Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
2. oldal Megyei Körkép 1998. július 1., szerda Nem lehet közelebb helyezni a buszmegállót Mátraszőlősön Keskeny a település főutcája- Mátraszőlősön sokat kell gyalogolni az idős, beteg embereknek, mert az autóbusz- megálló messze van az orvosi rendelőtől - panaszolta lapunk szerkesztőségében személyesen a hetvenhét éves Bognár István. Az idős ember már többször is szóvá tette azt a kérést, hogy létesítsenek a rendelőhöz közelebbi megállót, ámde -véleménye szerint - senki nem hallgatja meg az öregek panaszát. Először a Nógrád Volán Rt.-nél érdeklődtünk, ahol részletesen elmagyarázták, hogy egy autóbusz-megálló áthelyezése, vagy létesítése eléggé körülményes feladat, mert sok feltétele van. Egyébként egy megálló létrehozása mindenekelőtt önkormányzati feladat, az autóbusz-vállalat csak használja azt. Amennyiben a helyi önkormányzat elhatározza magát arra a lépésre, hogy áthelyezi a megállót vagy újabbat is létesít a meglévőkön túl, úgy a Volán ezt tudomásul veszi. Mátraszőlős polgármestere dr. Lang may er Balázs, aki egyben a település háziorvosa is, kétszeresen érintett az ügyben. Amikor információt kértünk tőle készséggel elmagyarázta, hogy régóta jól ismeri a problémát. Azonnal hozzátette azt is, hogy nem lehetséges megoldani az idősek kérését. Nem azért, mert nem akarnak segíteni, hanem azért, mert az orvosi rendelő közelében, vagy előtte nem lehet autóbusz- megállót elhelyezni. A Felszabadulás út igen keskeny és a szigorúan előírt forgalombiztonsági követelményeket nem lehetne betartani. Egyetlen megoldás kínálkozna, de akkor le kellene bontani egy házat, ami ugyancsak nem olcsó mulatság. A fentiek figyelembevételével nem tudunk Bognár Istvánnak és idős társainak kedvező választ közvetíteni. P. A. Ságújfaluban a gyermekek néptáncoktatásával is őrzik a hagyományokat Rárósra készül a Gyöngyvirág A Somoskőújfalui találkozón léptek fel először idegenben Nevelőtestületi döntéssel — egy ( évvel a nemzeti alaptanterv bevezetése előwt** néptáncoktatást szerveztek Ságújfaluban, az általános iskola 1-6. osztályaiban. A gyerekek héti egy órában négy csoportban tanulták a népi játékokat és tánclépéseket szakképzett óraadó tanár vezetésével. Első fellépésük a farsangi bálon volt, majd az anyák napján mutatkoztak be. A Gyöngyvirág együttes (3-4. osztály) első idegenbeli szereplése a somosi néptánctalálkozón volt, »ahonnan továbbjutottak. Most a rárósi találkozóra készülnek. Évforduló: 130 éves a Pest-Hatvan-Salgó-Tarján-Losonc vasútvonal „Masina” a gázlánggyújtáshoz Salgótarjánban, a Fő tér vasútállomásán már ötödik esztendeje vesztegel kicsik és nagyok nem kis örömére , az 1899-ben gyártott, 377-es számot viselő gőzmozdony. Acélgyári ajándék, hiszen jubileum alkalmából állították végleges helyére. Akkor „csak” 125 szál gyertya éghetett a születésnapi tortán, ma már ez öttel több. Ugyanis 1868. július 1-jén indult meg a vasúti közlekedés Pest-Hat- van-Salgó-Tarján között. Igaz, korábban már járt vonat Magyarországon, 1846. július 15-től Pest és Vác között közlekedett a ma már csak „nosztalgiavonatként” emlegetett szerelvény. Ám térjünk vissza a mostani, százharminc esztendős születésnapra. Pesten, a Magyar Királyi Államvasutak „Losonci Indóháza” elől pöfögött ki azon a jeles napon a magyar vasút első gőzmozdonya, a „DEÁK I.”, próba- útra vontatva a hozzá kapcsolt szerelvényt. (A vasútvonalat kiépítették Losoncig, innen az 1883-ban Józsefvárosi Pályaudvarrá átkeresztelt állomás egykori elnevezése, a Losonci Indóház). „Száz vasutat, ezeret!” A mindenkori vasútvonalak átadását műszaki próba előzte meg, azaz a „műtan- rendőri bejárás”, mégpedig komoly felkészültségű és létszámú bizottság végezte ezt a felelősségteljes teendőt. A Nagykároly-Máté- szalka közti vasútvonal átadása 1905-ben történt, az esetről így számolt be a korabeli sajtó: „. . . A vasúti indóháztól pontosan 9 órakor indult el a vonat, amely egy mozdonyból, két szalon- kocsiból, két első, két másod- , és egy harmadosztályú kocsiból állott, mely utóbbiban az útra szükséges ételek és italok is elhelyezést nyertek. A vonat már az első őrháznál megállóit, a bizottság tagjai kiszálltak, megtekintették az épületeket, kutakat és átjárókat, megízlelték a kútban lévő vizet és ezután a vonat tovább folytatta útját.” Mikor lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor a Felvidékről Somoskő és Salgó vára felé gyalogolt, útközben megpihenve a mai Petőfi-kunyhó melletti háznál, ahol „édes és aludttejjel” kínálták meg a fáradt vándort, bizony nem gondolhatta, hogy „Vasúton” című költeménye „Száz vasutat, ezeret! Csináljatok, csináljatok!” sorai pont ezen a vidéken válnak élővé mintegy két és fél évtizeddel később. Szigorú konduktorok Mennyi volt a Salgó-Tarján felé óránként 32(!) km-es sebességgel „robogó” vonat menetideje és milyenek voltak az akkori jegyárak? Mert biléta nélkül akkor sem lehetett utazni, a szigorú konduktorok igencsak felügyeltek a rendre! (Síp, lyukasztó, kalauztáska, „masina” az esti gázlánggyújtáshoz). A „Salgó-Tarján” 1882. december 31-i számában ekképp olvashatunk a korabeli menetrendről: „A Budapestről reggel 6.34-kor induló gyorsvonat Salgótarjánba érkezik 9.11-kor. A Hatvanból délelőtt 10.40-kor induló vegyesvonat Salgótarjánba érkezik 12.39-kor. A Budapestről este 5.40-kor induló személyvonat Salgótarjánba érkezik 10.33-kor. A Salgótarjánból hajnali 4.53-kor induló személyvonat Budapestre érkezik 8.50-kor. A Salgótarjánból este 7.42-kor induló gyorsvonat Budapestre érkezik 10.14-kor.” Villamosítás? A korabeli jegyek árai mérföldenként és vasúti osztályonként változtak a mindössze 14 állomást érintő vonalon: mérföldenként az első osztályra 15, a másodosztályra 10, míg a harmadosztály „fapadosán” utazóknak 8 krajcárt kellett fizetni. Ma is több nemzetközi járat halad át a salgótarjáni vasútállomáson, Losonc, Zsolna, illetve a lengyelországi Szczecin végcéllal és természetesen visszafelé is. Sajnos, a vasúthálózat villamosítása Hatvan-Salgótarján között még mindig várat magára. A menetdíj napjainkban elsősorban a távolságtól függ és a kocsiosztály határozza meg, a személy-, illetve gyorsvonat megkülönböztetés a menetidőben jelent némi változást, bár ez a gyorsított vonatokkal- is alig változott a valamikorihoz képest. Deák Ferenc Nagy Iván honismereti pályázat 1998 Út a szülőföld, a haza szeretetéhez A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Nógrád Megyei Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád Megyei Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád Megyei Tagozata meghirdeti az 1998. évi Nagy Iván honismereti pályázatot néprajzi, történeti, irodalom-, és művészettörténeti, természettudományi kategóriákban. A pályázaton részt vehetnek egyének és csoportok, akik múzeumi gyűjtéssel, történet- írással nem hivatásszerűen foglalkoznak. A pályázatnak felnőtt és ifjúsági (18 éves korig) tagozata van. Pályázni lehet bármely önálló helyszíni gyűjtésen alapuló, levéltári kutatáson nyugvó, eredeti ismeretet és tényanyagot feltáró tanulmány beküldésével. Egy pályázó több dolgozatot is benyújthat. A felnőtt és ifjúsági kategóriában elfogadnak egyéni és csoportos munkákat is. A múzeumok és a levéltár munkatársai szakmai segítséget és konzultációs lehetőséget biztosítanak a pályázók részére. A megyei pályázat díjai kategóriánként: Felnőtt: I. díj 10 000 Ft, II. díj 7000 Ft, III. díj 5000 Ft. Ifjúsági: I. 4000 Ft. II. 2500 Ft, III. 1500 Ft. A díjak odaítéléséről bíráló- bizottság dönt. Kiemelkedő pályamunka esetén különdíjat is odaítél. A pályázatokat mellékletekkel együtt (térkép, fénykép, rajz stb.) két példányban, gépelve kérik beküldeni. Személyi lapon a pályázat beadásakor fel kell tüntetni a következő adatokat: név, lakcím, foglalkozás, a gyűjtés helye, ideje, adatközlők, szakmai segítséget adók neve. A pályamunkák beküldési határideje: 1998. november 1. Cím: Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága Salgótarján, 3100 Múzeum tér 2. Telefon: 314-169, 310-140. Felvilágosítást a fenti címen és telefonon Hídvári István nyújt. Témajavaslatok: Történelem, helytörténet-Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei, csatái, személyiségei, katonasírjai lakóhelyemen, ill. Nógrád megyében.-Az 1848-ban kezdődött barnakőszén-bányászat hatása lakóhelyem és Nógrád megye fejlődésére, ill. az iparág kiemelkedő személyiségei lakóhelyemen és a megyében.- Egy nemzetiségi (szlovák, német, cigány) közösség vagy település története a 19-20. században.- Ipar, üzem, kereskedelem, vendéglátás, kisipartörténet (csak) Nógrád megyei vonatkozásban).- Egyesületek, egyletek története lakóhelyemen, ill. Nógrád megyében. Szakmai segítséget nyújt a Nógrádi Történeti Múzeumban (Salgótarján): Balogh Zoltán, dr. Horváth István, Cs. Sebestyén Kálmán, dr. Szvir- csek Ferenc. Irodalomtörténet Várják Nógrád megye irodalmi életével kapcsolatos dolgozatokat, különös tekintettel az 1988-as Madách Imre, Petőfi Sándor és Nagy Iván, valamint az 1999-es Ady Endre-emlékév eseményeire. Szakmai segítség: dr. Kovács Anna (Nógrádi Történeti Múzeum). Művészettörténet Egy, a megyében élő képző-, illetve iparművész munkásságának ismertetése, (művészi pályájának bemutatása, néhány jelentős, jellemző alkotás elemzésével.) Ifjúsági kategóriában: egy iskolagaléria története, tevékenysége. Szakma) segítség: Peák Ildikó (Nógrádi Történeti Múzeum). Néprajz Szőttesek, hímzések. Egy község hagyományainak összegyűjtése e témakörből. Súlypont a maguk szőtte vászonból készült textilfélék (viseleti darabok, a lakás textíliái, a gazdálkodáshoz kötődő textilek, egyes ünnepekhez kapcsolódó darabok) ismertetésén (anyagminőség, forma, készítés ideje, használati alkalma, módja) szőttes, díszítmények (fotóban vagy rajzban történő) bemutatásán legyen. Szakmai segítség: dr. Kapros Márta (Palóc Múzeum, Balassagyarmat). A falu szakrális építményei: út menti keresztek, szobrok, kálvária, kápolnák, szoborfülkék stb. számbavétele, dokumentálása, fotózása. Az objektumok állíttatásának oka, célja, ideje. A hozzájuk fűződő néphagyomány és kultusz. Szakmai segítség: Limbacher Gábor (Palóc Múzeum).- Egy-egy személy vagy háztartás vallásos tárgyú könyveinek, kéziratos szövegeinek számbavétele. Eredetük, használatukra, tárolási módjukra stb. vonatkozó adatok összegyűjtése. Szakmai segítség: L. Lengyel Agnes (Palóc Múzeum). T er mészettudomány- Egy olyan természettudós életpályájának feldolgozása, aki munkássága során kapcsolatba került a nógrádi térség- gek-Őslénytani leletek a Börzsönytől a Mátráig. (Ebben a témában szakmailag korrekt módon begyűjtött őslénytani leleteket lehet bemutatni egy, vagy több nem védett lelőhelyről rövid leírással).- Egy terület természeti értékeinek bemutatása.- Egy terület környezet- és természetvédelmi problémáinak feldolgozása.-Iskolai ásvány- és kőzetgyűjtemények feldolgozása. Régészet Régészeti leletek a falu, vagy a város határaiban. A pályázatnak a település környékén gyűjtött megmunkált követ, csontot, cserepet kell tartalmaznia (kizárólag felszíni gyűjtésből!) Mellékelni kell a gyűjtés helyének térképét és a gyűjtés körülményeit (terület nagysága, a leletek sűrűsége, egymáshoz való viszonya, hány- szori gyűjtés anyaga, a lelőhely jelenlegi felhasználási formája). Szakmai segítség: a Kubinyi Ferenc Múzeum régészei (Szécsény). Nógrádiakat is várnak tiszthelyettesi beosztásba Most jó lenni katonának! A hadseregben korszakos változások mennek végbe, ami nem véletlen, hiszen a magyar hadsereg a NATO-ba készül. Hogy ez jól sikerüljön annak az is feltétele, hogy az átalakult hadseregben kellő műveltségű, egészséges, állóképes emberek szolgáljanak. Éppen ezért fontos, hogy a modern technikához, elektronikához értő, ugyanakkor a kellő emberi kapcsolatok megteremtésére is képes fiatalok kerüljenek a hadsereg soraiba. A Magyar Honvédség folyamatosan keresi és várja a jelentkezését azoknak, akik kedvet és elhivatottságot éreznek a katonai pálya iránt, akik szívesen vállalják a hivatásos szolgálatot. Mivel Nógrád megyében is számos érettségizett fiatalembert foglalkoztat a katonai területen történő érvényesülés lehetősége — elképzelésük valóra váltása érdekében néhá- nyan már jelentkeztek is -, mi is megkértük az illetékeseket, segítsenek tájékoztatni a fiatatokat. 1 Azoknak az érettségizett fiataloknak, akik szívesen lennének hivatásos katonák a katonai szakképző iskolákban „keresztféléves” képzést indítanak várhatóan 1999. februári kezdéssel. Ugyanis ahhoz, hogy az általános műveltséget megszerzett, esetleg egy-két nyelvvizsgával rendelkező fiatalember vagy lány hivatásos katona lehessen, el kell sajátítania bizonyos fokú katonai ismereteket is. S ezeket természetesen csak katonai szakképző iskolákban szerezhetik meg. A Szentendrei Katonai Szakképző Iskola és Kollégium a katonai kiképző szakon az egyik legszebb feladatra képez ki fiatalokat. A Szolnoki Katonai Középiskola és Kollégium légijármű- szérelő szakon sárkányhaj- tómű-szerelőket képez. A Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégiumban pedig honvéd tiszthelyetteseket képeznek, rádiótechnikai és vegyvédelmi feladatokra, illetve ügykezelőket. A tanulmányi idő mindenütt egy év. A tanulás ideje alatt ingyenes ellátást, szállást és ruházatot kapnak a fiatalok, s a honvédség átvállalja a tanulmányi költségeiket is. A résztvevők egy év alatt tiszt- helyettesi rendfokozatot szerezhetnek és hivatásos katonák lehetnek. Az avatásuk után nem kell munkahelyet keresniük, mert a katonai szervezeteknél biztosítják a végzettségnek megfelelő beosztást. A továbbtanulás nem terheli a családi költségvetést, sőt a tanulmányi eredménytől függően még ösztöndíjban is részesülhetnek. S azt is hozzá kell tenni, hogy a NATO-hoz csatlakozás felértékeli a tiszt- helyettesi pályát. Áki tehát magyar állampolgár, 18-23 év közötti életkorban van, büntetlen előéletű, egészségileg is alkalmas, s még az érettségije is megvan, az bátran jelentkezhet. Ha viszont többet is szeretne minderről tudni, érdeklődjön a megyei hadkiegészítő parancsnokságon, ahol átveheti a jelentkezési lapot is. S jó lesz igyekezni megyénkből is minden pályázónak, mert a jelentkezési határidő 1998. szeptember 30. hamarosan elkövetkezik.
