Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-06-07 / 131. szám
A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1998. JÚNIUS 6-7. I A hazai képzőművészet értékei a Nógrádi Történeti Múzeum kiállításán „Ember és táj” - zömmel a Mihályfi-hagyatékból Május 28-tól látogatható Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeum új képzőművészeti kiállítása, amely - bár különösebb kapcsolódó rendezvény nélkül „csendben” nyílt meg, széles körű érdeklődésre tarthat számot. A kiállítás, melynek mottója „ember és táj” lehetne, a múzeum képzőművészeti gyűjteményének talán legértékesebb, s a szakértő számára is legérdekesebb darabjait mutatja be. A kiállított anyag - melynek zömét a Mihályit Emő-hagya- tékként leltárba vett alkotások jelentik - a század első felének képzőművészeti irányzatait mutatja be, elsősorban a két világháború közti időszak legjelesebb hazai képzőművészeteire helyezve a hangsúlyt. Közülük számosán - mint Fe- renczy Noémi, Bornemisza Géza, Iványi Grünwald Béla, Czóbel Béla, Kmetty János - tanulóéveiket a magyar piktú- rát megújító szabadiskolában, Nagybányán töltötték, s a kiállítás felölelte korszakban teljesült ki egyéni stílusuk. Mellettük a múzeum olyan alkotók műveit is bemutatja, akik egy irányzatba sem sorolhatók be, gondoljunk itt a nyughatatlan életutat bejáró, zseniális Med- nyánszky Lászlóra, vagy a sajátos álomvilágot kialakító, tragikus sorsú Gulácsy Lajosra. Érdekessége a kiállításnak, hogy olyan alkotók - megragadó és érzékeny - tájképeit, tájban ábrázolt lírai életképeit is megismerhetjük, akik korábban elsődlegesen politikai töltetű műveiken keresztül váltak ismertté, mint Pór Bertalan, Derkovits Gyula, Uitz Béla. A felsoroltak mellett a kiállított alkotások köre még szélesebb, hiszen több mint félszáz grafika, festmény érzékelteti a század első felének főbb képzőművészeti irányzatait, a realisztikus megfogalmazású művektől a kubisztikus törekvésekig. A bemutatott alkotások - melyek augusztus közepéig várják az érdeklődőket - sokféleségük ellenére közös vonása a magas művészeti színvonal. Ne felejtsük el, hogy a kiállításon megismert alkotók más művei a Magyar Nemzeti Galéria legféltettebb, legértékesebb, s leglátogatottabb kincsei közé tartoznak. A rendezők bíznak abban, hogy városunk közönsége hasonló érdeklődéssel fogadja a tárlatot. Világ zenei díj - Mariah Carey amerikai énekesnő Monacóban kapta meg a jelentős elismerést. A kitüntetés erkölcsi értékét növeli, hogy a művésznő Albert herceg kezéből vette át. FOTÓ: FEB-Reuter Főiskolára jár, fest az érsekvadkerti fejőgulyás - Tárlat a minisztériumban Kétéves fia is nyomot hagy a képein- Az agrártárca méltán vállalhatja fel olyan fiatalember festményeinek kiállítását, aki nem szakad el az ágazattól. Témái, képei a természethez, ezen belül a lovakhoz fűződő bensőséges viszonyát érzékeltetik. Pályája elején áll, alkotásai magukba foglalva a naiv festészet motívumait, ígéretes jövőt hordoznak - mondta többi között dr. Kis Zoltán, földművelésügyi államtitkár, Adame Károly festményeinek Budapesten rendezett kiállítása alkalmából.- Április elején szövetkezetünkben járt az államtitkár. Amikor meglátta a képeimet, csak annyit mondott: -Érdemes lenne a minisztériumban is kiállítani - emlékezik az előzményekre Adame Károly, aki főiskolai tanulmányai költségének részbeni fedezésére félállásban fejőgulyásként dolgozik a gazdaságban.- Nem festek rendszeresen, előfordult, hogy fél évig hozzá sem nyúltam a festőecsethez. Máskor meg a téma azt kívánja, hogy egy hétig folyamatosan dolgozzam. A főiskolai vizsga- időszakban - miután az egri tanárképző hallgatója is vagyok - nem nagyon jut idő a festésre.- Ráadásul most építjük saját otthonunkat. Kétéves fiamnak saját festőállványa van. Ecsetével nyomot is hagy időnként az én képeimen is.- Nagyon váratlanul ért festményeim minisztériumi szintű bemutatója. Háromszor jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára. Nem sikerült bejutnom. Az első évben 460jelentkező közül 18-at vettek fel a festő szakra. Rengeteg jó rajzkészségű fiatal van. A kiállítás viszont újabb ösztönzést adott további munkámhoz.- Milyen szálakkal kötődik a lovakhoz?-Négy lovunk van. Régebben még több időm volt, sokat lovagoltam. A honvédségnél is egy kisebb lovardát bíztak rám.- Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar sor kerül a kiállításra. Mindig is tehetségesnek tartottam a férjemet- folytatja megilletődve felesége, Verebes Gabriella, aki ápolónőképzőbe jár.- Szinte önmaga alakította magát ilyenné - veszi át a szót az édesapa. - Ami benne van, az jelenik meg festményein. Egy lovat loptak el a szövetkezetből, ezt az eseményt emlékezetből örökítette meg - mutat a bejárat melletti kiállítói területen elhelyezett képre.-Nem akartam hivalkodni, gondoltam, megvárom, míg az élet igazolja, hogy dolgoznak nálunk tehetséges fiatalok. Adame Károly dr. Kis Zoltán államtitkártól komoly támogatást kapott. Most már elsősorban rajta múlik, miként tudja elfogadtatni magát az emberekkel is - vélekedik Holman József, az érsekvadkerti Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, valamint a Nógrád Megyei Agrárkamara elnöke. A kiállítás megnyitását követően a minisztérium emlékkönyvében szaporodtak az elismerő beírások, jókívánságok. -„Mindig magadat hozzad”- írta útravalóként dr. Kis Zoltán. V. K. Dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter, dr. Kis Zoltán államtitkár és Adame Károly Egy nemzetközi „dalpárbaj” tanulságai - Hiába indult hazai „nagyágyú” Sztárkeresőben választanak A közelmúltban rendezték az Eurovíziós dalfesztivált, ahol a magyar versenyző, Horváth Charlie „A holnap már nem lesz szomorú” című dallal nem ért el sikeres helyezést. Sokan kérdezik, kutatják, mi lehetett ennek az oka, s milyen következtetések adódnak belőle? A választ Koltay Gergelytől, az MTV zenei fő- szerkesztőjétől kértük. — A „dalpárbaj” szabályai az évek során sokat változtak. Korábban például nemzeti döntőnek kellett megelőznie a nevezést, most nem. Eddig zsűrik döntöttek, az idén telefonos szavazás.-A fesztiválon való részvétel előkészítése - csakúgy, mint mondjuk a karmesterversenyé - az MTV egyik programja. Mivel nem volt kötelező az előzetes hazai táncdalfesztivál -amire nem is lett volna pénzünk -, közvetlenül kértünk fel néhány szerzőt, hogy küldjenek be új dalokat szerkesztőségünkbe. A beérkezett 17 műből héttagú bizottság, köztük Bánki Iván, az Eurovízió szórakoztató bizottságának magyar képviselője, továbbá Malek Miklós zeneszerző és jómagam választottuk ki Lehr István és Horváth Attila szerzeményét. Úgy gondoltuk, javítja az esélyeket, ha Horváth Charlie személyében hazai „nagyágyút” indítunk, akit erre az Emerton-díj is feljogosított.- Nos, utólag látjuk: bármily népszerű is itthon, s bármilyen tehetséges egy énekes, a siker bizonytalan, mert e verseny hátterében sokféle, általunk nemigen ismert erő munkál. A kedvezőtlen helyezés ellenére - az előző évek összesített eredményeit is figyelembe véve - a legközelebbi versenyen is indulhat magyar énekes és dal.-Azt tervezzük, hogy a rádióban jól bevált Sztárkereső lesz az a „műhely” ahonnan kiválasztjuk majd a legtehetségesebb fiatal énekest. Reményeink szerint sikerül bevonni a lemezkiadókat is a slágergyanús és versenyképes nóták kiválasztásába. S újra megpróbáljuk sikeresen beénekelni magunkat Európa könnyűzenei seregszemléjére. Ráksi Katalin Filmjegyzet: „Szép remények” Régi történet, új köntösben Éljenek a klasszikusok! Az utóbbi évek jól bevált tendenciája még most is érezteti hatását. A filmesek a modern történeteket megunva - vagy talán ötlettelenségből - szépen előveszik a régi, nagy sikert aratott sztorikat és a megsárgult lapokat leporolva ismét vászonra varázsolják azok - elsősorban romantikus színezetű - meséit. Lehet klasszikus történet klasszikus módon előadva, mint például Jane Austen regényeinek - „Értelem és érzelem”, „Emma” - esetében. De az elkészült adaptáció lehet mai, modem, átdolgozott változat is, mint ahogy azt Shakespeare „Rómeó és Júliá”-ja vagy „III. Richard”-ja esetében láttuk. Ez utóbbi, átírt filmrevite- lek közé tartozik az egyik legfrissebb bemutató, a Charles Dickens tollából született és Alfonso Cuarón által rendezett Szép remények is. Finn Bell, az egyszerű élet- körülmények között élő kisfiú megmenti egy szökött rab, Lustigo (a mindig zseniális Robert De Niro) életét. A nem mindennapi találkozás mélyen a fiú tudatába vésődik, nemkülönben az ezt követő újabb ismerkedés, amikor Finn az extravagáns Mrs. Dinsmoort- tal (Anne Bancroft) és annak jéghideg szívű unokahúgával kerül ismeretségbe. A bimbózásnak induló gyerekszerelem azonban nem tart sokáig, hiszen a fiú érzelmeivel játszadozó Estella rövid úton ki is adja Finn útját. Hosszú évek telnek el, New Yorkban vagyunk. A felnőtt Finn (Ethan Hawke) régi vágya teljesült, hiszen híres festőként a helyi művészi elit egyik legmegbecsültebb tagja. A gyermekkori emlékek már halványulni látszanak, egészen addig, amíg egy napon újra fel nem tűnik a színen az egykori szerelem, a szép nővé érett Estella (Gwynet Paltrow) személyében ... Régi történet nem vén történet! Az új köntösbe öltöztetett filmet nem csupán Dickens örökbecsű tolla, de a két színészgeneráció igazán tehetséges tagjainak remek játéka teszi élvezetessé. A romantikára és szerelmes érzelmekre vágyók június 4-től láthatják a „Szép remények”-et a balassagyarmati Madách moziban. Szilágyi Gábor Százötven évvel ezelőtt született Paul Gauguin francia festőművész „Az ördög sarkantyúja” 1848. június 7-én született a párizsi Notre-Dame-de-Lo- rette utca 52-ben (ma 56) a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású mestere, Eugene-Henri-Paul Gauguin. Abban a forradalmi Párizsban látta meg a napvilágot, amelynek barikádjai fölött anyai nagyanyjának, a forradalom lelkes szószólójának, Flora Tristannak az árnya lebegett. Paul Gauguin édesapja újságíró volt, a National szerkesztője, lelkes republikánus. A XVIII. században Orléans-ban megtelepedett család csaknem minden tagja kertész volt, néhá- nyan azonban a kereskedésre adták fejüket. „Nem vagyok őrült” A festő szülőházának szomszédságában (akkor 54-es, ma 58-as szám) volt Eugene Delacroix műterme. Paul Gauguin kezdetben tengerész, majd tőzsdeügynök volt. 1874-ben kezdett festeni, s részt vett az impresszionisták kiállításain. 1883-tól kezdve már csak a festésnek élt. A 80-as évek végén szakított az impresszionizmussal és az akkor születő szimbolizmus vezéralakja lett. Művészi hitvallására jellemző, hogy Párizsban maradt, visszatérését sürgető feleségének, Mette-nek így írt Tahitiról: -Én művész vagyok, és neked igazad van, nem vagyok őrült. Nagy művész vagyok és ezt tudom is. Azt mondod, nem jól teszem, hogy távol maradok a művészet központjától. Nem, nekem van igazam, már régóta tudom mit teszek és miért teszem. Az agyamban van az én művészetem központja, nem másutt, azért vagyok erős, mert mások kedvéért soha nem tértem le az utamról, és azt cselekszem, ami bennem él. Beethoven süket volt és vak, elszigetelődött mindenkitől, ezért érezhető műveiben az az alkotó, aki a maga földgolyóbisán él. Tahiti, a maorik földje Gauguin „földgolyóbisa” Tahiti lett, ahová 1890-ben érkezett és a maorik között élt. Különféle tájképeket festett, főleg azonban körülötte élő embereket. Betegsége miatt 1892-ben rövid időre szülőhazájába látogatott, majd újra visszatért Tahi- tire. 1898-ban öngyilkosságot kísérelt meg, majd azt követően 1900-ban a Marquises-sziget- csoporthoz tartozó Patu-Iwa szigetére költözött. Betegsége egyre súlyosbodott, de Gauguin tovább festett egészen haláláig. Gauguin, akinek maradandó emléket állított a XX. század első felének nagy angol írója, Somerset Maugham „Az ördög sarkantyúja” című regényében, amilyen egyedül volt egész életében, olyan egyedül nézett szembe a halállal is. 1903. május 8-án reggel egymás után kétszer is elájult. A hívásra odaérkező Vernier lelkész megvizsgálta és megállapította, hogy hátgerince alatt hatalmas tályog keletkezett. A tályog felvágása után állapota valamelyest javult, magához tért az ájulásból. Vernier megnyugodva távozott. Két óra múlva szívroham végzett a festővel. Temetése után bazaltkő került sírjára. A kőtömb 1957 óta nincs a síron, senki nem tudja, hova lett. Gauguin műtermében összesen talán tíz ritka kép maradt hátra. Az egyik festőállványon olyan vászon, amelynek tárgya meghökkentően hat a Csendes-óceán világában: Hófedte breton falu. „Téli táj” és... A festő javait három héttel halála után leltárba vették és nyilvános árverésre bocsátották. Gauguintől semmi nem maradt, csak a művész emléke. Paul Gauguin a XIX. század végének jellegzetes alakja volt. Megcsömörlött a civilizációtól, s a menekülést az egzotikus ősi kultúrákban kereste. Sík, dekoratív formákkal, tiszta színekkel, kalligrafikus vonalakkal alkotott, tökéletesre fejlesztve a fojtott misztikummal teli festésmódot. Festményeken kívül fametszeteket és litográfiákat is készített. Budapesten a Szépművészeti Múzeumban látható „Téli táj” és „Fekete sertések” című képe. B. M.
