Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-13 / 162. szám

Gazdaság 1998. július 13., hétfő 4. oldal Az Ikarus Amerikában A NABI Észak-amerikai Járműipari Rt. megnyerte az újabb 83 autóbusz szállítá­sára kiírt tendert. A meg­rendelés értéke eléri a 26 millió dollárt - közölte va­sárnap Érsek Ákos, a társa­ság képviselője. Az Ikarus Rt. és az Első Magyar Alap által 1993-ban létrehozott NABI Rt. kizáró­lag az USA tömegközleke­dési vállalatai számára gyárt városi autóbuszokat úgy, hogy az amerikai közbe­szerzési szabályoknak ele­get téve a magyarországi hozzáadott élték nem ha­ladja meg a 40 százalékot. Ä budapesti gyárban ké­szítik az autóbuszok alvázát és karosszériáját, míg az USA-ban végzik a főegysé­gek beszerelését és az autó­buszok összeszerelését. E pályázat előtt is több megrendelést kapott már a NABI Rt. így például Ne­vada állambeli Clark Coun­ty közlekedési vállalatnak 60 darab 12 méter hosszú­ságú, alacsony padlómagas­ságú városi autóbuszt szál­lít. E rendelés értéke mint­egy 20 millió dollár, a bu­szokat várhatóan 1999 első felében adják át a megren­delőnek. A New York állambeli j Albany közlekedési vállalat számára pedig még az idén hatmillió dollár értékben 23 városi autóbusz készül. Az idén a NABI összes­ségében 470 autóbusz szállí­tását tervezi, a tavalyi 360- nal szemben, árbevétele pe­dig az 1997-es 98,6 millió dollárról 1998-ban várha­tóan 135 millió dollárra emelkedik.--------------I|1,\»l—z M érgezők-e a növényvédő szerek? Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetében a hazai növény- védőszer-piacról készülő tanulmány nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a Magyarországon forgalomban lévő növényvédő szerek egynegyede rákkeltő, mérgező, egészségkárosító anya­gokat tartalmaz. A Magyarországon engedélye­zett növényvédő szerek egy ré­sze, amelyről a tanulmányban említést tesznek, nincs is forga­lomban - nyilatkozta lapunk­nak Sohár Pálné, az Országos Élelmezési és Táplálkozástu­dományi Intézet munkatársa. Az a tény, hogy egy növény­védő szer mérgező hatású, nem jelenti azt, hogy felhasználása ártalmas az egészségre, mert ebben az esetben nem is kerül­hetne forgalomba - tette hozzá a kutató. - A növényi kártevők elleni hatásos szerek nélkül vi­szont nem lehetne megtermelni és megvédeni azokat az alap­anyagokat, amelyek feldolgo­zásával biztosítható az ország lakosságának teljes körű élel­miszer-ellátása. Wohl László, az ügyben egyik érintett cég, a Rhone- Poulenc-Agro Borsod Kft. ke­reskedelmi igazgatója lapunk­nak elmondta: nem teljesen fe­lel meg a valóságnak az a - ta­nulmányban megfogalmazódó - állítás, miszerint a hazánkban forgalomba kerülő permetező­szerekről nem készül központi nyilvántartás. Az Agrárgazda­sági Kutató és Informatikai In­tézet például évenként megje­lentet egy kiadványt, amelyben termékenként és cikkenként részletesen fel vannak sorolva az országban forgalomban lévő növényvédő szerek. A tanulmányban a hormon­háztartásra és immunrendszerre káros permetezőszerként emlí­tett Temik készítmény, vala­mint a rákkeltőként feltüntetett Lindafor évek óta nincs forga­lomban Magyarországon. A mérgező anyagként említett Lindane hatóanyag csak korlá­tozott mértékben és speciális körülmények között kerülhet felhasználásra. Lapunk értesülései szerint magában Növényvédelmi Ku­tató Intézetben is erősen vitat­ják az ott készülő tanulmány megalapozottságát. újvári BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Gyakran kér­dezik tőlem, hogy a háztá­jiban tartott baromfiak, a házinyulak és a galambok trágyáját fel lehet-e használni a kert talajának javí­tására? Igen, ezek igen értékes és jól hasznosítható trágyasze­rek. Nagy a nitrogéntartalmuk, amelyet a növények gyorsan vesznek fel. A gyökérperzselés elkerülése céljából ajánlatos a kisállatok trágyáját vivőanyaggal (ho­mok, fűrészpor, tőzeg stb.) ele­gyíteni. A kiszólt trágyát hala­déktalanul, sekélyen be kell munkálni a talajba, mert a talaj felszínén maradva tápanyagai­nak jelentős, tész$ elillan, „„ Most könnyű palántát ne­velni a másodterményként vá­lasztott káposztafélékből, de a magot ne zárt helyen, hanem a szabadban, úgynevezett hide­gágyba vessük. Ez a kert egyik napos, védett helyén lévő, könnyen öntözhető, néhány négyzetméternyi terület, amelynek a talaját porhanyósra műveljük. Ide vessük sorban a karalábé, a téli fejes káposzta, a kelkáposzta, a vöröskáposzta, a bimbóskel és a leveleskel mag­ját, egy-két centiméter mélyen a talajba, egymástól 25 centi- méteres sortávolságra. Ügyeljünk arra, hogy a föld mindig nyirkos legyen és a gyomok ne hatalmasodjanak el. így három ilét. alaüALsklornb­leveles palántáink lesznek, amelyeket azután már állandó helyükre ültethetünk ki. Ä szőlőfürtök már elvirágoz­tak, a bogyók kezdenek kifej­lődni és súlyuk alatt az eddig mereven felfelé álló fürtök fo­kozatosan megfordulnak, csün- geni kezdenek. Lassan gondol­hatunk a szüretre is. A hordókat alaposan át kell vizsgálni és megtölteni hideg vízzel; ahol hiba, korhadás, tö­rés van, ott szivárgást fogunk észlelni. Az apró hibákat az ab­roncsok meghúzásával, fagy- gyúzással lehet kijavítani, de ha ez nem sikerül, vagy a hordó penészes, dohos, esetleg ecetes, akkor kádárhoz kell vinni és ki­javíttatni. Határidők cégvezetőknek Július 15.- A szerencsejáték-szervezők szerencsejáték-eljárási díjának befizetése;- erdőgazdálkodók, halterme­lők, szarvasmarhatartók, me­zőgazdasági termelők jövedé- kiadó-visszatérítése;- a magánnyugdíjpénztárból másik pénztárba átlépő tag kö­vetelésátutalása;- a vetőmag-előállítók tájékoz­tatása a vetéstervről; -méhészeti támogatás igény­lése;- vágómarha-támogatás igény­lése;-juhtej-felvásárlási támogatás igénylése;- vágóbaromfi-termelési tá­mogatás igénylése;- mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari exporttámogatás igénylése;- az állat-egészségügyi pre­venciós költségekhez és gyógyszervásárláshoz kapcso­lódó támogatás igénylése;- az adómentes felhasználók elszámolása a készletcsökke­nésről;- külföldi tehergépjármű adó­jának befizetése;- a jövedékitermék-előállítást végző adóraktár-engedélyesek termékmérlegének bemutatása a vámhivatalnak;- az idegenforgalmi adó befi­zetése;- a fogyasztási adó befizetése, illetőleg visszaigénylése;- a környezetvédelmi termék­díj befizetése;- termelésiár-kiegészítés és dotáció igénylése;- a közteherjegy értékesítésé­ről készített elszámolás meg­küldése a Pénzügyminisztéri­umnak;- átképzési támogatás igény­lése a Munkaügyi Minisztéri­umtól. Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat A 33/1998. (V. 22.) IKIM ren­delet szerint a Gazdaságfejlesz­tési Célelőirányzat a gazdaság- fejlesztési és kereskedelempoli­tikai célok megvalósításának eszköze. A költségvetési tör­vényben meghatározott elő­irányzatból az alábbi jogcíme­ken nyerhető el - pályázati úton j - támogatás:-a működőtőke-befektetések növelése, az ipari szerkezetát­alakítás gyorsítása, a beszállítói kapcsolatok kialakítása, kor­szerű, minőségi termékek gyár­tására alkalmas termelőkapaci­tások létrehozása és bővítése;- a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását, beszállítói kapcsolataik bővíté­sét eredményező tevékenység;- a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító Ipari Parkok létrehozása;-az Európai Közösség szabá­lyaival kontóim minőségbizto­sítási rendszerek bevezetése, kidolgozása és tanúsítása. A belföldi székhelyű jogi személyiségű és jogi személyi­ség nélküli gazdasági társasá­gok, valamint egyéni vállalko­zók igényelhetnek támogatást. A pályázat benyújtása előtt megkezdett tevékenységhez nem adható támogatás. Nem köthető támogatási szerződés azokkal a pályázókkal, amelyek csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt állnak, amelyek a pályázat benyújtását megelőző két éven belül vala­mely költségvetési támogatásért szerződésben vállalt kötelezett­ségüket nem teljesítették, illetve amelyeknek 30 napon túli meg nem fizetett köztartozásuk van. A pályázati felhívásokat a mi­nisztérium hivatalos lapjában és legalább egy országos gazda­sági napilapban jelentetik meg. A pályázatot a felhívásban meg­jelölt szervezethez kell benyúj­tani. Ezzel egyidejűleg pályá­zati díjat kell fizetni, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5 százaléka, de legalább 5000 forint. Támogatást kapnak a malmok is A tárca nyilvánosságra hozta a búza garantált árát Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken személyesen tárgyalt Battonyán az elégedetlenkedő Békés megyei gazdákkal. A találkozón egyebek mellett szó esett a gabonapiaci válság megoldását szolgáló, tervezett piac­szabályozási intézkedésekről is. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban el­készült az 1998. évi étkezési búza garantált áras állami fel­vásárlását és annak lebonyolí­tását szabályozó rendelet, amely a tervek szerint valame­lyest enyhíti a gazdálkodók ér­tékesítési gondjait. Az idei termésű étkezési bú­zát az állam garantált áron azoktól a termelőktől és jogi személyektől vásárolja fel, akik vetésterületük nagyságát június 15-ig bejelentették a megyei földművelésügyi hivataloknál és gabonájuk minősége megfe­lel a minisztérium által megje­lölt minőségi követelmények­nek. Az agrártárcánál 700 ezer tonna gabona felvásárlásával számolnak, amelynek költség­vonzata mintegy 12,6 milliárd forint lehet. Az agrárrendtartási hivatal most nyilvánosságra hozott közleménye részletesen leírja az 50 tonna alatti és feletti mennyiségekre vonatkozó átvé­teli feltételeket és eljárásokat, a felvásárló szervezetek nevét, te­lephelyét, az átvétel módját és a mintavételre jogosult minőség- ellenőrző cégek nevét. Az ötven tonnánál kevesebb mennyiséget értékesítő kister­melők terményét egyszerűbb eljárással és olcsóbban vizsgál­ják be. Az elképzelések szerint nekik mintánként 3000 forintot (plusz áfát) kell fizetniük a vizsgálatért a felvásárlónak. Az 50 tonnánál nagyobb mennyiségű árut értékesítő nagytermelők esetében, ha a szállítási távolság meghaladja az 50 kilométert, az e feletti tá­volság után kilométerenként és tonnánként 10 forint (plusz áfa) költségtérítést fizet a felvásárló a termelőnek. A vételárat két részletben egyenlítik ki a felvásárló szer­vezetek. Az első részlet a nettó vételár 60 százaléka, azaz ton­nánként 10 800 forint plusz áfa vagy - ahol nincs áfa, ott - ton­nánként 1296 forint kompenzá­ciós felár. Ez az összeg a fel­ajánlott teljes mennyiségnek a közraktár által megjelölt telep­helyre történő beszállításától számított 15 napon belül kerül kifizetésre. A fennmaradó tonnánként 7200 forintot (plusz áfa vagy 864 forint kompenzációs felár) pedig kilencven napon belül fi­zetik ki. A gabonamizéria megoldását célzó intézkedések között sze­repel a malmok és takarmány­vásárló állattartók támogatása is. A szakemberek szerint nem lehet előre prognosztizálni, hogy mennyi gabonát vesznek meg és mennyihez kémek tá­mogatást. Az FVM azt valószí­nűsíti, hogy az állattartók mint­egy 600 ezer tonna, a malmok 700-800 ezer tonna búzát fog­nak vásárolni. Az előzetes felmérések sze­rint az év végéig 700-800 ezer tonna búza kerülhet exportra, tonnánként 1500-2000 forintos támogatással. Újvári Gizella Az egyéni vállalkozások aránya csökkent, a társasoké növekedett. .. Továbbra is népszerű a kereskedelem Május végén az országban 815 ezer gazdasági szervezet működött, mintegy hétezerrel több mint április végén - kö­zölte a Központi Statisztikai Hív atal. A KSH tájékoztatója szerint a gazdasági szervezeteken belül emelkedik a társas vállalkozások aránya. A múlt év azonos idősza­kához képest az egyéni vállalko­zások aránya 59-ről 54 százalékra csökkent, miközben a társas vál­lalkozásoké 32-ről 37 százalékra nőtt. Májusban áprilishoz képest 1659-cel több bt. és csaknem két­ezerrel több kft működött. E két gazdálkodási forma aránya a tár­sas vállalkozásokon belül 43, il­letve 42 százalékot képviselt. A legnagyobb növekedés ismét a két legnépszerűbb tevékenységi területen volt megfigyelhető: a kereskedelemben és járműjaví­tásban. E két tevékenységi kör súlya 30, illetve 29 százalék. A működő egyéni vállalkozások száma csaknem két és fél ezerrel bővült májusban. Főfoglalkozá­súként 700-zal, mellékfoglalko­zásúként csaknem 1300-zal, míg nyugdíjasként 500-zal több vál­lalkozó folytat tevékenységet. Leginkább a 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vál­lalkozások száma gyarapodott. KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 9 /V I I . A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=16,95%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Állam- kincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési Jorma, mert visszafizetését az ál­lam garantálja; értékpapír letéti számlán tartható (így sem ellopni, sem elve­szíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszte­ség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, az IE-New York Broker Befektetési Rt., a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN AMRO Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókháló­zatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szim­bóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15 JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO Bank Rt Salgótarján, Pásztó • OTP Bank Rt. Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) RÉSZLETES INFORMÁCIÓ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Jegyzési időszak: 1998. július 13-24. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 17,00% Jegyzési árfolyam: 1998. július 13-21. között: 99,70% 1998. július 22-24. között: 100,00%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom