Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-19-20 / 194. szám
1998. augusztus 19., szerda ÜNNEP 5. oldal Hazaszeretet és magyarságtudat - Egy balassagyarmati kiállítás tárgyai Szent korona égi patrónánknak Milyen szerepet játszik modern korunkban, az információs társadalom küszöbén a nemzettudat? Ennek megválaszolását a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársai századokat átívelő kiállítási anyaggal segítették. Azzal, ahogy eleink a magyarok nagyasszonya, Mária, a magyar szentek, s köztük elsősorban az államalapító Szent István tiszteletét a mindennapi kultúrán keresztül bemutatták. Elsősorban a magyar szabadságharc 150. évfordulója sarkallta a néprajzkutatókat arra, hogy lajstromba vegyék mindazon tárgyakat, amelyek a hazaszeretethez, nemzettudathoz kapcsolódnak. Ugyanakkor Szent István ünnepén újra föl kell tegyük magyarságtudatunkkal kapcsolatos kérdéseinket - vallja dr. Limbacher Gábor néprajzkutató, aki felföldi emlékanyag alapján állította össze a „Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben” című kiállítást Balassagyarmaton.-Kérem avassa be az olvasót, milyen szempontok szerint végezték a gyűjtést.- Néprajzi-antropológiai megközelítésünk révén a magyar történelem Arpád fejedelemtől napjainkig terjedő időszakából egyaránt mentettünk. Az első teremben a paraszti hazaszeretet hagyományos kulturális alapjait vettük sorra. Áttekintettük a haza és a nemzet fo- galníát, amelyben meghatározó a vallás és a hitvilág.-A kiállítás általános érvényű mondandóját erősíti az is, hogy itt a magyar történelem sok jeles eseményére, személyiségére találunk utalást.-A parasztság sajátos tér-, és időszemlélete, illetve tárgyhasználata megmutatkozik a történelmi személyekhez való viszonyulásában is. Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc vagy Kossuth Lajos személyének egybeolvadása gyakorlatilag szakrális ősképekkel való azonosulást jelent. A továbbiakban a magyarság alakuló hazaszeretetének, egyáltalán a magyarságtudat kialakulásának főbb összetevőit igyekeztünk bemutatni: a magyarok nagyasszonyának, Máriának a tiszteletét, a magyar szenteknek és a szent koronának a kultuszát. Mindezt a falusi egyházi és a mindennapi tárgyak segítségével szemléltetjük. Hangsúlyt kap azon esemény jelentősége, amely mai köznapi értelemben alig fölfogható. István király a fizikai valóságon kívüli valóságban találta leginkább biztosíthatónak országunk és nemzetünk jövőjét, s ajánlotta a szent koronát Máriának, égi patrónánknak. — A nemesség, s a kialakuló polgárság nemzettudata is érdekes történelmi adalékként szolgál.-Ezzel kapcsolatban elsősorban Rákóczi korának a társadalom- és kultúra-integráló szerepét s az 1848/49-es szabadságharc jelentőségét szemléltetjük a kiállításon. A kiváltságrendszer jogi fölszámolása mellett ugyanis ekkor vett lendületet a nemesség és a paraszti lakosság nemzeti közösségben való összekovácsolása. Az egymásra hatásról sok tárgy vall. Kerámiák, bútorok, vi- seletek, lakástextíliák és egyéb más használati tárgyak, amelyeket országcímerrel, nemzeti színeinkkel díszítettek. Érdemes elidőzni a honvédő huszárt, vagy a palóc női viseletét bemutató tárló előtt. Ez utóbbi - sajátos vallásos összefonódásban - ünnepi változat, a Kossuth-gyász.- A polgári társadalom alapjaitól gazdag emlékanyagot őriznek, s a kiállított tárgyak a nemzetiségek magyarsághoz jűződő viszonyáról is elgondolkodtató összképet nyújtanak.-A múlt század második felétől az ipari árutermelésből származó nyomdai termékek, lakberendezési tárgyak hazaszeretet és magyarságtudat kérdésében is hatottak a paraszti kultúrára, mint ahogy a Függetlenségi Kör, az olvasókörök, vagy a Gyöngyösbokréta-mozgalom is. Magyarságtudatunk alakulása tekintetében mérföldkőnek számít az általunk (is) elvesztett I. világháború. Nemzeti hiszekegyek jelentek meg falvédőkön, érdekes annak a nógrádmegyeri bányásznak a hagyatékából előkerült tükör, amelynek belső keretvonala a történelmi Magyarországot rajzolja ki. A kiállított tárgyak között van az a bőrtarisznya is, amely fennen hirdeti: „Nem, nem soha... ” Vagy a Romhányi Földműves Dalárda zászlaja, melyen ez a hímzés áll: „Magyar- országért, Nagynógrádért dallal előre! ” A kiállítás második termében a születés, a gyermekkor, az ifjúkor, az építkezés, a ház berendezése, a házimunka, a viselet, az évkör ünnepei, a pásztorélet és a közigazgatási témaegységek követik egymást a hazaszeretet már említett szempontjainak figyelembevételével. Utolsó témaegységként a német és szlovák nemzetiségek hazaszeretetére és magyarságtudatára utaló tárgyak lepik meg a látogatót. Mint azt a kiállításmegnyitón a nézsai kórustagok elmondták, a szlovákok évszázadok óta énekelnek templomaikban a magyarok nagyasszonyához. Nemzeti színeink talán legélénkebben a szlovákok lakta nógrádi településeken jelennek meg. Vanyarc szlovákságának lakodalmi szokásrendjében elmaradhatatlan kellék a magyar zászló, a magyar címer pedig ott van az evangélikus Tranoscius énekeskönyv rézkapocsformáján, mint ahogy a .szendehelyi németek kéziratos imakönyvét is a pi- ros-fehér-zöld zászló ékesíti. A szendehelyiek ipartestülete a századelőn ezt írta zászlajára: „Istenért, s a hazáért. ” Tarnóczi László Az eredeti remekmű sérüléseit is híven lemásolják Hiteles másolat a Pénzverdéből Szent István lassan ezeréves koronáján nyomot hagytak a magyar történelem viharos évszázadai. Az iparművészeti remekművet szállítani szinte egyáltalán nem lehet. A Nemzeti Múzeum ezért márciusban pályázatot írt ki egy hiteles másolat megalkotására. Az aranyozott ezüstből készülő új korona váza ezekben a napokban nyeri el végleges formáját. A Metal Art Nemesfémipari Rt., vagyis a régi Pénzverde egyik melléképületében készül, egy hétköznapi munkaasztalon a talán leghíresebb magyar történelmi ereklye másolata. Az eredeti pontos leírását követve jól látszik az alsó abroncs enyhén ovális formája, s híven utánozzák a később, egy második munkafázisban készített keresztpánt de- formálódásait is. A Nemzeti Múzeum szakértőinek folyamatos útmutatása mellett ugyanitt készülnek a koronát körben ékítő, a bizánci kézműves kultúra legfejlettebb korszakát reprezentáló égetett zománcos díszítőlapok, apostolképek is. A tíz darab, egyenként csupán néhány négyzet-centiméteres, hihetetlen szakmai tudással, aprólékos munkával készülő műremekek Jézust, Mihály bizánci császárt és a nyolc apostolt ábrázolják. Az uralkodói fejfedő többi tartozékát, a két kisebb és két nagyobb kék zafírkövet, a két almandin és a két, úgynevezett üvegkövet, valamint az ametiszteket egy külső vállalat szakemberei csiszolják a megfelelő méretűre, hogy aztán a Pénzverdében kerüljenek végleges foglalatukba. Természetesen csak az ezüst tartóváz aranyozása után. Ugyancsak hátravan még a korona tetején álló, elbillent tengelyű zárókereszt beillesztése és a körbefutó, valamint a fejdísz oldaláról csüngő (tenyésztett) igazgyöngysorok felhelyezése is. Ha - várhatóan az év vége felé - véglegesen elkészül a nagy mű, szépségéhez, igényességéhez és gazdag kiállításához képest nem is fog olyan nagyon sokba kerülni: mintegy hatmillió forintot kap érte a Metal Art. De — mint Török Imre vezérigazgató lapunknak elmondta - nem is a pénzért, a várható anyagi nyereségért vágtak bele ebbe a nagy, csaknem egy évig tartó munkába. Számukra inkább eszmei, de szinte felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy bebizonyíthatják: ötvösművészeik képesek egy ilyen igényes munka színvonalas, pontos elvégzésére. S az aranyozott ezüstkorona így már valóban nagy hasznot hoz a cégnek. Tardos János írott paragrafusok nélkül is kiteljesedhet a demokrácia A törvények uralmában élünk Mindössze 15 fejezetből, 78 paragrafusból, s csak 395 mondatból áll az 1949. augusztus 20-ai keltezésű, új formájában 1989. október 23-án kihirdetett magyar alkotmány. Noha a demokrácia és a jogbiztonság alapját jelentő normagyűjteményünk néhány ponton módosításra szorul, összességében megfelel az európai követelményeknek - tudtuk meg Kuko- relli István alkotmányjogásztól, akivel az alaptörvényről beszélgettünk.- Fontos, hogy egy államnak írott alkotmánya legyen ?- Nem az a lényeg, hogy írásba foglalják-e az alaptörvényt, hanem az, hogy alkotmányosan működik-e az adott ország. Angliában például írott alkotmány nélkül is sértetlenek a demokratikus alapjogok. Tömör alaptézisek-Az alkotmány 1998-as kiadása tanúsítja: nem túl bőbeszédűek az alaptézisek. Miért?-A mi alaptörvényünk a belgákéhoz és a franciákéhoz hasonlóan meglehetősen tömör, míg például Indiában vagy Portugáliában bő, részletező dokumentumot állítottak össze. Az amerikai alkotmány törzse csak a kormányzati rendszer ismérveit tartalmazza, ugyanakkor háromtucatnyi kiegészítést is csatoltak hozzá. Egyébként e fontos dokumentumnak valóban csak a legfontosabb alapvetéseket kell tartalmaznia, hiszen a rá épülő törvények igazítanak el bennünket arról, mit tehetünk és mit nem. Ha viszont egy törvény ellentmondásosra, ne tán rosszra sikeredik, akkor az alkotmány megfelelő paragrafusához visszanyúlva lehet csak azt korrigálni, esetleg megsemmisíteni. Mint ahogy azt időnként az Alkotmány- bíróság meg is teszi.- Milyen fő gondolatok köré épül fel egy korszerű alkotmány?- Mindenképpen érintenie kell a hatalommegosztás rendjét, a népszuverenitás és a törvények uralmának elvét, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség gondolatát, az emberi jogok garanciáit. Természetesen ahogy változnak mindennapjaink, úgy teljesedik ki, válik egyre korszerűbbé maga az alkotmány is. Megóv az állast Gondoljunk csak egyebek mellett az Alkotmánybíróság vagy az ombudsmani rendszer életre hívására, illetve ezen intézmények alaptörvénybe emelésére. Igaz, egyesek szerint kicsit meg is billent az egyensúly: túl nagy hatalmat kapott az Országgyűlés és a taláros testület, miközben az államfőnek alig jutott hatáskör, s a miniszteri felelősséget (visz- szahívhatóságot) sem rögzíti a dokumentum. Mások azonban úgy vélik: ezek a hibák könnyen korrigálhatok.- Miféle védelmet jelent számunkra a dokumentumban rögzített emberi jogok garantálása?- A szabadságjogok, a gazdasági, szociális vagy kulturális jogok biztosítása régi keletű. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), illetve az Európa Tanács normáiban is megfogalmazott vívmányok, míg például a személyes adat védelme, a fogyasztó- és környezetvédelem, vagy az Internethez kapcsolódó személyiségi jogok garantálása később kerültek be az alkotmányba. A lényeg, hogy az államnak meg kell óvnia polgárait a hatalmasságoktól, a piac túlkapásaitól, a médiáktól, de még a világháló „kalózaitól” is. Népszuverenitás- Mit jelent napjainkban a népszuverenitás és a törvények uralmának elve?- Az első szerint az emberek két úton juttathatják érvényre akaratukat: részben választott képviselőiken keresztül, részben pedig közvetlenül, mondjuk úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek egy-egy nagy horderejű ügyben. A törvények uralmának elve azt jelenti, hogy a népakaratot kifejező jogszabályok alapján működjön az ország, ne pedig folyton módosuló rendeletekkel, utasításokkal toldozzuk-foldoz- zuk a demokráciát.- Ismerjük-e eléggé demokráciánk „bibliáját” ?-Sajnos, nem. Talán mert egyelőre nehezen hozzáférhető a könyv formában kiadott alaptörvény, s mert az oktatásban sem fordítanak kellő figyelmet tartalmának megbeszélésére. 1. törvény 2000-ben- Ön szerint mikor kerülhet sor a korábban említett alkotmányossági hibák korrekciójára?- 1996 decemberében elfogadta ugyan a parlament az új alkotmány koncepcióját és a normaszöveg is elkészült, azonban az utóbbi megszavazására már nem került sor. Az én véleményem szerint — amellyel gondolom nem állok egyedül - felemelő lenne, ha a 2000-es esztendő első törvénye maga az új alkotmány lenne. Takács Mariann „Zengjen a szátok, zengjenek erkölcseitek”! „A király” a művészetekben Államalapító Szent István királyunk alakjának megjelenítése évszázadokon át elsősorban a honi, de a határainkon túl is megkülönböztetett figyelmet kapott a különböző művészeti ágakban. Az eltelt évezredből néhány legenda megeleveníti a szent királyt, de a képeken, festett, vagy faragott alakzatokon a Bizánccal perlekedő, a német-római császárral vitázó, saját népével is ágáló, Vazult vakító, Koppányi négyelő, sámánokat, varázslókat sírba küldő gonosszá is vált a mondák során. Az irodalom egyik nagy alakja és egyháztanítója, Szent Ágoston, a középkorban „Civi- tas Dei” („Isten országa”) című művében így ír: ...........boldogn ak mi azokat a fejedelmeket mondjuk, akik nem fennhéjázok, miközben fellengzős dicséret és alázatos hajlongás veszi őket körül... ,akik a kegyelmet nem azért gyakorolják, hogy a gonoszság büntetlen maradjon, hanem azért, mert a javulásban bíznak; akik jobban szeretnek tulajdon alantas vágyaiknak parancsolni, mint a nemzetnek, s akik mindezt nem hiú dicsőségvágyból teszik, hanem az örök boldogság szeretetéért. ” A 960 éve halott szent király fiához írott intelmei sok vonatkozásban találkoznak Augusz- tinus fenti gondolataival. Ám téljünk vissza a királyt megörökítő művekhez. A kereszténység mint állami ideológia zeneileg is hamar begyűrűzött a ' magyarokhoz.' A „Höl vagy István király? Téged magyar kíván ... ”-ra egyben választ adnak Szent Ágostonnak, a kereszténység számára megfogalmazott szavai: „cantate oribus, csantate moribus!” = „zengjen a szátok, zengjenek érkölcseitek!” Folklorisztikus vonatkozásban pedig István a prédikációk révén került előtérbe, gondoljunk csak Temesvári Pelbárt Szent István-napi beszédére, amelyben még azt is tudni véli a szerzetes, hogy „testre kicsiny, lélekre nagy és merész, harcias és okos” volt. 1290 táján született meg egy verses officium Szent Istvánról, amelyet a Kun Lászlót vádoló Ladomér érsek egy Ágoston- rendi szerzetessel íratott meg. A XIII. századvégi Zágrábi Breviárium is, majd Bonfini és kortársa, Ranzano is említi Istvánt. A számos zenés és prózai mű közül kiemelkedik Sik Sándor „István király” című tragédiája, amelyet először a Nemzeti Színház mutatott be 1933. december 5-én. Kós Károly „Az országépítő”. Szabó Magda „Az a szép fényes nap” című művével adózott a szentnek, s így tettek az „István a király” rockopera szerzői is. Kákái Rezső 1942 tavaszán bemutatott szcenikus oratóriuma mellett a nagy nevű kortárs, Erkel előbb meg Beetho- wen is tisztelgett királyunknak, Kodály pedig Bozóky Mihály XVIII. századi énekeskönyve egyik versét zenésítette meg. Számos mű pedig a „szent jobbról” szól. - D.F.
