Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-12 / 136. szám

Emlékezetes meghívás a tanácsházára - Iroda a bikaistállóban Egyetlen délutánt sem töltött otthon Karcsi, akkori elnökük mondta, amikor elértem a nyugdíj- korhatárt, hogy maradjak. Mivel nem tudtunk megegyezni, a „pihenést” választottam. Nemcsak az előbbiek miatt, ha­nem akkor nősült a gyerek, házépítésbe kezdett, egész évben neki segítettem mint segédmunkás, - emlékezik nyugdíjba vonulásának előzetes epizódjára Bakos Gábor, a Mátra- mindszenti Mezőgazdasági Szövetkezet érdekes előzmények után megválasztott első, volt elnöke. Az akkori kisbíró, este 6 órára hat, földdel rendel­kező gazdát hívott a ta­nácsházára. Rajtam kívül volt olyan, aki 30 hold szántót, rétet, legelőt bir­tokolt vegyesen. Akkori­ban agitálták a falu gazdáit a bányászok a szövetke­zetbe való belépésre. Az­nap este először meggyőző szóval folyt a diskurzus. Az agitálok szerint ilyen jó, olyan jó lesz nekünk, ha belépünk. Ez a szöveg ment este 10 óráig. Mikor látták, hogy nem hajiunk a szóra, kitalálták, engedély nélkül sertést vágtunk, ha nem lépünk be, elvisznek bennünket. Gazdatársa­immal együtt én is aláírtam a belépési nyilatkozatot. Közben átszóltak a kocs­mába, ne zárjanak be, vár­ják meg a ménkesi bányá­szokat, akikkel a belépé­sünk alkalmából innunk kell. Ez 1959. december 14-én volt. Egy fontos dátum A következő fontos dátum, - mely életében meghatá­rozó volt, 1959. december 23-hoz kötődik.- Az akkori népfront el­nöke közölte, hogy de­cember 23-án lesz a mező- gazdasági szövetkezet ala­kuló gyűlése. Lehet, hogy téged választanak meg el­nöknek. Iparkodj, pakold le gyorsan a cuccot a ko­csidról és gyere! Hiába mondtam, hogy más kis­gazdaságot vezetni, és egé­szen más egész körzetet irányítani. Mégis megvá­lasztottak. Hogy megfelel­jek új beosztásomnak, azt mondták a felettesek: — elmehetek Kecskemétre a mezőgazdasági technikumi előkészítőre, ha belépek a pártba. Gondolkodási időt kértem. Letelte után kije­lentettem: — nem lépek be. Úgy érzem, ha jól tudom csinálni, akkor minek lép­jek be?! Pártonkívüliként is jól akarok dolgozni. Val­lásos családban nőttem fel, vallásomat nem hagyom el, a köpönyegváltás nem az én szerepem. Nem tu­dom a fehérre azt mondani, hogy fekete. Az akkor já­rási párttitkár, akivel már régóta ismertük egymást, csak annyit mondott: — be­csüllek..., de nem felejtet­ték el. Mindig a falu dolgában A technikum helyett elvé­gezte a 7-8. általánost, amit már korábban meg­kezdett. Hét évig volt a szövetkezet elnöke.- A bikaistállóban volt az iroda - veti közbe az eddig figyelmesen hallgató feleség. Bakos Gábor később el­végezte a zsámbéki elnök­képzőt, majd ugyancsak Zsámbékon, a főiskola le­velező tagozatán állam­vizsgázott üzemgazdasági szakon Fehér Lajosnéval, az akkori központi bizottsági titkár feleségével együtt. Elnöksége alatt zajlott le a szövetkezetek egyesítése, míg végül kialakult a mai formája, mely négy közsé­get foglal magába. Közben megtörtént az elnökcsere is. — Leváltásomat nem tud­ták indokolni, ezért a tag­ság kivonult a gyűlésről, így lettem elnökhelyettes, s kikerültem Dorogházára üzemvezetőnek, majd nemsokára be kellett jönni a központba üzemgazdász­nak. Még akkor is többször mondták: -Gabi, menjél ki helyettesíteni Doroghá­zára! Bárhová került, bármi­vel bízták meg, a szövet­kezet érdekében mindig eredményesen dolgozott. Nevéhez fűződik egyebe­ken kívül a kőbánya meg­nyitása, a melioráció és vízrendezés felmérése, s annak megállapítása, mi a baj, mit kell tenni a tehené­szetben, hogy ne vigye el a növénytermesztés nyere­ségét téma megoldása.- Elfogadták felméréséi?- Két hét alatt készült el. A vezetőség, amikor tárgyalta, arra kértem őket, hogy tegye­nek oda, majd én rendbe te­szem. Mire elvégeztem a fel­adatot, a tehenenkénti napi tej­termelési átlag 5400 literre nőtt évente. Nyugdíjazása után két évig dolgozott a terménybetakarí­tásnál, átadásnál, vizsgálatok­nál, utána és azóta otthon a kertben foglalatoskodik.-A közéletben nem is vett részt?- Hiába mondtam, Gábor, ne fogjál bele! Mégis elvállalta a földkiadó bizottságban való részvételt. Azóta a fél község haragszik ránk! - mondja a fe­leség.-Nem én döntöttem egye­dül, hanem vita után a bizottság mondta ki a döntő szót - érvel a félj. Ez azonban a feleséget nem győzi meg. - Hiába kérte­lek, másodszor fogtál a falu dolgába, ami engem nagyon idegesített. Nem azt mondják, hogy a bizottság döntött, ha­nem téged említenek - válaszol a feleség. Erdő, erdő-A bizottság a beadott kérel­mek alapján figyelembe vette, ki mit vitt be, melyik dűlőben volt a földje. A kárpótoltak nagy része bent hagyta földjét a szövetkezetben. Én is.így cse­lekedtem. Volt egy erdőrészem is. Többi tulajdonostársamnak ezzel kapcsolatban azt mond­tam, tegyetek vele, amit akar­tok. Ugyanis a törvény értel­mében a szétforgácsolt erdőte­rületeket csak erdőbirtokossági formában lehet használni, mű­ködtetni, gazdálkodni vele. Annyit még hozzáfűztem, hogy ami tűzifa jár nekem, azt adjá­tok meg - fűzi magyarázatként az előbbiekhez Bakos Gábor, majd így folytatja: - A bizott­ságban a négy faluból tizenhe­ten voltunk. Elnöknek akartak, de azt nem vállaltam el. csupán a tagságot. A jövő évben lesznek hat­vanéves házasok.-A férjem nagyon szeret „szórakozni”. Tudja, egyetlen délutánt sem töltött itthon an­nak idején - adja meg a kegye­lemdöfést, a sok vihart, nehéz­séget megélt és maga mögé utasított párjának a feleség, Bakos Gáborné. V. K. Akit az emlékek sem éltetnek Kánikulai melegtől szenve­dett a város. Aki csak tehette árnyékba menekült. Az alul­járó hamis hűvösében valaki­vel találkoztam. Futólag akartam üdvözölni, de elfelej­tettem a sietséget. Régi, idős barátom szeméből olyan fáj­dalmas tekintet áradt, hogy megijesztett. A szokásos banális kérdé­sekre csak legyintett. Látszott rajta, hogy valami nagy baj le­het. A valamikor délceg tartású, jóképű, önmagára is sokat adó férfi most árnyéka önmagának. A pedánsságnak, az igényesség­nek már csak alig látható nyo­mait lehetett felfedezni az alak­ján, a ruházatán, a viselkedésén. Hja, gondolhatnám, amikor már csaknem hetvenéves az ember, kevesebbet törődik önmagával. Harminc évvel ezelőtt, ami­kor jobban megismertem és megtisztelt azzal, hogy a barátai közé fogadott, nem győztem csodálni istenadta tehetségét. Az volt nagy élmény, amikor a munkáját figyelhettem. Azt, ahogyan biztos kézzel vezette a vésőket a különböző fémeken. Amikor serleget vésett, vagy éppen valamilyen érmet készí­tett jeles embereknek. Rengeteg munkája mellett volt egy szenvedélye, a biliárd. A játékot is mesterfokon űzte, akárcsak a munkáját. Ma azon­ban már erőtlen a vésőt fogó kéz, a zöldposztós asztal sem vonzza már. Búcsúzásnál legyintett, s ke­serűen jegyezte meg: hiába vi­gasztalsz, ami régen volt, elmúlt. Mindenki elfelejtette már, hogy kinek mit csináltam. Hányódom, tengődöm. Van, aki meg sem ismer... Nem kell félni a kortól! Hét háborút, három elnök­gyilkosságot, az Atlanti­óceán átrepülését és az Apol­ló űrhajó Holdra szállását érte meg élete 117 éve alatt, a Pennsylvaniában élő Sarah Clark Krauss asszony, a vi­lág legöregebbje. Az 1880 szeptemberében született, egykori varrónő vegetáriánus és azt tanácsolja, hogy nem kell félni a kortól. Vallja, hogy az embert a hasznos fizikai és szellemi elfoglaltság, a kemény munka hosszan élteti, a tét­lenség viszont megöregíti. A Guinness Rekordok könyvében az amerikai asz- szonyt követhetné egy ro­mániai matróna, aki mind­össze két évvel maradt le amerikai vetélytársától. Hőség, mint veszélyforrás - Főként időseknek szólnak a mentők tanácsai Vijjogó szirénák, rosszullétek Mostanában gyakran szól a mentőautó szirénája a hő­ségben rosszul lett idős emberért, aki gyors orvosi segít­ségre szorul, mert a vérkeringése képtelen alkalmaz­kodni a nagy meleghez. Éghajlatunkon azok sínylik meg leginkább a tavasz erőteljes nyárba fordulását, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, s ezek fő­ként idősek. Az átmenet nélküli évszakváltás nem ad módot a hirtelen megemelkedett hőmérséklethez való alkalmazkodásra, s ennek bizony több mint kellemetle­nek a következményei. A kánikula ilyenfajta kártékony­ságát sajnos, nap mint nap ta­pasztalják a balassagyarmati, a salgótarjáni mentőszolgálat mentősei. A harminc foknál is melegebb napszakokban - főleg a városokban - eltérő mértékben megszaporodtak a rosszullétek, felerősödtek a gyógyszerekkel visszaszorított, karbantartott tü­netek. A gyarmatiak arra fi­gyelmeztetik az idősebbeket, hogy ezekben a napokban a le­vegő nagy páratartalma teszi számukra elviselhetetlenné a dél körüli órákat. Ilyen körülmények között még az egészséges esetében is nehezített a szervezet hőleadása, a magas vérnyomással, szívbe­tegséggel együtt élőknél pedig komoly terhelést jelent. Nem ta­nácsos alkoholos itallal pótolni az elvesztett folyadékmennyisé­get. Nem véletlen, hogy régeb­ben enyhén sózott szódavizet kaptak védőitalként a meleg­üzemek dolgozói, csakhogy a sópótlásról időközben megfe­ledkeztek, pedig a só-vízháztar- tás egyensúlyának megtartása nagyon fontos. Ennek érdekében ajánlatos a szomjat jól oltó, sa- vanykás gyümölcsleveket csi­petnyi - az ital ízén nem érez­hető mennyiségű - konyhasóval fogyasztani. Tamási Gyula, salgótarjáni vezető mentőtiszt arról számolt be, hogy ellátási területükön az ideg- és elmebetegek rosszullé- tei, görcsös rohamai is gyakrab­ban jelentkeztek. Sok személyt kellett kórházba vinni. Tapaszta­lata szerint az emberek többsége nem gondol a kánikula ártalma­ira, a figyelmeztetések ellenére sokat tartózkodnak a tűző na­pon. Tanácsolja a szív-, kerin­gési és idegbetegeknek, a nap legmelegebb szakában - délelőtt 10, 11 és délután 15 óra között - lehetőleg kerüljék a szabadban vagy a túlmelegedett épületek­ben tartózkodást. Ennek betartása különösen az egyedülállóknak nehéz, hiszen nincs aki a napi, friss élelmiszert megvegye, a gyógyszereket ki­váltsa. Mégis érdemes megpró­bálni úgy időzíteni a beszerzést, hogy a hosszas sorban állás ne okozzon gondot: a reggeli órák­ban vagy három után jóval ki­sebb a rosszullét veszélye. S ér­demes két napra való kenyeret, tejet megvenni.- A hőség miatti csökkent koncentrálóképesség növeli a balesetek előfordulásának koc­kázatát. A figyelmetlenség miatt bekövetkezett karambolokra, személyi sérülésekre sajnos minden nyáron akad nem egy példa. Attól tartottunk, hogy a hirtelen jött forró napoknak ilyen következményei is lesz­nek, de a valóság eddig szeren­csére nem igazolta aggályainkat. (mj) Táplálkozás és egészség-napok Nógrádban megyében is Jön az országjáró szűrőbusz! Valamennyi megyeszékhelyre, így Salgótarjánba is eljut júniusban a Táplálkozási Fórum szürőbusza, a tisztior­vosi szolgálattal (ÁNTSZ) nemrégiben indított beteg­ségmegelőző program keretében. Dr. Pados Gyula, a fórum el­nöke és dr. Molnár Ilona, or­szágos tiszti főorvos az or­szágjárással megvalósítandó szűrés céljairól, s az ezzel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta lapunkat. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszeri beteg­ségek kockázati tényezőinek nagyobb része a helytelen táplálkozással függ össze. Különösen a a „négyes fogat” vagyis az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és a vércukorszint segíti elő a keringési prob­lémák kialakulását. Ezért az ÁNTSZ és a Táplálkozási Fórum országjárása ezekre helyezi a hangsúlyt. Figyel­meztet jelentőségükre, s a speciálisan felszerelt autó­buszba, kockázatfelmérés céljából vérnyomás-, test­súly-, testmagasság-, derék- köifogat-mérésre, koleszte­rinszint-ellenőrzésre, étrendi tanácsadásra várja a lakoso­kat. A megjelentektől az ét­rendi szokásokról, táplálko­zási ismeretekről szóló kér­dőív kitöltését is kérni fog­ják. Az eredményekről egy rizikómérő kártyát kapnak a résztvevők, ezen az adatok kiértékelését magyarázó szöveg olvasható. Hasonló jellegű tevékeny­séget alapvetően a családor­vosok végeznek, egybekap­csolva a megelőzéssel és a gondozó munkával. Ilyen tí­pusú kockázatfelmérő akciót csak akkor indokolt elindí­tani, ha a veszélyeztetett egészségi állapotú, vagy már beteg ember ellátásáról is gondoskodnak az egészség­nevelők. Ezért azt, akinél észlelik a táplálkozással összefüggő kockázati ténye­zőket, levéllel, adatokkal a családorvoshoz küldik. A háziorvosokat nem fogja vá­ratlanul érni a pluszmunka, mert előzetesen értesítést kapnak az országos, beteg­ségmegelőzés céljával vég­zendő júniusi felmérésről. Salgótarjánban június 18- án, csütörtökön 10 és 18 óra között, a Fő téri postahivatal előtt tartják meg a Táplálko­zás és egészség-napot, ame­lyen orvosok, asszisztensek fogadják az egészségükért tenni akaró felnőtteket. A fórum tavalyi koleszte­rinszűrési programját nagy érdeklődés kísérts a nógrádi megyeszékhelyen. Remélhe- tőn a június 18-inak is ha­sonló lesz a fogadtatása, s a folytatásra sem kell sokat várni. Ősszel ugyanis újabb egészségnevelési akcióval rukkolnak elő: az iskolás gyermekek és családjuk kö­rében a táplálkozási jellem­zőket gyűjtik össze, egybe­kapcsolva a kezdeményezést az egészségneveléssel és az ismeretterjesztéssel. Ez a program a második iskolai félévben fog zárulni. HiNtAsZéK Az emberek többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben ol­vasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi minden­kinek kijár... Madárritkaság: a fekete gólya Néhány falubeli sasnak nézte, de akadt közöttük, aki felis­merte, s figyelmeztette a többi­eket, hogy ne riasszák el, mert az a nagy madár nem más, mint egy fekete gólya. Védett állat, s már biztos, hogy Szuhán is van fészkelőhelye. Az a helybeli nyugdíjas hölgy, aki tisztában van értékével, felkereste a Ma­gyar Madártani és Környezet­védő Egyesület megyei szerve­zetének tarjáni, tanácsadó iro­dáját, hogy jelezze a nem min­dennapi észlelést a madár vé­delme érdekében. Drexler Szilárd, a megyei madártani egyesület tagja el­mondta, hogy Nógrád megyé­ben, illetve környékén mind­össze tíz pár fekete gólya fész­kel. Örömmel fogadták a beje­lentést, amelynek alapján egy­részt arra következtetnek, hogy az emberek figyelnek a szokat­lan dolgokra, jelenségekre is, s nem sajnálják a fáradságot, hogy szükség esetén szakava­tott segítséget kérjenek. Más­részt az is valószínű, hogy so­kan nem ismerik ezt a madár­fajt. Ebből rögtön adódik a te­endő is: a madártani egyesület­nek gondoskodnia kell arról, hogy legalább azokon a telepü­léseken, ahol ilyen gólyapár él, ellássák a legszükségesebb is­meretekkel az ott élőket. Például olyan módon, hogy fotókkal illusztrált plakátokat helyeznek el a település egy- egy pontján. Ezen kívül kis, ismeretterjesztő kiadványokkal is segíteniük kell a faj védel­mét. Ezt szeretnék megoldani az elkövetkező napokban az egyesületiek. A fekete gólyáról tudni kell, hogy élővizek, árterek közelé­ben él, a fehér gólyához hason­lóan táplálkozik. Viszont igen érzékenyen reagál arra, ha kivá­lasztott környezetében riogat­ják, költéskor megzavarják. A leghelyesebb egyszerűen békén hagyni, a madárrajongók is csak megfelelő távolságból fi­gyeljék. Legközelebb: mini trópusok, egzotikus növények... - „Ba­rangolás” nógrádi kiskertek­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom