Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-10 / 186. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. augusztus 10., hétfő Imaórák több templomban, Szent István ünnepére készülődve Kegyszobor megyei körúton „A jó hír, halld, így hangzik: lesz újra béke ha szívetek szüntelen esdekel érte... ” (Részlet a Fatimái Nagyasz- szony énekből.) Számos búcsújáró hívő vágya válik valóra a Nagyboldogasz- szony utáni három napon, ugyanis Zachar Béla nagybátonyi plébános úr közbenjárására szőkébb pátriánkba érkezik a Fatimái Magyarok Nagyasszonya kegyszobor. Az ünnepi fogadások és szentmisék, valamint az egyes helyszíneken az éjszakai virrasztásokkal egybekötött tanórák tervezett menetrendjét az alábbiakban foglaljuk össze: Augusztus 16-án, délután fél hat órakor Nagybátonyban, a Szent György-plébánia- templomban fogadják a kegyszobrot, hat órakor kezdetét veszi az ünnepi szentmise, körme- nettel: egész éjjel virrasztás, imádság, majd reggel fél nyolc órakor lesz a búcsúztató szentmise. Augusztus 17-én reggel 9 órakor még mindig Nagybátonyban lesz a szobor. Az újonnan építendő bányavárosi templom területén szabadtéri szentmise keretén belül búcsúznak a szobortól a bátonyi hívők. 10.30 órakor már Mátravere- bélybe viszik a kegytárgyat, itt is ünnepélyes fogadás, majd szentmise következik, 13 órakor lesz a szobor búcsúztatása, majd fél óra elteltével már a maconkai Szent István Királytemplom hívei fogadják. Az itteni szentmise 17 órakor kezdődik, utána visszakerül a szobor a nagybátonyi templomba (kb. 18.15 órakor). Augusztus 18-án reggel fél tízkor már Zagyvapálfalva Jézus Szívéről nevezett plébánia- templomába viszik a kegyszobrot, ahol 10 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. Innen Baglyasalja Krisztus Király-temploma a következő állomás, ahol 11.30 órától szentórák, imádságok után 16 órakor kezdődik a szentmise, majd tovább szállítják a kegyszobrot Salgótaijánba, a Szent József- (acélgyári) templomba. Itt 17.30 órakor lesz a fogadás, majd 18 órakor kezdődik a szentmise. Este fél nyolckor már Zagyvaróna Szent András- templomában fogadják a hívek a szobrot, ahol a szentmisét követően éjszakai virrasztás és imaórák következnek. Augusztus 19-én délelőtt fél tízkor ismét Salgótarjánba érkezik a kegyszobor, a Kisboldogasszony főplébánia-templomba. Az itteni, 10 órakor kezdődő szentmise után a hívek elbúcsúzhatnak a kegyszobortól, lélekben is felkészülve államalapító királyunk, Szent István ünnepére. (D. F.) GÉRARD DESÉDE Könyv a portugáliai Mária-szentélyről Félni és kérdezni jobb Hétfőnként szólnak a szirénák. Hétfőnként kicsit megijedünk, egy kicsit bekapcsoljuk a rádiót, hátha valami olyan történt, ami okot ad a szirénazúgásra. Aztán megnyugszunk egy kicsit - és kérdezünk: mégis, hova menjünk, ha menni kell? A legtöbben talán már megszokták a rendszeres hétfői „álriadót”, amit - okkal vagy ok nélkül - szinte mindenki a mohi atomerőmű létével és próbaüzemével magyaráz. Kevesebb szó esett viszont arról - ha egyáltalán szóba is került -, hogy valós és tényleges veszély esetén ki és hová menjen, ha sor kerül rá, kitől, honnan tudja meg az óvóhelyek címét? A kérdést a polgári védelem megyei parancsnokságára továbbítottuk, ahol úgy vélték, a problémát szélesebb összefüggésekben kell vizsgálni, így a tőlük kapott tájékoztatás is kissé terjedelmes - a továbbiakban ennek lényegét közöljük: A kérdéses berendezések együtt és külön-külön is mű- ködtethetőek, egymáshoz rádión kapcsolódnak, befutnak egy kis központba, ahol a körzetparancsnokok és a kirendeltségek irányítói tudják indítani őket. A szirénákon keresztül hangos tájékoztatást kap a lakosság, tehát emberi hang közli, hogy mi történt (hol történt) és mi a teendő. (Mindez vonatkozik a légiriadókra, az ipari, vegyi és természeti katasztrófákra is.) Ezzel egy időben a rendőrség hangágyúval felszerelt autói is bejárják az adott területet, ugyanazzal a szöveggel. Az „óvóhelyeket” különböző kategóriákba sorolták: nukleáris baleset esetén használhatók a klasszikus óvóhelyek (ezeket eredetileg a háborús bombázások idején használták), a megerősített pincék (funkciójuk hasonló) és a „kiszóródás elleni védőlétesítmények”. Ez utóbbiak célja, hogy a radioaktív felhőből kihulló nukleáris anyagtól „elzárkóztassák” az embereket, arra az időre, amíg a felhő átvonul az adott terület felett. Ilyen védőlétesítmény lehet akár egy kazánház, egy széntároló vagy krumplisverem is, ha például nincs rajtuk ablak, amin a nukleáris szennyeződés „átmehet”. Megtudtuk még, hogy a három fenti kategóriába tartozó ilyen-olyan építmények Salgótarjánban és környékén mintegy 35 ezer embert tudnak befogadni - ez a szám azonban nem állandó: a nyilvántartást negyedévente pontosítja az önkormányzat és a polgári védelem. Végül, e hosszú, ám így is vázlatos bevezető után ideje az eredeti kérdésre is válaszolni: mivel az említett szirénák egymástól függetlenül is működhetnek (akár úgy is, hogy csak egy-egy városrészben szólnak), szinte logikus, hogy veszélyhelyzetben az egyes körzetekben külön-külön közük, hogy mikor, hová és hogyan kell menni - ha egyáltalán kell menni. Legfrissebb feladat a tanulótájékoztató szolgálat megteremtése Hagyományokra épít az új igazgató Augusztus elsejétől új igazgató van a Nógrád Miegyei Pedagógiai Intézet élén. Az 56 éves Buttyán Sándor Zabaron kezdte pályafutását, s több mint egy évtizede a tehetséggondozás az ő területe az iskoláknak szolgáltató pedagógiai intézetben. Az ellenőrző intézményből szolgáltató, az iskolák munkáját segítő NMPI napokban beiktatott új igazgatóját a pedagógia háttérmunkáról, a nemzeti alaptanterv aktuális feladatairól, s természetesen az intézmény jövő évezredbe átnyúló feladatairól is kérdeztük.- Pedagógusberkekben jól ismerik az ön munkáját, névjegyként azonban érdemes lajstromba venni a pályán töltött éveket.- Zabaron kezdtem a tanítást 31 évvel ezelőtt, mint matema- tika-fizika-műszaki szakos tanár. Ezt követően Salgótarjánban a Kodály Zoltán Általános Iskolának voltam az igazgató- helyettese, hosszú éveket dolgoztam a város oktatás-művelődés ügyének irányításában, s 11 éve a pedagógiai intézetben. Az utóbbi időszakban a tehetséggondozás mellett az intézmény szakmai irányítása is az én feladatom volt. Ez jelentette a szaktanácsadói hálózat kiépítését, a pedagógiai információs szolgálat működtetését, sőt még a pedagógiai kiadványokkal kapcsolatos dolgokat is.-Ahhoz, hogy az általános-, és középiskoláknak megfelelő háttérintézményt jelentsenek, úgy tűnik, aggasztóan csökkentek a lehetőségeik.- A jelenlegi személyi állományt felkészültnek tartom, ugyanakkor az elkövetkező években fontos feladatom lesz, hogy a lehetőségét megteremtsem további 4—5 munkatárs alkalmazásának. Jelenleg ugyanis mindössze heten vagyunk azok, akik a tartalmi kérdésekkel foglalkoznak.-Az új oktatási törvény, s a nemzeti alaptanterv ellátta feladattal az iskolákat. Munkából bizonyára a pedagógiai intézetnek is jutott.- Az általános és a középiskolák pedagógia programjának elkészítéséhez sok esetben kérték segítségünket, s közel 140 szakvéleményt készítettünk ezzel kapcsolatban. Egy év múlva az óvodák is kész pedagógiai programmal kell hogy rendelkezzenek. Eddig 137(!) szaktanácsi igény érkezett a pedagógiai intézetbe a nógrádi óvodákból. Ha azt veszem, hogy ehhez egy állandó, és hat ideiglenes szaktanácsadóval rendelkezünk, akkor elképzelhető mekkora ez a munka.- A pedagógiai programokon túl melyek azok a feladatok, amivel az új évezredre készülnek?-A ’86-os oktatási törvény módosítása szerint meg kell szervezzük a tanulótájékoztatás, a pedagógiai igazgatás szolgálatát, 2002-ig értékelési és vizsgaközpontot kell kialakítsunk. Mindezt természetesen a hagyományosan jól működő tehetséggondozási rendszer erősítésével együtt képzelem el. S hogy miből? Pályázunk mi is, akárcsak az iskolák. Tarnóczi L. Különösen a kisleányok szeretik - A néphagyomány jelenik meg a babákban Kukoricacsuhé, mint szenvedély-Hogyan került kapcsolatba ezzel a kevésbé közismert művészeti ággal ?- A csuhébabák mindig is érdekeltek, a népművészeti vásárokon megcsodáltam őket és két éve kezdtem el a készítésükkel foglalkozni. Képekről, könyvekből és saját ötleteim alapján alakítom ki az első figurákat. Még sehol nem voltak bemutatva ezek az alkotások, ez az első alkalom, hogy a nagyközönség megnézheti. Mivel óvónő vagyok, az óvodában több munkámat megmutattam a gyerekeknek, rendszeresen felhasználjuk őket a népmesék illusztrálásához.- Mi vezérelte abban, hogy éppen a kukorica- csuhét használja fel alkotásainak alapanyagául?- Szeretem a természetes anyagokat, és na- Hegedűs Éva csuhébabákkal gyón megtetszett amikor kipróbáltam, hogy mi min- velük való alkotás nagyon dent lehet kihozni belőlük. A megnyugtat és remek kikapcsolódást jelent. Sajnos nem sokan ismerik ezt a fajta tevékenységet, mivel eddig nem volt alkalmam bemutatni az alkotásokat, így engem sem ismernek erről az oldalamról. Egyre több alak, figura van elkészítve és rengeteg ötletem van amivel tovább tudom fejleszteni a repertoárt. Szeretném beleültetni az alkotásaimba a falusi életet, ezen keresztül bemutatni a néphagyományokat, amelyek ápolása az elkövetkezendő időszak programjaiban egyre nagyobb hangsúlyt kap. E területen pedig kifogyhatatlan az eszköztár.- A csuhébabák készítése érdekli a gyerekeket?-Tapasztalataim szerint nagyon, főleg a kislányokat, akikkel már több alkalommal dolgoztunk együtt. Szeretném minél több gyerekkel megismertetni az alakok készítési módját. Többen már az egyszerű figurák elkészítésében igen otthonosan mozognak. A gyakorlás, a kézügyesség komolyabb alkotásokhoz is elvezeti majd őket a későbbiek során. Kerekes L. Nemrégiben egy néptánctábor zárógáláján láthatták az érdeklődők Hegedűs Éva szurdokpüspöki óvónő kukoricacsu- héból készült alkotásait. A néphagyományt megjelenítő alakok kellemes látványt nyújtottak a kíváncsiskodóknak. Az alkotóval - aki Kecskeméten a tanítóképző óvónői szakán végzett és 1988 óta dolgozik közmegelégedésre a község óvodájában - az első lépésekről és tervekről beszélgettünk. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Küzdjünk a drog ellen, de emberséges módon! Akció, kérdőjelekkel Örömmel olvastam nemrégiben a Nógrád Megyei Hírlap egyik számában arról, hogy a rendőrség „összehangolt” akciót kezdett a kábítószer-terjesztők és -fogyasztók ellen. Mint gyerekes anya titokban én is rettegek attól, hogy valamelyik gyerekem megkóstolja a drogot, bár ismerve őket ezt kizártnak tartom. Mégis szenvedő alanya volt a családom a Dexion-Music Klubban történteknek. Fiam születésnapja a napokban volt, ezért meghívta két egyetemista évfolyamtársát és barátját egy kis bulira. Biliárdoztak, sörözgettek, majd éjfél körül elhatározták, hogy benéznek a diszkóba. Egy- egy palackozott ásványvízzel a kezükben éppen csak körülnéztek, amikor elkezdődött a razzia. Nyugodt lelkiismerettel mentek a szemrevételezők elé, hiszen tudták, hogy még véletlenül sem kerülhetett a szervezetükbe drog, - ezért vettek palackozott ásványvizet. Fiam és salgótarjáni barátja az „ecc-pecc kimehetsz” játékban nyerő volt, de a hevesi barát képe nem tetszett az egészségügyi „szakszolgálat” tagjainak. Ezek után kezdődött az a tortúra, amit nem akarok részletezni, csak egyetlen szóval illetnék: embertelen. Végül is reggel fél nyolc körül kiderült az, amit a begyűjtéskor is tudtunk: a vizsgálat eredménye negatív. A történetekkel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel bennem: milyen „tudományos” alapon válogatták ki a gyanús egyéneket? Milyen szakember és alkalmas-e erre a munkára az, aki körülbelül kilencvenkét százalékos hibával dolgozik? (Más munkahelyről az ilyet azonnali hatállyal elzavarják!) Hogy volt megszervezve az akció, ha öt óra kellett egy vizeletvizsgálat elvégzéséhez? Miért nem kértek elnézést azoktól, akik teljesen ártatlanul szenvedték végig az éjszakát? Szerintem ez lett volna a minimum! Van-e valamilyen összefüggés a razzia és az új diszkó megnyitása között? Tudom, hogy nem történt jogsértés, hiszen akár nyolc óráig is előállítható valaki, mégis megijesztett az eset. Eddig mindig azt tartottam, ma Magyarországon nincs oka félni annak, aki nem követett el semmit. Ugye így van? Megpróbálok hinni továbbra is abban, hogy a különböző ellenőrzések igenis értünk és nem ellenünk vannak! K-né, Salgótarján (Pontos név és cím a szerkesztőségben) Újabb jó hírek Magyarnándorból Vadkacsák és polgárőrök Az biztos, hogy Magyar- nándorban nem alszik az önkormányzat, mert a község egyre több jó hírrel tud szolgálni. Mint már lapunk is megírta: megvan a pénz az őszi magyamándori Ipoly magyar-szlovák regionális kiállítás és vásárra .. . Újdonság viszont, hogy a település vadkacsák sokaságával is gyarapszik. Ugyanis együttműködési megállapodás jött létre Magyamándor, Cserháthaláp, és Debercsény községek önkormányzatai és a Kelecsényi Vadász és Természetvédő Egyesület között, s ennek értelmében 2500 db vadkacsát telepítenek a közelmúltban átadott nándori víztározóba. A vadkacsákat még ebben az evben levadásszák a vendégek. Kedvező fogadtatás esetén folytatódik a telepítés és a vadászat. A vadkacsázás a tervbe vett hal- telepítést, horgászatot, turizmust nem veszélyezteti, ’hisz a kacsanevelés és a haltenyésztés kölcsönösen kiegészíti egymást. Mint ahogy segíti a rendőrség munkáját az újjáalakult polgárőrség is. A húsz polgárőr Kiss István szövetkezeti nyugdíjas vezetésével rendszeresen részt vesz a rendőri járőrözésben. Önállóan és közösen ügyelnek Magyamándor nyugalmára. Vagyonvédelmi megállapodást kötöttek a vállalkozókkal és a szövetkezettel, s szolgálják azok biztonságát is. Sz. E.
