Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-20 / 246. szám
Méltósággal emlékezett vértanúira Arad „A kő marad ... A tizenhárom vértanú kivégzésének 149. évfordulóján gondosan előkészített ünnepi program fogadta a négy-ötezer érdeklődőt, amelyen e sorok írója is jelen volt az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke és a Minorita katolikus plébános társaságában. Az ünnepi sorozatot az aradi kultúrpalotában emlékműsor nyitotta meg, ahol a VOX Ju- ventutis gyermekkórus és a VOX Angelicus vonósnégyes működött közre. A műsor főszereplője Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművész a „Tűz” című összeállításában felejthetetlen perceket adott örök emlékül. Nemcsak a tizenhárom vértanúról, hanem általában a magyar kisebbségi sorsról emlékezett meg a versekből, népdalokból, és egyházi énekekből összeállított műsorában, amit Wass Albert „Üzenet haza” című versének fő gondolatával zárt: „A kő marad" - mint ahogy marad a sokat szenvedett nemzet, a kisebbségi sorsba került magyarság is. Az RMDSZ székházában rendezett fogadáson kitörő taps fogadott, amikor bejelentették, hogy itt van Lázár Vilmos aradi vértanú rokona, a hős leánya lett a felesége dr. Gajzágó Lászlónak, Szolnok-Doboka megye főorvosának, akit a kolerajárvány megszüntetéséért Ferenc József császár és király nemesi oklevéllel és címerrel tüntetett ki. Hivatalos konvoj indult rendőri irányítással az aradi vesztőhelyre, ahol obeliszk emlékezik a vértanúkra. A jó állapotú, minden elismerést megérdemlő emlékművel szemben a szónoki emelvény emelkedett, amelynek két oldalán magyar és román nemzeti zászló lengett. Az emlékműnél román katonai őrség állt. Az RMDSZ és az EMKE Arad megyei szervezete által rendezett ünnepség kezdetét katonai kürtszó jelezte. Ekkor helyezte elé dr. Szabó János magyar védelmi miniszter a megemlékezés koszorúját, akit elkísért dr. Holló József vezérőrnagy, er vezérkar humán főcsoport elnöke, Nicolai Pastinica román tábornok és több magas rangú tiszt. A koszorúzáskor magyar katonák álltak őrséget. A küldöttség két perc után elhagyta a színhelyet. A távozó katonák helyét a Szózat hangjai mellett ünnepi öltözetű fiatal lányok és fiúk töltötték be. Az ünnepségen jelen volt - mások mellett - Szó'cs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul, Bálint-Pataky József a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője. A köszönBALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1998. október 20., kedd tőt magyar és román nyelven az RMDSZ nevében Ujj János mondta. Az ünnepség első szónoka Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a tizenhárom kivégzettet nem a sors, hanem saját választásuk tette vértanúvá, majd kidomborította, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség kivívása minden nemzedéknek a feladata. Dr. Kövér László miniszter szavaiból kicsendült, hogy a magyar forradalom és a kivégzettek példája bizonyítja, hogy a zsarnokság nem legyőzhetetlen, s hogy a vértanúk annak is jelképe, hogy a térség népeinek összefogásával mehet csak előre a világ. Tokay György, a román kormány minisztere kifejtette beszédében, hogy nincs elveszett küzdelem, céljainkat nem szabad feladni, hanem minden nap egy kicsit előre kell lépni. Záróaktusként ismét megcsodálhattam Kilyén Ilka művésznőt, aki Kós Károly „Kiáltó szó” kiáltványának gondolatával dobogtatta meg a szíveket. Végezetül a több felekezetű lelkész vezetésével az ünneplők közösen elmondták a Miatyánkot. Az ünnepély a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Ezt követően a különböző szervezetek képviselői helyeztek el koszorút az emlékművön. A koszorúzást a megjelentek színes csokrai zárták be, s végül az obeliszk egy hatalmas virágcsokorrá vált; a hála, a kegyelet, a büszkeség és a remény ezernyi képviselőjeként. Az aradi napok a Jelen aradi közéleti napilap főszerkesztőjével, Kiss Károllyal történt beszélgetéssel zárult, amelynek fő témája a magyar újság megjelenésének problémája volt. Dr. Gajzágó Aladár Salgótarján Egységes nyugdíj emelésért, több reálbérért mozdultak az érdekképviseletek „Darázsfészekbe nyúlt a kormány” Nógrád megyében is ii^gkezdődiitt-a differenciált nyugdíj- emelés elleni aláírásgyűjtés. A neveket az alapszervezetek veszik lajstromba, de aTüegyei képviselet salgótarjáni székhelyén is ielentkfczhetnek, aKik~ támogatni kívánják a szak- szervezetek és a nyugdíjas érdekkép viseleti szervek törekvését - tájékoztatta lapunkat Ágner Gyula, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége Nógrád megyei képviseletének vezetője. Ágner Gyula emlékeztetett arra, hogy az MSZOSZ a napokban csatlakozott a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) kezdeményezéséhez, miszerint aláírásgyűjtést szerveznek a megkülönböztetett mértékű nyugdíjemelés ellen. Ellenzik azonban más, a dolgozókat hátrányosan érintő elképzelések valóra váltását is. Álláspontjukról szólva elmondta, hogy a költségvetés tárgyalása, elfogadása előtt szükségesnek tartják megnyerni a társadalom támogatását. A vállalkozások iránti, a jövedelem-átcsoportosítás révén lehetővé tett kormányzati gesztussal nem elégszenek meg: azt szeretnék, ha a megszorítások terheit viselő munkavállalók és a nyugdíjasok is megfelelő mértékben részesülnének a plusz forrásokból. A beharangozott differenciált emelés a többség, vagyis a nyugdíjasok nyolcvan százaléka számára hátrányos.-A reálbéremelés az ipari termelékenység jövő évi, tíz- százalékos növekedéséhez igazodva ne kettő, hanem öt- százalékos legyen. Terhekről, bérekről ne a munkavállalók feje felett döntsenek, össze kell hívni mielőbb az Érdekegyeztető Tanácsot - tolmácsolta véleményüket Ágner Gyula. Néhány érintett úgy véli, a nyugdíjvita kiváltásával „alaposan belenyúlt a darázsfészekbe a kormány.” A megkülönböztetés igaztalanságát abban látják, hogy a sokat emlegetett kisnyugdíjasok bizonyos hányada nem dolgozott annyit a kis pénzéért, mint az, aki ugyancsak kevéske nyugellátásban részesül, de azt kemény munkával töltött évtizedek alatt „gyűjtötte.” Tehát kisnyugdíjas, .és ,kisnyugdíjas között is van különbség ... Űjabb megyei nyertesek „Szerencseóra” Ismét bebizonyosodott, hogy érdemes olvasni a Vasárnap Reggelt és ugyancsak érdemes telefonálni, pályázati szelvényt beküldeni, játszani. Az október 11 -ei lapban megjelent „Szerencseóra” című játéknak újabb két Nógrád megyei nyertese van. A pályázati szelvényt beküldők közül Rovász Tamás, Szalma- teres, Május 1. u. 15. sz. ötezer forintos takarékbetétkönyvet nyert, míg Blaskó Józsejhé Bátonyterenye, Szabadság u. 6. sz. egy fagyasztószekrény boldog tulajdonosának tudhatja magát. Rendbe hozzák a homokbánya helyét Erdős, ligetes környezet Szurdokpüspöki - A jogutód nélkül megszűnt bányák tájrendezése tárgyában kiírt pályázaton a községi önkormányzat megnyerte a Szurdoki dűlőben lévő homokbánya (jelenleg illegális szemétlerakó) helyreállításához szükséges pénzeszközöket. A Környezetvédelmi Minisztérium által lefolytatott közbeszerzési eljárás során az e téren nagy tapasztalatokkal rendelkező Cronus Kft. nyerte el a munkavégzés jogát. A terület átadása szeptember végén megtörtént. A kivitelező még az idén szeretné befejezni a földmunkálatokat, amelyeket sajnos mostanában a gyakori eső hátráltat. A területet növényzettel tavasszal ültetik be és így egy erdős, ligetes környezet váltja fel a felelőtlen emberek által használt illegális szemétlerakó helyét. A munkálatok csaknem nyolcmillió forintba kerülnek. Az önkormányzati tanácsnokok munkája sokkal több a tanácsadásnál Kapcsolat a mindennapokkal A közelmúltban a salgótarjáni önkormányzat három tanácsnoka számolt be az elmúlt négy évben végzett tevékenységéről. A tanácsnoki munka - bár a szó és a hozzáfűződő poszt nem újkeletű - napjainkban, sőt az elmúlt ciklusban nem főfoglalkozású posztot jelentett, de még csak azt sem, hogy a feladattal megbízott személyek tanácsokat osztogattak. Tevékenységük felelősséggel végzett munkával mérhető. A közgyűlés előtt hárman számoltak be a munkaterületükön végzett feladatokról: Bezovics Lajosné, kisebbségi tanácsnok, dr. Szigetvári János, közbiztonsági tanácsnok, és Domonkos Tamás, ifjúsági tanácsnok. Kisebbség, közbiztonság, ifjúság - három olyan fontos terület, amely nem csak Salgótarjánban, hanem az egész országban súlyponti kérdés. Kisebbségi fórom Az 1994-1998. közötti választási ciklus egyik jelentős eredményének számít az, hogy sikerült biztosítani a cigány kisebbségi önkormányzat alapvető működési feltételeit, ezzel együtt munkájuk megindítását. Tény azonban az is, hogy a kisebbségi önkormányzat, megalakulását követően, gyakorlatilag másfél évig nem működött, amelyen végül is 1996 végére sikerült változtatni. A legfontosabb, egyben a sajnálatos folyamatosságot jelentő témák között említendő a városban beindult, a cigány lakosság egy részét is érintő kilakoltatások elkerülhetőségére tett megoldási kísérletek, valamint az együttélési problémák a nem cigány lakossággal. Emlékezetes dátum volt a kisebbségi tanácsnoki munkában 1997. január 31. is. Ekkor tartottak fórumot a József Attila Művelődési Központban, amelynek témája a cigányságot érintő raszszista elkülönítő és kiközösítő politika elleni tiltakozás volt. Fontos megjegyezni, hogy a tanácsnok gyakran segített a hozzá forduló ügyfeleknek szociális, jogi, lakás és egyéb ügyekben. Az előrelépés érdekében valószínűleg szükség lesz a városi és a kisebbségi önkormányzat kapcsolatának javítására. Együttműködés Az önkormányzat több intézkedést is tett a közbiztonság javítására. Ezek között említhetjük például a gyámügyi tevékenységet, a szabálysértési-bírságolási gyakorlatot, a tűzoltósággal kapcsolatos feladatokat, a közterület-felügyelet működtetését, a közvilágítás javítását, valamint a közlekedés tárgyi feltételeinek biztosítását. A város közgyűlése folyamatosan figyelemmel kísérte a közbiztonság alakulását, amelyre 1922 óta nem volt példa. 1997. május 14-én, a közgyűlés létrehozta a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot. A bizottságba, munkacsoportokba bevonták azokat a már működő szervezeteket, amelyek tevékenysége a kitűzött célokkal egyező volt (közlekedésbiztonsági bizottság, polgárőr csoportok). A közbiztonsági tanácsnok négy polgárőr csoport létrehozásában vett részt, s emellett külföldi szakemberek is elismerték a munkaterületen végzett tevékenységét. Az 1994-ben módosított ön- kormányzati törvény, az 1996- ban módosított oktatási törvény, a költségvetési törvény, valamint az 1997-ben megjelent gyermekvédelmi törvény különösen nagy hangsúlyt fektet a gyermekek és az ifjúság ügyeivel történő foglalkozásra. Salgótarjánban ezt sikerült is megvalósítani az elmúlt négy év során. A munka kezdetét jelentő problémafeltáró tevékenységet segítette, hogy a gyermek és ifjúsági korosztállyal foglalkozó szakemberek részvételével több körben is megbeszélést folytatott a tanácsnok. Fő kérdés az ifjúság Ezek összegzéseként született meg a város középtávú gyermek és ifjúságpolitikai koncepciója 1996 nyarán. Alapvető változás következett be a korosztályi kapcsolatok tekintetében is, hiszen az 1995-ben létrejött Salgótarjáni Ifjúsági Tanáccsal együttműködési megállapodást kötött a város arról, hogy az ifjúsági civilszervezet tevékenységét anyagilag és erkölcsileg is támogatja. Megerősödött, és egyre fontosabb segítő szerepkört tölt be a városi ifjúság életében a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, a SITI. Kiemelt feladat volt a gyermek- és felnőttvezetők rendszeres képzése is, és nem feledkezhetünk meg az Egészségügyi Szociális Központon belül megalakult gyermekjóléti szolgálatról sem. A fentiekben valóban csak kivonatosan tettünk említést a három nagy munkaterület tanácsnoki tevékenységéről, de talán ez is érzékeltette a hangsúlyos odafigyelés, az egyszemélyi koordinálás szükségességét. B. M. ERSTE BANK HUNGARY RT. 1.5% kamatprémium Örömmel tájékoztatjuk Önt, hogy az 1998. november 5-ig, 1-3 hónap futamidőre megkötött betétszerződésekre a meghirdetett kamatfeltételek felett 1.5% kamatprémiumot fizetünk Ügyfeleinknek. Fiókhálózatunk új nyitvatartási rendje hétfő-csütörtök 08-17, péntek 08-15. Saigótarjáni fiók 3100 Salgótarján, Kassai sor 6. Üdvözöljük az ERSTE világában... Telefon: 32/417-533 ERSTE BANK
