Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-29-30 / 202. szám

1998. augusztus 29., szombat f. ä SZÉCSÉNY Mentő, ami elérhető - Otthon, édes otthon Már csak ez hiányzott Ha Rétságnak valamikor saját múzeuma lesz, való­színűleg külön termet kell majd építeni a mentőállo­más ügyében írt levelek­nek, feljegyzéseknek, min­denféle beadványoknak, hiszen ezekből lassan már egy zsákra való van. Nem is csoda, hiszen a közeli segít­ség hiánya legalább akkora problémája a városnak és az egész körzetnek, mint volt évtizedekig a nem lé­tező crossbar telefon, a gáz vagy éppen a csatornázás. A megoldást éveken át mindenki kereste, de - pénz híján - sehol nem ta­lálta. Eddig. Dr. Horváth Istvánt, az Egészségügyi Minisztérium szervezési irodájának vezető­jét eredetileg egy kósza pletyka nyomán hívtuk fel:- Híre jött, hogy néhány napja ismét találkozót tartot­tak Rétságon a mentőállomás ügyében. Igaz ez?- Igaz.- Netán megegyezés is szü­letett?- A legkedvezőtlenebb esetben a jövő év elején kez­denek a rétságiak.-És a legkedvezőbb eset­ben?-Akkor már idén, a ne­gyedik negyedévben.- Vagyis nagyjából októ­berben. Hány autóval, milyen felszereléssel?-Ez viszonylag kis állo­más lesz, egy esetkocsival és egy szállítókocsival, az eset­kocsin mentőtiszttel.- Köztudott, hogy a megye nyugati részén jelenleg egyál­talán nincs huszonnégy órás esetkocsi-szolgálat. Mi a helyzet Rétság várossal?- Az első időszakban a szállítókocsi lesz nonstop ri­asztható, s az esetkocsi lesz nappalos. Később persze ez megfordul.- Ahhoz, hogy egy ilyen au­tót folyamatosan készenlétben tartsanak, hány mentőtiszt kell?- Legalább hat.- S ezt a létszámot fejlesz­téssel vagy átcsoportosítással biztosítják?- Is-is. A szállítókocsi máshonnan kerül az állo­másra, az esetkocsi viszont új beszerzés lesz. Maga a Mer­cedes tizenötmillióba, a szak­berendezés további egymilli­óba kerül a központi költség- vetésnek. Mentőtiszteket is fel kell venni.- A legnagyobb gondot mindig a bérköltség jelenti: sok helyen éppen ennek a hi­ánya gátolja a fejlesztést. Itt mennyit szánnak rá?-A működési költség évi harminckétmillió forint - eb­ben benne van a dolgozók bére, járulékokkal és minden dologi kiadás, a benzinpénzt is ideértve. Az irodavezető elmondta még, hogy az önkormányzat­tól kapott épület - egy meg­üresedett lakás az egészség- ügyi központ területén, külön bejárattal - csak „ideiglene­sen” alkalmas arra, hogy ott­hont adjon a mentőknek (igaz, ez akár több évet is jelenthet), másrészt, szükség lesz a szin­tén az önkormányzat által megígért garázsra is - a dol­gok jelenlegi állása szerint ugyanis már csak ez hiányzik. Meg persze a mentőállomás. S. J. F. ■ • rw, ■■ Verseny a „hazai” vásárlókért - Ismét megrendez­ték a Nógrádker napokat Salgótarjánban és Balassagyarmaton. A vásárlók körében igen népszerű akciót idén immár a tizen­hatodik alkalommal tartották meg. fotó: rigó tibor SUZUKI AKCIÓ -120 000 Ft szeptember 20-ig. Új gépkocsi vásárlása esetén használt SUZUKI-ját 120 000 Ft-ért beszámítjuk:-HH­SUZUKI PÁSZTÓ- a csereakcióban részt vevőknek kedvezményes hitelkonstrukció,- részletfizetés 20% előlegtől,- közalkalmazotti kedvezmény,- helyszíni ügyintézés. SUZUKI ■ „ Pa. Nyitva: Pila-Autó Kft. H-P 7.30-17.00 Pásztó, Fő út 149. Szó 8.00-12.00-ig. Tel.: 32/460-845 Megyei Körkép BÁTONYTERENYE RETSAG 3. oldal Nyolcadik alkalommal osztották ki a nívódíjat a Nógrád Volánnál „Kezdünk közösséggé válni” Az ünnepeltek egy havi fizetést kaptak jutalmul fotó: rigó t. Nyolcadik alkalommal jutal­mazták a „jók közül a leg­jobb” dolgozókat a Nógrád Volán Rt.-nél. A hagyomány 1991-ben indult útjára, ami­kor megszűnt a Kiváló Dol­gozó elismerés rendszere. Ezúttal is a cég salgótarjáni bázisán rendezték meg a benső­séges ünnepséget. A megjelen­teket Valenta György, a Közúti Közlekedési Szakszervezet he­lyi elnöke köszöntötte, s mint mondta, eddig 73-an részesül­tek a nívó-díj elismerésben. Most újabb tíz kollégát várt ez a megtiszteltetés. Horváth József a Nógrád Volán Rt. vezérigazgatója a ki­tüntetések átadása előtt el­mondta, hogy ha nem ilyen jó kollektíva dolgozik a cégnél, bizony nehezen kecmeregtek volna ki a kilencvenes évek ele­jén kialakult válsághelyzetből. Mi több, a Volán nem ért volna el ilyen jó eredményeket sem, mint amivel manapság büsz­kélkedhetnek. Akkor a bankok azért ostro­molták őket, mikor fizetik visz- sza a hiteleket. Ma viszont azért, hogy ott vezessék szám­lájukat, mert jó adósként tartják őket számon. Igaz, a járműpark átlagéletkora meghaladta a tíz A fejlesztés révén a társaság idén már 400 millió forintos forgalmat kalkulált - tudtuk meg Csonka Attila vezérigazga­tótól. Ennek csaknem a felét az irodabútorok adják. A beruhá­zás elengedhetetlen volt az ex­port növelése szempontjából is, különösen a minőségjavítás te­kintetében. A tavaly júniusban indult rekonstrukciós program másik célja a termelési költsé­gek lefaragása volt. évet, s ezt központi segítség nélkül képtelenek csökkenteni, de a gazdálkodás tükrözi a kol­lektíva összeforrottságát, áldo­zatvállalásait, melynek nem maradt el a gyümölcse. A vezérigazgató végezetül nívó-díjban részesítette Pálné Jancsi Esztert, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Gordos Istvánná titkárnőt, Berczeli Jánost, a bátonytere- nyei személyszállítási üzletág, Obreczány Zoltánt, a bátonyte- renyei járműkarbantartó üz­- Három lépcsőben hajtottuk végre a korszerűsítést - mondja a cégvezető. - Elsőként a lap­szabászat, az élmegmunkálás, a fúrási technológia és a szerelő­üzem újult meg. Ez utóbbiban kapott helyet a hazai bútoripar­ban egyedülálló csomagológép is. Másodikként - idén tavasz- szal - felújítottuk a telep ener­getikai rendszerét és a vízveze­ték hálózatot, s olajról áttértünk földgáztüzelésre. Ezekben a letág, Csejk Sándort és Rigó Jó­zsefet, a balassagyarmati sze­mélyszállítási üzletág, Híves Attilát és László Ferencet, a központi járműkarbantartási üz­letág, Hulitka Istvánt, a salgó­tarjáni helyi járati üzem és Ve- szelovszki Pált, a salgótarjáni helyközi üzem dolgozóját. Az ünnepeiteket - akik egy havi fizetést kaptak jutalmul - a cégvezetés egy finom ebédre invitálta, amelyet ezúttal is a Gabora-család készített és tálalt fel. (németh) napokban újul meg a felületke­zelés, amely néhány új munka­helyet is eredményez. Az Ipoly Bútorgyár 18 száza­lékos termelési növekedése megalapozott a megrendelések szempontjából is. A szálloda- ipar 50 milliót hoz a „kony­hára”, a hagyományosnak te­kinthető lakószobabútor-gyár­tás 140 milliót. Komoly ered­ménynek tartják, hogy az új hé­vízi polgármesteri hivatal és konferencia-központ belsőépí­tészeti berendezésére közbe­szerzés keretében az Ipoly-par- tiak kaptak megbízást. A 40 milliós üzlet miatt a holtsze­zonnak számító nyári hónapok­ban sem állt le a bútorgyár. Hírek Egyik kutya, másik eb Balassagyarmat - A Ma­gyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesülete helyi Szer­vezete fennállásának har­mincadik évfordulója al­kalmából nagyszabású ku­tyakiállítást rendez au­gusztus 30-án, vasárnap 9 órától a Palóc ligetben. A szemlén 156 fajtát 1020 (!) kutya képvisel. Búcsú, körmenet Mátraverebély-Szentkút ­Kisboldogasszony-napi bú­csút tartanak szeptember 5- én és 6-án a kegyhelyen. Szombaton este hattól, il­letve vasárnap 10 óra 30 perctől ünnepi szentmise kezdődik, majd szentségi körmenet lesz. Szeptember 6-án reggel hat, hét és ki­lenc órakor szentmisét tar­tanak, 14 órakor pedig litá­niával zárul a búcsú. Ifáért Mercedes Salgótarján - Elfogadták a hivatásos önkormányzati tűzoltók pályázatát az or­szágos parancsnokságon, így újabb Mercedes gép­járműfecskendő érkezése várható - igaz, már csak jövőre. A hatvanmilliós autó árának tíz százalékát a vonulási körzet több tu­cat önkormányzata adta össze, ötvennégymilliót pedig az állam tett hozzá, cserébe egy régi, elhasz­nált Ifáért. Oda a rozs Ipolyvece/Dejtár - Nyolc hektáron lábon álló rozs, hat hektáron fiatal nyárjas, százhatvan hektáron pedig tarló és rendre vágott szalma égett csütörtökön délután a két község kö­zött. A tűzhöz a balassa­gyarmati hivatásos egysé­gek és az érsekvadkerti önkéntesek vonultak, a becsült kár 300 ezer forint, a megállapított ok: nyílt láng használata. Balassagyarmati irodabútorok a hévízi polgármester szobájában Nyáron sem állt le a bútorgyár Hamarosan befejeződik a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár Rt. 65 millió forintos technológiai és technikai korszerűsí­tése, amelynek során megújul a lapszabászat, a felületkeze­lés, az élmegmunkálás, és a gyár energetikai rendszere. A programot 30 millió forintos, kedvező hitellel támogatta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. „A kamara nyújtson is valamit azért, amiért beszedi tőlem a tagdíjat” Az egyik üdvözli az ötletet, a másik nem (Folytatás az 1. oldalról) piacszervezésen keresztül a nyugdíjaskorúak életkörülmé­nyeinek figyelemmel kíséré­séig. Nálunk is szükség van rá, elsősorban a szakma és piac­védelem érdekében. Szerintem mindegy hogy minek hívják, valahová tartozni kell. Ugyan­akkor szükség van a koordiná­cióra, az oda-vissza informá­ciós módszer kialakítására. Ezeknek a feladatoknak az el­látását én a kamarában látom. Ami pedig a gazdajegyzőket illeti, nem jelenti azt, hogy ne tartozzanak oda, ahol fizetik őket. Én a munkával vagyok elfoglalva, annak napi meg­szervezésével, így hát nincs időm arra, hogy a szélsőséges indíttatású megnyilvánulások­kal foglalkozzam, mert ezek rossz vágányra viszik a mező- gazdaságot - vélekedik a ka- rancslapujtői Baksa Sándor, aki 200 hektár saját területen gazdálkodik. Társkamarák véleménye Kakuk József, salgótarjáni au­tókereskedő: -Teljes mérték­ben egyetértek Torgyán mi­niszter úrral! Régóta mondo­gatom, hogy olyan kamarát kell létrehozni, ami előtt to­longanak a vállalkozók, hogy beléphessenek. De nem köte­lezőjelleggel. A kamara nyújt­son valamit azért, amiért be­szedi tőlem a tagdíjat. De ne általánosságban, hanem olyan szolgáltatásokat, amire bárme­lyikünknek szüksége lehet. Kellene működő kamara Példaként említhetem az érdekérvényesítő szerepet. Hirtelen nem tudok olyan szervezetet mondani, amiben a kamara képviselőjének egyet­értési és javaslattevő joga mel­lett döntéshozatali jogosítvá­nya is lenne. Anélkül pedig az egész nem sokat ér. Én a tagdí­jért cserébe kapni szeretnék valamit, ehelyett a fizetett al­kalmazott minősíti a javaslata­imat. A jól működő kamarára viszont mindenképpen szük­ség van egy piacgazdaságban. Fajcsik Lászlóné, balassa­gyarmati fodrász: - Kamarára szükség van, s véleményem szerint ezt a mostani körülmé­nyek között csakis kötelező jelleggel lehetett megszer­vezni. Azért is fontos, mert a különböző érdekképviseleti fórumok közül ezt tartom a leghatékonyabbnak. Számos javaslatot tettünk a kézműves kamarán belül, amelyek aztán célba is értek. Más kérdés, hogy a vállalkozók többsége elfoglalt, nem is követi, mi lett a javaslata sorsa. Pedig számos esetben sikerült kiharcolni a tagok jogos követelését. A kamara jó keretet ad szá­munkra, hogy megszervezzük egy-egy szakma továbbképzé­sét, ráadásul tizedrész költsé­gen, mint amit mondjuk Buda­pesten hirdetnek. A divat­szakmákban különösen fontos a továbbfejlődés megterem­tése. Ráadásul a kézműves kamara tagjainak a 90 száza­léka alaptagdíjat fizet, s a havi 300 forint nem lehet vissza­tartó erő. Én tehát nem értek egyet Torgyán Józseffel: kell, hogy egy szervezet védje a termelők érdekeit. Elrettentő díjszabás A gond ott volt, hogy a Hom- kormány idején visszamenőleg fizettették meg a tagdíjat, s ez elrettentette a vállalkozókat. Ma már egyébként nem be­szélhetünk kötelező tagságról, hiszen csak a közjogi kamarák adnak ki vállalkozói engedé­lyeket. A mi osztályunk a bi­zonyíték arra, hogy a tagdíj tartalmas programokkal, szol­gáltatásokkal is párosulhat, de ne varja senki, hogy ezt tálcán kínálják számára. Saxinger Gyuláné, salgótar­jáni kisiparos: - Noha nem tegnap jött létre, még mindig egy sor gyerekbetegséggel küszködik a kamara. Én ma­gam is átéltem néhány kelle­metlenséget, őszinte megnyil­vánulásaim miatt, de utólag azt mondom: megérte, mert előbb, vagy utóbb tanulnak belőle. Torgyánnal nem értek egyet, mert egy jól működő kamarára igenis szükség van. Tagdíj adó módjára? Olyanra, amely a közösség ér­dekeit szolgálja, amely betölti a szerepét, felkarolja az iparossá­got. Európa is megköveteli tő­lünk ugyanezt! Kell egy szerve­zet, ahová bizalommal fordulhat az ember, de maga a szervezet, vagyis a kamara is szolgáljon rá a bizalomra. Sok ember kötődik még ma is az IPOSZ-hoz, eláru­lom, hogy miért. Az IPÖSZ em­berközeli szervezet tudott ma­radni. Ha a kamara hatóságosdit játszik, s azzal rémisztgeti a ne­héz helyzetbe került tagjait, hogy adó módjára behajtja a tagdíjat, azzal soha nem ér el eredményt. V. K. - T. N. L. i. i. ’[ > ■IFV'J TT y ľ

Next

/
Oldalképek
Tartalom