Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-21 / 221. szám

1998. szeptember 21., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Szombaton teljes gőzzel beindult a kampány Az ellenzék revánsra készül Szeptember utolsó előtti hét­végéjén mindkét ellenzéki párt támadásba lendült. Első­rendű célpontjuk az Orbán- kormány szociális politikája. A koalíciós MDF ugyanakkor kész aláírni a Fidesszel az új választási szövetséget. Az MSZP szombati önkor­mányzati kampánynyitó ren­dezvényén Kovács László párt­elnök kijelentette: a választások egyik tétje az, hogy megállítsák a mostani kormánykoalíció kí­méletlen hatalomösszpontosító törekvését, s megakadályozzák, hogy az ország néhány család, s egykori üzlettársaik kezébe ke­rüljön. Kovács hangsúlyozta: ha az MSZP jól szerepel a vá­lasztásokon, emberközeli ön- kormányzatok jöhetnek létre. Lezsák Sándor szombaton nyitotta meg az MDF országos választmányát, amely módosí­tás nélkül fogadta el a Fi- desz-MDF önkormányzati vá­lasztási szövetség tervezetét. A testület azt ajánlotta a párt or­szágos elnökségének, hogy no­vember 21 -éré és december ele­jére hívja össze az MDF tizen­harmadik országos gyűlését. A tanácskozáson új alapszabályt kell elfogadniuk a küldöttek­nek, s napirenden lesz a párt vezető testületéinek teljes tiszt­újítása is. A szabaddemokraták szerint a kormány tervezett szociálpo­litikai intézkedései hátrányosan érintik a lakosság többségét - közölte szombaton Béki Gabri­ella országgyűlési képviselő, a párt szociálpolitikai tagozatá­nak vezetője. Béki arroganciá­val vádolta a kormányzatot, amely azt akarja elhitetni, hogy jót tesz a nyugdíjasokkal, mi­közben megrövidíteni készül őket. Igazságtalannak tartja a kormány családtámogatási in­tézkedéseit is, mivel azok nem tesznek különbséget gazdagok és szegények között. Kulinyi Márton, a szociálpolitikai tago­zat ügyvivője szerint az új adó­rendszer az alacsony keresetű- eket sújtja. A MIÉP támogatta a tb-ön- kormányzatok megszüntetését és a Postabank vezetésének le­váltását, az elkövetkező időben pedig a családok megsegíté­sére, az oktatás nemzeti szelle­mének erősítésére próbálja szo­rítani a kormányt - mondta a kampánynyitó gyűlésen Csurka István pártelnök. Hosszú távra kell megoldásokat találni Elégedetlen gazdák Két fórumon, az Agrárpárt kongresszusán és a bihari gazdák gyűlésén is keményen bírálták a termelők a hét vé­gén a kormány mezőgazda- sági politikáját. Mayer Bertalan, az Agrárszö­vetség-Nemzeti Agrárpárt ügy­vezető alelnöke szerint értéke­lendő ugyan a néhány jó szán­dékú lépés az ügy megoldása érdekében, ám az a diszkrimi­náció, amely a 20 hektár alatti, illetve az a fölötti birtokkal rendelkező gazdák között kü­lönbséget tesz, elfogadhatatlan. Rámutatott az elnök arra is, hogy a felvásárlás körüli gon­dokat nem kapkodó lépésekkel, hanem összefogással, hosszú távú stratégia kidolgozásával kell megoldani. A párt - amely a jövőben ön­állóan, a baloldalon kíván poli­tizálni - állásfoglalást adott ki. Ebben felszólítja a kormányt, hozzon hathatós intézkedéseket a gazdálkodókat és a vidéki né­pességet fenyegető tömeges csődhelyzet elkerülésére. Lemondásra szólították fel a bihari gazdák Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési minisztert Berettyóújfa­lun tartott gyűlésükön. Kijelen­tették: a mezőgazdasági terme­lők gondjainak megoldására csak látszatintézkedések szület­tek, de ezek nem orvosolták a termelők támogatási panaszait. A fórumon jelen lévő Karsai József battonyai gazdajegyző kilátásba helyezte, hogy ha az országos gabonafórumon elfo­gadott javaslatok akár egyetlen pontját is elutasítja a kormány­zat, a gazdák két héten belül az ország nyolcvan pontját meg­szállják, és 19-20 ezer járművet vonultatnak fel az utakra. Nyilatkozott tegnap Torgyán József. Kifejtette: a gabonami­nősítési rendszer és gyakorlat sokévi múltra tekint vissza, és a most vitatott minősítési köve­telményeket nem a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium dolgozta ki. Hiva­talba lépése után a gazdák jel­zései alapján azonnal intézke­dett a gabonaminősítés felül­vizsgálatára, mindamellett fur­csállotta, hogy az elmúlt esz­tendőkben senki nem kifo­gásolta a módszereket. Születésnapon. 15 éve, 1983-ban alakult meg a Bibó István Szakkollégium. Szombaton egy napot együtt töltöttek az intézmény egykori diákjai és tanárai. Van aki azóta balra állt (Kéri László politológus), van aki jobbra (Stumpf István miniszter). fotó: feb/körmendi imre A kormány ne küldhessen katonát Kívánatos lenne, hogy továbbra is csak az Országgyűlés jóváhagyásával és engedélyével döntsenek a magyar katonák külföldi szolgálatáról - nyilatkozta vasárnap Lányi Zsolt, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának kisgazda elnöke. A képviselő elmondta: annak a híve, hogy csak nagyon in­dokolt esetben, a nyilvánosság bevonásával lehessen az or­szághatáron túlra magyar ka­tonákat vezényelni, mert vál­lalni kell a felelősséget min­den honvéd életéért. A kis­gazda politikus szerint az 1968-as csehszlovákiai ese­ményekben való magyar kato­nai részvétel „az újkori ma­gyar történelem egyik sötét foltja”, s ki kell vizsgálni az akkor történteket. Csúsztatásnak és hazugság­nak nevezte Fock Jenó' hajdani miniszterelnöknek azt a kije­lentését, miszerint egyetlen magyar áldozata sem volt a csehszlovákiai bevonulásnak. „Már három halálos esetről van tudomásom” - mondta Lányi. Kijelentette: kezdemé­nyezni fogja, hogy az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottsá­gának albizottsága vizsgálja ki a tragikus eseteket, a vég­eredményről pedig tájékoz­tatni kívánja a nyilvánosságot. A kisgazda politikus ked­den az Országgyűlésben is fel­szólal napirend előtt, ahol is­mertetni fogja az üggyel kap­csolatos álláspontját. Időkeret a felszólalásokra? Harminchét törvényjavaslat az Országgyűlés előtt Mindig a parlament legerősebb pártja delegálja az Ország- gyűlés elnökét. A Fidesz választása Ader Jánosra esett, aki korábban a T. Ház alelnöke volt.-Milyen érzés 39 évesen az ország második közjogi méltó­ságának lenni?- Nem érzem hátrányát an­nak, hogy fiatalon lettem az Országgyűlés elnöke. Tíz éve foglalkozom politikával, nyolc éve vagyok képviselő, nyolc hónapig már voltam a Ház alelnöke is.- Milyen változások várha­tók a házszabályban?- Az Alkotmánybíróság a MIÉP beadványára a házsza­bály néhány pontját megsem­misítette, ezért a hiányzó pa­ragrafusokat kell pótolni. A szakemberek már dolgoznak a javaslatok kimunkálásán.- Eddig többször felmerült a parlament létszámának a csökkentése. Mi várható?- A Fidesz-MPP állás­pontja e téren nem változott. Választási programunkban is szerepel, hogy a képviselők létszámát 220-250-re kellene csökkenteni. Ez kétharmados törvénymódosítást igényel.-A kormány a törvénymó­dosításokkal együtt 37 törvény megtárgyalására tett javasla­tot. Lesz erre elég idő' az év végéig?- Biztos vagyok abban, hogy a legfontosabb törvé­nyeket - köztük a költségve­tést és az adótörvényt - még ebben az évben elfogadja az Országgyűlés.-A parlamenti viták egyik legkellemetlenebb jelensége a sok hosszúra nyúlt felszólalás. Lehet-e ezek ellen tenni?- A legutóbbi házbizottsá­gon kezdeményeztem, hogy a törvényjavaslatokat időkeret­ben tárgyaljuk. A vezérszóno­kok 20 percben kénytelenek kifejteni álláspontjukat, az utánuk felszólaló- képviselő­ket, noha sokszor csak rész­kérdésekről értekeznek, nem kötik időkorlátok. Ezen kel­lene mielőbb változtatni, koós Fórum a polgárőrségről. A polgárőrség működéséhez szükséges jogszabályi háttér megteremtésére tett ígéretet Pintér Sándor belügyminiszter a polgárőrök és polgármesterek hétvégi budapesti fórumán. Mint mondta: a lakosságnak nem Rambókra, hanem felelős­séggel dolgozó, tisztes polgár­őrökre van szüksége. Magyar Örökség-díjak. Ti­zenkettedik alkalommal osztot­ták ki a Magyar Örökség kitün­tető címet szombaton, a Buda­pesti Történeti Múzeumban rendezett ünnepségen. A Ma­gyarországért Alapítvány által felkért bírálóbizottság Botka Valéria és Csányi László kar­nagyok, Kárpáti Rudolf kard­vívó, Nagy László költő, Hites Kristóf bencés tanár, Turczel Lajos irodalomtörténész, Si- monyi Károly fizikus és Bálint Sándor néprajztudós teljesít­ményét emelte ki. Privatizálják a Postát. A XV. Országos Postás Konfe­rencián Katona Kálmán közle­kedési, vízügyi és hírközlési miniszter kijelentette, hogy hamarosan privatizálják a Pos­tát. Megítélése szerint egy hosszú, fokozatos előkészítő fo­lyamat után viszonylag gyorsan lezajlik a magánosítás. Több támogatás kellene. Önkormányzatok és a környe­zetvédelem címmel rendeztek tanácskozást a hét végén az MSZP budapesti székházában. A felszólalók jó megoldásnak találták, hogy a környezet vé­delmét a helyhatóságok felada­taként jelöli meg a törvény, de a finanszírozási rendszert a hat­hatósabb állami támogatás ér­dekében felül kellene vizsgálni. Zwack Péter az SZDSZ-ben. Az előző parlamenti ciklus független képviselője felvételét kérte a Szabad Demokraták Szövetségébe. Mint Zwack Pé­ter elmondta, döntését elsősor­ban az motiválta, hogy vélemé­nye szerint az SZDSZ nélkül nem lehet ma Magyarországon szavahihető politizálást foly­tatni. Rangadó és háború. Rend­bontás volt a szombat esti UTE-Ferencváros labdarúgó­mérkőzést megelőzően és azt követően is. Az utcákon és a sportpályán randalírozó szurko­lók több metróállomást és -sze­relvényt is megrongáltak. Az első becslések szerint a kár mil­liós nagyságrendű. A rendőrök könnygázt is bevetettek, és a mérkőzést követően több sze­mélyt őrizetbe vettek. A kelet-magyarországi sza­vazópolgárok ítéletei nyomán augusztusban a kor­mánykoalíció politikusai egy­től egyig pontot vesztettek. A most első ízben mért politiku­sok mind a középmezőnybe álltak be. Martonyi János kül­ügyminiszter debütálása pedig kimondottan ígéretes. A pontvesztés a Fidesz kulcsemberei esetében egyene­sen feltűnő. Áder János, De­utsch Tamás és Orbán Viktor egyaránt 6 pontot vesztett, Szá- jer József pedig 3 ponttal kapott kevesebbet, mint egy hónappal ezelőtt. Göncz Arpád vezető he­lyét senki nem képes megin­gatni, noha most ő is pontot vesztett. Kuncze Gábor, Ká­sámé Kovács Magda és Horn Gyula annak ellenére is a lista utolsó negyedébe csúszott visz- sza, hogy eredményük nem romlott. A közelmúltban bemu­tatkozott miniszterek mind előttük végeztek. Boross Péter, Torgyán József, Lezsák Sándor és Csurka István már-már kibé­relni látszik a népszerűségi lista záró helyeit. Ferenczy Europress A legnépszerűbb politikusok A Szonda Ipsos augusztusi felmérése K Göncz Kovács Orbán Demszky Martonyi Deutsch Járai Szájer Stumpf Magyar Chikán Kövér Szabó Áder Pintér Kuncze Horn Kósáné Boross Torgyán Lezsák Csurka Árpád László Viktor Gábor János Tamás Zsigmond József István Bálint Attila László János János Sándor Gábor Gyula K. Magda Péter József Sándor István I □ • népszerűség(%) népszerűség(%l ismertségi0/») ismertség(%) a keleti országosén a keleti országosan országrészben országrészben Az adatfelvétel ideje: 1998. augusztus 14-23. Módja: személyes, kérdőíves meg­kérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 446 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a meg­kérdezettek összetétele a korcsoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbsé­gek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized- pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. A *-gal jelzett politikusok a 1998. júliusi felmérésben nem szerepeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom