akiknek valóban előnyökkel jár a kötelező kamarai tagság. Előrebocsátom, szükség van ügyintézőre, érdekvédelemre, tehát nem ellene van kifogásom. Az olyan nyilatkozatok, mint a balassagyarmati fodrásznő dicsérő mondata, mesz- sze van a mi agrárproblémáinktól, mert amivel a gyarmati fodrász dolgozik, azaz a víz ottani ára köbméterének fele sincs, amit mi használunk, a gázolaj literének árához. Én csak a helyi gazdajegyző tevékenységét tudom minősíteni. Ez évben, április elején az őstermelői igazolvánnyal és a tulajdoni lapokkal mentem hivatali időben a gazdajegyzőhöz, a földtámogatást igényelni. A gazdajegyző egy 1994-1995. évi rendeletre hivatkozva egy kamarai nyomtatványt tett elém, amely szerint négyezer forint kamarai tagság ellenében csinálja meg az igénylést. Tiltakoztam, mondtam, mutassa meg a miniszteri rendeletet, hogy hová van írva az, hogy „kötelező kamarai tagság” a támogatás igényléséhez. Mondtam, ha támogatás, akkor az anyákat, a szociális támogatottakat is kamarába kellene kényszeríteni a gyereksegély érdekében. A földművelésügyi hivatal segítségével megcsináltattam az igénylést, majd személyesen elvittem az APEH-hez, ahol tüzetesen átnézték az adatokat. Az igénylőlapon ott van agrárkamarai gazdajegyző aláírásának a helye és ez nem hiányzott az ügyintézőnek, hogy az nincs aláírva. A hetedik napon megkaptam a támogatást, míg a gazdajegyző által igé-í nyelt támogatást ismerőseim csaknem két hónap múlva kapták meg. Semmilyen beszerzést vagy értékesítést nem végzett, hiába kértem a gabona gyomirtásához vegyszerbeszerzést, abban sem tudott segíteni. Ugyancsak tavasszal fordultam hozzá, kérdeztem, hogyan tudnák hozzájutni egy Flubert nevű gyomirtó vegyszerhez vagy hol lehet beszerezni, ami egy újfajta takarmánynövény gyomirtásához kellene. Elutasított. Ezeket azért írtam le, mert nem illünk össze a nagy gazdákkal, akik számára véleményem szerint igen is jól képviseli a gazdajegyző és az agrárkamara a hitelek és támogatások, pályázatok elnyerését. A néhány hektáros kistermelők nem ismerik a kedvezményeket, de meg sem kaphatják fedezetek hiányában a hiteleket. Többnyire szabálytalan kispar- cellákon, hátrányos helyzetben, sokan csak saját célra való fogyasztásra gazdálkodnak. Vagy az a cél, hogy ezek a kisebb területen gazdálkodók megbukjanak? Ezeket nem megzsarolni, hanem támogatni kellene! A gazdajegyző pedig csinálja meg az igénylést a támogatásra, ne politizáljon a várakozókkal, ne oktassa ki őket, kire szavazzanak, mert másképp nem lesz jövőre támogatás! A gazdajegyző jelenjen meg hetente egyszer a kiírt fogadóórán, ne hiába várakozzanak ott az emberek. Horváth Ágoston Karancslapujtő Új fejezet a Bátonyterenyei Egyesült Zagyvavölgye Áfész életében Köntöst váltott a Csente ABC Kisterenyén még nagyon sokan emlékeznek rá, hogy a rendszerváltás előtti időkben - s tegyük hozzá: a bánya fénykorában - a város kiemelt élelmiszer ABC-je volt a 28-as. A megújult külsővel tegnap újra megnyílt üzlet egyben új fejezetet jelent az Egyesült Zagyvavölgye Áfész életében.- Szinte mindig idejárok vásárolni - magyarázza Kurcsik Józsefié, aki a bányatelepen, a Tarján utcában lakik. - Nagyon tetszik az átalakított ABC, számtalan olcsóbb terméket fedezek fel a polcokon, s itt mindig kedvesek az eladók. S ami nekem nagyon fontos: ebben az üzletben nagyon ügyelnek a higiéniára! Több tucat vásárló időz a szokottnál hosszabban a „28- asban” vagy ahogy a mostani megnyitás alkalmából a közeli lakótelepről elnevezték: a Csente ABC-ben. Új aszfalt- szőnyeg borítja a bejárathoz vezető utat és parkolót, korszerű ablakok, ajtók hangsúlyozzák a stílusváltást, s persze új portálon keresztül érkeznek a vásárlók.- Két hétig voltunk zárva - meséli Kluka Józsefié boltvezető -, s ezalatt szinte teljesen megújult az üzletünk. Nézze csak a hűtősorunkat, most már a zöldségeket is tudjuk hűteni. Mintegy tízmillió forintos árukészlettel nyitottuk meg az üzletet a szokott időben, azaz fél hétkor. A nyitva tartás annyiban módosul, hogy az ünnep után vasárnaptól is nyitva leszünk, 7-től 11 óráig. Biztosan sokan örülnek majd annak is, hogy új csemegerészleget alakítottunk ki, a bejárattal szemben, ahol friss süteményeket is kínálunk.- Számomra is nagy öröm volt visszatérni - mondja pakolás közben Lőrincz Józsefié, aki az üzlet első megnyitásakor, 1975-ben is itt dolgozott, s most ismét visszakerült. - Az üzlet gyönyörű, s nagyon sok akciós terméket kínálunk. Nézze, ezek a digitális mérlegek is újak, most érkeztek. Mint megtudom, a legnagyobb szállító az Ipoly-Coop Kft., vagyis a megyei áfészek által létrehozott nagykereskedelmi társaság. A kenyér a Palóctájtól érkezik, de beszállítanak a környék pékségei is. Kapható lesz például Sramkó- féle kenyér, választékbővítés céljából. Jelenleg 11-en szorgoskodnak azon, hogy a környezethez méltó kiszolgálásban legyen része a vásárlóknak.- A rendszerváltást követően nehéz helyzetbe kerültünk, kénytelenek voltunk üzleteinket bérbe adni - érkezik meg Danyi Balázs, az üzemeltető fogyasztási szövetkezet igazgatósági elnöke. -1991-ben ügy döntöttünk, hogy a vagyonvesztést csak ily’ módon kerülhetjük el: Az igazgatóság akkori döntése azt is tartalmazta, hogy amikor lehetőség kínálkozik, vissza kell venni a boltokat. Nos, a helyzetünk most tette lehetővé, hogy az első ABC-t saját üzemeltetésbe vonjuk. A felújításra mintegy 14 millió forintot költött az Egyesült Zagyvavölgye Áfész, tegyük hozzá: saját erőből. A 300 négyzetméteres üzlettérrel rendelkező bolt szinte minden napi cikket kínál, amire a környékbelieknek és az átutazóknak szüksége van. Itt ráadásul nem gond a parkírozás, mint sok más helyen, hiszen két parkoló is az autóval, vagy busszal érkezők rendelkezésére áll. Danyi Balázs reményének adott hangot, hogy a Csente ABC után további üzletek saját üzemeltetésére is hamarosan sor kerülhet. A következő talán a Mátra-lakótelepi ABC lesz. (PR) ■ —:................. .................................-f.----------------I________________ 'fc --------------------1 K ora reggel „birtokba vették” a megújult üzletet a vásárlók Csak álom a lakhatási engedély A „huszonkettes csapdája” Áll a bál a szociális lakások építése körül Balassagyarmaton. Az építők ugyan ígéretük szerint májusra befejezték a két új lakóház főbb munkáit a városhoz közeli Kőváron, de víz és villany hiányában a műszaki osztály nem adja ki a lakhatási engedélyt. Ugyanez a helyzet őrhalomban is, ahol azonban az egyik új házra jogosult család három gyermekkel be is költözött a nekik épített lakásba. Az OTP nem adta ki a visszatartott tíz százalékot a lakhatási engedély nélkül, így nem volt mit tenniük, kénytelenek voltak a villanyt és a vizet kölcsönből megcsináltatni, most pedig nem tudják visszafizetni a befejezésre szolgáló pénz nélkül. Ez a „huszonkettes csapdája”! — Ez valóban így van, egy peták sincs a tulajdonosnak a folytatásra, mert az OTP-nél a befejezésre visszatartott összeggel számolt mindenki - mondja Farkas Mihály gal- gamácsai vállalkozó, a környéken épülő szociális lakások kivitelezője. A végre saját otthont remélőknek az új ház kell, de neki a bőrére megy ki ez az üzlet. Szerinte a fővállalkozó Nagy Károly sem jutott a tartalékolt pénzhez, így aztán a felépült házakba nem kötötték be a vizet és a villanyt. Ha ez nem történik meg, nem ad ki a műszaki osztály lakhatási engedélyt és ha az sincs, az OTP sem fizet. — Teljesen tanácstalanok vagyunk — mondja Farkas úr. - Nem tudom, hogy gondolják az illetékesek, nekik is tudniuk kellett, hogy a 3,6 millióba kerülő lakás költségeihez csak a 2,2 milliós szociális támogatásra lehet számítani valósan, mert akiknek épül, azoknak üres a zsebe. Az csak álom, hogy a lakóknak a bekerülési érték 35 százaléka rendelkezésre áll anyagban, megépítve, vagy pénzben. Nekik egy fillérjük nincs, nekem kell megelőlegeznem a számukra és az általuk felajánlott munkát is az én embereim végzik el. Nekem ez nem nagy üzlet — ingatja a fejét Farkas úr. — A 360 ezer forint munkadíj egy ilyen háznál nevetségesen alacsonynak számít. Úgy lenne jó, ha legalább tíz házat építhetnénk, hogy nekem is jusson. Egyelőre a nagylóci önkormányzat állt úgy hozzá, hogy a közművesített telket ötvenezerért adta oda a rászorulóknak, amit én megelőlegeztem, így ott kezdődhet az építkezés. De itt Balassagyarmaton csak megy az idő tétlenül. Jogviták keletkeztek, mert a szomszéd nem adta áldását arra, hogy mellé romák költözzenek. Ezzel is telt az idő. Az engedélyek kiadásával is. Arról nem is szólva, hogy a többi kővári lakás építéséhez nem adja ki az engedélyt az önkormányzat, mert azt mondják, határozat kell, hogy a bizottság javaslata alapján ez mehessen. Az idő megy, az árak a csillagos égig emelkednek, a kevés pénz még kevesebb lesz. Hát nem értik meg a határozatokat hozók, hogy ez egy soha nem remélt lehetősége a nincsteleneknek, a sokgyerekes családoknak? Ez olyan jól működne, ha mindenki úgy állna hozzá, hogy több száz házat lehetne évente megépíteni a térségben. Ezt addig kellene szorgalmazni, míg nincs újabb áremelés és van támogatás, mert kevés pénzből csak ólakat lehet építeni. Lakás pedig kell. De a bürokrácia megöli a vállalkozót is, aki ennyiért lakást épít azoknak, akik a kuckókban télen megfagynak - háborog tehetetlenségében Farkas Mihály. Az OTP illetékesei a törvényre hivatkoznak, a műszaki osztály az érvényes rendeletekre és amíg erre nincs megoldás, a lakhatási engedély nem adatik ki. Igaz, a befejezésre visszatartott pénzből még nem lenne bepucolva a ház és a padlásszoba kialakítására sem futná, de csak jobb lenne a majdnem kész házakban lakni, mint a kővári fáskamrában. Szabó Endre
