Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

Adókedvezmény, állami támogatás, környezetvédelem, kísérletezés Drága lenne a magyar biodízel Nyugat-Európában már széles körben elterjedt a mezőgazda­ságban a biodízel üzemanyag használata. A hazai gazdálko­dóknak egyelőre le kell mondaniuk e korszerű és környezet- barát hajtóanyagról, mivel előállítása sokba kerülne. Az üzemanyag jelentős tételt képvisel a mezőgazdasági ter­melésben, de Magyarországon jelenleg nem lenne gazdaságos a biodízel előállítása - tudtuk meg Hajdú Józseftől. - Az FVM Műszaki Intézetének fő­igazgatója elmondta: a kilenc­venes években folytak ilyen irányú kísérletek, de a projekt megrekedt. A program nem in­dulhatott el a repce kedvező ára miatt: a kereskedelem ugyanis a megtermelt teljes mennyisé­get felvásárolja, a felvásárlási áron beszerzett repcéből készí­tett biodízel pedig sokkal drá­gább - mintegy kétszerese - lenne a jövedéki adókedvez­mény visszaigénylése utáni gázolajámak. Az alacsony, hek­táronként átlagosan 2 tonnás terméshozamok is gátat szab­nak a gazdaságosságnak, eny- nyiből nem érdemes olajat elő­állítani. A biodízelgyártást csak akkor lehetne megkezdeni, ha azt az állam környezetvédelmi megfontolásokból támogatná. Folyamatos előadások, vetítések, kiállítások - Négynapos a program Országos sci-fi találkozó A tudományos-fantasztikus műfaj kedvelőinek és művelőinek országos találkozójának ad helyet Salgótarján, azon belül a József Attila Művelődési Központ 23-a és 26-a között. A HungaroCon országos sci­ence-fiction találkozó tegnap érkezett résztvevői délután tú­rát tettek a Karancson, este a Gedőc-tetői csillagvizsgálót ke­resték fel. A szervezők tegnap rendezték be a kiállítást. A XVIII. országos találko­zón folyamatos előadások, vetí­tések, kiállítások zajlanak, és itt hirdetik ki az év során koráb­ban kiírt irodalmi és képzőmű­vészeti pályázatok eredményét is. Az addig más-más városban megrendezett eseménynek már hetedik alkalommal ad otthont Salgótarján, a találkozót évek óta a Balassi Bálint Asztaltár­saság szervezi. Idén először szerepel a rendezők között az az Avana Egyesület, amely a magyar tudományos-fantaszti­kus élet fellendítését, az infor­mációáramlás segítését, kiad­ványok megjelentetését, ren­dezvények és pályázatok szer­vezését, kezdő, tehetséges alko­tók támogatását tűzte ki célul. Újdonság az idén a Zsoldos Péter-díj, amelyet a legjobbnak (Folytatás a 3. oldalon) Kiadták az első vállalkozói igazolványt a megyei iparkamaránál Bevált az „egyablakos” rendszer Nagyban megkönnyíti a vállalkozók dolgát a kamarai tör­vény módosítása, melynek értelmében júliustól a gazdasági kamarák intézik az egyéni vállalkozók igazolványával kapcsolatos közjogi feladatokat. Ezzel megszűnt az az állapot, amikor a kezdőknek sorba kel­lett állniuk a polgármesteri hi­vatalban, az adóhivatalban és a tb-nél is. Az egyszerűsített rendszerben megszűnik az utá­najárás: a kamara, a tb, az APEH és a KSH egymás kö­zött, számítógépen bonyolítja le a szükséges procedúrát. Az ügyintézéshez legalább öt nap szükséges (az állam- igazgatási eljárás szabályai egyébként harminc napot en­gedélyeznek), de a vállalkozó­nak már csak egy helyre, a ke­reskedelmi és iparkamarához kell mennie. Az „egyablakos” rendszerben már itt van mód a vállalkozói igazolvány kiváltá­sára, módosítására, vagy éppen visszaadására. A törvény életbe lépésének legelső napján a sal­gótarjáni, balassagyarmati, pásztói és szécsényi kamarai irodákban már 15 új vállalko­zói igazolvány iránti igényt fo­gadtak az irodavezetők. (Folytatás a 3. oldalon) Aratják a gabonát, virágzik a napraforgó - A természet kegyes volt idén a gazdálkodókhoz: a több évtizedes csapadékrekord nyár közepére nagyra növesztette a szán­tóföldi növényeket, azóta pedig a rendkívüli meleg és a napsütés érleli a szemet. Az időjá­rásnak köszönhetően igen jó termés ígérkezik. A földdel foglalkozók szájíze azonban mégis megkeseredik, ha a gazdálkodás bekerülési költsége és a felvásárlási árak közötti különbség jut eszükbe ... A gondokat persze tetézik az értékesítés nehézségei is. A mezei munka meg­becsülésének azonban évszázados, nemzedékeken keresztül átörökített hagyománya van, s ennek parancsa szerint a földet művelni kell. Még akkor is, ha esetleg nem éri meg; egyszer, valamelyik év majd csak jobban sikerül, mint amilyenek az előzőek voltak, s végre keletkezik egy kis haszon is mezőgazdaságban ... gyurián tibor felvételei W SZERENCSÉS ELŐFIZETŐNK AUGUSZTUSBAN TETSZÉS mJIINT ELTÖLTHETI ÉLÉSKAMRÁJÁT sqoqoft ÉRTÉKBEN A MÓGAÁDKEA , BOLTJAIBÓL. Nógrádi szakértők Kelet-Szlovákiában a Áradás és kárfelmérés A központi különleges mentők két tagja - a salgótarjáni Manga Mihály és Görög And­rás is részt vett annak a szakér­tői csoportnak a munkájában, amely a kelet-szlovákiai áradás során keletkezett károkat mérte fel egy nemzetközi cég megbí­zásából. A hét elején egy napot töltöttek a rendkívüli esőzések következtében elárasztott or­szágrészen. A csoport tagjai Jarovnice te­lepülésen tapasztalták a legna­gyobb pusztítást, amely főként a roma lakosságot sújtja. Ezt megelőzően az ausztriai bányaszerencsétlenség helyszí­nén jártak, ahol a mentésben vettek részt. Hajnali kaland az erdőben - Csak a bokáját ütötte meg Fával a fának: baleset Bujákon Kedden tarló és búzatábla, szerdán és csütörtökön pedig körbála és bálázógép égett Nógrádban: Cereden például 60 nagy körbála gyulladt ki (a kár 90 ezer forint), Ersekvadkerten maga a gép is lángra kapott, de nagy részét azért megmentették a balassagyarmati hivatásos és a helybeli önkéntes tűzoltók. Az elpusztult 20 bálát is fi­gyelembe véve itt mintegy 120 ezer forint ment füstbe. Bujákon a 3. számú erdé­szeti földúton csütörtökön kora reggel egy magyarnán- dori férfi jogosítvány nélkül vezette tűzifával megrakott te­herautóját, amely egy lejtőn - valószínűleg fékhiba miatt több fának is nekirohant, majd az úton keresztbefordult. A sofőr bokatörést szenve­dett, a baleset okát vizsgálják. Átvágott acélpánt, szétfeszített vasajtók Kifosztották a csillagdát Nemrégiben feltörve talál­ták a Nógrád Megyei Csil­lagászati Alapítvány salgó­tarjáni csillagvizsgálóját. A rendőrség telefonértesítés alapján érkezett ki a Gedőc- tetői épülethez. Amint ezt Könnyű József, a csillagvizsgáló vezetője fel­idézi, a helyszín szomorú látványt nyújtott. A kettős vasajtót összefogó acélpántot felfeszítették, s valamilyen erős szerkezettel addig feszí­tették szét a két vasajtót, amíg a zár hosszú nyelve ki nem pattant a fészkéből. A kovácsolt acélláncos lakatot pedig kívülről, valamilyen nagy erejű vágószerkezettel úgy elvágták, mintha vajból lett volna.- Tehettünk volna tíz laka­tot is az ajtóra - mondja szomorúan Könnyű József - a betörőket semmilyen zár nem tartotta volna vissza. Csak valamilyen felkészült emberek lehettek, erős szer­számokkal. Ami azt is bizo­nyítja, hogy előtte megnéz­ték mivel törhetnek be. A csillagvizsgáló föld­szinti részén kisebb méretű távcsövek voltak. Kicsiségük mellett azonban igencsak sú­lyosak. Például az orosz len­csés távcső is harminc kilo­grammot nyom. Az épület­nek ebből a részéből hat da­rab csillagászati távcsövet vittek el. A szakmai szoká­sok szerint ezeket a távcsö­veket is úgy tárolták, hogy az okulárjukat kivéve azokat más helyen tartották. Ezek­nek darabja 20-30 ezer fo­rint. Mivel ezek nélkül nem használhatóak a távcsövek, s egyébként is nagyon nehe­zen pótolhatóak, érthető, hogy épületen belül is „el­dugták” ezeket. A betörő (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom