Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-03 / 128. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Csökkenő reáljövedelmek, változó struktúra, nehezebb megélhetés A család mint gazdasági egység (3.) Előző (május 20-án és 22-én megjelent) írásainkban a csalá­dok funkcióit értékeltük, jövedelemszerző képességét vizsgál­tuk, a lakáshelyzetet és az ellátottsági mutatókat vettük szemügyre. Ez alkalommal a jövedelmi viszonyokra igyek­szünk rávilágítani, szólunk a túlélési stratégiákról és takti­kákról, a lakosság elvárásairól és a családok életmódjában bekövetkezett változásokról is. Ez az írásunk is alapvetően a KSH adataira támaszkodik és felhasználja az életmódkutatá­sok legutóbbi eredményeit. A bruttó jövedelem nagysága átlagosan évi 273,5 ezer Ft/fő volt (a nettó ennek mintegy 78 százaléka), 1996-ban a magyar háztartásokban, ami mindösz- sze 17840 Ft nettó összeget je­lent fejenként egy családban. Ötszörös infláció Ezek az értékek az 1989. évi­nek a 2,8-szorosát tették ki nominálértékben, ami a hét év alatti 4,9-szeres infláció kö­vetkeztében csupán 56,9 szá­zalékot jelentett reálértéken. Mindez - és ez a legfájdalma­sabb - csak az átlag, ami azt is jelenti, hogy - mivel ez az át­lag takarja a szóródást - egyes családok esetében a bekövet­kezett reáljövedelem csökke­nés ettől jóval nagyobb is le­het, ami már komoly megélhe­tési gondokat is feltételez. A jövedelmek források sze­rinti összetétele visszatükrözi a lakosság gazdasági aktivitá­sában bekövetkezett változá­sokat. 1996-ban a nyolcvanas évek végéhez képest 66 száza­lékot tett ki a munkajövedel­mek aránya a 30 százalékot a társadalmi jövedelmeké, az előbbiek kismértékű csökke­nése és az utóbbiak mérsékelt növekedése következtében. Ez a tendencia várhatóan megvál­tozhat, a gazdaság fellendülé­sével ismét nőni kell a munka- jövedelmek arányának. A jövedelem-egyenlőtlen­ségek -bár egyre csökkenő mértékben - növekedtek a vizsgált időszakban. Amíg a népesség 1989-ben egy főre jutó nettó jövedelme alapján képzett tizedek („decilisek”) szerint a legfelső tizedbe tarto­zók jövedelme 4,7-szeresét tette ki, a legalsó tizedbe tarto­zóknak, addig 1996-ban -5,1- szeresét és ezek a differenciák azóta csak nőttek, az „olló” to­vább nyílt. Megélhetési szintek A háztartások által átlagosan a nagyon jó megélhetéshez társí­tott havi 53 100 Ft/fő nettó összeg - 3,7-szerese volt a na­gyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott 14 400 Ft-nak. (1997-ben a fogyasztói árak az előző évhez képest 17,3 százalékkal nőttek, a kor­rigált - megélhetéshez szüksé­ges összegek így tehát ez év elején körülbelül 62 286 Ft-ra, illetve 16 891 Ft-ra tehetők.) A legalsó szinten élők na­gyon szűkös szinthez tartozó jövedelemelvárása egyáltalán nem irreális összeg, de még így is huszonhét százalékkal több, mint ami számukra a tényleges mindennapi megél­hetéshez rendelkezésre áll. A magyar családok jelentős részében a napi túlélés az egyetlen kézenfekvő stratégia. A statisztikák szerint 1986 és 1993 között 70 százalékról 37 százalékra csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek képesek voltak jöve­delmükből félretenni. A teljes lakossági megtaka­rítás összege viszont mégsem csökkent reálértékben ebben az időszakban, azt mutatja, hogy a megtakarítások a csa­ládok egyre szűkebb körére korlátozódnak, illetve kon­centrálódnak, s kevesebben fajlagosan többet takarítanak meg, ez pedig a társadalom szétszakadását vetíti elénk. Az átmenet bizonytalansá­gai, a gyakran kiszámíthatatlan gazdaságpolitika (adó, tb., stb.) az infláció egyébként is csökkenti a megtakarítási haj­landóságot, különösen a ki­sebb jövedelműek körében. A szegényebb családok egysze­rűen úgy érzik, azt a keveset, amit esetleg meg tudnának spórolni, nem érdemes betenni a bankba. Tartalék presztízsre így aztán felélik a kis megta­karítható pénzt is. Számukra aztán ily módon - meg egyéb­ként is - irreálissá válik, hogy tartós javakat, lakást, netán au­tót vásároljanak. Ugyanakkor mindenki ismeri környezeté­ből vagy saját gyakorlatából - amikor a szülő erőn felül is „Adidast” meg „Nike”-ot vá­sárol gyermekének, holott a „Tisza” is megtenné (mondjuk tornacipőből). A KSH életmódvizsgálata a rendszerváltás utáni változá­sokba ad betekintést, és sok érdekes, új jelenségre is fel­hívja a figyelmet. Ezek közül érdemes megemlíteni, hogy a kereső-termelő munkára fordí­tott idő 1993 és 1996 között 18 százalékkal csökkent. Életmódváltozások Ezzel szemben a családra, a háztartásra fordított percek száma 11 %-al nőtt. Az ok nemcsak a munkanélküliség, hanem az is, hogy a vállalko­zások gyarapodásával a „má­sodik műszak” beépült a fő­munkaidőbe, s megnőtt a csa­ládi vállalkozásban otthon dolgozó családtagok száma. A felnőttek jelentős része keve­sebbet jár társaságba, moziba, színházba, meccsre, az estét inkább otthon, a tévé előtt töl­tik. Ennek van egy pozitív kö­vetkezménye, mert több időt van együtt a család, de azzal is jár, hogy a család és az egyén maga is „beszűkül”, bezárkó­zik, kevésbé használható a na­gyobb közösség számára. (Pa­naszkodnak is emiatt a civil szervezetek, egyesületek, pár­tok stb.) Pedig a család szerepe nem­hogy csökken, inkább nő a kezdeti piacgazdaság viszo­nyai között. A paternalista ál­lam eltűnésével az egyénnek nem kell szükségképpen egye­dül megvívnia a harcát, de a szövetségeseket önmagának kell megkeresnie, fellelnie a szűkebb és tágabb családi kör­ben. Baráthi Ottó (Vége) 1998. június 3., szerda Nógrádiak az altiszti szövetség német szemináriumán Fegyverbarátságot ápolnak A németországi Koblenzben rendezték meg nemrégiben az AESOR - Európai Al­tiszti Szövetség- szeminá­riumát, amelyen a magyar küldöttség tagjaiként részt vettek a Tartalékos Kato­nák Nógrád Megyei Egyesü­letének képviselői is. A szeminárium keretében megismerkedtek a nemzetközi szervezetben folyó tevékeny­séggel, valamint a Bundes- wehr-ben folyó tiszthelyettes kiképzéssel. Beszélgetést foly­tattak a német védelmi körzetek tevékenységéről, az önkéntes, tartalékos munka támogatásá­ban játszott szerepükről. A delegáció tagjai találkoz­tak a Tiseri Védelmi Körzet, valamint a 342. páncélosgráná­tos zászlóalj parancsnokaival, s bepillantást nyertek tevékeny­ségükbe, NATO-feladataikba. Egy baráti lövészverseny kere­tében pedig kipróbálhatták a legkorszerűbb német kézifegy­vereket. A magyarok, a Magyar Hon­védség 150. évfordulója alkal­mából, megismertették a 10 or­szágból érkezett delegációk tagjait katonai történelmünk di­cső eseményeivel. Itt erősítette meg Nico Frerichs, az AESOR jelenlegi elnöke - aki a holland szövetség elnöke is - a megyei egyesület korábbi meghívását szövetségük június 18-án kez­dődő hollandiai kongresszu­sára. A harciasabb ebek miatt megerősítik a ketreceket Kutyapárbaj a sintértelepen Egy sintértelep nem szív­derítő élettér, főként azoknak nem, akik képe­sek beleérezni magukat a szűk helyre zárt, gazdá­juktól elszakadt és nem ritkán szomorú sorsra váró ebek helyébe. A salgótarjáni Állatotthon Alapítvány a befogott álla­tok érdekében együttműkö­dik a telepet üzemeltető sal­gótarjáni Városgazdálko­dási és Üzemeltetési Kft.- vel. Az alapítvány ennek je­gyében kérte a társaság ve­zetőit, tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket azért, hogy ne legyenek kutyapár­bajok a területen. Ugyanis már nem egyszer előfordult, hogy a harcia­sabb, erősebb ebek meg­bontva a tetőponyvát egyik ketrecből átmennek a má­sikba, s a sebesülésig ve­szekszenek, marakodnak. A „viadalok” sérültjeit nemrégiben állatorvosnak kellett ellátni. Bodnár Benedek, a város­gazdálkodási kft. igazgatója a fentiekkel kapcsolatban elmondta, hogy nem min­dennapos jelenségről van szó, de emberi mulasztás is hozzájárul az előfordulásá­hoz. A teendők felmérése cél­jából az elmúlt napokban ő maga is személyesen meg­szemlélte a telepet, s ígére­tet tett arra, hogy megerősí­tik a ketrecek tetejét. Várja olvasóit az új pásztói könyvtár — Avatóünnepség június 4-én A művelődés belépőjegy a jövőbe Mint arról már beszámoltunk lapunkban, a pásztói városi könyvtár új helyre, a volt Mátraaljai Állami Gazdaság épüle­tébe költözött korábbi helyéről. A hetvenezres gyűjtemény el­rendezése azonban nem ment egyik napról a másikra, ezért a könyvtári szolgáltatás hosszabb ideig szünetelt. Holle anyó A Kinderszínház előadásában élvezhették a gyerekek a mi­nap a Holle anyó című mesejá­tékot. A Kohász Művelődési Központban megtartott elő­adás Grimm mesére épült, a verseket Csanádi Imre, Szönyi Zoltán és Weöres Sándor írta. A zene és a színpadra alkal­mazás Nagy É. Réka munkája. Ő egyébként játszik is a da­rabban Holtner Barbara, R. Takács Richárd és Vég Agnes társaságában. FOTÓ GYURIÁN TIBOR írásbeli kérelem szükséges a közhasznú foglalkoztatási támogatáshoz Munka helyett szociális segély ? A kényszerű zárva tartás után június 2-ától végre ismét várja régi és új olvasóit a megszépült, átalakított könyvtár.-Az átalakítási munkák be­fejezése után áprilisban kezd­hettük meg a könyvtár beren­dezését - mondja Gerhát Gyu- láné, a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Köz­pont igazgatóhelyettese.- A könyvtári bútorok szállí­tásában, a nehéz berendezési tárgyak elhelyezésében nagy segítséget kaptunk a polgár- mesteri hivataltól küldött köz­hasznú munkásoktól. Több na­pig dolgoztunk együtt, ez idő alatt lelkiismeretes munkát vé­geztek a nagy figyelmet és óva­tosságot igénylő polcelhelyezé­seknél, a berendezkedésnél. Hasonlóképpen nagy segít­séget jelentett a Mikszáth Kál­mán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskola diákjai­nak közreműködése, valamint a II. számú óvoda dolgozóinak segítsége.- Hogyan sikerült ezt a ha­talmas könyvállományt elren­dezni az új épületben?- Egy könyvtár áttelepítésé­nek, felszerelésének legna­gyobb súlyú munkafázisa az ál­lomány, a könyvtári dokumen­tumok elhelyezése. A gyűjte­mény költöztetését, az olvasói terek kialakítását pontos szak­mai koncepció alapján végez­tük. Az épület funkcionális be­rendezésénél mindenekelőtt a célszerűséget, az átjárhatósá­got, a tartalmi és formai elkülö­nítéseket, és legfőképpen a könyvtárlátogatók igényeit igyekeztünk figyelembe venni. Alapvető szempontunk - az ál­lomány mind nagyobb részének szabad polcra helyezése -eb­ben az épületben megoldható. Hosszú évek óta először a rak­tári részlegek is egy fedél alá kerültek. Ebből adódóan gyor­sabb a keresés, az olvasók ki­szolgálása és teljesebb a szol­gáltatás. A város lakói ismét igénybe vehetik folyóirat-olva­sónkat kibővített lehetőségek­kel. Új szolgáltatásként kínál­juk közhasznú tájékoztató egy­ségünk információit a földszinti övezetben.- A felnőtt- és gyermekrész­leg tágas, világos helyen várja a látogatókat, változatlan kész­séggel és nyitottsággal. Sok új könyv, modem információ (cd, cd-room) is szolgálja vendége­inket, pályázati úton remélt fej­lesztéssel a gyermekrészleg és a többfunkciós szerepet ellát­ható nagyterem berendezése is megújul majd. Reményeink szerint a könyvtári dokumen­tumokban rejlő sok-sok isme­ret, az igényes szakmai munka hosszú évekig megalapozott tá­jékozottságot nyújt majd a vá­ros lakóinak. A könyvtár köszönettel fo­gadta és fogadja a képzőművé­szek, vállalkozók felajánlásait, akik támogatásukkal segítik az intézmény újra indítását minél szebb, kulturáltabb környezet­ben. A működés beindítása után június 4-én lesz az ünnepélyes megnyitó, amely egyben az ün­nepi könyvhét nyitóprogramja is. Méltóbb ünnepen nem is avathatnák a megújult könyv­tárt. H. E. (Folytatás az 1. oldalról) -Az, hogy nem foglalkozta­tunk közmunkásokat, nem tel­jesen fedi a valóságot - vála­szolta lapunk kérdésére Tóthné Percze Tünde, az önkormány­zat jegyzője. - Jelenleg hét fő jövedelempótlóst alkalmazunk, akik egyebek mellett a temető- és parkgondnoki teendőket, az intézmények kisegítő feladatait látják el. Valóban nem kértünk az idén támogatást, mert olyan információnk volt, hogy már februárban elfogyott a munka­ügyi központ kerete. Két évvel ezelőtt a legtöbb közmunkást foglalkoztattuk, mintegy negy­ven főt. Az idén valóban lejár csaknem ötven embernek a tá­mogatás folyósítása, ennyi jö- vedelempótlós foglalkoztatását viszont nem tudja vállalni az önkormányzat: tudni kell azt is, hogy a munkaügyi központ nem száz, hanem csak hetven százalékban térít, a maradék harmincat az önkormányzatnak kell hozzátenni.- Egyébként a közelmúltban kért a munkaügyi központ egy konkrét felmérést a jövedelem­pótlósokra vonatkozóan, ame­lyet el is készítettünk, be is ad­tunk.-Ez azt jelenti, hogy ötven ember marad ellátatlanul au­gusztustól?- Aki kimerítette a munkaü­gyi ellátásokat (munkanélküli segély, jövedelempótló támo­gatás), az a szociális törvény ér­telmében jogosult az aktív korú, nem foglalkoztatott sze­mélyek rendszeres szociális se­gélyére. A vonatkozó jogsza­bály szerint jelenleg ez az öreg­ségi nyugdíj legkisebb össze­gének 70 százaléka.- A mátraverebélyi önkor­mányzat valóban nem igényelt támogatást közhasznú foglal­koztatásra -erősíti meg infor­mációnkat a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Bátonyte- renyei Kirendeltségének veze­tője, Gábor György. - Az is igaz, hogy már februárban el­fogyott a keret, mert a köz­hasznú foglalkoztatásra benyúj­tott támogatási igény jóval na­gyobb, mint amennyire anyagi fedezet van. A Munkaügyi Mi­nisztérium az idei keretet jóval korábban leadta, mint az előző években, ezért már tavaly de­cemberben bekértük az igénye­ket: milyen ütemezéssel, mek­kora létszámmal terveznek az önkormányzatok. Azt fjedig mindenkinek meg kell érteni, hogy csak azokat az igényeket tudjuk érvényesíteni, ame­lyekre írásbeli kérelem van. Ennek megfelelően az önkor­mányzatok többsége rendszere­sen foglalkoztat jövedelempót­lósokat az idén is. Időközben azonban máshonnan is merül­tek fel problémák, ezért a kere­tet felülvizsgálták, átcsoporto­sításokat eszközöltek. Ehhez kértük be a közelmúltban az önkormányzatoktól a pótlóla­gos igényt, amelyet már Mátra- verebély is megküldött, és igé­nyüket figyelembe is vették. A keretfelosztás megtörtént, a be­érkezett kérelmeket hamarosan elbíráljuk. - hegedűs ­Olvasóink ezt a bánt 100 Ft értékben használhatják fel jegyvásárlásnál! AZ EÖTVÖS CSALAD ÚJ GENERÁCIÓJA egyedülálló Időutazásra hívja Önöket a jövő cirkuszába, Salgótarjánban az Öblös ABC melletti Rákóczi úti szabad területen, 1998. június 5*től 7-éig. Előadás: pénteken 18 óra, szombat és vasárnap 15 és 18 óra. Kedves Olvasó! Ezt a bont vágja ki, és mutassa lel a cirkusz bejáratánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom