Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-07 / 209. szám

Az Országos vadásznap ’98 nógrádi rendezvényét Béren tartották - Szórakozás, szakmai eredmények és Hubertusz-mise Vadászok és természetvédők együvé tartozása 2. oldal 1998. szeptember 7., hétfő Feltámadt a szél, néhány cseppnyi hideg, ködszerü őszi eső permetezett, a lőpálya felett pedig megjelent egy örvös galamb. A négyzetméternyi, betonozott álláson készenlétben várakozó va­dász elkiáltotta magát: „Fel!” - amire a nádból készült fedezék mögül egy narancssárga agyag­galamb röppent a magasba. A vadász célzott, lőtt, - s mind az agyag-, mind az örvös galamb sér­tetlenül továbbszállt... A lövés hangja végigmorajlott a Bér község közelében található Virá­gospuszta dombjai között, az erdők és a magaslatok egymásnak lökték a hangot, ami végül vala­hol elenyészett. A közeli erdő fáinak lombjain még hallani lehetett a lepotyogó sörétszemek ko­pogását, azután már csak a szél zúgása és a lövészversenyt néző tömeg morajlása adta meg az alaphangot. De ne vágjunk a dolgok elébe, hiszen a szombati vadásznap nem ezzel kezdődött... Lövészverseny előtt fotó: gyűrűn tibor Magyarnándori és mohorai hagyományőrzők madarász egyformán, — legfel­jebb különböző mértékben, - de a természet gyermeke, ba­rátja, sőt, sokak esetében egye­nesen a szerelmese. (Tény az is, hogy a vadásznapi horgászok nem vallottak szégyent, hiszen a győztes egy két és fél kilós pontyot zsákmányolt.) A virágospusztai Andezit fo­gadó egyébként a szokásos vendégszeretettel várta a láto­gatókat, akik talán sokkal töb­ben lettek volna, ha a szeptem­ber elején szokásos kellemes időjárás helyett nem az eső lába lógott volna. De hát - borult és szeles volt az idő, ami csak azokat nem riasztja el, akik megszokták, hogy az időjárás­sal együtt kell élni, mert változ­tatni úgysem lehet rajta. A több mint ezer embernek szórako­zást nyújtó rendezvényen en­Sokan csodálták meg a kiállított trófeákat, - agancsokat, agyarakat, szarvakat, bőröket jó szórako­zást, a sza­bad idő kel­lemes eltöl­tését kívánta a jelenlé­vőknek. Rottenhoffer Attila, a Az ugyaggalambra várva hosszú a sorban állás - Versengő Nimródok kamara tit­kára pedig átadta a vadásztár- saknak szakmai tevékenysé­gük, illetve a rendőröknek az orvvadászat visszaszorításában végzett munkájuk elismerésére a kitüntetéseket. (A kitüntetet­tek névsorát lásd az 7. oldalon.) A megnyitó után Hubertusz­együvé tartozásának kifejezője is. (A nógrádi vadásztársaságok egy részének képviselője sza­lagot is kötött a zászlóra.) A hivatalos ceremóniák után egész napos kulturális program következett, a hagyományőr­zők fellépésével párhuzamosan zajlottak a különböző verse­nyek és bemutatók, a lövészet­től a vadászíjászatig. Utóbbi márcsak ezért is érde­Rendkívül szép agancsokat, agyarakat, szarvakat, vadbőrö­ket, valamint néhány kitömött madarat bemutató kiállítást is láthatott a nagyérdemű közönség az Andezit fogadó közelében álló épületben. A hazai nagyva­dak - őzek, gím- és dámszarva­sok, vaddisznók, muflonok - mellett borz- és rókaprémek is láthatók voltak. Igazi csemegét jelentettek az afrikai nagyvadak Előbbiek mellett persze számtalan program szórakoz­tatta a jelenlévőket: felléptek neves művészek, volt tréfás szakmai vetélkedő, állalhang- utánzó verseny, tombola, egész nap kínálták portékájukat az árusok, közöttük olyanok is, akik vadászfelszerelésekkel ke­reskednek és megnyílt a gyer- mekrajz-kiállítás is. Este Csengődi Ottó, a Nóg- rád Megyei Vadászszövetség elnöke be­zárta a nap hivatalos ré­szét, majd megkezdő­dött a va­dászbál. Mi volt e nagyszerű szetvédelmi területen világ­szerte ritka geológiai különle­gesség, csaknem vízszintesen megszilárdult vulkáni andezit­oszlopok láthatók. Ami pedig a természetvédelem és a vadászat érdekeit illeti, alapvetően meg­egyeznek, azaz az élőhelyek megóvása a legfontosabb fel­adat. Ennek megértéséhez pe­dig nem is kell az embernek vadásznak lennie! FARAGÓ ZOLTÁN Rottenhoffer Attila (balra) átadja a Hubertusz-keresztet Bárnai Tivadar főtörzszászlósnak Akármilyen hihetetlen, szom­baton, kora reggel horgászver­sennyel nyitották meg az egész napos Nógrád megyei vadász­nap rendezvénysorozatát. Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen a halász, a vadász és a nek megfelelően kevés olyan érdeklődő volt, aki nem tartozik a puskaforgatók közé. Maczó László, Bér község polgármestere mondott köszön­tőt, majd Plachý Péter, az Or­szágos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szerve­zetének elnöke megnyitójában mise következett. „Milyen sok­rétű a Te műved, Uram!” — idé­zett a Bibliából a pap, célozva a természet sokszínűségére, nö­vény, állat, ember, élő és élette­len kapcsolatára. A szentmise zászlószentelés­sel ért véget: a Nógrád megyei vadászok lobogója - ahogyan az atya mondta - nem rúd és rongydarab, hanem a Nimródok m i 51 kés, mert a nyilakat műanyag vadak másaira lőtték ki. A közönség soraiból szinte mindenki felkereste az Andezit fogadó környékén kialakított állatkertet, ahol a ketrecbe zárt, őshonos baromfifajták mellett lovakat, pónilovakat, lámát, szamarat és egy különlegessé­get, egy félszamarat is láthatott, sőt, simogathatott. Nagy látoga­tottságnak örvendhettek a ser­tések is: a földbe vájt üregek­ben, s az előttük kialakított ka­rámokban egymás mellett élő vaddisznók, valamint mangali­cák békésen tűrték az érdeklő­dők rohamát. Ez odáig ment, hogy a mangalicamalacok ki is merészkedtek a kerítés mögül, - nagy gyönyörűségére az ér­deklődő gyerekeknek. A vad­disznók csíkos hátú kicsinyei azonban csak olyankor merész­kedtek elő, amikor kevesen jár­tak a karám környékén. trófeái: oryx (nyársas antilop) nagy kudu, impalatrófeát is lát­hatott a nagyérdemű. A vadászok összemérhették tudásukat agyaggalamb-lövé- szetben is. Nem volt könnyű a dolog, hiszen az erős széllöké­sek hol megtolták, hol vissza­fogták a körülbelül teáscsésze- aljnyi méretű agyagkorongo­kat. Akinek mégis sikerült dub- lét (két, egyszerre feldobott ko­rongot egy-egy lövéssel) lőnie, az méltán aratott nagy tapsot. Mivel egy ilyen rendezvé­nyen sosem maradhat el az igazi vadászebéd, itt is így volt: tucatnyi üstben főzték a kétezer adagos pörköltet. rendezvény célja? Nos, a szer­vezőbizottság elnöke, Maczó Lászó és titkára, Rottenhoffer Attila szépen megfogalmazta a meghívóban: „Nagyon fontos, hogy a vadászatot tevőlegesen nem gyakorló állampolgárok­kal, főleg a felnövekvő nemze­dékkel tudatosítsák: a vadgaz­dálkodás céljai összeegyeztet­hetők a természet védelme, megőrzése érdekében végzett tevékenységgel.” Emellett per­sze nem utolsó szempont a nóg­rádi táj szépségének megismer­tetése, a természeti értékek be­mutatása sem. Ez Béren már csak azért is érdekes, mert a falu közelében található termé­Vaddisznó az „állatkertben” Üstökben főtt az ebéd A Hubertusz-mise, aminek végén zászlót szenteltek A szentmise hallgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom