Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12-13 / 214. szám

6. oldal Mozaik 1998. szeptember 12., szombat A korai magyar és mongol társadalom hasonlóságai - Folytatni szeretné a munkát Tanulságos a távol-keleti világ ObrusáAszki Borbála több hónapot töltött Mongóliában, ahol ösztöndíjasként kutatásokat folytatott. Távol-keleti tartózko­dása alatt több tudósítást is küldött lapunknak. Hazaérkezése után munkájának eredményeiről, tapasztalatairól kérdeztük.-Sikeresnek ítéli meg mongó- liai tartózkodását?- Szerencsére nagyon jól si­került, az elnyert ösztöndíj fel­adatát sikerült megoldani. A téli és a tavaszi időszakban könyvtárban dolgoztam, s a ko­rai magyar és mongol társada­lom közötti hasonlóságokat ku­tattam. Nagyon érdekes párhu­zamokat találtam a források és a szakirodalom alapján.- Mik ezek az érdekességek?-A korai magyarok is no­mád állattartással foglalkoztak és a társadalmi felépítésük, tör­zsi szerveződésük nagyon ha­sonlít Dzsingisz államának tár­sadalmi szerveződéshez. Ott is volt országgyűlés, a hadjárataik olyanok voltak, mint a magya­rok kalandozásai. Törzsszövet­ségük is hasonló volt a mi vér­szerződésünkhöz. Ezekre talál­tam írásos emlékeket.- Mi lesz a kutatásaival?- Most következik a feldol­gozás. Az összegyűjtött köny­veket, amelyeket ott nem sike­rült elolvasni, most fordítom. Szeretném az eredményt majd publikálni.-Milyen kapcsolatokat ala­kított ki a mongol tudományos intézetekkel?- Az egyik mongol profesz- szor, aki több éve dolgozik Magyarországon, különösen sokat segített. Colo tanár úr - mert így hívják - mutatott be az akadémián a történelmi és a néprajzi intézet munkatársai­nak, tudósainak. Ők is sokat segítettek, elláttak könyvekkel.- A tudomány mellett a min­dennapi élet is érdekelte?- Heti két-három alkalom­mal dolgoztam. Könyvtárba jár­tam, s közben tanultam az egye­temen a régi mongol írást. Emellett gondoskodnom kellett magamról, ami vásárlásokkal járt. Az estéket pedig a szom­szédommal és a nemzetközi kollégium tagjaival töltöttem.- Közösségben élt?-Igen, Ulánbátorban a kül­földiek kollégiumában laktam. Ide a világ minden tájáról se­reglettek emberek, de egymás­sal mongolul beszéltünk.- Mesélne valami érdekeset?- Sokan mongolnak néztek, il­letve valamilyen szibériai nép­csoport tagjának. Megkérdezték, hogy honnan jöttem, s amikor mondtam, hogy Magyarország­ról, akkor meglepődtek. Nagyon tetszett, hogy a mongolok köny- nyen befogadtak. Sőt, annyira segítettek, hogy amikor Kínába utaztam, elintézték, hogy ingyen mehessek. Érdekesebb élmé­nyeim inkább a Kínában élő mongolokkal voltak, ahol sokat segített a mongol tudásom. Ami­kor az ottani mongol kisebbség meghallotta, hogy egy ember az ő anyanyelvükön beszél, nagyon megörültek és maximálisan segí­tettek. Amikor valaki hallotta, hogy mongolul kérek jegyet megvette nekem, s elkísért a vo­natig. Ennyire segítőkészek vol­tak. Számomra nagyon szokatlan volt a mongolok munkastílusa. Ők nem sietik el a munkába já­rást. Úgy látszik, mintha senki nem akarna dolgozni, de ha va­lami fontos dolog van, azt azon­nal elintézik, ők nem tologatják az aktákat: ha kell valami, azon­nal megírják, elintézik.- Egymás között is így van?- Igen. Az ügyintézés na­gyon gyors. Ez az, amit én itt­hon nem szoktam meg. Megle­pődtem, hogy milyen gyorsan meg lehet valamit csinálni, ha valakinek valami baja van az egyetemen, vagy az orvosnál, ők elmennek este nyolckor is, sőt, éjfélkor is fel lehet őket hívni telefonon.- Éjfélkor?- Igen.- S akkor mit mondanak?- Elmondom, hogy mi bajom van, tudnak-e segíteni. A tele­font este tíz után is nyugodtan lehet használni, senki nem ha­ragszik meg. Vagy ha hajnali kettőkor, háromkor bekopog­nak az ajtón, akkor azért nem szabad megharagudni. Mert akkor jut eszükbe, hogy valamit kéijenek. Ez náluk természetes.-Ennyire nyitottak egymás iránt?- Igen és segítik is egymást a mongolok. S ez már a kollégi­umban is így működik.-A munkatempó is ilyen rit- musosan gyors?- Az építkezéseken láttam, hogy munka közben sziesztáz- nak: az állványokon alszanak a munkások dél és két óra között. De hajnalban és hét végén is dolgoznak. A munkaszüneti napokon is dolgoznak, ha fon­tos a munka. A férfiak munka közben is megállnak egy-egy birkózásra, mert azt nagyon szeretik. A többiek meg nézik.-A munka mellett jutott-e idő szórakozásra?- Néha igen. Nagyon kultu­rált a szórakozásuk. Különböző diszkóbárok vannak, közte egy stadion nagyságú is, ahol három szinten működik diszkó. Jobban szeretik azonban a kisebb báro­kat. A berendezés ragyogó, s ugyanolyan zene szól, mint Amerikában, ők inkább a lá­gy abb diszkózenét szeretik. Ve­rekedés kizárva. Ivászat viszont van, de ha valaki berúg, akkor sem kötözködik. Nyugodt em­berek. Udvariasan viselkednek egymással. Kifejezetten szexbá­rok nincsenek, de a bárokban vannak hölgyek, akik árulják magukat. Nagyon csinosak, több nyelven beszélnek és a kül­földiekre specializálják magu­kat. Mivel találtak AIDS-fertő- zötteket, a mongol állam kam­pányt indított. Az utcán betiltot­ták a kapcsolatteremtést, nem árulhatja magát senki, mert azt begyűjti a rendőrség. A 18-50 év közöttieket megszűrik: ez kö­telező lesz mindenkinek.- Milyenek a párkapcsola­tok, a családi élet?- A nyugati civilizáció betö­rése változásokat hozott Mon­góliában is. Régebben nem jár­káltak a fiúk kézenfogva a lá­nyokkal az utcán. Most már a teaneger-korosztálynál ez meg­figyelhető. Ha bemegyek egy családhoz, az életük nagyon harmonikusnak tűnik. Nincs veszekedés. A mongolok azon­ban már panaszkodnak, hogy sok a válás a városokban. Ez azonban nem viseli meg őket. Ha elválnak, találnak másik tár­sat. A válás könnyű, azt hallot­tam, s a nyitottabb társadalom­ban könnyebben találnak új tár­sat. A házasélet mintha inti- mebb lenne a nyugatinál.- Ezután mivel foglalkozik?- Szeretnék dolgozni, de persze szeretném tovább tartani a kapcsolatot a mongolokkal. Nagyon érdekes, tanulságos vi­lág. Ennek a jövőbeni kapcso­latnak keresem most a lehető­ségeit. Pádár András Jelentés a hegyről • • Üzen az ősz Üdvözlégy, hős esőkkel ölelő, idegzsongató, kedves őszelő. (Áprily Lajos) Bár a meteorológia szep­tember első napjaira a nyár visszatértét jelezte, nem így történt. Az el­szürkült és egyre vasta­godó felhőzetéből először csak szitált, majd eleredt az eső s szűnni nem aka- róan esett napokon át egy­folytában. Köd ülte meg a tájat olyannyira, hogy be­lőle a kert távolabbi fái is csak halványan sejlettek, a Salgóra pedig úgy ráte­lepedett a nyirkos hideg, hogy napokra eltűnt a szemünk elől, nem lát­szott belőle semmi. A hir­telen meghosszabbodott éjszakák sötétek, csillag- talanok lettek, a hold is elbujdokolt a . felhők mögé. Elnémultak a madarak, fázósan meghúzódtak a védett ágsűrűkben, od- vakban, ereszek alján. Csak nagy néha röppent riadtan egy csapzott feke­terigó s időnként a harkály óvatos kopácsolása hallat­szott az erdőszéli öreg tölgyfa felől. A váratlanul zordra for­dult időjárás szobafog­ságra ítélt bennünket is. Befűtöttünk hát a vas­kályhába és így mindjárt barátságosabb lett a világ! A bérházi radiátor csak melegít, de a kályhának külön varázsa van. Lobo­gott a tűz, pattogtak a fa­hasábok szikrái, s a késő délutáni félhomályban tü­zesen ragyogtak a kályha szemei idebent, odakint pedig fázósan hunyorgott az este. Néhány nap után azon­ban helyreállt a természet rendje. Fokozatosan fel­tisztult az ég, s szeptem­ber elejéhez illően, me­lengetőén süt még a nap, bár szemmel láthatóan alacsonyabb már a járása. Ahogy várni lehetett, a legelőkön tömegesen elő­bújtak a csiperkegombák, s bár az erdő még nyária- san zöld, az öreg vadkör­tefák egynémelyike már roskadozik az aranysár­gára érett terméstől. Úgy látszik, az idén sok lesz belőle (a pálinkafőzők örömére), s a gyér vadró­zsavirágzás ellenére a csipkebogyótermés is gazdagnak mutatkozik. Az elmúló nyár szo­morkás hangulatát most már feledteti a színesedő, gyümölcsérlelő ősz kö- zelgése. A völgyek reg­gelre megtelnek párával s a napfényben ragyogó csúcsokról úgy tűnik, mintha évmilliók múltával a tenger tért volna ismét vissza e vidékre, s belőle szigetekként emelkednek ki sorra a Karancs, a Mátra és a Cserhát vonu­latai. Aztán felszáll a pára s fehér felhőkké rendező­dik felettünk az égbolton. Fenn a Medvesen és Eresztvény környékén pe­dig kinyíltak az ősz leg­szebb virágai, a halvány­lila kikericsek. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története Árpád-kori alapokon - ZAGYVARÓNA Az 1973-ban Salgótarjánhoz csatolt település a korábbi leírások szerint Ronya (Nagy-Ronya), Ronna néven is szerepel. Zagy­vafő vára a falu felett magaslott, 1435-ben már létezett. A cse­hek építhették, és 1460-ig az övéké volt, akkor Mátyás serege foglalta el. A várhoz tartozott a névadó Zagyvafő helység is. Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Elnézést kérek a zava­rásért, használhatnám a tele­fonját? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Varga Gyula Szilaspogony, Rákóczi út 119. sz. A mai rejtvény megfejtését szeptember 16-ig kell bekül­deni címünkre. 1548-ban Zagyvái Simon bir­toka, 1715-20-ban nemes köz­ség, a század közepén ismét jobbágyfalu. Ekkor a Bu- lyovszkyak, majd Radvánszky Erzsébet, a XIX. sz. első felé­ben báró Prónay Lajos a föl­desura. A zagyva előnév a fo­lyó forrásvidékére utal. A templom 1200 körül épült, román stílusban. Szentélyének déli oldalán román stílusú, töl­csérablakokkal, diadalívvel, sík mennyezettel volt ellátva. Az eredeti szentélyt a gótika korában lebontották, helyébe került a mai egyenes záródású, keresztboltozatos, megnagyob­bított szentély, ugyancsak a XVIII. századi átépítés ered­ménye a diadalív pillértagolása, valamint a főoltár és a szószék. Filiaként Salgótarjánhoz csatol­ták a Szent András apostol tisz­teletére felszentelt templomot 1674-ben. A kétszeri (1736-os és 1896-os) restaurálás mellett a millennium évében tornyot is kapott a templom, a bejárat fe­letti tábla felirata szerint: „Ma­gyarország ezeréves fennállá­sára és Isten dicsőségére emelte Zagyva-Róna római katolikus közönsége.” Ugyanekkorra tehető a hajó ablakainak nagyobbra cserélése is. A millennium évében he­lyezték el az új harangot is a to­ronyban, amely az 1755-ös Ca- nonica Visitatio szerint még a templomhoz közel álló fa ha­ranglábban volt. A templom mögötti temető egy-egy megkopott sírköve év­százados temetésekre utal, eze­ket a szertartásokat a salgótar­jáni (ma) főplébániatemplom mindenkori lelkésze végezte. Zagyvaróna 1944 december 9- én kapott önálló lelkészségi címet, valamint saját papot: Bubnics Mihály rozsnyói püs­pök az egyházközséget levá­lasztotta Salgótarjántól, az első plébános-hitoktató Kovách Endre lett. Sajnos, egy háborús lövedék 1944 karácsonyán megrongálta a tornyot, de hely­reállítása 1945 augusztusig megtörtént. Az eredeti főoltár és a szó­szék barokk stílusú, a hajón öt ablak, a szentélyen hat eredeti, keskeny ablak van. A biblikus témákat feldolgozó freskókat Bátki József helyi festő- és szobrászművész készítette, aki Homokterenyén, és Salgótar­jánban is végzett hasonló mun­kákat. Rónafaluban 1943 és 1945 között épült meg a templom, Rózsafűzér Királynője tisztele­tére, Róna-bányatelepen pedig a templom titulusa Szeplőtelen Fogantatás. 1926-ban mintegy 1840 katolikus hívő lakott Zagyvarónán, 1942-ben Vízvá­lasztó és Inászó lakóit is bele­számítva, 2500. Három és fél évtizedig volt itt plébános Pásztor József, majd őt rövid ideig Szalka Mi­hály követte. Jánosik Gyula és az egyházközség készítette el a szembeoltárt. A mai zagyvaró­nai plébános, Tóth Sándor szin­tén a hívek összefogásával rendbe hozatta a tornyot, vala­mint több felújítást végzett a templomban és a filiában. D. F. A VICC sár RÉSZ VALA­MINT SÁ* ÉLŐS­KÖDŐ növény ÍME Sb REPE­DÉS TÁMAD RAJTA »N'T IJ i > TÖRÖK TARTO­MÁNY VOLT V V V V A.1 ' la2£a_ vetít* r­TÖKÉP > IRODAI KAPOCS AIDA KEDVESE > V Í ŰA2DA­> GARÁZS­BAN VA MI NEDVJÄR- TALMAT VESZTŐ > \ \ FSlSZi KECSKE­HANG > KIPLING FARKASA DUNÁN" TOLi > V ÉRDEK— VÉDEL­MI SZER­VESET __ EQYIP­TOMI AL­KI8ÁLY ■LA3, TRÉ­FÁSAN Sí NÍLUS, SlEMFTUL A KONGÓ FOLYÓ MÁSIK NEVE & 1 t> “V" ALUMI­NIUM älF > POÉNJA. > V FOSZ­FOR ■NSSSJ ÉRVÉ­NYESÜL TAR > T" »irä­IGEN, OLASZUL > V SZLOVÁK POLi­m __ R &jKZSEN > W L V GYŐZEL­MI EMLÉK OROSZ > sa? > PIROSO­DIK > EROÔ­RcSZLETf > A HÁ2SA HATOL Spanyol VAROS r FOGOLY > 1 v ­SÁVMA- RADR KI > TÜÖ8PÁ- *A NEVE 'J > RÓMAI KETTES NY£RÉS­BEN VANI ALBÁN FOLYÓ LENGYEL VÁROS NIGER FŐVÁ­ROSA FRANCIA FESTŐ V, > "TT“ V FÉRFI­NÉV > V SÓK KI­TALÁLT TÖRTÉ­NET > FLUOR > DABAS HATÁRAI HARMAD­RÉSZ! > —V ' ÁLLÓ ALMA szí fm VÁROS; > .....V R EDŐNY luKán­TÚLI CSAPAT > v 1 R^PED A TO JE<$S í V SPANYOL ARANYI > taskiY > V1 ÍZLETES HAL GÖRÖG LEVEGŐI bútor­fajta > —V­EGYENLŐ film«*. FEKCTE8 ISTVÁN > V TUNÉ- 21 AJ AUTÓitk rBHMZT > MAGTÁR­BAN VANI HIBÁZIK > KATONAI FEJFEDŐ > T" GURÍTÔS SPORT > ~~T~ HELY­RAG > y MÁR, LATINUL DOKT­RÍNA HAJÓ RÉSZÉ LÖSZ— OARAS5 > NÉMET arra > T" SZÖLM3­ZAdÓS > KIS ANTAL > ...V"11 V CIRKÓ­NIUM DiSZP RO­ZI UM UGYAN­OTT, ROV r 1 V ....V a rat* ROSA FÉLT*« > V A TÚL­OLDAL­RA FUT pl y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom