Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-04 / 207. szám

4. oldal Mozaik 1998. szeptember 4., péntek Dr. Nagy Béla egyetemi adjunktus, építészmérnök, vezető tervező: Nem lehet kérdéses, hogy kinek épül a település! Salgótaijánból a terület- és várostervezés élére Az elmúlt hetekben a Népszabadságtól a Magyar Nemzeten át a rádiós Vasárnapi Újságig sorra nyilatkozott az építészet és a hosszú távú tervezés időszerű kérdéseiről dr. Nagy Béla, a Mű- Hely Területfejlesztő és Tervező Rt. vezérigazgatója. A 46 éves okleveles építészmérnök, területrendezési és építész vezető ter­vező, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara Vá­rosépítési Tanszékén védte meg diplomáját. 1978-tól a tanszék várostervezési gyakorlatvezetője, egyetemi adjunktus. Szak­májának elismert tekintélye. S talán kevesen tudják, hogy a „várostervező” a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, ma is rokonok, barátok, ismerősök sorát tudhatja a városban és szerte a megyében. Sikeres cége a Mű-Hely Rt, ki- lencesztendős múltra tekint visz- sza. Hagyományos tevékenységi körükbe sorolják a stratégiai ter­vezést, a regionális (kistérségi, megyei stb.) valamint a területi (települési) kutatást, konfliktus­elemzést, fejlesztést és tervezést, de az új típusú településrendezési tervekhez - saját fejlesztéssel - földrajzi információs rendszere­ket (GIS) is párosítanak. Referenciamunkáik között sze­repel egyebek között Budapest ál­talános rendezési terve (térszer­kezet a makroregionális piaci és az agglomerációs összefüggések feltárására.) Somogy megye, a budapesti agglomeráció, Eger, Győr távlati fejlesztési stratégi­ája, fél tucat Budapest kerületi lakóterületeinek, városrészköz­pontjainak részletes rendezési terve. Budapest „nyugati kapujá­nak” szimulációs modellezése. Legutóbb a „négyes” metró vo­nalvezetésével kapcsolatos vita során kerültek előtérbe. KI az építész? Korántsem mellékesen, hiszen felkért független szakértőként - az EIB által finanszírozott program keretében végzett ko­rábbi kutatásaik alapján is- a nyomvonal ésszerű és jelentős korrekciójára tettek javaslatot. A közhely szerint építész az, aki épületeket tervez. Dr. Nagy Béla és cége azonban nagy terü­letegységekről készít hosszú távra érvényes fejlesztési, rende­zési terveket. Ráadásul a Mű- Hely Rt. ezen a terepen olyan közismert cégek elismert vetély- társa, mint a VATI és a BUVATI. Lapunk kérdésére, hogy mi­lyen megfontolás vezette a terve­zőmunkának erre az útjára, nem szokványos szakmai választ ad. Elsőként is azt említi meg, hogy tapasztalatai szerint a politika a stratégiai ágazatokon hagyomá­nyosan a külügyet, a hadügyet, a pénzügyet, a belügyet érti, ő vi­szont úgy gondolja, hogy a leg­fontosabb stratégiai ágazat „a te­rület”. A közszereplők számára már csak olyan elemi érdekből is, hogy ott választják meg a képvi­selőt, onnan „emelik ki” a szak­embert - aki tehát személyes, számon kérhető felelősséggel tar­tozik az útjáró bocsátó közösség­nek. Ha pedig a „terület politiká­ját”, a településre, a helyi lakosok szűkebb-tágabb környezetére vo­natkozó terveket nem tekinti stra­tégiának, az ütőképes politikai kártyát ad át másnak. Volt alkalma látni, milyen ve­szélyes dolog, ha a választási cik­lusok szerint négyévenként vál­tozó aktuálpolitikai érdekek szabdalják kilátástalanná egy te­lepülés vagy terület jövőjének egészséges alakulását. Közvetlen életminőség Elismeri, hogy ha a terveket meg­rendelő önkormányzatok, cégek hajlanának is a legjobb elképze­lés felé, az azonnali megoldást igénylő szükséghelyzet és szűkös anyagi lehetőségek szorítják kor­dába őket. Hozzáfűzi azonban, hogy ha ma még alig van tekintélye az ál­taluk szorgalmazott hosszú távú tervezésnek, abban nem kis része van a társadalomirányítás negy­venévnyi tervutasításos rendsze­rének, ami a legteljesebb mérték­ben kizárta a döntések köréből az állampolgárokat. Manapság a „te­lepülés- és területpolitikusok” még a nagy lépések esetén is ke­vés lehetőséget adnak az érintett lakosoknak a tervezett fejleszté­sek véleményezésére. Másrészt persze az is sajnála­tos, hogy alig ismerhető meg a közérdekre vezető „valós társa­dalmi elvárás”. Holott a demok­rácia lényege szerint a területfej­lesztés közvetlenül érinti minden egyes polgár közvetlen életminő­ségét, ezért ki kellene mutatnia érdekeit. Sajnálattal tapasztalják, hogy ha ez az esély adott is, nincs tömeges igény a vélemények ki­nyilatkoztatására (Jellemző pél­daként említi, hogy a Fővárosi Polgármesteri Hivatalban köz­szemlére kifüggesztett általános rendezési tervet mindössze 500 budapesti lakos nézte meg, s kö­zülük is csupán 11-en válaszoltak írásban a nekik feltett kérdé­sekre!) Nagy Béla hite szerint tehát el­engedhetetlen kellene legyen, hogy a települések elöljárói, a tervezők és a városok, falvak la­kói a legapróbb döntés előtt is fel­tegyék a kérdést: kié valójában a település? A Mű-Hely Rt. elve az,' hogy bármilyen nemes és szép is egy terv, megronthatja az érintett lakosok életét, ha közvet­len érdekeik ellen való - ezért nagyobb városrendezési tervek kialakításakor ők maguk készítet­tek közvélemény-feltárást. A próféta sorsa S nem egyszer volt arra példa, hogy például az adott lakótele­pen tökéletes jóhiszeműséggel könyvtár és klub létesítését szor­galmazó helyi politika ennek is­meretében is döntött munkaké­pességet biztosító szakképzési intézmény telepítése mellett. Az ország egyik legismertebb területfejlesztéssel és -tervezés­sel foglalkozó cégének vezér- igazgatója sok szakmai sikert mondhat magáénak. Nem titkolt vágya mégis, hogy egyszer útra bocsátó szűkebb pátriájában, Nógrádban is kamatoztathassák a Mű-Hely Rt. bőséges tapasztala­tait. - kassai ­Diktátori márkás nedűk kalapács alatt Italaukdó Romániában Több mint ezer palack bort, pezsgőt és konyakot árve­reznek el az ősszel Románi­ában, olyan italokat, ame­lyek a néhai diktátor, Nico- lae Ceausescu családjának birtokában voltak. A nedűk zöme orosz pin­cékből származik, vagy a dik­tátor más volt szocialista or­szágból kapta. Az italok nem csak Ceausecu miatt különle­gesek, hanem önmagukban is: akad köztük két üveg 1918-as palackozású nedű is. Az árverésre bocsátott minden palackhoz a vevő kap egy kis cédulát, amelyen rajta van a bor nem termelői, ha­nem tulajdonosi származási helye: A Ceausescu család re­zidenciája. 1990-ben egyébként már tartottak egy hasonló italauk­ciót Romániában, akkor 1800 palack került kalapács alá. A befolyt pénzt egy kórház kapta. Az idei őszi árverésen Ce­ausescu autóiból, csónakjai­ból és más javaiból is vásá­rolhatnak a vevők. Dönci ba nyár végi keservei-Megáll az ütő a mellyem- ben, drága barátaim, hát hogy mik nem történnek. Hát ne má', hogy a béka sege­delme alá kerüljön a jó buk- szás index, már úgy tőzsdei- leg. Mert itt van ez a nagy zu­hanás, nyári napnak alkonyu- latánál. Akkorát bukott, mint a sógorom, amikor részeg volt és bezuhant srévizavé a pince­lépcsőn a hordók alá. Igaz, engem is rántott magával, így letört a protkóm fele, de sze­rencsére az anyóséval tudtam rágni. Neki meg addig pulisz­kát adtunk enni, mert kólika ment a hasába és diétára volt fogva, nem is ártott neki a foghiány, kevesebbet tudott beleszólni a családi romanti­kánkba. Nem is volt rá szükség, mert mi úgy élünk, mint a ga­lambok. Nálam nem eshet meg, ami a Clintonnal, már­mint a folt, a gatya alsóne­műn, amit a minden jót átélt Mónika itten most perel. Csak azt nem értem, mit vacako- lódnak ezen az ügyön, minek hord Clinton gatyát, mikor ilyen inflagrantira megy. Bez­zeg a Jelcin, az még a rubelt is leértékeltette, hogy legyen több aprója a szegény mu­zsiknak. Aztán itt ez az új magyar vótergétes ügy, lehallgatták a főanyóst, meg a többi hozzá­tartozókat, amikor fokhagy­mát vettek a piacon, meg hogy még a telefonokról is a szá­mok pötyögtetését. Ilyen egy világ ez, a milánói Vénusz sem látott még ilyet. Le is vo­nultunk ä sógorral a pincébe egy kis suskát újítani, de olyan sötét volt a magosra nőtt vadkendertől, hogy nem tudtuk eltalálni az ötezres barnáját, meg még a fémszál is vastag lett, mert ez a sógor egy kicsit meg is hülyült mióta legravitált a hordók közé, meg dadog azóta is, mióta a vasútról megcsapolt metilal- koholból ivott. Sebaj, több is veszett Mo­hácsnál, a postabankos her­ceg is felmondott, sajnálom, mert olyan szép macis köny­veket küldött mindig. Arra gondoltam, hogy ha­mut szórok a fejemre, ruháimat megszaggatom, hogy Görög­ben ilyen négy nokedlit kapott a Fradi, de aztán jött a kárpót­lás az Emtéká hét dugót be­nyomott az ellenfélnek. Akkor az Emtékából kellene az Efiécét is összeállítani. Nem? Megjöttek, újra itt vannak a szavazócédulák, meg a kopog- tatós szelvények, megyünk is­mét szavazni októberben. Ná­lunk negyedévente van egy szavazás, ebben már túltelje­sítettük az eddigi ötéves ter­vek valamennyi sztahanovista eredményeit. Ez már haladás. Meg hogy a postás kétszer is csöngetett nálunk augusz­tusban. Nyugdíjemelések nyugdíjemelések hátán. Csak egy igazi nyugdíjat hozna már a postás, amiből ki lehetne fi­zetni a rezsit, az orvost, a gyógyszereket és még meg is lehetne egy kicsit élni. Szeré­nyen. Nem úgy, mint a Rócsi- laék, meg a többi nagygazda- gok, csak úgy szerényként, mint a Kohn bácsi, aki mindig dicsekedett azzal, hogy mek­kora nagy kertje van, közben meg volt vagy 6 négyzetméte­res az egész. Mikor megkér­dezték, hogy neki ez számít nagynak, azt mondta: Az alapja kicsi, de körben milyen magas?. . . Hát ne má, hogy a bux töltse fel a bukszán­kat! feró Tizenhat megyében, a fővárosban ­Tágabb lehetőségek az ön szűkebb hazáiéban. Az Ön szűkebb pátriája, Nógrád megye, az OTP Magánnyugdíjpénztárt bízta meg a területi pénztári teendők ellá­tásával. Nem áll egyedül, hiszen tizenkilenc megyéből tizenhat továbá a főváros is minket választott. Nyilvánvaló, hogy döntésük mögött alapos megfontolás áll: a megyék azt a nyugdíjpénztárt választották, amely kellően tág lehe­tőségeket nyújt. Érdemes tehát kővetni példájukat. Bizonyára önnek sem közömbös, hogy nyugdfjférulékként befi­zetett forintjai hogyan gyarapodnak. Ehhez nyújt segítséget önnek az OTP Magánnyugdíjpénztár. Hogy miért? Am egyik legfontosabb és legstabilabb nyugdíjpénztár «hátterét az OTP Bankcsoport biztosítja, • jelentős pénzműködtetése és befektetési tapasztalatokkal rendelkezik, • a tagdíjbefizetésekről 96%-ot ír jóvá a pénztártagok egyéni számláján, • nyugdíjba menetelkor négyféle életjáradékból vála&zhatnak tagjai, • telefonos szolgáltatásokkal áll rendelkezésre. Ha azonban még magasabb nyugdíjat ás nagyobb biztonságot szeretne, lépjen be önkéntes pénztárunkba Is, melynek 1997-es hozama 31% volt Válassza ön is az OTP Magánnyugdíjpéntzárt és az OTP Persely Önkéntes Nyugdíjpénztárt. Sőt! A tagságból származó előnyöket ön már a belépés napján átverheti. • ingyen kaphat egy konvertibilis Cínus/Mamtro bankkártyát, • 1%-kai alacsonyabb hiteidíj mellett veheti igénybe az OTP Bank A-hitetét, • negyedévente egy PÖÖ 00Ö forint értékű utazást és 5 darab gépkocsinyeremény-takarékbetétkónyvet nyerhet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom