Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-18-19 / 167. szám
2. oldal Megyei Körkép 1998. július 18., szombat Kétbodony: gyermekek, szülők, pedagógusok és az önkormányzat, együtt Évfordulót ünnepelt az óvoda Nem mindennapi jubileum megünneplését határozta el tavasz- szal a napközis otthonos óvodát fenntartó szentéi, kisecseti, kétbodonyi képviselő-testületek, amikor úgy döntöttek, hogy a kétbodonyi kulturális napok rendezvénysorozat keretében emlékülést hívnak össze és emlékezetessé teszik a gyermekintézmény megnyitásának negyedszázados évfordulóját. Szoipbaton délután 15 órakor az óvoda helyiségében gyülekeztek a 25 évvel ezelőtti első három év óvodásai, valamint az elmúlt másfél évtizedben ott dolgozó óvónők, dajkák, kisegítők és a meghívott egészségügy, iskola, képviselő-testületek tagjai, hogy felidézzék az elmúlt évek eseményeit. Az óvoda alapításától a mai napig Kőhalmi Kázmémé Vali óvó néni vezeti az intézményt, ő fogadta és köszöntötte a megjelenteket, és szólt az elmúlt évek gondjairól, eredményeiről. Az óvodai találkozó után a művelődési házban a jelenlegi óvodások, iskolások és a helyi „hagyományőrző” csoport több tajga, illetve a citerazenekar adott ünnepi műsort. A műsor után Holes Imre polgármester köszöntötte a megjelenteket, külön szólt arról az örökségről, amikor 60 gyerek is járt az óvodában és ehhez a gyerekszámhoz alkalmazott dolgozói létszámot, a továbbélés érdekében, le kellett építeni. Kiemelte beszédében, hogy az óvodai dolgozók mindig is aktivitásukkal, szorgalmukkal elöl jártak a feladatok vállalása terén a község kulturális életében és példát mutattak más intézmények dolgozóinak is. A polgármester külön is köszöntötte Kőhalmi Kázmémé vezető óvónőt, aki friss diplomásként az új óvodánál kezdte pályafutását és a mai napig is vezeti a negyven-negyvenöt gyermekkel foglalkozó intézményt. Kiemelte szakmai hozzáértését, az elvégzett számtalan szakmai tanfolyamot. A lehető legeredményesebb felkészülés érdekében angol nyelvtanfolyamot és a tanítóképzőt is képes volt elvégezni, és itt is képesítést szerezni. Ez utóbbi végzettség eredményeként az alsó tagozatos iskola első osztályától - osztályfőnökként - vezette a most végzett negyedik osztályt, megvalósult ezzel az a pedagógiai elvárás, hogy az óvónő a gyereket az iskolai oktatásra történő áttérés nehéz és szokatlan időszakában tovább oktatja, ennek eredményeként a tanuló életében kevésbé okoz törést az iskolai oktatásra való átállás. Befejezésül a polgármester megköszönte a faluért végzett sok-sok óra társadalmi munkát és a képviselő-testületek nevében arany pecsétgyűrűvel ismerte el eddigi pályafutásának eredményeit és kívánt további sikereket az óvónő-tanítónőnek, a dolgozóknak. A vezető óvónőt köszöntötték a továbbiakban a szülők, volt növendékek, ezt követően az óvoda életéből készült fotókból összeállított kiállítást tekintették meg, amely július végéig lesz látható a művelődési ház kiállítási termében. Az ünnepséget vendéglátással, elbeszélgetések, visszaemlékezések közepette fejezték be, kívánva további sok sikert az óvónőnek, dolgozóinak. Ifjúság: előadások és tüntetés Salgóbányán vertek tanyát az európai ifjúsági találkozó résztvevői. A Medves ifjúsági táborában a CARP nevű nemzetközi diákszervezet tart találkozót; immár másodszor választották erre a célra Magyar- országot. A szomszédos országokból érkezettek mellett Európa távolabbi részeiből is jöttek fiatalok, aki egy héten át a szeretet és a szerelem jegyében tartották előadásaikat, s mutatták be nemzetük kulturális értékeit. Nyitott családi hétvége és vasárnap Salgótarjánban, a Fő téren megtartott demonstrációjuk zárja a programot. Szép lányok, erős legények Jelentkezőket várnak a Palóc búcsú vetélkedőire A balassagyarmati Szent Anna napi Palóc búcsú egyházi rendezvényét követően, délután a Palóc ligetben gazdag folklórműsor szórakoztatja a közönséget. Ennek keretében megválasztják Palócország szépét és kiderül, ki lesz a Hétpróbás palóc. Az elmúlt évben a nagylóci Szeles Enikő nyerte el a zsűri és a közönség tetszését és a híres nógrádgárdonyi lovas, Huszár Attila lett a Hétpróbás palóc. A rendezők - Majdan Béla és Szabó Endre - az idén újra vátják a palóc vidék népviseletes szép lányait és az erős, ügyes legényeket a következő feltételek alapján: Meghívó a Palócország szépe népviseletes versenyre Ideje: 1998. július 26., 14 óra Helye: Balassagyarmat, szabadtéri színpad. Jelentkezési határidő: 1998. július 25. A szépségversenyen elindulni kívánók megjelenési időpontja: 13 óra, helye: szabadtéri színpad öltözője. Megjelenés népviseletben és falvanként maximum 2 fő. A versenyen indulóknak röviden be kell tudni mutatniuk az illető település viseletének főbb jellemzőit. A győztes négynapos erdélyi utat, 10 ezer forint készpénzt és értékes ajándékokat nyer. (Az erdélyi utazás indulási időpontja: 1998. augusztus 1.) A második és harmadik helyezett 5-50 ezer forint készpénzt és többféle értékes ajándékot kap. Meghívó a Hétpróbás palóc vetélkedőre Ideje: 1998.júl.26., 15.30 óra Helye: Balassagyarmat, Palóc liget. Jelentkezési határidő: 1998. július 25. Megjelenés ideje: 13 óra, helye: a szabadtéri színpad öltözője. A szervezőbizottsághoz az alábbiakban megadott címre beérkezett jelentkezők közül - a nevezés sorrendjében - az első 20 versenyző indulhat. Minden résztvevőnek fűrészt, fejszét, borlopót kell magával hoznia és némi lovaglótudománnyal kell rendelkeznie. * Versenyszámok - folyamatosan a rajttól a célig:- egyméteres, 25 cm átmérőjű rönk négyfelé fűrészelése (bakon);-50 kg-os búzászsák 100 méterre cipelése;- a négy elfűrészelt fa fejszével történő négyfelé hasítása;-söröshordó gurítása 100 méteren;- 5 liter bor átszívása bor- lopóval másik kannába;- 250 méter futás a várakozó lovakig;- kb. 100 méter lovaglás a célig, ahol a győztest a Palócország szépe várja. Az öltözet - lehetőleg népi ruha legyen! A győztes négynapos erdélyi utat és 10 ezer forint készpénzt nyer egyéb ajándékok mellett (Indulás Erdélybe augusztus 1.) A 2. és 3. helyezett 5-50 ezer forint készpénzt és ajándékokat vihet haza. * A szépségverseny és a Hétpróbás palóc vetélkedő győztesei, dobogós helyezettjei hintóval kocsikáz- nak végig Balassagyarmat főutcáján és bemutatkoznak az Ipoly-parti vásár közönségének is. Mindkét vetélkedőre - személyesen, írásban vagy telefonon is - jelentkezni lehet az alábbi címeken: Majdán Béla és Szabó Endre, 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 18., telefon/ telefax: 35/301-660; * Balassagyarmat és Térsége Fejlesztési Alapítvány, telefon: 35/301-663. Kés, villa, olló: már senki kezébe nem való Bűneink bizarr jelei Amikor kés villan, lövés dörren, kisbalta lendül, az első az élet. Az életmentés. A második a hajsza. Gyilkost keres mindenki, aki él, és valahogy úgy alakult, hogy gyilkos eszközt mindig előbb találnak, mint gyilkos embert: a vadászpuska, az akácfakaró, a húsklopfoló vagy a kerti traktor már régen a rendőrségen pihen, amikor behozzák a gazdáját. Szakadjunk most el a konvencióktól, ne azt nézzük, ki ölt, mit kapott, mennyit kapott - nézzük inkább, mivel ölt. S hogy mi mindent őriznek még a bíróságok bűnjelkezelői. Nógrádban például az átlagosnál mindenből jóval kevesebbet és jóval értéktelenebbet: ami egyáltalán pénzzé tehető, az szinte ritkaságszámba megy, s ha véletlenül sok van belőle, akkor is csak jóval áron alul lehet továbbadni. Ilyen lehet például az arany ékszer vagy a mosógép, de Csonkáné dr. Varga Margit, a megyei bíróság elnökhelyettese egy kamion pulóverről is tud..- Mennyit kapnak egy szállítmányért?- Rendkívül keveset, már- már jelképes összeget. Ráadásul a szállításról is mi gondoskodunk, tehát vagy a saját autónkkal visszük az árut (s fizetjük a benzinpénzt) vagy pedig fuvarozót fogadunk - ekkor viszont a szállítási költséget kell levonni a vételárból. A maradék mindkét esetben minimális. Ami az államé A bíróság gazdasági hivatalában azonban hiába tudják, hogy az állam majdnem ráfizet, nem sokat tehetnek: törvények, rendeletek és belső utasítások kötik őket, így még akkor sem tárolhatnak tovább valamit, ha véletlenül tudják, hogy jövőre sokkal többet ér.- Mi nem üzletelhetünk az elkobzott dolgokkal: akármeddig nem tarthatjuk itt, akárkinek nem adhatjuk el és nem is minden kerülhet ki a piacra.-Mondok néhány kategóriát - nézzük, melyiknek mi a sorsa. Fegyver, lőszer, robbanóanyag.- Ilyet itt nem őrzünk, az már a lefoglalástól a rendőrség dolga. Ha már van jogerős határozat, akkor is ők gondoskodnak a megsemmisítésről valamilyen BM-bázison.- Kábítószer.- Ugyanaz.- Pénz, hamis pénz.-A Nemzeti Banké. De a valódi pénzt csak akkor küldjük el nekik, ha elkobzott bankjegyről vagy érméről van szó.- Mi volt ezek között a legnagyobb fogás ?- Egyszer volt egy húszfilléres ... A legnagyobb címlet pedig talán egy százas. Szóval, ez mind az államé. Rá is fizet rendesen, hiszen a kábítószerrel eleve nem tud mit kezdeni, de a fegyverek többségétől is szabadulni kénytelen, hiszen legtöbbször nem is szabványosak, vagy olyan állapotban vannak, hogy már semmire nem használhatók. Mint láttuk, az elkobzott bankjegyekből sem építik meg az Eiffel-torony mását, a hamis pénzről már nem is beszélve. Költség viszont azzal is van, ami hasznot nem hoz: a szállítást - bárki végzi is - meg kell fizetni, ami pedig még valamire jó is, az külön viszi az állam pénzét. Az arany vagy az Elkobozni azt a dolgot kell, amit a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona vagy egyébként is, ha a közbiztonságot veszélyezteti. Ebben benne van minden kés, balta, fűrész, láncos bot, dobócsillag, de ha emberöléshez használták, akkor akár egy autótól vagy traktortól is búcsút lehet venni. Szintén el kell kobozni, azt a dolgot, ami a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, illetve amit a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott. Ez utóbbi (mondjuk a vérdíj) nem csak pénz lehet, hanem egy lakás, egy üdülő - vagy megint csak egy autó. A harmadik fő fajtája az elkobzásnak azokat a dolgokat érinti, amelyekre a bűncselekményt elkövették, illetve amelyek adott vagyoni előny tárgyai voltak. Erre szép példa a vesztegetésért kapott pénz vagy a csempészáru, ami szintén lehet egy autó is, ha a vámmegállapításnál ennek áráról nyilatkoztak valótlanul. Előfordulhat, hogy az elkövető gyerekkorú, vagy éppen kóros elmeállapota miatt nem büntethető - ez azonban nem akadálya az elkobzásnak; ha pedig az intézkedést elrendelték, de nem lehet foganatosítani, belép az „elkobzás alá eső érték”, ami annyit jelent, hogy hiába adta el a tettes a korrupcióval szerzett villáját, gyilkosságért kapott Ferrariját - az értékét azért még be kell fizetnie az államnak. ezüst például először a felbecslésre kijelölt szakértőé, s csak aztán a Nemzeti Banké, a pénzverdéé vagy - MNB-en- gedéllyel - a bizományié. Lada, névértékben- Mit lehet még eladni?- Műszaki cikkeket, de ilyenre már évek óta nem volt példa. Régen, a nyolcvanas évek végén még hozták be a hűtőládákat meg a többi háztartási gépet, de ma... Semmi. Ruhákból viszont a múltkor egy egész kamionnyit koboztak el.-Azokkal mi lett?-Eladtuk. Vannak kijelölt BÁV-boltok, ott veszik be az ilyesmit, talán háromszáz forintot is adtak darabjáért. Ebből persze megint lejön a szállítási költség és a többi.- Nemrég egy emberölési kísérlethez használt Ladát kobozott el a Legfelsőbb Bíróság. Hogy történik ilyenkor az elkobzás? Mi ennek a menete?- A rendőrség dolga, hogy érvényt szerezzen az ítélet e részének: felbecsülteti egy szakértővel - aki szintén nem két krajcárért dolgozik -, aztán ideszállítják. Ha egy ilyen Lada mondjuk, már nyolc-tíz éves, érhet talán 300 ezer forintot, de nem annyiért megy el, mert szabályos árverést kell kitűzni.- Mint a végrehajtásnál, amikor egy szobabútor kerül kalapács alá?- Igen. Na most, ha ezek után elviszik, s a bevételből levonjuk a költségeket, megint jó, ha nem mínuszban van az eredmény.- Van valami kimutatás arról, hogy évente és megyei szinten mennyi bevétele van az államnak abból, hogy a bűnelkövetéshez használt ilyenA nyírjesi gyilkosságnál használt kis Polskit rövidesen kiállják az egyik elítélt családjának. fotó: Bábel olyan dolgokon tulajdont szerez? __- Évente még a százezer forintot sem éri el. Ez részben következik abból, hogy kicsi és szegény megyében élünk, másrészt hiába van itt sok minden, a jó része nem is elkobzott szerszám, hanem „közvetlen bizonyíték”. Olyasmi, ami csak addig kell, amíg a tárgyalás tart egy ügyben, s addig is csak a bizonyításnál segít. Mert ugyan ki és minek jelentkezne gipsszel kiöntött lábnyomokért, szőr- és hajszálakért, üvegcserepekért?... Értékük nincs, szerepük az ítélethirdetéssel megszűnik. Az a régi jó kisbicska Kés, villa, olló. Ásó, kapa, gereblye, furkósbot, ácsszekerce. Ha ezekkel ölnek vagy ölni akarnak, és a tárgyalásig nem tűnnek el, szinte bizonyos, hogy a bűnjelkezelőnél kötnek ki. Előbb-utóbb minden ügy véget ér, s mindenki méltó helyére kerül. Börtön, fegyház, elmegyógyító intézet. De mi lesz a szerszámokkal?- Egy idős, élet elleni ügyekben nagy tapasztalatot gyűjtött legfelsőbb bírósági tanácselnök egyszer szűk körben elpanaszolta, hogy ellopták a kedvenc kisbicskáját, amit egy szintén szűk körű házi árverésen szerzett be. Sajnálta nagyon, hiszen jó kés volt - két embert szúrtak le vele...- Hát az már elég régen lehetett. Valamikor a hatvanashetvenes évek táján még valóban volt olyan, hogy az itt dolgozók vehettek ezt-azt az elkobzott bűnjelek közül, többnyire ásókat, kapákat, gereb- lyéket. Tegyük hozzá: az Igazságügyi Minisztérium hozzájárulásával.- És ma?- Ma megvárjuk, míg ezekből összegyűlik egy nagyobb tétel, aztán ami fából van, elégetjük. Minden teljesen szabályos, ott van az ügyészség és a bíróság képviselője is, még jegyzőkönyvet is felveszünk. Éz tehát a kés- és baltanyelek sorsa. A pengék, tőrök, szamurájkardok viszont máshol és máshogy végzik: amikor már van belőlük egy szatyor- nyi, valaki felkapja az egészet és elviszi a MEH-telepre, ott pedig gondos szortírozás után minden kiló ócskavasért fizetnek négy vagy hat forintot. Ami szintén az államra száll. S. J. F.
