Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-31 / 203. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. augusztus 31., hétfő n A Hírlap postájából j A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. J A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a j beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. j A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség J nem feltétlenül ért egyet. Családunk a 150 éves nógrádi szénbányászatban Négy generáció . .. Népes magyar delegáció járt a közelmúltban a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon, hogy a magyar jogalkalmazók is behatóan megismerkedhessenek a bíróság gyakorlatával. A küldöttség tagjai bírák, ügyvédek, jogtanácsosok voltak, köztük dr. Gera Éva, salgótarjáni ügyvédnő.- Milyen tapasztalatokat gyűjtött a tanulmányút során ? - kérdeztük a szakembert.- Ez év novemberében egyesül az emberi jogi bizottság és a bíróság, s az utóbbi működik majd tovább. Magyar kollégám, dr. Teplán Attila elmondta, hogy a beérkező kérelmeknek mindössze egy százaléka megalapozott, legalábbis, ami a Magyarországról érkezett beadványokat illeti. Az eljárás így is évekig tart, a szervezeti egyesítéstől éppen a gyorsítást remélik.- Az eleve megalapozatlan kérelmek között akadnak olyanok, amelyeket szellemileg sérült emberek írnak. Egyikük azt sérelmezte, hogy „Isten beszél hozzá a vízcsapból és nem hagyja aludni”. A másik szerint a szomszédja „szándékosan su- garazza őt a mikrohullámú sütőjével”, ezzel károsítva az egészségét.- A komoly kérelmek sokszor azért futnak zátonyra- mondta az ügyvédnő, mert idő előttinek minősülnek, vagyis, nem merítették ki a rendelkezésre álló hazai jogorvoslati lehetőségeket.- A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság pedig nem a nemzeti bíróságok helyettesítője. Teplán kolléga szerint elképzelhető, hogy hazánk jogászai néhány éven belül jobban megismerik az Európai Konvenciót és a hozzá kapcsolódó gyakorlatot, s kialakulhatnak az ilyen ügyek intézésére szakosodott ügyvédi irodák, mint ahogy Angliában is. Némiképp persze bonyolítja a helyzetet, hogy az eljárások hivatalos nyelve a francia és az angol. (németh) Salgótarjáni ügyvédnő Strasbourgban Ha kimerül a hazai jogorvoslat A polgármester bizakodó: van telek bőven Lehet építkezni Varsányban A múlttal való foglalkozást ébresztette föl bennem, hogy az utóbbi időben mind többet lehet hallani és olvasni a Salgótarján környéki bányászkodás elkezdésének százötvenedik évfordulójáról. Tudva, hogy elődeim - a Scholtz család - apai és anyai ágon mind a bányászatból éltek, elhatároztam, hogy utánanézek ennek a múltnak. Irántuk való szeretetből és a 150. évforduló tiszteletére földolgozom családunk bányászmúltját. El is készült régi képekkel, okmányokkal teletűzdelt 130 oldalas munkám. Ebből talán annyi érdekli az olvasót is, hogy voltak, illetve vannak ilyen négygenerációs bányászcsaládok, köztük az egyik a mi családunk. Mivel járt a bányászkodás? Hogyan kellett egyik kimerülő bánya után a megszokott kedves kolóniából újabb és újabb helyekre vándorolni, más és más környezetbe beilleszkedni? Elsorolni is elég, elődeim laktak: Zagyva 66-ban, Rudol- fin, Zagyvarakodón, a taijáni bányakolóniában, Inászón, Székvölgyön, Rónabányán, Stolnán. Már én is szüleimmel laktam először Rónabányán, majd a Karancsalja melletti Gusztávaknán (Bikabikken) és végül Rauaknán. Élték, éltük a jellegzetes és szép bányatelepi életet, ami nem volt hasonlítható sem a tanyai, sem a falusi, sem a városi élethez, de szép volt. Nem volt vagyonunk. Vállalati lakásban laktunk és mégis boldogan, biztonságban éltünk. Itt nincs módom a vonatkozó képek, okmányok bemutatására. Néhány adatot ismertetek bizonyságul négygenerációs bányászmúltunkból. Apai ágon: Scholtz József nagyapám 1858. február 6-i keresztlevele szerint az ő édesapja, tehát Scholtz János déd- nagyapám már akkor „fossor”, azaz bányász volt és Zagyva 66-ban laktak. Hol lehetett akkor valaki bányász? Nyilván az első bányanyitási kísérleteknél! Amikor még vasútja sem volt Salgótarjánnak, a szenet szekérrel szállították Pestre és a tiszai gőzhajózás részére. Dédnagyapám és nagyapám ezután a Zemlinszky Rezső első bányaigazgató által 1869-ben beindított - róla elnevezett - Rezső-táróban dolgoztak és a táró bejárata mellett létesült kis kolóniában, az úgynevezett Rudolfin laktak. Rezső-táró kimerülése után nagyapámék dolgozni az 1879- ben telepített Királytáróba (Acélgyár mellett), lakni pedig a Zagyvarakodón létesült kolóniába kerültek. Itt született édesapám 1897-ben. Királytáró sem tarthatott örökké! 1912 lehetett, amikor innen is tovább kellett menni és az újabb bánya, újabb kolónia, amelyik hívta a családot, Rónabánya volt. Nagyapám Rónára, mint aknász került, testvére a Zagyvara- kodó-Inászó kisvasúton volt mozdonyvezető. Anyai ágon: Szennay Ferenc dédnagyapám az i nászói bányászkodás pionírja volt, hiszen Szennay Anna nagyanyám -az ő lánya - 1879. augusztus 28-án Inászón született. Dédnagyapám pedig az okmány szerint szintén „fossor” volt, azaz bányász. A Bencze család valamivel később a székvölgyi Lajos-táró beindulásakor és a székvölgyi kolónia létesítésekor - 1891-92-ben- került oda dolgozni és lakni. így történhetett meg a két bányászcsalád összekötődése azáltal, hogy a székvölgyi Bencze László (nagyapám) 1902. február 2-án feleségül vette az inászói Szennay Annát (nagyanyámat). Ebből a házasságból született 1902. október 20-án édesanyám Székvölgyön. És íme a véletlen. Ennek a Bencze családnak is új bányák után kellett néznie és a tarjáni Scholtz családdal majdnem egy időben az ő útjuk is Rónabányára vezetett. Nagyapám Rónán először főaknász, majd bányamester lett. Rónán találkozott tehát össze a két nagy bányászcsalád, a négygyermekes Scholtz és az akkor már nyolcgyermekes Bencze család. Szüleim és családunk. Mi sem természetesebb ezután, hogy Rónán a családok fölnövő gyermekei kjjzül Scholtz József édesapám J,p21. szeptember 17-én feleségül vette Bencze Terézt, édesanyámat. Azután nővérem és én még Rónán születtünk (1922 és 1925), az öcsém viszont már egy újabb kis kolóniában, Gusztávaknán (Karancsalja mellett ) 1928- ban. Innen is tovább kellett állnunk. 1929-ben Rauaknára került családunk és szüleim ott is éltek halálukig. Édesapám Rau bezárása után dolgozott még a ságújfalui bányánál szintén bányaírnokként és végül a Zagyvái Szénbányák igazgatóságán mint beruházási előadó. Innen ment nyugdíjba 1957-ben. Végül magamról. A diákévek, a katonaság, a fogság után 1948-tól 1985-ig a mindenkori bányaigazgatóság beruházási osztályán dolgoztam pénzügyi-, terv-, statisztikai csoportvezetőként. Ma is tagja vagyok még a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének, immár 52 éve. Néhány befejező gondolat. Talán volt, akit érdekelt, hogy miként ment el 150 év egy bányászcsalád életében. Ha így történt, akkor már nem bánom, hogy írtam róla. Az előző másfél évszázad alatt családunk minden tagja nemcsak a munkaerejét, de szívét, lelkét is adta a bányászatnak. Ezek után talán természetes, hogy én nem tudom a Bányászhimnuszt úgy végighallgatni, hogy könny ne jöjjön a szemembe. És végül engedtessék meg egy valóban zárógondolat. Családunkban nem volt neves bányaigazgató, bányamérnök, így nevük, történetük - mint a sok-sok ezer többgenerációs bányászcsaládé - nem szerepel egyetlen bányászattal foglalkozó munkában sem. Azért én büszke vagyok bányász elődeimre. A névtelen bányászok sokasága nélkül nem lett volna bányászat. Cikkemmel tehát tisztelgek a soksok ezer, a 150 év alatt a homályba tűnt bányász előtt. Jó szerencsét! Scholtz László Salgótarján Folyamatosan alakítják ki a községben az építési telkeket, illetve majd az e területekhez kapcsolódó úgynevezett infrastrukturális feltételeket. Több mint százharminc terület van az önkormányzat tulajdonában, így még a következő évtizedekben is ki tudják elégíteni az igényeket^ Igaz, az idei ^esztendőben csak néhány használatba vételi engedélyt adtak ki és évek óta öt alatt van a megkezdett lakásépítések száma, az építkezőket terhelik a felvett hitelek is, Bárány Dénes polgármester azonban mégis bízik benne, hogy az elkövetkezendő években kedvezőbben alakulnak a lehetőségek s ezáltal növekszik az építési kedv is. Ez pedig a község népesség- megtartó képességét erősíti majd. (d. i.) Szobordöntögető - Kettős évfordulója van Madách és Petőfi kortársának „Nagy Iván épphogy megmenekült” A feketén működő színesfém olvasztókat az utóbbi időben már megváltó beváltóként emlegetik az útszélekről lelopott Krisztusok révén. A rejtélyesen eltűnő köztéri szobrok sem valószínű, hogy a műtárgypiacon cserélnek gazdák. Balassagyarmat lokálpatriótái is feltehetően csórók vandálságait siratják. Tavaly a költészet napjára virradóan ellopott Szabó Lő- rinc-szobor úgy tűnik keveset nyomott a színesfémátvevőnél a mázsán, mert a balassagyarmati szobor-gyérítésnél Nagy Iván is hamar sorra került. Az idei tavaszon a megyei múzeumi szervezet megalapítójának a bronzból készült mellszobrát is megpróbálták a talapzatáról ledönteni. Ám a Palóc Múzeum előtt akkor feltehetően zajos lehetett az éjszaka, mert a munkát félbehagyták. A reggel érkező igazgatónő első dolga az volt, hogy biztonságba helyeztesse a nem csupán erkölcsi értéket képviselő alkotást. A többemberes feladat nem volt egyszerű, de legalább a szegény jó horpácsi földbirtokos védelmet kapott a múzeum falain belül. Nagy Ivánnak, a neves történésznek, családfa- és címertan- kutatónak családi alapon is helye van a nemzet emlékezetének tartott múzeum védettségében, ugyanis édesapja levéltáros volt Balassagyarmaton. Egyetlen probléma, hogy az őt ábrázoló szobor nem a múzeum, hanem az önkormányzat tulajdonában van. Mint jó gazdának gondoskodnia kell értékének védelméről, mert időközben már a szobor talapzatát is megrongálták. Nagy Iván ugyanazon évben született, mint Petőfi és Madách, tehát 1823-ban, 175 évvel ezelőtt. Mikor születésének évfordulóját ünnepelték, akkor nagy volt a szobor körüli tolongás. Még emléktáblát is avattak ezen alkalomból. Október 26- án újabb jeles évfordulója lesz annak az embernek, aki - örököse nem lévén - végrendeletében vagyonából alapot teremtett a Palóc Múzeum létrehozására. Nagy Iván száz esztendeje halott.. . Tarnóczi László Nyert a Vöröskereszt - Családok átmeneti otthona létesül Salgótarjánban Tető alá hozza az önkormányzat A salgótarjáni önkormányzat és a Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete közötti együttműködési megállapodás alapján a szervezet 1992- től a megyeszékhelyen a Zöldfa út 1/B. szám alatt működtet egy tízfős anya-gyermek éjjeli menedéket. Egy legutóbbi, sikeres pályázatnak köszönhetően a megyei Vöröskereszt 12 millió forintot nyert a Népjóléti Minisztériumtól egy úgynevezett családok átmeneti otthona kialakítására. Az Anya-Gyermek Éjjeli Menedék működési engedélyezési eljárása során a Népjóléti Minisztérium szakemberei látogatást tettek az intézményben és megállapították, hogy az átmeneti szálló családok elhelyezésére alkalmatlan, elsősorban annak szűkös volta miatt. Ezért az intézmény mint krízis szálló működött tovább. A megyei Vöröskereszt ezek után pályázatot nyújtott be annak érdekében, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő átmeneti otthont hozzon létre. A pályázat eredményes volt, s a családok átmeneti otthonának kialakítására tizenkétmillió forintot nyertek a Népjóléti Minisztériumtól. Mivel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fokozatosan, de legkésőbb 1999. december 31-ig a helyi önkormányzatnak kell gondoskodni a személyes gondoskodás körébe tartozó intézmények, így a családok átmeneti otthonának létrehozásáról, működtetéséről is, Salgótarján közgyűlése a Vöröskereszt támogatásáról döntött legutóbbi ülésén. A Budapesti út 39. szám alatt lévő jelenleg üres 6141 helyrajzi számú volt irodaház - amely az önkormányzat tulajdonát képezi - második emelete és tetőszintje átalakítás után alkalmas a létesítmény kialakítására, így az önkormányzat az intézmény mielőbbi gyakorlati megvalósulása érdekében hat évi időtartamra, 2004. augusztus 31-éig ingyenes használatra bocsátja az ingatlanrészt. B. M. 0660 További információért hívja 06 80 450-450-es zöld számot! http://www.westel.hu WESTEL IRODA: EGER, 3300 BAJCSY ZS. ÚT 3.. TEL.: (06 36) 411 -900, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 415-100 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KLUG PÉTER RÁDIÓTELEFON: (06 60) 350-093 WESTEL FORGALMAZÓK: HATVAN. APEX ELEKTRONIKAI KFT. 3000 HORVÁTH MIHÁLY ÚT 15 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 316-914 • PÁSZTÓ, KRÉMUSZ TÜZELÉSTECHNIKA. 3060 FŰ ÚT 105., TEL: (06 32) 460-030, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 365-900 • SALGÓTARJÁN, APEX ELEKTRONIKAI KFT. 3100 FŰ TÉR 1., RÁDIÓTELEFON: (06 60) 337-247 timmiiim WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT Az akció a készlet erejéig tart. A készülék akciós ára nettó 24 800 (bruttó 31 000) Ft, amelynek 50%-át 12 hónap alatt, kamat- és kezelésiköltség-mentesen, részletekben fizetheti. Ezért csupán azt kérjük, hogy 2 évig maradjon az előfizetőnk. A Westel 0660 legújabb, - kék, sárga és narancssárga színben kapható - Nokia 540-es telefonja most akár nettó 12 400 Ft-ért, 50%-os, 12 havi részletfizetéssel elvihető, ráadásul a rendszer- belépés is díjtalan! Sőt, a telefon mellé pótakkumulátort xAStöT- adunk ajándékba, hogy Ön még tovább beszél- hessen, méghozzá a legkedvezőbb percdíjakkal. Ez nem tisztességtelen ajánlat.
