Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

2. oldal Megyei Körkép Szép családi hagyomány Tiszteli a rendet Bakos Feri tizennyolc éves. A salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátó-ipari iskola tanu­lója. Szíve a fegyveres szer­vekhez húzza. Mivel még nem döntötte el a jövőjét, úgy gondolja, hogy katona vagy rendőr lesz. Inkább az utóbbi szeretne lenni. A fiatalember ruháján meg­lepve látom a kitűzőt: Polgárőr­ség - Nagybátony.-Az édesapám huszonöt évig volt rendőr, most pedig polgár­őr - adja a dolog magyarázatát.- Engem mindig a rend tiszte­letére és védelmére nevelt. S már egy éve járok vele rendszeresen és figyelem a munkáját. Nagyon megtetszett és szívesen vállalom én is ezt. Feri a salgótarjáni Karancsban tölti a nyári gyakorlatát, s nagyon elégedett a helyével. Szereti a pincérkedést, talán még vendég­látó főiskolára is szívesen menne, de vívódik. Bizonyítja ezt az is, hogy most is polgárőr szolgálat­ban van Szentkúton. Társai között kevesen vannak, akik a polgárőrséget belülről is­merik. Ezért most arra kér, hogy írjuk meg, nagyon szép és fontos feladatot teljesít, aki a polgárőrök közé áll. Nemcsak ők használnak a közösségnek, de egymást is erősítik, formálják egymás jelle­mét, szilárdságát.-Van két barátom, Tamás és Gábor, akik velem polgárőrök. Nagyon összeszoktunk már. Az édesapa közben megsúgja, hogy Féri bizonyára rendőr lesz, de ezen nem is lehet talán csodál­kozni, hiszen az apa nyomdokain a nagylány is a rendőrségen dol­gozik. Jelenleg közalkalmazott, de ha elvégzi a szükséges iskolát hivatásos állományba kerülhet. Az is kiderül, hogy a Feri nagy­apja is rendőr volt.-pa­Pech, amikor a polgárőri szolgálat után fél órával történik a betörés • • Ónként vállalt éjszakázás Majlik László vállalkozó, a rétsági városi önkormányzat képviselője a helyi polgárőrség vezetője. Sok elfoglaltsága mellett is szívesen vállalkozott rá, hogy beszélgessünk a szervezetükről. Állományépítés A takaros kis városban nem régen hívták életre a polgár­őrséget. Megalakítása társa­dalmi kezdeményezéssel, a polgármester személyes tá­mogatásával és a rendőrkapi­tányság bábáskodásával tör­tént. Egyelőre nem nagy a csapat létszáma, ezért most még csak arra van erejük, hogy a hétvégéken, meg a különböző rendezvényeken adjanak szolgálatot.-Az állományépítés nem megy könnyen - mondja a parancsnok.- Időközben kiderült, hogy valaki nem közénk való, attól meg kellett válni, de volt aki önként lépett ki. Ez a mostani csoport már nagyon-jól dolgozik együtt. A két-három fős polgárőr járőr a várost hosszában és keresztben bejárja. Az esti óráktól hajnalig. Szerencsére nincs sok dolguk. A lakos­sággal jó a kapcsolatuk. Fi­gyelnek rájuk. Volt már számunkra jelzés, hogy mi­vel foglalkozzunk. Amikor jelzést kaptak, hogy a kuká­kat gyűjti valaki, akkor arra figyeltek. Karácsony előtt a fenyőlopásokra. Most már mind többen hívják fel a fi­gyelmüket, mert látják az emberek, hogy a polgárőrök hasznos munkát végeznek.- A vállalkozókkal is bő­vülnek a kapcsolataink ­mondja a vállalkozó Majlik.- Figyelünk a boltjaikra, s ennek fejében támogatást is kapunk tőlük Rétság város közbiztonsági alapítványán keresztül. Erre a pénzre pá­lyázni kell. Ezáltal tudtuk megvásárolni a felszerelé­sünket. Van polgárőr-mellé­nyünk, vettünk lámpát, ön­védelmi sprayt Segít a rendőrség Elfogásuk még nem volt, s ezt talán eredménynek is le­het felfogni. Olyan már elő­fordult, hogy a szolgálat lea­dása után fél órával történt egy betörés. A rendőrség a bölcsőtől segíti a polgárőröket. Kez­detben mobiltelefonon tar­tották a kapcsolatot a rendőr­séggel vagy személyesen mentek a kapitányságra. Ele­inte az ügyeletesek nem is­merték őket, de végül kiala­kult a kapcsolat. A kapitány­ságvezető intézkedésére az ügyeletesek napló szerint ad­ják ki nekik az eszközöket és rögzítik az intézkedést. A rendőrség biztosít szá­munkra rádiót, amit szolgá­lat előtt felvesznek, s a vé­gén leadják. Ezen tartják az ügyelettel a kapcsolatot.A polgárőrök a kint lévő jár­őrökkel is egyenes összeköt­tetésben vannak.- Most már a rendőrök nem csodálkoznak, hogy van polgárőrség - mondja Majlik László mosolyogva. - A fel­adataink sajátosak, de együttműködünk. Járunk már együttes szolgálatba is a diszkóknál. Folyamatosan szeretnénk növelni a létszámot, hogy több szolgálatot adhassanak Ugyanis a város területe több embert is igényelne. Egy­szerre egy járőr nem ele­gendő, kettő kellene. A vál­lalkozókkal is tovább akar­ják szélesíteni a kapcsolatot, mert akkor több lenne a tá­mogatás is. Vannak is akik már jelezték, hogy hajlan­dóak erre. A rendőrséggel is fejleszteni és tartalmasabbá akarják tenni a kapcsolatot. Szeretnék az eszközeiket, felszerelésüket is gyarapí­tani, hogy nyáron is és télen is legyen megfelelő. Jó lenne, ha mindenkinek egyéni felszerelése is lenne. Tiszteletet érdemelnek- A városban működő va­gyonvédelmi cégekkel sajá­tos a kapcsolatunk - magya­rázza Majlik. - Hivatalosan nincs, de van olyan polgárőr, aki őrző-védő cégnél is tel­jesít szolgálatot. Gresina István polgármes­ter kezdettől azt tartja, hogy a polgárőrök akik azt a pluszt vállalják, hogy éj­szaka kint vannak, amíg má­sok alszanak, azok minden tiszteletet és megbecsülést megérdemelnek anyagiak­ban és erkölcsiekben egy­aránt. ■ S ebben igaza van a rét­sági vezetőnek! Pádár András Elfelejtett szektorsemlegesség a mezőgazdaságban? A magyar valóság talaján Vajon milyen szerepet szán a kormányprogram a mező- gazdaságnak? Az új kormány ágazatot érintő programjával kapcsolatban a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövet­sége kialakította álláspontját. Az alábbiakban Deák Pál, a szövet­ség titkára tolmácsolja az elnök­ség állásfoglalását. Reális az értékelés- Nagy érdeklődéssel vártuk a kormányprogram megjelenését. Egyetértünk az ágazat helyzetét rögzítő értékeléssel, azzal, hogy a mezőgazdaságot továbbra is a stagnálás jellemzi, gyors és haté­kony intézkedéseket kell tenni, mennyiségileg és minőségileg újjá kell építeni a támogatásokat, az inflációt meghaladó mérték­ben szükséges biztosítani annak arányát, növelni kell a vidékfej­lesztési célok megvalósítása ér­dekében a fokozott támogatást. Az elmaradott térségekben pedig átfogó fejlesztési programokat indokolt indítani.- A kifogásokat is, akárcsak az egyetértést egyhangúlag alakítot­tuk ki. Úgy véljük, eléggé általá­nosan fogalmaz, a termelők szá­mára nehezen megfogható, mert nem elég konkrét. Hiányzik be­lőle a hosszabb távú jövőkép, el­sősorban a mezőgazdaságban működő társas gazdaságok szá­mára, amely a jelent és a jövőt bi­zonytalanná teszi.- A vidék, a mezőgazdaság termelési és tervezési struktúráját figyelmen kívül hagyva, a polgá­rosodás letéteményeseinek a csa­ládi alapon működő gazdaságo­kat tekinti, amely nélkülözi a magyar realitásokat.- Csupán érdekességként emlí­tem a német példát. Ott a mező- gazdaságban egyenrangú szerepe van a társas és a családi alapon működő gazdaságoknak. És az agrártörvény?- Ez önmagáért beszél, bizo­nyítja, hogy az Európai Unióba való csatlakozásnál nem egyedüli és kizárólagos feltétel a családi alapon működő mezőgazdaság. Téves ez a felfogás azért is, mert a vidéken élők több mint ki­lencven százaléka nem a mező- gazdaságból szerzi a jövedelmét.-Érthetetlen volt számunkra, hogy az új kormány programja meg sem említi az előző ország- gyűlés által szentesített agrártör­vényt, amely az ágazat fejlesztési stratégiáját fogalmazza meg a hozzá kapcsolódó eszközrend­szerrel. Egyértelműen deklarálja a szektorsemlegesség elvét, kizár bármiféle indítékú megkülönböz­tetést.- Az elnökség továbbra is indokolatlannak tartja, hogy a mezőgazdasági termeléssel fog­lalkozó, magántulajdon alapján működő társas gazdaságok, amennyiben a tagok földvásár­lás mellett döntenek, azt meg­tehessék, ne záqák ki őket. Társas gazdaságok- Ugyanis a gazdálkodásban, a működőképesség megtartásá­ban, a jövedelmezőségben, il­letve a vidék fejlesztésében a stabilan működő társas gazda­ságoknak, szövetkezeteknek továbbra is meghatározó, kie­melkedő szerepük lesz.- Szeretnénk ha a MOSZ fi­gyelembe venné és képviselné a nógrádi testület állásfoglalá­sát, amely negyven tagszerve­zet, illetve a társas gazdasá­gokban dolgozó több ezer ál­lampolgár érdekeit is magába foglalja. V. K. Rangos nemzetközi mezőnyben állt helyt ismét „Pista nővér” „Aranykoszorús nótaénekes” Hónapokkal ez előtt, amikor a Jákó Vera Alapítvány meg­hirdette az idei nemzetközi magyarnóta énekversenyt, Bohács István is jelentkezett. A közkedvelt magyamóta- énekes - akit jól ismernek Nóg- rádban - már nem először mé­rette meg magát országos szinten, s tegyük hozzá, nem sikertelenül. A nemzetközi porondon elérhető siker pedig még izgalmasabbá tette a dolgot. A versenyre azonban készülni kellett, ami természetesen jelen­tős befektetéssel járt, hiszen egy énekes nem léphet fel akármiben, előírások is vannak. Ugyanakkor nevezési díjat is fizetni kellett. Bohács István, akit foglalkozá­sánál fogva -ápoló a megyei kórházban- csak „Pista-nővér­nek” hívnak az ismerősök, ke­resni kezdte a lehetséges támoga­tókat. Szó se róla, egy-két támo­gatója akadt, de nem álltak sor­ban nála a jelentkezők. A mun­kahelye, a megyei kórház mellé Bohács István állt, s természetesen támogatták a közvetlen munkatársai is. Amikor beszélgettünk el­mondta, hogy örömmel és tiszte­lettel vette a támogatást. Nagyon köszöni. Különösen megbecsü­léssel beszélt a munkatársairól, akik munkabeosztás változással is segítették, hogy tisztességgel helyt álljon a versenyen. Nos,-a csaknem száz magyar és külföldi nótaénekest felvonul­tató versenyen bejutott a döntőbe és műsorával, produkciójával „Aranykoszorús nótaénekes” cí­met nyert el s egyben hetedma­gával meghívták arra az augusz­tus elejei gálaműsorra, amelyet a Káli Napok keretében Szentbék- kállán rendeztek meg. „Pista nővér” ismét becsülettel helytállt, bizonyítva ezzel kivéte­les tehetségét. - pa ­„Herencsény története” Könyvbemutató Balassagyarmat - A balas­sagyarmati Honismereti Kör, a Madách Imre Vá­rosi Könyvtár, a Nagy Iván Történeti Kör, a Nóg­rád Megyei Levéltár és a Palóc Múzeum augusztus 25-én, kedden 17 órakor rendezi meg dr. Zólyomi József „Herencsény törté­nete című könyvének be­mutatóját. A rendezvény helyszíne: a Rákóczi u. 107. sz. alatti helytörténeti gyűjtemény. A könyvpremiemek to­vábbi aktualitást és ünne­pélyességet kölcsönöz, hogy a 65. születésnapját ünneplő szerzőt ekkor kö­szöntik barátai. Eltűnés miatt már körözték az idős férfit Nem érkezett meg a búcsúba Nem unatkoztak augusztus 18-án a bátonyterenyei rend­őrök: 17 órakor érkezett a be­jelentés, hogy a kisterenyei téglagyár feletti kukoricás szélén erősen oszlásnak indult holttestet találtak. Az államigazgatási szemle során megállapították a sze­mélyazonosságot: V. L. 83 éves abasári lakos, aki ellen a gyöngyösi rendőrkapitányság körözést adott ki eltűnés mi­att. Amint az kiderült, az idős férfi még augusztus 10-én in­dult el a szentkúti búcsúba, de otthonába már nem érkezett vissza. Szintén ezen a napon 22 óra 55 perckor jelezték a men­tősök a rendőrkapitányság ügyeletén, hogy ismeretlen személyazonosságú fiatal fér­fit szállítanak fejsérüléssel a salgótarjáni kórházba. A sé­rültnél koponyaűri vérzés alakult ki, feltehetően erős ütés következtében, ezért mű­tétet kellett rajta elvégezni. A forrónyomos csoport Vincze István rendőr százados vezeté­sével azonnal megkezdte a nyomozást, amelynek során ki­derült: a sérült I. Zs. bátonyte­renyei lakos. Nem sokkal ké­sőbb el is fogták 5. Zs. bátony­terenyei lakost, aki alaposan gyanúsítható életveszélyt okozó testi sértés elkövetésé­vel. A bátonyterenyei rendőrka­pitányság az ügyet átadta a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányságnak. H. E. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Buszügyben „még nincs béke az olajfák alatt” „Emberközpontú” közlekedést! Mintegy tíz hónapja annak, hogy Salgótarjánban bevezet­ték az új helyi járati közleke­dési rendet, amely oly sok vi­tát, elégedetlenséget váltott ki. Gondolná az ember, hogy tíz hónap elteltével az utasok meg­békéltek és elfogadták e rend­szert. Ebben kétségtelenül van némi igazság, de úgy vélem még „nincs béke az olajfák alatt.” Salgótarján északkeleti város­része (az acélgyári bekötőtelep­től Zagyvarónáig terjedő város­részek) lakói, utasai tűrhetetlen­nek tartják a helyi járati közle­kedésben azt a területi diszkri­minációt, amellyel az átszerve­zés a mai napig is sújtja őket. Tévedés ne essék, e városrész lakossága nem követeli a piaci járatok visszaállítását, de igen is követelik az „emberközpontú” közlekedési rend visszaállítását. Tűrhetetlennek tartják, hogy az egyik legfrekventáltabb ? időben, a délelőtti órákban a ko­rábbi 20 percenkénti járatokkal szemben 40 percenkénti járatok közlekedjenek. így állandó túl­zsúfoltság van a járatokon, amely következtében Zagyva­rónától az acélgyári olvasóig 8- 10 perces késéssel érkeznek meg a járatok, s nagy a tüleke­dés főként a fel- és leszállásnál. A túltelített buszban alig kap le­vegőt az utas. Ugyanakkor ebben az idő­szakban például a kevésbé frek­ventált területen, az Idegér felé 30 perces időközökben közle­kednek a járatok 5-6 fő utas­sal. Úgy vélem, az északkeleti városrész problémáját meg le­hetne oldani két átszelő járat biztosításával. Az egyik át­szelő járat az eddigi 14-es to­vábbra is funkcionálna, a má­sik átszelő járat az eddigi 1-es - amelynek számát város köz­lekedési történelmi szempont­ból- meghagynám. Az 1-es járat Zagyvaróna-Zagyvapál- falva Bányagépgyár között közlekedne az új 21-es úton oda-vissza. Ezzel a városrész valóságos piac-orientált jára­tokhoz jutna. Ez véleményem szerint igen jó járat lenne. Ezek a járatok óránként köz­lekednének, például az 1-es já­rat minden órában, míg a 14- es, minden óra 30 perckor. Úgy vélem, a két átszelő já­rat technikailag is megvalósít­ható, hiszen Baglyasalja ese­tében meg tudták oldani. A város helyi járati közle­kedésében van még egy ha­sonló anomália. A Somlyó- bányatelepi és a közelében ki­alakult telektulajdonosok ne­hezményezik, hogy Somlyó- bányáról és az azt követő tel­kekről csak átszállással tudják a belvárost megközelíteni, amelynek költséghatása jelen­tős. A telektulajdonosok ké­rése, hogy a 25-ös járat For- gáchtelepig menjen. Úgy gondolom, ha a felsőbb vezetés e csekély többletkölt­ségekkel talán nem is járó ész­revételeket magáévá teszi, s helyt ad az északkeleti lakos­ság érveinek, feloldja a disz­kriminatív megkülönböztetést, úgy „béke lesz az olajfák alatt.” Mucsi Lajos Salgótarján, Salgó u. 7. Lóránt-tárlat Salgótarján - A Nógrádi Tör­téneti Múzeumban augusztus 29-én, szombaton 11 órakor nyílik Lóránt János Demeter Munkácsy-díyds festőművész kiállítása. Megnyitóbeszédet mond: Halászná Szilasi Ágota műtörténész. Közreműködik: Bálványos Judit (szaxofon.) Iványi Ödön képei az Erdős René-házban Emlékkiállítás a fővárosban A Vigyázó Ferenc Művelő­dési Társaság és Budapest Főváros XVII. Kerületi Ön- kormányzata az elmúlt hétvé­gén rendezte meg Iványi Ödön salgótarjáni festőmű­vész emlékkiállítását az Erdős René-házban. A kiállítást Bakallár József festőművész nyitotta meg. A tárlat szeptember 16-áig te­kinthető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom