Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-06-07 / 131. szám

Megyei Körkép __________«pi bátonyterenye „ Az iskola a társadalmi felemelkedés, az esélyegyenlőség színtere” Pedagógusok ünnepe Kökény Tibor (balról) dr. Szondy Béla igazgatóval Lapujtőn 1998. június 6., szombat (Folytatás az 1. oldalról) arra, hogy tapasztalatait meg­ossza például az önkormányza­tokkal. Dr. Gayer Gyuláné alapít­ványi elnök munkájuk kap­csán egyebek mellett erről szólt részletesen a konferen­cia nyitónapján tartott sajtó- tájékoztatón. Rámutatva arra is, hogy a magyarországi ci­vil szerveződések önfenntar­tási problémái napjainkban gátjai a hatékony foglalkoz­tatási tevékenység mind szé­lesebb körre ható kifejtésé­nek. Egy-egy önkormányzat együttműködési hajlandó­sága a munkanélküliség ke­zelésére, egyáltalán az egyéni válságig mélyülő gondok iránti felelősségér­zete, nagyban múlik a falu­vezető személyiségén. Ezt Zám Mária, a Szociális Mun­kások Magyarországi Egye­sületének elnöke mondta. Megfogalmazása szerint a foglalkoztatást felvállaló ci­vil szervezetek megélheté­sének kulcsa pedig az, hogy mindinkább megtalálják, to­vábbá kiaknázzák-e a piaci réseket, szükség szerint gyorsan tudnak-e váltani? Vannak szervezetek, ame­lyek rendelkeznek ezzel a képességgel. Mindazok, akik szeretnék ezt elsajátítani, fordulhatnak a Nonprofit Humán Szolgál­tatók Országos Szövetségé­hez, melynek egyik külde­tése az ehhez szükséges módszerek kidolgozása és terjesztése. Erről és a szö­vetség további feladatairól dr. Hegyesi Gábor tájékozta­tott. (mj.) (Folytatás az 1. oldalról) A közgazdasági szakközépis­kola tanulóinak műsorával kez­dődött a salgótarjáni pedagó­gusnap tegnap a zeneiskola hangversenytermében. Köszön­tötték mindazokat, akik tevéke­nyen részt vállaltak és vállalnak a jövő nemzedékének nevelé­sében, megköszönve munkáju­kat, tisztelegve tudásuk és egyéniségük előtt. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere kö­szöntőjében többek között el­mondta, az oktatási stratégia fő eleme az élet végéig tartó tanulás elmélete, igaz, nálunk ez még gyerekcipőben jár. A pedagógu­sok figyelmét nem kell felhívni arra, hogy az iskola a társadalmi felemelkedés, az esélyegyenlő­ség színtere. Salgótaiján jelene, és főleg jövője is elképzelhetet­len erős, működőképes humán infrastruktúra nélkül. Azonban a pedagógusoktól nem csak kérni kell. Meg kell becsülni őket és számítani rájuk. A városi ünnepségen elsőként azokat a már nyugdíjas pedagó­j (Folytatás az 1. oldalról) tudunk teljes mértékben eleget tenni az előírásoknak. Az elő­adásból az is kiderült, előttünk áll még a termékdíjak körének kiterjesztése és mértékének fel­emelése, a környezetterhelési dí­jak fokozatos bevezetése, és a környezeti felelősségbiztosítás rendszerének megteremtése. Bulla Miklós úgy véli, ha látják majd az emberek közvetlen kör­nyezetükben, a munkahelyeken is, hogy gazdaságilag is megéri ésszerűen felhasználni a környe­zeti erőforrásokat, akkor nem csak kényszerből tesznek eleget az előírásoknak. Megemlítette azt is, durván 100 ezer ember­nek kell majd foglalkoznia Ma­gyarországon az EU-csatlako­gusokat köszöntötték, akik 65, 60, illetve 50 évvel ezelőtt vették át diplomájukat: Elischer Editet, dr. Gajzágó Aladárt, Köröskényi Zoltánnét, Zeke Lászlónét, Tóthné Sásky Gabriellát, Várhelyi Józsefnét, Kadlót Alajosáét és Kmety Fe­rencet. A Csíki Jolán és Csíki Mária zással. Ezért már valamennyi egyetemi és főiskolai hallgató­nak tanulnia kellene az ezzel kapcsolatos ismereteket. Tolcsvai Rózsa, a Közép-du­navölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője szerint a levegőtisztaság valame­lyest javult az utóbbi években, ma már a közlekedés a domi­náns szennyező tényező. Nóg- rádban megoldott az egészséges ivóvíz kérdése, a szennyvízelve­zetés és elhelyezés terén azon­ban nem állunk túl jól. Az ön- kormányzatoknak (a salgótarjá­ninak is) nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az illegális beköté­sek felderítésére. Sarló Béla alpolgármester a város környezetvédelmi prog­Alapítvány díja azoknak az eredményes munkát végző, alsó tagozatban tanító pedagógu­soknak adható, akik bekapcso­lódtak az innovációba. A kitün­tettek: Kispál Tiborné és Szilá­gyiné Szentpéteri Katalin. Pedagógus Szolgálati Em­lékérem azoknak a pedagógu­soknak adható, akik nyugállo­mányba vonulnak, és kiemel­kedő munkát végeztek a gyer­mekek nevelésében. E kitünte­tésben részesült Berze Imréné, Bócsáné Kiss Mária, Elekes Sándorné, Tomka Lászlóné, Tóth Ferencné és dr. Peák Ist­vánná. A pedagógus-szakszer­vezet pénzjutalmát Elischer Edit, dr. Gajzágó Aladár, Köröskényi Zoltánná, Zeke Lászlóné, Tóthné Sásky Gabriella, Várhelyi Jó- zsefné, Kadlót Alajosné és Kmety Ferenc kapták. A gyer­mek és ifjúságvédelemben vég­zett munka elismeréseként az önkormányzat Kékesi Évát és Pál Istvánt delegálta az idei nemzetközi nyári egyetemre. ramjáról adott tájékoztatást, Galli Miklós, a Tisztább Terme­lés magyarországi központjának igazgatóhelyettese az ökoprofit- programot ismertette, majd a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. és az acélgyár környezetvédelmi helyzetéről volt szó. A konfe­rencián bemutatkoztak a civil egyesületek is. A tegnap aláírt megállapodás sajtótájékoztatón Drexler Szi­lárd, a megyei madártani és természetvédelmi egyesület ve­zetője úgy fogalmazott, nincs sok példa arra, hogy egy önkor­mányzat 700 ezer forinttal tá­mogasson egy környezetvé­delmi egyesületet. A program­ban lehetőséget kínálnak más civil szervezeteknek is. RÉTSÁG oldal HIrek Színházlátogatás Bátonyterenye - A kiste- renyei nyugdíjasklub tag­jai június 6-á'n budapesti kirándulásra mennek. A délelőttöt a Planetárium­ban, múzeumokban töl­tik, este pedig a Nemzeti Színházban a „My fair Lady” című darabot te­kintik meg. Út- és térfelújítás Szarvasgede - Az idén a Béke út és Béke tér felújí­tását kérte többi között a képviselő-testülettől a község lakossága. Az ön- kormányzat nem tudja pillanatnyilag megoldani a jogos kérést, ezért úgy döntött, hogy benyújtja az erre irányuló pályáza­tát a Nógrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanács­hoz. Amennyiben a do­kumentumban szereplő összeget megkapják, ak­kor a szükséges saját erőt előteremtik. Kollégiumsegítés Pásztó - A Pásztó Kollé­giumért Alapítvány négyszázezer forint tá­mogatást ítélt meg az in­tézménynek. Ebből az összegből televíziókat, továbbá egyéb audiovi­zuális eszközöket vásá­roltak. Az új híradás- technikai berendezések részben a pótlást, bőví­tést, részben pedig a cse­rét szolgálják. Új tornaszoba Erdőtarcsa - A faluház átalakítása során kialakí­tanak az épületben egy korszerű tornaszobát. A munkálatokat saját erőből oldja meg az önkormány­zat. Elképzelései szerint egy hónap múlva már kész lesz a gyermekek javát szolgáló új létesít­mény. Ezután a lakosság társadalmi munkában rendezi, illetve parkosítja az udvart. Fogadóóra Bátonyterenye - Dr. Ba­lázs Ottó polgármester június 8-án 12.30-16.30 óráig tartja fogadónapját a kisterenyei ügyfélszol­gálati irodán. Ugyanebben az időben Nagybakos István alpol­gármester a városházán fogadja a polgárokat. Nógrád Megyei Hírlap Dukay Nagy Ádám jegyzete Napszámosok A magyar tehetség a pe­dagógusok kezében van” - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök, miután száztizenegy tanárnak és ok­tatónak nyújtott át állami ki­tüntetést. így igaz - mondhat­nánk -, de mi van még óvoda- pedagógusaink, tanítóink, ta­náraink, docenseink, rektora­ink kezében? Minden bizony- nyal még ennél is több. Sosem volt könnyű helyzetben a ma­gyar oktatás, nagy forradal­mai viszonylag pontosan meghatározhatóak. Gondol­junk Bethlen Gáborra, Mária Teréziára - és másokra akik esélyegyenlőségért, az iskolarendszer fejlesztéséért és azért munkálkodtak, hogy a magyar tehetségek kibonta­kozhassanak, akár külföldi tanulmányaik segítségével is. Emlékezzünk Eötvös József kultuszminiszterségének ide­jére, a múlt század utolsó harmadára, hiszen az 1868- ban született népoktatási tör­vény Európában az elsők kö­zött mondja ki az általános tankötelezettséget. Igaz ugyan, hogy ekkor még csak szegénységi bizonyítvány föl­mutatásával ingyenes, de az oktatás már egységes tanter­vet és tankönyveket biztosít a 6-12 éves korosztály szá­mára, a tanítói állást szakké­pesítéshez köti, s hangsú­lyozza: minden nemzetiséget a saját nyelvén kell tanítani. (Tudom, nem túl érdekesek a számok, azt azért ideírnám, hogy ezen törekvéseknek eredménye az, melyek szerint 1912-ben már 16 681 elemi iskola működik.) A történelemben tehát volt épp’ elég munkája az oktatás­nak, a kultúrának; nem megfe­lelő intézményhálózattal, cent­ralizálási törekvésekkel, Tria­non döntéseivel, vallási és nemzetiségi sokszínűséggel kellett szembenéznie. Ezek a problémák mára majdnem tel­jesen eltűntek, persze akadnak még mindig óriási hátrányok­kal küzdő régiók, intézmények, s új, megoldásra váró felada­tok. Hiszen mire kell még vi­gyáznia a pedagógusoknak a magyar tehetségen kívül? Olyan helyzetben, amikor föl­mérések szerint a középiskolá­sok igen komoly százaléka már próbálta a drogok valamely fajtáját, amikor a képernyőkön (legyen számítógép vagy tele­vízió) erőszakon, értéktelen kocátokon kívül más egyéb csak ritkán látható. Akkor, amikor a gyermekek saját bő­rükön érzik a család elszegé­nyedését, s végig kell nézniük, illetve élniük, hogy a valódi ér­tékek miként válnak köznevet­ség tárgyává. A bevezető idézet tehát igaz. Tény azonban, hogy a pedagógusok számos új problémával találkoznak, s felelősségük ma már túlmutat a tehetség gondozásán. Ezek tükrében szomorú tendencia, hogy a pályát mind többen hagyják el, s a társadalom bármilyen fontos szegmense az oktatás, úgy tűnik, egyre kevesebben vállalják ezt a nagyon nehéz napszámot. Közösen a tartós munkanélküliség ellen Támogatás forrás nélkül? A kitüntetettek egy része a salgótarjáni zeneiskolában Megállapodás környezetünk megóvásáért - cél a szemléletformálás Az uniós csatlakozás kihívása 5ZÉCSÉNY Erősíti szolgáltatásait a tízéves salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár Halló, itt a tudakozó! (Folytatás az 1. oldalról) létre a KNC hathatós támoga­tása nélkül. Táj ti Endre, a telefonos tár­saság vezérigazgatója beje­lentette, hogy ettől az évtől minőségileg új pályára áll a KNC. Ennek volt jele az ügyfélszolgálati szolgálat heti 44 órássá bővítése, az ingyenes hangposta, a tele­fonkönyvek házhoz szállí­tása, s már folyamatban van az ISDN-hálózatok építése, illetve a bérelt digitális vo­nalak megteremtése. A KNC telefonvonallal, számító­géppel és pénzzel is segíti a könyvtár felkészülését a szolgáltatásra. Értékes tapasztalatokról mesélt ezután Sándor Ottóné, a Szabó Ervin Könyvtár közhasznú információs szolgálatának vezetője. Mint mondta, tíz éve indult a kü­lönleges tudakozó, miután a Matáv rendelkezésükre bo­csátott egy telefonvonalat. Ma már hét fővonallal ren­delkeznek, s 8-tól 21 óráig fogadják a hívásokat. Valamikor még ebben a könyvtárban szerzett képesí­tést, ezért — mint mondta — nagyon drukkol a debütáló csapatnak. Felajánlotta se­gítségüket is. Többek között elmesélte, hogy a közel­múltban egy munkanélküli salgótarjáni mérnök hívta őket, azzal a céllal, hogy se­gítsenek számára munkát ta­lálni. Nagy-nagy örömére ez is sikerült. „A könyvtár mindent tud!” — állította Sándorné, utalva arra, hogy a legtelje­sebb információs bázis áll rendelkezésükre. Csak Sal­gótarjánban 23 ezer tétel, vagyis, több millió adat! Ezeket az Info-Tár-Salgó jóvoltából munkanapokon 10—12-ig, illetve 15-től 18 óráig vehetik igénybe, a (32) 300-222-es telefonszámon. A tízéves Balassi Bálint Könyvtár ezzel tovább ha­ladt azon az úton, amely már a jövő évezredben végzendő tevékenység alapozását szolgálja, összhangban az információs társadalom egyre bővülő követelmény- rendszerével, s a felnövekvő nemzedékek fokozottan je­lentkező újabb és újabb igé­nyeivel. (németh) Megérkezett a Külügyminisztérium első válaszlevele a látogathatóságról Elmozdult a somoskői vár ügye? (Folytatás az 1. oldalról) minden esetben támogatja a szomszédos országokkal való kapcsolatok fejleszté­sét elősegítő hatámyitási, átminősítési javaslatokat. A javaslat a kormány elé ter­jesztéséről a bizottság, il­letve a pénzügyminiszter annak valamennyi — anyagi, technikai, személy­zeti, közlekedési — feltétele meglétének mérlegelése után dönt. Képviselő úr kérése in­kább Somoskő várát elvá­lasztó szögesdrót kerítés lebontását érinti, és ezért kérését állásfoglalás céljá­ból megküldtük a HOR rendészeti főigazgatójának, illetve kértük, hogy a ma­gyar-szlovák vegyesbizott­ság tűzze napirendjére. Budapest, 1998. május 12. Tisztelettel: Zanathyné dr. Martin Györgyi főosz­tályvezető * A levéllel kapcsolatban el­mondta véleményét a kép­viselő úr is:- Számomra óriási csa­lódás ez a válaszlevél, hi­szen a szögesdrót lebontása csak az egyik, közbenső lé­pés kellene hogy legyen. Úgy tűnik, a válaszadó nem ismeri a somoskői vár körül kialakult helyzetet. Mind a miniszterelnök úrnak, mind pedig a helyettes államtit­kár úrnak címzett levele­imben egyértelműen meg­fogalmaztam kérésünket, ami nem más, mint a so­moskői vár magyar oldalról történő látogathatóságának biztosítása. Ezek után úgy érzem, nincs más hátra, mint az, hogy a legmaga­sabb közjogi méltósághoz, Göncz Árpád köztársasági elnök úrhoz forduljak köz­érdekű kérésünkkel. Ter­mészetesen becsatolva a somoskői országszerte hí­res Petőfi-kunyhó vendég­könyvében szereplő soro­kat is, amelyek több ezer turista csalódottságát tük­rözik. Valamennyien várlá­togatásuk kényszerű elma­radását teszik szóvá. (németh)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom