Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-11 / 135. szám
2. oldal 1998. június 11., csütörtök Rétság És Környéke Kastélyért cserébe Június 30-ig elkészül az új alsó tagozatos általános iskola és óvoda kiviteli terve Keszegen. Az oktatási létesítményeket a Petőfi utcában, a községi önkormányzat birtokában lévő területen hozzák majd tető alá. Cserébe az önkormányzat átadja a kivitelezést végző cégnek a Huszárkastélyt. Nemzetközi hangverseny Rangos zenei csemegének volt helyszíne a közelmúltban a berkenyéi katolikus templom. A Csóványos Kulturális és Ökológiai Egyesület hívta meg a környék zenebarátait. Az előadóművészek valamennyien a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet külföldi hallgatói, akik azért jöttek hazánkba, hogy a Kodály-módszert tanulmányozzák. A világ minden tájáról érkeztek. Képviselték Berkenyén Japánt és Kínát, Ausztráliát és Görögországot, Lengyelországot, Angliát, Koreát, Spanyolorszáségű együttes egy kórussá alakult, hogy görög és szlovák népdalokat adjon elő. A tisztán csengő magyar nyelvű népdalnak ugyanolyan sikere volt, mint a Sárga folyóról szóló, európai fülnek egzotikus hangzású kínai éneknek. S mindez egy német nemzetiségét büszkén őrző nyugat-nógrádi faluban. A jelenlévők számára már ismerős volt néhány művész, akik több alkalommal is jártak a faluban hasonló rendezvényeken, amikor a völgyben megbúvó bájos település egy-egy órára a környék kulturális központjává vált. Köszönhető mindez Carlos Mirollllp:ü§? ill Szent Flórián is ámulattal „hallgatta" a zenét got, de megtapsolhatta a lelkes közönség a kolumbiai, norvég és a szomszédos szlovák művész játékát is. Ismét beigazolódott: a zene nyelve nemzetközi, nem ismer határokat. Hatalmas erő, amely nemzeteket képes összefogni. A közönség is ámulatba esett, amikor ez a soknemzetinak, a kecskeméti intézet chilei származású a közeli Berkenyén letelepedett tanárának. Talán az ő érdeme is, hogy Schubert, Mozart, Haydn és Offenbach lágy melódiái mellett immár felcsendülhetett Sosztakovics nem éppen andalító dallama is. V. J. Kiadják a Hősök könyvét Nógrád - Az önkormányzat gondozásában készül el a Hősök könyve, melyben az első és a második világháborúban elesett hősök neveit adják közre a róluk fellelhető dokumentumokkal. A feldolgozandó anyag összegyűjtése érdekében az önkormányzat kérdőívet juttatott el az érintettek élő családtagjaihoz, rokonaihoz. A könyv az év végéig napvilágot lát. ígéretes folyamatok indultak be - Üj munkahelyek - csökkenő munkanélküliség Van okuk az optimizmusra A rétsági városi képviselő-testület településfejlesztési koncepciója kialakításakor, majd elfogadásakor, mint társadalmi feszültséget tartósító, életszínvonalat csökkentő, a nagymértékű munkanélküliség mérséklése céljából a gazdaságfejlesztés elképzelései között foglalkozott a munkahelyteremtés tennivalóival. Készül a magas minőségi igényeket kielégítő bútorkárpit-alkatrész Állásfoglalásában kimondta: a meglévő gazdasági egységek stabilizálása mellett az életkörülmények javítása érdekében fogadja az ide kívánkozó működő tőkét. Ennek eredményeként jött létre zöldmezős beruházásként - az önkormányzat konkrét segítségével - a japán TDK, mely jelenleg nyolcszáz főt foglalkoztat. A most épülő új műhelycsarnok átadása után újabb kétszáz fő jut munkahelyhez. A múlt évben befektetési, munkahely-teremtési szándékát jelezte a Spektíva 2000 Kft. Más, kisebb mértékű munkahelyteremtést is figyelembe véve, a munkanélküliségi ráta mára a korábbi 18 százalékról 12 százalékra csökkent - foglalja össze a munkahelyteremtéssel, a munkanélküliségcsökkentéssel kapcsolatos legfontosabb tényeket Gresina István, Rétság város polgármestere. Dr. Dóra József, a Spektíva 2000 Kft. ügyvezető igazgatója a következőkkel folytatja: - Június 30-ra készül el az új munkacsarnokunk, ahol plusz száz főnek biztosítunk munkahelyet. Zömében varrónőkre, varmi tudó és szerető dolgozókra, valamint szabászokra van szükségünk. Mindegyiküket betanítjuk az itteni munkára. Ennek ideje három hónap. A havi kezdő fizetés bruttó 35 ezer forint. Teljesítménybérben mindenki annyit kereshet, amennyit akar, nincs felső határ. A jövedelem nagysága függ a szorgalomtól, az ügyességtől, a munkaszeretettől. A jelenlegiek közül nyolcán nettóban 35-43 ezer forint között keresnek. Az alapfizetésen kívül az alábbi prémiumokat kaphatják a dolgozók:- aki három hónapig nincs távol az üzemtől, az három, a negyedik hónap után öt, az ötödik hónap után 10 százalékos jelenléti prémiumot kap. Ezenkívül teljesítmény- és minőségi prémium gyarapíthatja az alapfizetést. Legfontosabb követelmény a minőség. Ezzel mindenki saját munkahelyét védi, újabb megrendelést szerez saját magának.-Üzleti titkának megsértése nélkül kérjük, érzékeltesse, milyen távon gondolkodhatnak az itt dolgozni akarók?- Német üzleti partneremmel, mely vezető cég a bútoriparban, tízéves szerződésünk van. Mi itt az általa igényes közösségnek kínált kárpitozott bőrbútorokhoz szállítjuk az egyik alkatrészt. Olyan magasak az általa előírt követelmények, hogy nincs tévedési lehetőségünk. Ehhez viszont olyan dolgozókra van szükségünk, akik örömmel, szeretettel végzik munkájukat. Szerencsére, a Rétságon foglalkoztatottak zömét ez jellemzi.- Olyan magas árbevételt produkáló cégek jelezték idete- lepülési szándékukat, akik magas hatékonysággal, kis létszámot kívánnak foglalkoztatni - kér ismét szót a város polgármestere. -A meglévők mellett a jobb kínálati paletta, a versenyhelyzet kialakítása, valamint a dolgozók jobb életpozícióinak megteremtése, a monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása érdekében az önkormányzat birtokában lévő területeken, a magántulajdonban lévő létesítményekben támogatjuk a kisebb vállalkozók idetelepülését is. Ugyanakkor számítunk a jelenlévők aktív munkahelyteremtő kezdeményezésére - utal a jelen és a jövő gyakorlati tennivalóira a polgármester, majd hozzáfűzi: - Vonzáskörzetükben szerintem 1400-1500 fő van munka nélkül, akiknek egy része alkalmas a mai magas munkakövetelmények teljesítésére. Ehhez a munkaszereteten kívül elkötelezettségre van szükség - állítja Gresina István. venesz Röviden Új közvilágítás Nógr^tjsáp - Az önkormányzatnak a község teljes közvilágítás-korszerűsítését célzó pályázata nem talált meghallgatásra a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsnál. Ennek ellenére augusztusban megkezdik a kivitelezést. Minden villany- oszlopra korszerű lámpatestet helyeznek el. A korszerűsítés négymillióba kerül. Gondozási segély Nézsa - A gyermekvédelmi törvény szerint a községben száz gyermek részesül gondozási segélyben. Egy részüknél a megítélt havi 2740 forintot a szülők kapják kézhez, többeknél az önkormányzat az étkezési térítési díjat fizeti ki ezen összegből. Elsősorban a környékről keresik fel a megfiatalított, vonzó strandot Éjszaka sem pihen a Bánki-tó Hatvani kisdiákok lubickolnak vidáman a hűsítő habokban A szezon elején fél áron jött be ez a szerény létszámú két gyermekcsapat - mutat az 5-6 főből álló vidám gyerekseregre Torma András, a Bánki- tó bérlője, vállalkozó, aki négyéves szerződést kötött a tulajdonos polgármesteri hivatallal a nyári időszakban történő üzemeltetésre.- A gyerekeknek kedveskedtünk, amikor két új libikókát állítottunk be részükre - mondja Torma András. - Használata benne van a belépőjegy árában, ami csupán tíz forinttal magasabb, mint tavaly, elmarad az inflációtól. A bérleti díj viszont az utóbbihoz igazodik. A balesetveszély elkerülésére a tóba vezető lépcsőket gumiszőnyeggel borítottuk be. Aki csónakázni, biciklizni akar, megteheti. A megfiatalított strandon éber úszómester vigyáz a gyerekek és a felnőttek testi épségére.- Elsősorban a környékről járnak ide, meg a hétvégi telkesek és gyerekeik keresik fel a strandot. Ételkínálatunkban a speciálisan készített bánki halászlé is szerepel. A Bánki-tó éjjel sem pihen. A strand bezárásától a másnapi nyitásig a horgászoké. V. K. Nem csak a toll volt az eszköze — Nehéz sorsú, boldog rímfaragó — Volt nekem egy édesapám, szegénységet hagyott reám... Olyan volt, mintha imádsághoz készülődnénk „Volt nekem egy édesapám szegénységet hagyott reám, abból látszott a szegénység jele, hogy szalmából volt házunk teteje...” - a diósjenöi Miklós Sándor szertartásosan emeli kopottas kalapját, kívánva barátságos adjon istent a betérőnek, s teszi hozzá a rövid életrajznak beillő mondatot. Miklós Sándort az unokái biztatják rímfaragásra Hamar kiderül: hozzá illő a bemutatkozás, hiszen a 88 éves embert derűs, jó kedélyű rímfaragónak, amolyan „történetírónak” ismerik a faluban. Persze a szegénység már a múlté: a több- generációs porta tágas, rendezett, kertje gondozott. A körtefa alá húzott kerti asztalra is jut harapnivaló, hozzá könnyű fröccs szomjoltónak, amikor múltról, jelenről faggatjuk a falu ismert, elismert emberét.-Nyáron részesarató voltam a feleségemmel. Én álltam elöl a sorban a kaszával, mellettem a többi férfiember. Mögöttem a feleségem, s ugyanúgy a többiek háta mögött is marokszedő asz- szony várta, hogy a suhintó kaszák nyomán összegyűjtsék az érett kalászokat. Olyan volt, mintha imádsághoz készülődnénk. Délben ebéd, jókora pihenés, majd kezdtük újra... Mutatja az agyonforgatott füzetet, benne a nem ritkán pikáns történeteket, a huncut legényekről és a velük pajzánkodó fáradhatatlan menyecskékről, akik a szérűben felhúzott kalyibákban éjszakáztak, várva a reggelt, hogy felvisítson a „gépész úr” ébresztősípja. Miklós Sándornak nem csak a toll volt az eszköze, mint mondja: a hosszú keresztfűrész- szel is évtizedes barátságot kötött, amikor az erdőn kereste a kenyerét. Párban az apjával, később a „sógorkájával” húzták legjobban a környék fűrészesei között.- Egyszer a mérnök üzent értem, mondják meg a Sándornak, jöjjön, mert senki nem bír el egy nyírfával. Szóltam a sógornak, megizzadtunk, megkínlódtunk, de ledöntöttük az óriást. Kaptunk is dupla bért, de még ajándékfát is, abból dolgozott az ács - bök a háztetőre Miklós Sándor, miközben az apró ember mutatja karjait. — Régen sem voltam erős, de mint a szítófa, bírtam a megpróbáltatásokat: visszafelé mindig én húztam a fűrészt, soha nem kellett rásegíteni az apámnak, később a só- gorkámnak. Nem rángattuk, mert az lett volna a halálunk. Lassan, komótosan, de erővel, folyamatosan, ez volt a titkunk. Élet és halál eseményei sorjáznak a rímeskönyvben. A könnyfakasztó halotti búcsúztatótól a kacagásra ingerlő vőfélyrigmusokig van abban minden. De kértek már tőle keresztelőre, emlékműavatásra, de még iskolai ballagásra, anyák napjára illő köszöntőt is. Csak egyszer roggyant meg testében, lelkében. Tavaly ősszel meghalt a felesége, aki küzdelmes életében méltó segítője volt.- Hónapokig nem vettem tollat a kezembe, de aztán mégis úgy gondoltam: ha valakinek, akkor neki érdemes emléket állítanom. Meg aztán nem felejtettem, hogy pihenésképpen vasárnap délutánonként elő-elő „lopta” a füzetemet, s csak jóízű kacagása jelezte, olvassa a „műveimet”. Szidott érte, megdorgált néha, de tudtam biztosan, inkább örül, hogy kedvemet lelem, ahelyett, hogy a kocsmában támasztom az állam, emelgetem a poharakat. Mélyebbre kerül a kalap, hogy karimájának árnyéka elfedje az előkényszerülő férfikönnyet, s a megcsukló hang is helyrerázódik, mire a sorok végére ér:-Ez a november húsz nagy gyászt hozott nékem/ meghalt, itt hagyott drága feleségem/ Férfi létemre is nem szégyelltem, sírtam/ Ezt a néhány sort is köny- nyek között írtam... Ahogy múlik az idő, enyhül a gyász, úgy kezdek majd újabb sorokba - ígéri az öreg rímfaragó, amikor végül az unokák és a dédunokák fényképei is előkerülnek a rímeskönyv megsárgult lapjai közül, celofánba csomagoltam -Ők biztatnak legjobban. Mert ha csak rájuk nézek küzdelmes, gürcölős életem ellenére is azt mondom: érdemes, érdemes volt élni! Szabó Gy. Sándor
