Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

Példaképe édesanyja, aki a semmiből teremtett egzisztenciát Jóformán mindent kipróbált Pásztón, a Teleki László Művelődési Központban dolgozik népművelőként Kőszeginé Kárpáti Mónika. A gyermek- és ifjúsági terület tartozik hozzá, és ő igyekszik maradéktalanul ellátni feladatát: tanfolyamokat, műsorokat szervez és vezet, faradhatatlanul munkálkodik- Tulajdonképpen lépéshát­ránnyal indultam - mondja Kőszeginé Kárpáti Mónika. - Édesanyám egyedül nevelt fel, de szívesen emlékszem vissza gyermekkoromra: ma is azt mondom, keve­seknek adatik ilyen érze­lemdús és bizalommal teli időszak. Sokat tanultam édesanyámtól, aki az al­földről jött ide, zsebében egy ápolónői szakiskolai oklevéllel. Ma már a kór­ház ápolási igazgatója, or­szágos szakmai testületek tanácsadója, elismert szak­ember. őt tekintem példa­képemnek, aki szinte a semmiből teremtett egzisz­tenciát. Sajnos, csak rész­ben örököltem jó tulajdon­ságait: kevésbé vagyok ki­tartó, szeretem a változa­tosságot. Kicsi koromtól kezdve vonzott a humán te­rület. Általános iskoláimat itt végeztem Pásztón, ahol az első irodalmi indíttatást is kaptam Szabó Judit, majd Oláh Józsefné tanárnőtől. Kezdetben orvos akartam lenni, ami majdnem termé­szetes is volt, hiszen a hét­végéket rendszeresen az ügyeleti szobában töltöt­tem. A középiskolában Pin­tér József tanár úrra és Bá- lintné Hübner Judit tanárnőre emlékszem hálás szívvel.-Talán furcsának tartja, de soha nem készültem pe­dagógusnak: ebben az idő­szakban leginkább az új­ságírás foglalkoztatott, rendszeresen publikáltam az Ifjúsági Magazinban és a Magyar Ifjúságban. Azon kevesek közé tartoztam, akiket felvettek az újságíró­stúdióba. Gimnázium után mégis az ELTE-re felvéte­liztem, amely fél pont híján nem sikerült. Égy évig helyben dolgoztam népmű­velőként, aztán Taron mű- velődésiház-igazgatóként, majd a Dózsa iskola sza­badidő-szervezője lettem. Felvételiztem az egri tanár­képző főiskola magyar­népművelés szakára, 1991- ben kaptam diplomát. A fő­iskola utolsó évében férj­hez mentem, ma már két gyermekünk van: Benjamin hatéves, Rebeka 4 és fél éves.- Kétgyermekes család­anyaként és dolgozó nőként milyennek látja a nők helyze­tét?-Véleményem szerint mindenekelőtt a hatórás munkaidő lenne ideális a nők számára: tudom ma­Kőszeginé Kárpáti Mónika gamról is, milyen kevés idő jut a saját gyerekeimre, mert sokszor hazaviszem a munkát. Van is miatta lelki- ismeret-furdalásom. A harmincas-negyvenes kor­osztálynak nem igazán fize- tődik ki, hogy annyi ener­giát fektettünk annak idején az úttörő- és a KISZ-moz- galomba. Kevésbé figyel­tünk arra, hogy mi lenne a célszerű a későbbi karrier szempontjából. A mai lá­nyok már kamaszkortól tu­datosan irányítják életüket, aminek előnye és hátránya egyaránt van. Előnye, hogy korábban látják, milyen te­rületen tudnak majd érvé­nyesülni, és ehhez milyen tantárgyakra kell „ráhajta­niuk”. Hátránya viszont, hogy nincsenek közössé­gek, nincs közösségi szel­lem, nincs olyan baráti-sze­relmi kapcsolat, amely ér­zelmi pluszt tudna nyújtani. A gyerekeknek, a fiatalok­nak nincs idejük arra, hogy koruknak megfelelően él­jenek. Kicsi koruktól kezdve a hajsza jellemzi életvitelüket, amelyben le­het, hogy megedződnek, nagyobb lesz a teherbírá­suk, de ugyanakkor tizen­éves korukra kiégnek.- Hogyan választotta a népművelést a diplomaszerzés után ? ■- Miután elvégeztem ta­nulmányaimat, szinte min­dent kipróbáltam: napkö- ziztem, tanítottam. Nálunk nem osztályok voltak, ha­nem köztársaságok, gyako­roltuk a demokráciát. A gyerekek tisztségeket visel­tek az akkori politikai funkcióknak megfelelően, nagyon élvezték - velem együtt - az egészet. Aztán ’92-ben szültem, négy évig otthon maradtam a gyere­kekkel. Alig volt még a lá­nyom kétéves, amikor a je­lenlegi igazgatónő vissza­hívott dolgozni. Ezen a te­rületen fontos az alázat: nem pusztán értelmiségi munka, a technikai teendő­ket is el kell végezni. Le­het, hogy egyik pillanatban még székeket cipelek, öt perc múlva viszont a szín­padon már műsort vezetek. Azt hiszem, ezt csak azok tudják csinálni, akik sze­relmesei a szakmának. Megkerestek engem is cé­gek, csábítottak más mun­kahelyre: lehet, hogy ott jobban keresnék, de én itt vagyok elenjemben. Ami­kor tele a nézőtér gyere­kekkel, amikor látom a csil­logó szemeket, hallom a tapsot, az kárpótol az ösz- szes kínlódásért, a hét végi munkákért. Szoktam mon­dogatni, hogy - jó értelem­ben - kultúrát árulok: meg­próbálom rávenni az embe­reket arra, hogy ne zárkóz­zanak be, ne roskadjanak magukba.-Természetesen ez nem megy egyedül: rendkívül hálás vagyok a város pe­dagógusainak, óvónőinek, akik minden tekintetben segítenek. Jól tudom, mi­lyen nehéz összeszedni a pénzt, hogy egy-egy prog­ramra harminc vagy még több gyerekeket elhozza­nak. De én mindig optimista voltam: bízom benne, hogy lesz még itt jobb helyzet - mind az anyagiak terén, mind pedig az embe­rek érdeklődésének növe­kedése terén. Dísznövény-ápolási tanácsok - Krosszandrától a buzogányvirágig „Aki a virágot szereti...” Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet - tartja a mondás. Összeállításunkban tapasztalt virágkertészek ta­nácsait gyűjtöttük össze: segítséget szeretnénk nyújtani, mi mindenre kell ügyelnünk ahhoz, hogy cserepes növényeink sokáig díszítsék lakásunkat. Krosszandra: a medveköröm- félék családjába tartozó, lágy szárú növény, amely­nek igen szép, lazacszínű vi­rágai vannak. Rendkívül kedveli a világos, félámyé- kos, meleg helyet. A tűző napot viszont egyáltalán nem szereti, tehát nyáron semmiképpen se tegyük ki a szabadba. Ugyanakkor nagy páratar­talmat igényel, különben le­velei besodródnak, és gyen­gén virágzik. Öntözésnél vi­gyázzunk arra, hogy a virá­gokat ne érje víz! Óvjuk a kiszáradástól, szükség ese­tén tavasszal, virágzás előtt ültessük át. Ciklámen: a kankalinfélék családjába tartozik, egyike a legkedveltebb cserepes vi­rágoknak. Számos változatát termesztik, a szirmok lehet­nek ép szélűek, hullámosak vagy rojtosak, a virág fehér, rózsaszín, piros vagy lilás színű. Népszerűek az úgyneve­zett „miniváltozatok” is. Hűvös, de világos helyet kí­ván, napos, meleg helyen hamar elpusztul. Nyáron jól érzi magát a szabadban ár­nyas, védett sarokban. Vi­rágzás idején bőségesen ön­tözzük állott, lágy vízzel, de a gumót és a leveleket hagy­juk szárazon, mert könnyen rothadásnak indulnak. Leg­helyesebb, ha a cserépalá­tétbe öntjük a vizet, és fél óra múlva a felesleget kiönt­jük. Ne permetezzük a virágo­kat, mert foltosodnak. Vi­rágzás idején mérsékelten, viszont a gumó és a levelek növekedésekor bőven tápol- datozzuk. Ha ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy ked­velt virágunk egyoldalú sár- gulásnak, hervadásnak in­dul, az már gombás betegség jele. Ilyenkor már csak egyet tehetünk: földjével együtt sajnos, meg kell semmisí­teni. Palka: kedvelt, karcsú, elegáns növésű szobadísz. Sokoldalú növényként tart­ható számon: cserepes vagy akváriumnövényként is szép, nyáron kiültethető a szabadba, vagy éppen a víz­partra. Ideális számára a vi­lágos hely, de jól érzi magát a napon vagy az árnyékban is. Mocsári növényként víz­igényes, ezért gondoskodni kell arról, hogy mindig le­gyen víz a cserép alatt. Leg­gyakoribb betegsége a le­vélcsúcs bámulása, amelyet a száraz levegő vagy a me­szes öntözővíz idéz elő. Me­leg, száraz helyiségben rendszeresen párásítsunk, így elkerülhetjük a levél­csúcs bámulását. Dieffenbachia: közismer­tebb nevén buzogányvirág, amely a kontyvirágfélék csa­ládjába tartozik. Levéldísz­növény, különböző rajzo­latú, gyakran sárgásfehér le­velekkel, amely 50-150 cen­timéter magasra nő. Kedveli a közvetlen nap­tól védett, félárnyékos he­lyeket, minden fajtája me­legkedvelő. Nagy páratar­talmat, továbbá bőséges ön­tözést igényel. Nem szereti a huzatot, ilyenkor alsó leve­leit hullatja és felkopaszo­dik. Ha az ilyen növényt 10 centisre visszavágjuk, hama­rosan kihajt. A száraz levegő levél- és csúcsbamulást idéz elő. A levélnyél és -lemez üvegesedése baktériumos betegségre utal, amely nem gyógyítható. Vigyázzunk, mert a buzo­gányvirág minden része mérgező! A növény nedve például kiütést okozhat, ezért tartsuk távol a gyer­mekek, valamint a háziálla­tok mozgásterétől. Ős* a nyárban - Bár még javában tombol a kánikula, a manökenek a párizsi kifutón máris Emmanuel Ungaro divattervező őszi-téli kollekcióját mutatják be. A jelek szerint a hi­degebb évszakokban sem lesz módi a túlöltözöttség. fotó: feb/reuters Amerikai professzor asszony Szarvasgedén - Sokat segített a volt katonai attasé Vallatta a múltat idéző öreg kúria épületét Főleg az európai mezőgazdasági országokban tanulmányozom, milyen épületekre lehet számítani az elmúlt évtizedben. Jártam Budapesten, Pásztón, Egerben, Gyöngyösön - mondja szarvasgedei tartózkodásának első tapasztalatai után Lauren B. Sigkels-Tavas PH.D., a kelet-michigani egyetem műemlék- védelemmel foglalkozó professzor asszonya, aki doktori foko­zatát Edinboroughban szerezte meg.- A látottak kellemesen meg­leptek - folytatja. - Például em­lékezetes számomra az Egerben megcsodált török épület.- Kérjük, szóljon más jellegű benyomásairól is.- Olyan jelenséget is tapasz­taltam, ami aggaszt engem. Például a helyreállításnál, res­taurálásnál a régi anyagok he­lyett betont használnak, ami megszilárdulása után kiszakít­hatja, tönkreteheti a rendbe tett részt. Megértem, miért csinál­ták így. Ettől függetlenül észre­vételemet jeleztem a magyaror­szági műemlékvédelmi fel­ügyelőségnek.-Miért?-Mert a beton használata megtöri a stílust.- Hogyan csinálná máskép­pen?- Megkeresném az eredeti kötőanyagot és azt használnám fel. Ugyanis egy épületnek lé­legeznie kell. Például a szarvasgedei Pető-kúriát mész­kőből építették, kötőanyagként agyagot használtak. Sajnos, az épület elég rossz állapotban van. Azért jöttünk kollégám­mal, Sheehan Michael régész­professzorral, aki New York ál­lam Buffalo városából érkezett, hogy segítsünk a helyreállítás­ban, az épület megmentésében, az olcsó kivitelezésben.- Ha jól értettük, a helyi Pető-kúria önnek kutatási té­mája is. Mennyi idő szükséges a helyreállításhoz ?- Ideális körülmények között öt év. Dokumentáljuk az épüle­tet, pontosan felmérjük, kémiai analízist végzünk magyaror­szági laboratóriumban. A házon kívül a falak tövében megnéz­zük, milyen erős a fundamen­tum, milyenek voltak az eredeti anyagok. Kutatásaink során megtaláltunk egy régi befala­zott bejáratot.- Itteni tartózkodása során talált-e egyéb említésre méltó érdekességeket?-Igen, olyasmit, amire nem is számítottam. Ebben sokat se­gített Czank Lajos helybeli nyugdíjas, aki 18 évig Was­hingtonban volt katonai attasé. Elmondása alapján találtam meg azt a csűrt, amit annak ide­jén ő jól ismert. Egyébként a község lakossága szívesen fo­gadott, készséggel segített. A velük való beszélgetéskor mindegyikük azt mondta el, amire határozottan emlékezett.- Miként hasznosítja itteni tapasztalatait?- A jelentés után cikket írok róla. Ha lesz lehetőségem, szívesen visz- szajövök, addig is a többiek nevé­ben megköszönöm a szíves fogadta­tást, a sok segítséget. V. K. Tímea ismét szerencsét próbál Újabb jó hírrel tudunk szolgálni a Callus Modell tevékenységével kapcsolat­ban. Egyik tehetséges és természetesen rendkívül csinos manökenünk ismét szerencsét próbál a szépség­szakmában. ő Molnár Tí­mea, aki már indult a Nóg- rád Szépe versenyben, most két helyen is, a Miss World Hungary (licenctulajdonos Fási Ádám) és a Miss Hun­gary (szervező a Miss Hun­gary Kft.) királynői koroná­ért állt a divat és szépség­szakma ítészei elé. Ez utóbbiért július 16-án Miskolcon, a Juno Szállóban lépett kifutóra a selejtezőben. 240 szép reményű Miss közül választották be a 80 fős elő­döntőbe. Újabb versenyére napokon belül sor kerül ismét Miskolcon, vagy Szegeden. Fási Ádám versenyében már az elmúlt évben indulni kívánt Tímea, ám akkor technikai okok miatt elké­sett a nevezése. Fási Ádám nem feledte őt el, s ez évben meghívta a július 19-i elő­döntőre, Budapestre. Itt az utolsó szakaszban, a 20 leg­szebb lány között búcsúzott a 10 fős döntő mezőnyétől. A versenyekre Tímea egyrészt a Callus Modell támogatásával utazik, für­dőruháját az Arisona Sport biztosítja. Örömmel ven­nénk, ha más vállalkozások is segítenének a felkészü­lésben. E pályán egyre in­kább nem igaz a tétel, tudni­illik az, hogy: „Vak tyúk is talál szemet.” Oszvald György

Next

/
Oldalképek
Tartalom