Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-18 / 193. szám

6. oldal Tar jani Magazin 1998. augusztus 18., kedd Körkérdés: kinek mit jelent a Tarjáni Vidám Vásár ? Összefogja az embereket Augusztus 19-én, szerdán kezdődik az Országos Kempingtalálkozó „Vízi dili” és sok minden más Vidám Vásárral egyidejűleg rendezi meg az országos kem­pingtalálkozót a BIT-Nodisz. A helyszín az idén is - már ha­gyományosan - a salgótarjáni Tóstrand. A jó szervezést di­cséri, hogy lassan már nemzetközivé válik a találkozó, hiszen már többen jelezték külföldről érkezésüket. Miként azt a korábbi években már megszokták az érdeklő­dők, a találkozó számos érde­kes programot kínál. A szer­vezők az egészséges életmó­dot, a kulturált szórakozást szeretnénk népszerűsíteni, emellett fontosnak tartják Nógrád megye népszerűsítését is. A találkozó nyitónapja au­gusztus 19., amikor fogadják a találkozó résztvevőit, zajlik majd a táborverés. Vacsora után 6 órás Szív Tiproll kon­cert következik, majd éjszakai akadályverseny veszi kezdetét a Gedőc tetőn keresztül. Csütörtökön már a reggeli órákban „vetélkedő” kezdődik „Az est fáradalmai” címmel. Lényege: ki tud tovább aludni? Akik viszont feléb­rednek, azokat várják a külön­böző sportversenyek: foci, dart’s, asztalitenisz, pókfoci, strand röplabda között válo­gathatnak. Ebéd után kézmű­vesek adnak ízelítőt munkáik­ból: akit érdekel, megtanul­hatja a szövés, nemezelés csín- ját-bínját. Helyi sportolók közreműködésével önvédelmi bemutatót láthatnak, majd kezdetét veszi a tavaly is nagy sikert aratott „Vízi dili”: bo- hókás feladványokat kell megoldani a vízben. Vacsora után Prométheus-koncert, majd gitárest következik. Pénteken folytatódnak az előző napi sportversenyek, természetesen újabb feladvá­nyokkal kiegészítve: lesz EU­s játék, ahol különböző elmé­leti kérdésekre kell válaszolni, és nem maradhat el annak bi­zonyítása sem, vajon ki is a legügyesebb? Délután óriás „ki nevet a végén?”, ahol a bábuk szerepét emberek játsz- szák el. Új játék bevezetésére is sor kerül, ez pedig a rajzver­seny pocs-pocs módon: hogy milyen is ez a verseny, az le­gyen meglepetés mindenki számára. Annyit azonban el­árulhatunk, hogy természete­sen köze van a vízhez. 17 órakor a külső színpadon a Gór Nagy Mária színitanoda növendékei adnak elő részle­teket világhírű musicalekből. 18 órakor kezdődik a My Cream zenés kabaréja, majd 20 órától veszi kezdetét a diszkó a Soho party, a TNT, az Unisex és a Time közreműkö­désével. Az Országos Kempingta­lálkozó szombaton záijá be kapuit. Hogyan közlekednek a helyi járati autóbuszok a vásár három napja alatt ? Nem lesz útvonal-korlátozás Az alábbiakban arról olvas­hatnak, hogy kinek mit jelent ez az alaposan „bejáratott” megyeszékhelyi program. Kármán Sándor: - Mivel csak egy füttyentésre lakom a Besztercétől, rendszeres látoga­tója vagyok a vidám vásár ren­dezvényeinek. Az ideit sem fo­gom kihagyni. Az az igazság, hogy pusztán már egy séta is másabb abban a forgatagban, mint mondjuk végigmenni va­lamelyik forgalmas útszaka­szon valahol a városban. Ilyen­kor persze nem úszom meg a vásárlást sem, mert velem van­nak a gyerekek is, de hát az ilyesmit előre be kell kalku­lálni. Megnézem a polgármes­teri kenyérszegést is. Ha a szer­vezőknek lennék, én egyszer valamit eldugnék az ünnepi ke­nyérben, az is egy érdekes szín­foltja lehetne a vásárnak. Gilyen Tímea: -Tavaly is kint voltam a vásárban, bár be kell vallanom, nem tartottam annyira színvonalasnak a ko­rábbi évekhez képest. Ez nem valami lesújtó kritika akar lenni, mert összességében na­gyon szeretem a Tarjáni Vidám Vásárt, soha nem hagyom ki. Azért is tartom pótolhatatlan­nak, mert a nagy városi rendez­vények, a dixie, a rallye, a pin- cérfutó-verseny és az ugrógála között ez az, ami a nyár vége felé még egyszer összefogja a városiakat és színvonalas ki- kapcsolódást biztosít számukra. Tetszik a vásárt jellemző ál­landó pezsgés, a divatbemuta­tók pedig különösen, de az is, hogy egyre több vállalkozó vesz részt a vásári forgatagban. Sarló Béla (alpolgármester): - A Tarjáni Vidám Vásár szer­ves részévé vált a megyeszék­hely rendezvénystruktúrájának. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy napjainkra túlnőtte a nevében rejlő tartalmat, azaz immár tér­ségspecifikussá vált: több olyan emberrel találkoztam már én is a vásár ideje alatt, akik más helységekből látogattak el hoz­zánk, hallva a jó hírét és a sike­rét az évente ismétlődő prog­ramnak. Mint alpolgármester­nek nekem az emberi kapcsola­tok egyik lehetséges színterét is jelenti, amely elől sohasem zárkózom el, sőt, örömmel üd­vözlöm ezt a lehetőséget. Álta­lánosságban pedig, a program­pontoknak köszönhetően is, kulturált szórakozást, változa­tos kikapcsolódást nyújtó nagy városi találkozó a Taijáni Vi­dám Vásár. Csizmadia Jánosné: -Leg­utóbb nem voltam kint, mert vidéken tartózkodtam a rokona­imnál, de ebben az évben sze­retnék kilátogatni legalább egy napra, méghozzá azokkal a ro­konokkal, akiknél tavaly vol­tam. Amikor ellátogatok hozzá­juk, akkor meg szoktuk nézni Debrecenben a virágkamevált, s bár a mi vásárunk nem jár olyan drága felhajtással, mint a debreceni esemény, a maga nemében mégis kuriózumnak számít. Remélem, hogy a roko­nok is így fogják majd látni, és ha legközelebb ebben az idő­szakban jönnek majd el Salgó­tarjánba, akkor „kikövetelik” maguknak az újabb részvételt a Beszterce-lakótelepen. Erdei János: - Én a bará­tommal szoktam kilátogatni a vásárba. Egyedül talán ki sem mennék. Nem azért, mert nem tetszik, hanem épp' azért, mert ez egy olyan rendezvény, ami összefogja az embereket. Tár­saságban sokkal jobb sétálni, találkozni más baráti körökkel és megbeszélni a világ dolgait. Most bőven lesz miről beszélni, elég ha csak a már befejeződött foci-világbajnokságra gondo­lunk. Ha pedig kifogyunk a szóból bizonyára most is lesz­nek énekesek, színészek, akik szóval tartanak bennünket, méghozzá szórakoztatva. A Tarjáni Vidám Vásár nem vursli, nem egyszerű mézeska- lácsos kirakodóvásár, hanem Salgótarján jellegzetes esemé­nye, amin ott kell lenni. Leg­alábbis én még 2000-ben sem szeretném kihagyni. Molnár Katalin, polgármes­ter, Kazár: - Sajnos, csak keve­set láttam eddig a Tarjáni Vi­dám Vásárból, ugyanis mindig vele egy időben tartjuk a Kazári Búcsú eseménysorozatát. Ter­mészetesen amikor el tudok szakadni a kazári programról, akkor mindig bekukkantok a megyeszékhelyi vásári forga­tagba is. Ami pedig minden­képpen összekapcsolja a két programot az az, hogy a kultu­rális fellépőinket „ki szoktuk cserélni”. Tavaly a Kazáron fel­lépett spanyol néptáncegyüttes látogatott el, az idén pedig az olasz néptáncegyüttes fog ellá­togatni a Vidám Vásárba is. (A Tarjáni Hírmondó nyomán) A Nógrád Volán Rt. közli a lakossággal, hogy a vásár ideje alatt a salgótarjáni he­lyi járati autóbuszok augusztus 20-án (csütörtö­kön) munkaszüneti napra, au­gusztus 21-én (pénteken) sza­badnapra, augusztus 22-én (szombaton) szabadnapra elő­írt menetrend szerint közle­kednek. Útvonal-korlátozásra nem kerül sor, az érintett autóbu­szok a Kemping-telepig köz­lekednek és onnan indulnak vissza. A menetrendben meghirde­tett járatokon túlmenően az igényeknek megfelelően úgy­nevezett rásegítő járatok köz­lekedését is biztosítják a Kemping-telep és a helyi au­tóbusz-állomás között 6-os jelzéssel. Az utolsó járatok a napi programok végén mindhárom nap 00.10 órakor 63-as, 46-os jelzéssel indulnak. Ugyanezen időpontokban a Kemping-telep és Zagyva­róna között úgynevezett céljá­ratot is közlekedtet a Nógrád Volán Rt. Jogszabályváltozások az üzletek működésében Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (1.22.) Korm.sz. rendelet módosítását főként az új jövedéki törvény és TEAOR megszületése, valamint a minisztérium indoko­lása szerint a vendéglátó-ipari üzletekben történt vissza­élések megszüntetése indokolta. A rendelet hatályának módosulása A rendelet a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ke­reskedelem kivételével a kis- és nagykereskedelmi, to­vábbá a vendéglátó, a szál­láshely-, szolgáltató- és ide­genforgalmi, valamint a ke­reskedelmi szolgáltató tevé­kenységet folytató gazdál­kodó szervezetekre, külföldi székhelyű vállalkozások ma­gyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját érté­kesítő termelőre vonatkozik. A korábbi rendelkezések­hez képest változás, hogy az üzlettel nem rendelkező ke­reskedőnek az árusítás he­lyén ezentúl a nevét és a székhelyét is fel kell tüntet­nie. A rendelet a korábbi árusí­tási lehetőségeket kibővíti, így a köz-, vagy magánterü­leten, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészség- ügyi, kulturális, sportintéz­mény területén elhelyezett automatából az üzlet nélküli kereskedő a szükséges ható­sági, szakhatósági engedé­lyek és területhasználati hoz­zájárulások birtokában cso­magolt élelmiszert külön jogszabályban előírt korláto­zással italt, vagy vegyi árút, napi cikkeket, valamint 2001. január 1-ig dohány- terméket értékesíthet. Üzlet nélkül árusítható a nem földhöz rögzített gázpa­lacktárolóból fóliával lezárt PB gázpalack és a 2000 főnél kisebb népességszámú tele­pülések postahivatalaiban az előállító által csomagolt élelmiszer, alkoholmentes ital, vegyi áru, napi cikk, kávé és a végső felhasználó részére dohánytermék áru­sítható. Működési engedély módosítása A működési engedély módo­sítása továbbra is a jegyzőtől kérhető, módosításnak azon­ban a működési engedély adataiban bekövetkezett vál­tozás minősül. Ha csak a működési engedély jogosult­jának személyében történik változás, a kereskedőnek a kérelemhez kereskedelmi te­vékenység végzésére jogo­sító okirat, valamint az üz­lethelyiség használatára vajó jogosultságot igazoló okirat hiteles másolatát kell csatol­nia. Nem kell tehát újra be­szereznie a szakhatósági hozzájárulásokat, mivel az adatváltozásról az engedélyt kiadó hatóság az engedélyt módosító határozat megkül­désével értesíti az eredeti en­gedély kiadásában közremű­ködő szakhatóságot. Húsboltnak, hatósági hús­boltnak a jegyző a működési engedélyt a területileg illeté­kes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélye nélkül nem ad­hatja ki. Fegyvert, lőszert árusító bolt működési enge­délyéhez az illetékes rendőr- hatóság engedélye is szüksé­ges. Megváltozott szankciók A jegyző a működési enge­délyt akkor is visszavonja, ha az üzletben engedély nélkül pénznyerő' automatát működ­tetnek, vagy a kereskedő a já- tékautomata-bejelentési köte­lezettségének nem tesz eleget. A visszavonó határozatot a fenti két esetben fellebbezésre tekintet nélkül végre kell haj­tani. A jegyző az illetékes keres­kedelmi és iparkamara indít­ványára az üzletet legfeljebb 90 napra akkor is bezárhatja, ha a kereskedelmi és iparka­mara határozatban megálla­pítja, hogy a vendéglátó-ipari üzlet a tevékenységét a keres­kedelmi és iparkamara által el­fogadott etikai kódex szabá­lyait súlyosan megsértve foly­tatja, továbbá 1998. július 1- től ha a kereskedő a működési engedély kiadását megelőzően a vendéglátó-ipari üzlet kate­góriába sorolását illetően a ke­reskedelmi és iparkamarának valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, illetve ha a kereske­dő elmulasztja a vásárlói jog­szabályban előírt tájékoztatá­sát. A jegyző a kamara kezde­ményezésére a vendéglátó­ipari üzlet működési engedé­lyét köteles visszavonni. Egyes termékek értékesítése A paprikahamisítók ellen szü­letett az a rendelkezés, hogy fűszerpaprika-őrlemény kizá­rólag üzletben, a külön jogsza­bály szerinti adatokat a ter­melő által feltüntető zárt cso­magolásban hozható forga­lomba. A vendégek szórakoztatása Ha a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadást, zenét, tán­cot rendeznek, továbbá sze­rencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játékot folytat­nak, valamint külön jogsza­bály szerint szórakoztató já­tékautomatát és pénznyerő au­tomatát működtetnek, e szol­gáltatások nyújtását be kell je­lenteni a jegyzőnek és a terüle­tileg illetékes rendőrhatóság­nak. A jegyző a korábbi szabá­lyozástól eltérően nem csak a szórakoztató játék folytatását tilthatja meg, hanem a műso­ros előadás, zene, tánc rende­zését is, ha az jogszabálysértő vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti. A jegyző tilalma felleb­bezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Az a rendelkezés, hogy a jegyző a zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt túllépése esetén az üz­let éjszakai nyitva tartását kor­látozhatja, illetve kötelező zárva tartási időszakot rendel­het el, kiegészül azzal, hogy a zaj szintmérési eljárás költsége a kereskedőt terheli. Biztonsági szolgálat Az üzlet biztonsági őrei a szolgálat teljesítése közben, továbbá az üzlet dolgozói te­vékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vevőket jól láthatóan tájé­koztatni kell. A rendelet hatályba lépése A rendelet a kihirdetését - 1998. május 22. - követő har­mincadik napon lépett ha­tályba, kivéve azt, hogy a nagykereskedelmi tevékeny­séget folytató kereskedő, aki a rendelet hatályba lépését meg­előzően hatályos jogszabályok alapján működési engedély nélkül folytatta tevékenységét, 1998. december 31. után csak működési engedéllyel működ­het. Megéri-e szabálytalanul építkezni ? Ez év elejétől teljes mértékben megújult az építésügyi szabályo­zás hazánkban. Január 1-jétől új építési törvény és több mint húsz új rendelet lépett hatályba a ko­rábbi jogszabályok egyidejű ér­vénytelenítésével. E kötetnyi sza­bályhalmaz közötti eligazodás komoly terhet ró mind az építés­ügyi hatóságra, mind pedig az építkezni szándékozókra. A jog- alkalmazást különösen megnehe­zíti, hogy a rendelet megjelenése és hatályba lépése között sok esetben csak néhány nap áll ren­delkezésre a tanulmányozáshoz. A jogszabályok változása érinti a településrendezési tervek készíté­sének, elfogadásának szabályait, az építési tilalmakat, a helyi önkor­mányzatok elővásárlási jogát, a kár­talanítási szabályokat, a műszaki tervezést, az építésügyi hatósági engedélyezést is. Az új jogszabá­lyok kapcsán két alapvető válto­zásra hívjuk fel az olvasók figyel­mét. Az építésügyi hatósági jogkör városi jegyzőkhöz történt telepí­tése, másik az építésügyi bírság is­mételt bevezetése. Az építésügyi hatósági feladatokat korábban a te­lepülések önkormányzatának jegy­zője látta el a városokban, közsé­gekben egyaránt. Az új törvény megkülönböztet „kiemelt” építés­ügyi hatósági jogköröket (elvi épí­tési, bontási, használatbavételi és fennmaradási engedélyezési ügyek) melyek ellátása a városi, fővárosi kerületi önkormányzatok hivatalára hárul. A hatósági engedélyezési, el­lenőrzési és kötelezési eljárások magas színvonalú ellátása végett komoly szakmai követelményeket ír elő a törvény a munkát ellátó köz- tisztviselők részére. Csak azokon a településeken le­het január 1-jétől ezt a feladatot el­látni, ahol az érintett munkatársak­nak megvan az előírások szerinti képesítésük. Az egyéb építési ügyek intézését (telekalakítás, köz­terület-használat, építmények fe­lülvizsgálata stb.) továbbra is a te­lepülési önkormányzat jegyzője végzi. Ismét bevezetésre került az építésügyi bírság engedély nélküli és az engedélytől eltérő építkezések szankcionálására. A szabálytalan építkezések esetében az alábbiak szerint járhat el az építésügyi ható­ság: Aid 1998. január 1-ét követően építkezik szabálytalanul, annak ter­hére - a fennmaradási engedély megadásával egy időben a 43/1997.(XII.29.)KTM. rendelet alapján - az építésügyi bírságot is ki kell szabnia az építésügyi ható­ságnak. Az építésügyi bírság mér­téke a szabálytalanul létrehozott építmény vagy építmények eseté­ben a számított építményérték 50%-a, engedély nélkül végzett bontás esetén 20 %-a, helyi véde­lem alatt álló épület átalakítása, vagy lebontása esetén a számított építményérték 70 %-a. Egy teljesen alápincézett föld- szint+tetőtér-beépítéses lakóépület, melynek külső befoglaló mérete 10x10 m építésügyi bírsága teljesen kész épület esetén:- megyei jogú városban (86 000 Ft/lm3) 37 840 000 Ft- egyéb városban (67 000 FtI lm3) 29 480 000 Ft, - nagyközség­ben, községben (57 000 Ft/lm3) 25 080 000 Ft. Egy teljesen befejezett állapot­ban levő 6mx4m-es gépkocsitároló esetén: -megyei jogú városban: 1 944 000 Ft, - nagyközségben, községben. 1 296 000 Ft. Tehát a jövőben egyáltalán nem „éri” majd meg építési engedély nélkül, illetve szabálytalanul épít­kezni, hiszen látható, hogy egy vi­szonylag „kisebb” nagyságrendű építmény esetében is több millió fo­rintos bírságtételt kell megállapí­tani mindennemű mérlegelési lehe­tőség nélkül. A bírság kiszabása szempontjából teljesen mindegy, hogy az építést engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez­ték. Az építésügyi bírság nagyság­rendjének szabályozásakor első­rendű szempont az volt, hogy an­nak mértéke a szabálytalan építési tevékenységre nézve visszatartó erővel bírjon és jobban „megélje” visszaalakítani illetve elbontani az épületet mint kifizetni a bírságot. Ebben az esetben lehet csak elke­rülni a bírságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom