Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-22-23 / 248. szám

1998. október 22., csütörtök Ország - Világ 9. oldal Életbe lép mától a Duna vé­delméről és állagmegőrző hasznosításáról szóló egyez­mény, amelyet Ausztria, Hor­vátország, Csehország, Német­ország, Magyarország, Romá­nia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Unió ratifikált. Az egyezményt 1992-ben írták alá Helsinkiben. Borisz Jelcin orosz elnök szerdán a Kreml-kórházban „a szokásos orvosi kontrollvizsgá- laton vett részt”, majd vissza­tért a Moszkva melletti Gorki-9 rezidenciájára - kö­zölte Dmitrij Jakuskin. Hamis forintot, legalább 130 millió értékű, különböző soro­zatszámú ötezreseket foglalt le a cseh rendőrség két észak- morvaországi férfinál. A ható­ságoknak sikerült lefoglalniuk a hamisításhoz használt mű­szaki eszközöket is. Hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország egymást segíti az integrációban Visszatérés „Visegrád szelleméhez” Megkezdődtek a tárgyalások a magyar, a lengyel és a cseh kormányfő vezette delegációk között szerdán Budapesten. Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő találkozóján a regionális együttműködésről, az euro-atlanti integrációról, az oroszországi válság három országra gyakorolt hatásáról volt szó. A hármas miniszterelnöki ta­lálkozó meghatározó esemé­nye a magyar külpolitikának, amely új tartalmat és minősé­get kíván adni a regionális együttműködésnek. A magyar kormány dinamizálni kívánja a közép-európai országok együttműködését, s hozzá akar járulni „Visegrád szellemé­nek” újjáélesztéséhez. Ez a folyamat jól illeszkedik Budapest, Prága és Varsó eu­rópai uniós integrációjához, hi­szen gyorsíthatja a folyamatot. Csehország és Lengyelország visszaigazolta az elmúlt hóna­pokban a szorosabb kooperá­ciót célzó magyar törekvéseket. A visegrádi együttműkö­déssel kapcsolatban mindhá­rom politikus igen fontosnak tartja, hogy Szlovákia minél előbb újból bekapcsolódjék a közép-európai együttműkö­dési folyamatokba. Orbán Vik­tor kifejtette: ez megfelel a magyar érdekeknek is, hiszen az a cél, hogy olyan viszony alakuljon ki a térségben, mint amilyen az Unió tagállamai között létezik. A három kormányfő a már létező regionális együttműkö­dési formák, így a Közép-Eu­rópai Együttműködés és a CEFTA hatékonyabb, a köl­csönös érdekeket szolgáló ki­használását, illetve az ebből fakadó feladatokat is megtár­gyalta. Egyetértettek abban, hogy az oroszországi válság mindhárom országra hatással van, de a kooperáció szoro­sabbra vonásával a következ­mények mérsékelhetők. A megbeszéléseken szó volt a NATO-csatlakozásról is, hi­szen a három ország a tervek szerint együtt helyezi majd le­tétbe csatlakozási okiratát Washingtonban. Megerősítette a brit kormány, hogy igazságszolgáltatási ügy­nek tekinti a spanyol kérést Augusto PinocheTlaadatásáról, és nem hajlandó figyelembe venni az örökös szenátor dip­lomáciai mentességének elis­merését sürgető chilei kérelme­ket. * Kinevezések. A Magyar Köz­társaság elnöke a belügy- és a honvédelmi miniszter előter­jesztésére 1998. október 23-ai hatállyal hat ezredest dandártá­bornokká léptetett elő és posz­tumusz dandártábornokká ne­vezte ki néhai Ferenczfalvy An­tal ezredest. A kedvezőbb változat. Az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága 13 igen és 8 nem szavazattal általános vi­tára alkalmasnak találta a sze­mélyi jövedelemadózásról szóló törvény módosító javasla­tát. A parlamenti szavazáskor a Fidesz-frakció a nagyobb csa­ládi adókedvezményt tartal­mazó változatot fogja támo­gatni. Székház eladó. Valóban el­adja Dózsa György úti székhá­zát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - erősí­tette meg a hírt Bálint Attila szóvivő. Lapértesülés szerint a székházat 850 millió forintért értékesíti az MSZOSZ. A rendszerváltás elmarad. Csurka István szerint Demszky Gábor főpolgármester és az MSZP-SZDSZ-koalíció buda­pesti győzelme a rendszervál­tozás további elhalasztódását jelenti. A MIÉP elnöke szomo­rúnak és sajnálatosnak nevezte, hogy döntetlen körüli ered­mény alakult ki a vasárnapi ön- kormányzati választásokon, és a nemzeti, polgári erőknek nem sikerült áttörést elérniük. A felelős vezetők még Jugoszláviában voltak, nagygyűlések az egyetemeken 1956. október 22.: forrongó ország Rajk László október 6-ai új­ratemetése után nem sokkal a magyar párt és a kormány vezetői hatnapos jugoszlá­viai útra indultak, ahonnan csak október 23-án reggel érkeztek haza. Időközben felforrósodott a hangulat az egyetemeken, s a hét első munkanapján, október 22- én már megalakultak a kü­lönböző, a DISZ-től függet­len ifjúsági és diákszerveze­tek. A Műegyetemen megfo­galmazták az első 15 pontot, s másnapra, keddre, nagy felvonulást terveztek az egyetemista fiatalok... Annak a 42 évvel ezelőtti hét­fői napnak az ígéretesen ja­vuló jugoszláv-magyar ál­lamközi kapcsolatokon túl, volt egy másik, ennél jelentő­sebb nemzetközi eseménye is: befejeződött a Lengyel Egye­sült Munkáspárt központi bi­zottságának VIII. ülése, ame­lyen teljes mértékben rehabili­tálták Wladyslaw Gomulkát, aki visszakerült a párt élére. Gomulka beszédében szoli­daritást vállalt a poznani mun­kásfelkelés korábban csak el­lenforradalmároknak nevezett résztvevőivel. A beszédet kö­zölte a Szabad Nép és a Sza­bad Ifjúság. Ugyancsak ezen a napon tudták meg az újságol­vasók, hogy a lengyelországi Stalinogródot visszakereszte­lik Katowicére. A budapesti egyetemisták hétfői nagygyűlésén is köz­ponti helyet foglalt el a meg­emlékezés a lengyelországi eseményekről. A diákok szo­lidaritásukat fejezték ki a len­gyel néppel, a munkásokkal, a A hétfői nap hírei - a keddi Szabad Nép első oldalán diákokkal, de még az új len­gyel pártvezetőséggel is. En­nek jelentősége akkor érthető meg igazán, ha tudjuk: már a nyár óta rendkívül feszült volt a viszony Lengyelország és a Szovjetunió között, s Hrus­csov többször fenyegetőzött katonai beavatkozással is. A lengyel pártliberálisok vértelen győzelme azért is ha­tott lelkesítőleg a budapesti diákokra, mert a magyar párt­ban még javában folyt a harc a dogmatikus Geró' Ernő és a félreállított Nagy Imre között. S ha Lengyelországban elbuk­hatott a régi, sztálinista veze­tés, akkor talán nálunk sem reménytelen a küzdelem... Az október 23-ára meghir­detett diáktüntetés is ezért in­dult a Bem-szobortól, arra pe­dig akkor még senki sem gon­dolt, hogy Magyarországon végül is meghiúsul az ellenzék békés győzelme. Mégis eldör­dültek a fegyverek. Hétfőn azonban az utcák még csendesek. A műegye­temi diáknagygyűlés mellett forró a hangulat a többi felső- oktatási intézményben, a szer­kesztőségekben, az írószövet­ségben, a Petőfi Kör vezető­ségi ülésén is. Már mindenki a másnapi tüntetésre készül, s ezzel kapcsolatban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának napilapja, a Sza­bad Nép is új, tavaszi sereg­szemléről ír vezércikkében. Budapest és a vidéki nagy­városok lelkesen készülnek másnapra, október 23-ára, amikor reményeik szerint ki­harcolják majd a párt megúju­lását, Nagy Imre miniszterel­nöki kinevezését, hogy Ma­gyarország is elindulhasson végre egy szabadabb, függet­lenebb, nemzetibb jövő felé, amelyben a megtermelt javak­ból is több jut a nélkülözé­sekbe belefáradt népnek. Tardos János Helybenjárás Koszovóban A NATO már a jövő héten kész az akcióra Ha Milosevics jugoszláv el­nök nem tartja tiszteletben a Koszovóról kötött megálla­podást, már a jövő héten meg­indulhat a NATO katonai ak­ciója szerb célpontok ellen - jelentette ki Richard Hol­brooke békeközvetítő. Szerbia és Jugoszlávia a koszo­vói albán „terroristák” provo­kációi ellenére is határozottan elkötelezte magát a válság poli­tikai eszközökkel történő meg­oldása mellett - hangsúlyozta Szlobodan Milosevics Wesley Clarkkal, a NATO európai erő­inek főparancsnokával folyta­tott keddi találkozóján. Clark a Jugoszláviával szemben, támasztott ENSZ-kö- vetelések — a harcók beszünte­tése, csapatkivonás, menekül­tek hazatérésének lehetővé té­tele, párbeszéd a koszovói al­bánokkal - teljesítésére figyel­meztette a jugoszláv elnököt. A válság dúlta dél-szerbiai tartományból az elmúlt napok­ban több hír érkezett a szerb belbiztonsági erők és a Koszo­vói Felszabadítási Hadsereg (UCK) összecsapásainak fel- újulásáról. A szembenálló felek egymást vádolják a harcok ki­robbantásával. Szerb források szerint folyamatban van az ala­kulatok visszavezénylése, míg az albánok szerint újabb egysé­gek érkeznek a tartományba. Az ENSZ-ben, a délszláv ügyekben „összekötő csoport­ként” működő hatalmak meg­beszélésein orosz ellenkezés miatt egyelőre nem sikerült kö­zös álláspontot kialakítani egy újabb, Koszovóval kapcsolatos BT-határozathoz. Ismét kommunista miniszterek a kormányban Olasz kiút a válságból Massimo D’Alema új olasz kormányfő és kabinetje szer­dán Oscar Luigi Scalfaro ál­lamfő előtt letette az esküt. Az előzőnél szélesebb alapo­kon nyugvó, a mérsékelt kom­munistáktól a jobbközép kato­likus erőkig terjedő kormány 26 posztján egyenlő arányban osztozik a baloldal és a cent­rum, míg két tárca birtokosa függetlennek tekinthető. Há­rom miniszteri tárcát kapott az új jobbközép koalíciós partner, a Francesco Cossiga vezette Demokratikus Unió a Köztár­saságért (UDR), kettőt az előző kormányt kívülről támogató kommunisták Armando Cos- sutta vezette szárnya. Mindkét új kormánytényező egy-egy kulcstárcához jutott: Carlo Scognamiglio, az atlanti szövetség iránt elkötelezett UDR szenátora kapta a védelmi minisztériumot, míg a kommu­nista Oliviero Diliberto a mai Olaszországban igen kényes igazságügyi tárcát, amely azért is kedves a kommunistáknak, mert a háború után ez volt az első, amelyet ők töltöttek be a legendás Palmiro Togliattival. Carlo Azeglio Ciampin kívül megőrizte helyét Lamberto Dini külügyminiszter és Vin­cenzo Visco pénzügyminiszter. Nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatások Tegnap Kuncze volt soron Tegnapi zárt ülésén a Horn- kormány belügyminiszteré­nek meghallgatásával foly­tatta munkáját a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága. Kuncze Gábor meghallgatását azért indítványozta a bizottság, hogy megbizonyosodjon róla: tudott-e a volt miniszter Boros Tamás videovallomásáról. Bo­ros Tamás - a július 2-ai Aranykéz utcai merénylet során megölt vállalkozó - egy tavaly videóra felvett vallomásában arról beszélt, hogy Pintér Sán­dor, korábbi országos rendőr- főkapitány, egy gyilkossági kí­sérlet helyszínén bizonyítéko­kat tüntetett el.-Tudtam a Boros-féle val­lomás tartalmáról - nyilatkozta Kuncze Gábor, miután kijött a bizottság zárt üléséről. - Boros Tamás vallomását ügyészek és rendőrök jelenlétében vették fel. ők folytatták le a vizsgála­tot - közölte az SZDSZ frak­cióvezetője.-Tudtam arról is, hogy Bo­ros Tamás milyen vádakkal il­leti Pintér Sándort, aki akkor már magánszemélyként tevé­kenykedett - nyilatkozta a volt belügyminiszter. - Ám nem fel­tételeztem Pintér Sándorról, hogy tárgyi bizonyítékokat el­tüntetett, vagy kicserélt volna. Később sem kerültek elő olyan bizonyítékok, amelyek ezt tá­masztották volna alá. A bizottsági vitából arra a következtetésre jutottam, hogy ebben az ügyben szavahihető­ségi problémával állunk szem­ben, amelyben nekem nem kell véleményt nyilvánítanom - szögezte le a politikus. Ausztrál állatvédők. Koalának öltözött aktivisták igyekeztek Sydneyben fölhívni a fi­gyelmet a fogva tartott állatok sorsára. Közben ezrével eszik halálra magukat a kenguruk, mert a gyomruk elszokott a dús tápláléktól. fotö: ff.b/reuters Barátcsuhában temették el a teljesen elszegényedett diplomatát Aki megmentette Habsburg Ottót Bár már több mint tíz éve rehabilitálták hazájában, Portugáli­ában, s Izraelben fát ültettek az emlékére, a világ alig tartja számon a tízezrek életét megmentő egykori diplomatát. Aristides de Sousa Mendes tette Raoul Wallenbergéhez és Oskar Schindleréhez mérhető. Mind­hárman számtalan üldözött em­ber, hontalanok, zsidók életét mentették meg, lelkiismeretük parancsára hallgatva. Csakhogy míg az utóbbi kettő nevét min­denki jól ismeri, Bordeaux va­lamikori portugál főkonzuljáról csak kevesen hallottak. A Le Monde című lap mun­katársa, Jose-Alain Fralon ku­tatásai során bukkant rá a ná­cikkal kollaboráló háborús bű­nös, a francia Maurice Papon elleni perrel kapcsolatban So­usa Mendés hevére és működé­sére. Az újságíró könyve a na­pokban jelent meg A bordeaux- i igaz ember címmel a francia könyvesboltokban. A diplomata a németek vil­lámháborúját követően, 1940- ben szembesült azzal, hogy a Wehrmacht elől rengetegen próbáltak elmenekülni Portugá­lián át Amerikába. A főkonzul azonban azt az utasítást kapta Lisszabonból, hogy „zsidók­nak, hontalanoknak és kétséges állampolgárságú egyéneknek” ne adjon ki vízumot. Sousa Mendes nem törődött a tiltással, szinte futószalagon állította ki a vízumokat. Mintegy harminc­ezer embert, köztük tízezer zsi­dót segített hozzá a menekülés­hez, s ezzel sokuknak az életét mentette meg. így oldhatott ke­reket a németek elől Habsburg Ottó és a filmszínész Robert Montgomery is. Bátorságának áraként vi­szont a diplomatát hazarendel­ték, elbocsátották, sőt eltiltották ügyvédi hivatásától is. A 14 gyerekes családapa, akit a megmentettek „védőangyaluk­ként” emlegettek, egyre lejjebb került a társadalmi ranglétrán, majd végül Lisszabonban az egyik ferences rendi szegény­házban talált otthonra. S mint­hogy nem volt egyetlen rendes ruhája sem, 1954-ben barátcsu­hában temették el. Toronyi Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom