Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-10 / 134. szám
4. oldal Világtükör 1998. június 10., szerda A duma vádat emelne Jelcin ellen Moszkvában megkezdődtek a gazdasági tisztogatások Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök bonni találkozóján megtárgyalták az orosz gazdasági reform céljait és esélyeit. A két politikus megvitatta a koszovói helyzetet és elítélte az indiai és a pakisztáni atomrobbantásokat. Miközben az orosz elnök Németországban tartózkodott, a moszkvai törvényhozás alsóháza, az Állami Duma többségét alkotó baloldal hivatalosan is előterjesztette a Borisz Jelcin leváltását célzó kezdeményezését. A kommunista, az agrárpárti és a néphatalmi frakciók közös javaslatának napirendre tűzését 215 képviselő támogatta aláírásával. Az orosz alkotmány előírásai szerint az államfő hazaárulás vagy más komoly bűn- cselekmény esetén mozdítható el posztjáról. Az eljárás azonban elég nehézkes, s gyakorlatilag szinte végigvi- hetetlen. Az orosz baloldal a Szovjetunió felbomlasztásával, gazdasági káosz előidézésével - s ezzel összefüggésben népirtással -, az orosz törvényhozás 1993-ban történt szétlövetésével, továbbá a csecsen polgárháború kirobbantásával vádolja az államfőt. Ezzel egy időben az orosz hatóságok támadásba lendültek, hogy az adózási fegyelem szigorításával nagyobb bevételhez juttassák az ösz- szeomlás szélére jutott költségvetést. Moszkvában kedden bejelentették, hogy az éjszaka őrizetbe vették Jurij Jurkovot, az orosz állami statisztikai hivatal elnökét, valamint a hivatal számítógépközpontjának valamennyi vezetőjét. Az orosz biztonsági szolgálat azzal vádolja Jurkovot és társait, hogy rendszeresen meghamisították a nagyobb cégek és vállalatok statisztikai adatait, s ezzel lehetővé tették számukra, hogy kibújjanak adófizetési kötelezettségeik alól. A statisztikai hivatal vezetői a vádak szerint ténykedésükkel hozzájárultak a „szürke- és a feketegazdaság” térnyeréséhez. Felróják nekik, hogy pénzért adatokat szolgáltattak ki egyes cégekről. Az orosz elnök a német kancellárnál fotó: feb/reuters Amerika is csatlakozott Belgrád bojkottálásához Beavatkozik a NATO? A magyar Külügyminisztérium növekvő aggodalommal figyeli a koszovói válság elmélyülését, és megítélése szerint tovább nem halogatható az érdemi párbeszéd megkezdése az érintett felek között - olvasható a Budapesten kiadott közleményben. A nyilatkozat kifejti, hogy Magyarország, mint a térséggel szomszédos állam, közvetlenül is érdekelt a konfliktus mielőbbi rendezésében, s egy olyan megoldás kimunkálásában, amely tartós stabilitást nyújt az egész régió számára. Az Európai Unió tagországai után az Egyesült Államok is úgy döntött, hogy a véres koszovói fellépés megtorlásául életbe lépteti a már egyszer elhatározott, de felfüggesztett beruházási tilalmat Szerbia ellen. Washington egyszersmind befagyasztotta az Egyesült Államokban található jugoszláv kinnlevőségeket is. Luan Hajdagara albán védelmi miniszter szerint már megtörtént a NATO- csapatok albániai felvonulásához szükséges területek felderítése. Jacques Chirac francia államfő azt kívánja, hogy a nemzetek közössége „nagyon keményen” lépjen fel Szerbiával és Szlobodan Milosevics elnökkel szemben, és vegye fontolóra annak a lehetőségét, hogy a NATO a Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján akár a katonai beavatkozásával vessen véget a válságnak. A tervet az Amerikai Egyesült Államok is támogatja. HIrháttér Hiábavaló drogcsúcs Világkonferencia a kábítószer-fogyasztás és -csempészet leküzdésére? A tapasztaltabb újságolvasók már lapoznak is ilyen hír láttán. A közönynek jó oka van: hiába nyílt meg ugyanis a hét elején New Yorkban kellő diplomáciai felhajtás kíséretében az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka, alapos a gyanú, hogy e tanácskozás sem hoz majd sokkal több eredményt, mint a megannyi korábbi próbálkozás. Pedig a nyitóbeszédet tartó Bili Clinton megdöbbentő adatokat említett: a statisztikák szerint manapság világszerte csaknem 200 millió ember rabja a drogoknak, s az AIDS terjedésétől a szen’ezett bűnözésig, a pénzmosástól a korrupcióig megannyi más társadalmi baj is szorosan összefügg a kábítószer-élvezettel. Hogy mindebben ki a hibás, arról régóta folyik a vita. A termelő országok a nagy felhasználókra (többek közt épp az USA-ra) mutogatnak, mondván: ha nem volna igény, akkor nem lernte szükség utánpótlásra sem. A fogyasztó államok viszont rendre az Aranyháromszög vagy Latin-Amerika kormányzatait sürgetik .csapjon le a drogbárókra, a koka- vagy máktermelő parasztokra, hisz megoldást csak az hozna, ha elmaradnának a szállítmányok. Igazság mindkét állításban van. ám az érvelések általában „elmennek” egymás mellett, az oly sokszor meghirdetett átfogó programok így rendre - eredménytelenül - kifulladnak. Kérdés, mi lesz a sorsa a Clinton által bejelentett, öt évre szóló kampánynak, amelynek először meg kell teremteni a pénzügyi kereteit. (szondy) Alapítványok is kapnak a befolyt pénzből Pumukli - bélyegen A német posta híres azokról a bélyegsorozatokról, amelyeket az ifjú gyűjtők számára, illetve a fiatalok támogatására adtak ki. A befolyt ösz- szeg meghatározott hányadát ugyanis az ifjúságot segítő alapítványok kapják. Ma jelennek meg a német postahivatalokban bélyegen a legkedveltebb rajzfilmfigurák: többek között Maja, a méhecske, vagy a nálunk is jól ismert - magyar közreműködéssel készült - Pumukli-sorozat vörös hajú manója. A 30-50 százalékos felárral kibocsátott bélyegek 1965 óta keresettek a gyűjtők és természetesen a gyerekek között. Tavalyig több mint 300 millió márka folyt be a pótlékokból: a pénzt ifjúsági intézmények fenntartására fordították. A kibocsátók azt remélik, hogy élénkül a kereslet a jótékonysági akciókat megalapozó bélyegsor iránt. Egy ideje ugyanis lanyhult az érdeklődés az ifjúsági bélyegek iránt, ami azzal is magyarázható, hogy túl sok volt bennük a közvetlen nevelő célzat. A rajzfilmfigurák közel állnak a felnőttek szívéhez is, ami azért is lényeges, mert ők adják a zsebpénzt a bélyeggyűjtő gyerekeknek. Mandátumok és rakéták Párttámogatási pénzek - üzleti kasszákból Az amerikai kormány évekkel ezelőtt enyhítette a Pekin- get sújtó rakétatechnikai szállítási tilalmat. Már annak idején felröppentek a hírek, hogy az enyhítés fejében bizonyos kínai személyiségektől tekintélyes összegek folytak be a választásokra készülő Demokrata Párt kasszájába. Ám csak most szivárgott ki, hogy elsősorban amerikai óriáscégek üzleti érdekei álltak az ügy hátterében. A Hughes és a Loral konszern éveken át engedélyt kért a kormánytól arra, hogy hírközlési műholdjaikat kínai rakétával juttassák a világűrbe, mert azok lényegesen olcsóbbak a hazainál. Az engedélyeket mind a republikánus Bush, mind a demokrata Clinton elnöktől meg is kapták. Ezt követően a Loral első számú vezetője 1996-ban már 632 ezer dolláros adománnyal vezette a demokraták támogatóinak listáját, s szerepelt azon - minő véletlen - jó néhány kínai rakétagyáros is. A demokraták a botrány kirobbanása után visszafizették a gyanús pénzeket. A washingtoni képviselőház elítélte a történteket, és úgy döntött, hogy Peking a vizsgálat lezártáig nem juthat hozzá a korszerű rakétatechnikához. Cobra j akciósorozat minden szerdán este 8-kor Szórakoztatni: ez igazán lényeges mr i 1 K L u I EJ
