Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-24 / 146. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. június 24., szerda A megyei egészségbiztosí­tási pénztárak egyik fontos feladata, hogy a biztosítot­tak részére a társadalom- biztosítás keretében járó el­látásokat megállapítsák és folyósítsák. Ezek fedezetét az egyéni és munkáltatói járulékok, valamint a munkáltatók táppénz hoz­zájárulása képezik. Mint ismert, a keresetből kerül levonásra a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék, a munkáltató pe­dig a bruttó kereset 15 szá­zalékát fizeti erre a célja. A biztosítottaknak járó el­látások szabályait és azok formáit az egészségbiztosí­tási törvény tartalmazza. Ezek közül most a táppénz igénybevételével kapcsola­tos hasznos tudnivalókat ismertetjük meg az olva­sókkal. Kinek és milyen összegű táppénz jár? Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését kö­vető első, második, vagy har­madik napon keresőképtelenné válik, és a fentiekben említett egészségbiztosítási járulék fi­zetésére kötelezett. A kereső- képtelenség elbírálása, vala­mint annak a leigazolása, hogy a munkavállaló a munkáját be­tegsége miatt nem tudja el­látni, az orvos feladata. A táppénz a keresőképtelen­ség idejére, legfeljebb azonban egy éven át jár. Aki betegsége előtt egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt is csak ennyi ideig kaphat. A biztosítás akkor te­kinthető folyamatosnak, ha Havonta egy szerdán: szót kér az egészségbiztosítás! Amit a táppénzről tudni érdemes abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Gyakran előfordul például, hogy az egyik munkaviszony megszű­nése után a következő hosz- szabb idő elteltével, 30 napot meghaladóan kezdődik. Ilyen­kor folyamatos biztosítási idő­nek csak az új munkahelyen eltöltött idő számít és ugyan­ennyi napra jár a táppénz is. Két évi folyamatos biztosí­tási idő esetén a táppénz mér­téke a figyelembe vehető nap­tári napi átlagkereset 70 száza­léka, ettől kevesebb biztosítási idő esetén, valamint kórházi ápolás idejére 60 százaléka. A táppénz alapjaként a ke­resőképtelenség időpontját megelőző naptári évben elért és egyéni egészségbiztosítási járulékalapot (1997. évben 4 százalék) képező jövedelmet kell figyelembe venni. Úgynevezett „vélelmezett jövedelem” alapján kell meg­határozni az előbbiekben emlí­tett átlagkeresetet akkor, ha va­lakinek nincs 20 munkanapi jövedelme. Ilyen esetben a munkaszerződés szerinti ösz- szeget. vagy a hasonló munka­körben foglalkoztatottak kere­setét, vállalkozók esetében pe­dig az egészségbiztosítási járu­lék alapjának legkisebb össze­gét kell alapul venni a táppénz kiszámításához. Beteg gyermek ápolása cí­mén a gyermek 12. életévének betöltéséig jogosult a szülők nyilatkozata alapján az egyik szülő táppénzre. Az e címen igényelt táppénzes napok a gyermek életkorához igazo­dóan vannak szabályozva. A jogosultság nem naptári évre érvényes, hanem a gyermek egyik születése napjától a kö­vetkező születése napjáig. Mikor nem jár táppénz? Nem jár táppénz arra az időre, amikor a keresőképtelenség bekövetkezésekor a biztosítás szünetel. Leggyakoribb ilyen eset a fizetés nélküli szabadság ideje alatti megbetegedés. Ha a biztosított a fizetett sza­badsága, vagy felmondási ideje alatt válik keresőképte­lenné, szintén nem illeti meg a táppénz. Ha a beteg az elrendelt or­vosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírá­lását ellenőrző főorvosi vizs­gálathoz nem járul hozzá, a táppénzt meg kell vonni tőle. A folyósítással kapcsolatos tudnivalók- Aki biztosítom jogviszo­nya alapján egyidejűleg több ellátásra is jogosult, például táppénzre, baleseti táppénzre, gyesre, terhességi gyermek­ágyi segélyre, kérheti a szá­mára legkedvezőbbet, azonban egyidejűleg csak egyfélét ve­het igénybe.- Fontos tudnivaló, hogy amennyiben valakinek a táp­pénzre jogosultsága a meg­szűnt biztosítása és a kereső- képtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alap­ján is megállapítható, táppénzt csak az újabb biztosítása alap­ján kaphat. Például az az egyéni vállal­kozó, akinek emellett heti 36 órás (főállású) munkaviszonya is volt, ami megszűnt 1998. március 31-én, április 2-án kezdődő keresőképtelensége esetén táppénzt csak a vállal­kozói jogviszonya alapján kaphat. Ez a törvényi előírás kedvezőtlen abban az esetben, amikor a vállalkozói jogvi­szonyban csak a minimum já­rulék fizetésére került sor, és így a táppénz alapját képező kereset is nagyon alacsony.- Új szabályozás, hogy amennyiben a biztosított mun­kaviszonya alapján végkielégí­tésben részesül, a biztosítása annyiszor 30 nappal meghosz- szabbodik, ahány havi végki­elégítést kapott. Ha a meg­hosszabbított biztosítási idő alatt válik keresőképtelenné, a táppénz legkorábban a végki­elégítés lejártát követő naptól jár a részére.- Lényeges előírás, hogy annak, akinek egyidejűleg több biztosítással járó jogvi­szonya van, keresőképtelen­sége esetén mindegyik jogvi­szonyában el kell bírálni a táp­pénzre való jogosultságot. Ilyenkor előfordulhat, hogy valamennyi jogviszonya után folyósítani kell az ellátást, de az időtartamuk eltérő lehet.- 1998. évben sajátos hely­zet alakult ki azon egyéni vál­lalkozóknál, akik már 1996. évben is ún. főállású egyéni vállalkozónak minősültek. Mivel 1997. évben elért jöve­delmük után járulékot nem kellett fizetni, ezért az ő ese­tükben az 1997. évben fizetett járulékalapot képező 1996. évi jövedelmet kell figyelembe venni táppénz alapjaként. Hitelezett utazási utalvány Fontos tudnivaló, hogy a bete­gek utazási költségével kap­csolatos támogatási igénybe­vételéhez szükséges forma- nyomtatvány június elejétől megváltozott. A szakrende­lésre történő beutaláskor 74- 08/B. számú. Hitelezett utazási utalványt állít ki a beutaló or­vos. Az utalványt a menetje­gyet kiadó pénztárosnak, ill. autóbusz-vezetőnek át kell adni, melynek ellenében a beu­talt és szükség esetén kísérője térítésmentes, „ingyen” jegyet kap. Kérjük a Tisztelt Olvasókat, hogy amennyiben e rovatban megjelentekkel kapcsolatban, vagy bármely egészségbiztosí­tást érintő témában kérdésük, észrevételük, véleményük van, úgy azt a Salgótarján, Pf. 92. (3100) címre küldött levélben jelezzék! Szent Anna-napi búcsú Balassagyarmaton „Hétpróbás” palóc vetélkedő Látványos Szent Anna-napi búcsút terveznek július 26- án Balassagyarmaton. Már tavaly számos település képviseltette magát a kör­nyékről, határon innen és túlról a főplébánia-teinp- lomban megtartott szentmi­sén és a körmeneten. Sok ezer nézője volt akkor is a legszebb palóc lány megvá­lasztásának és a volt várme­gyeház előtt megtartott „hétpróbás” palóc vetélke­dőnek. Az egyházi és folklórren­dezvények az idén is kiegészí­tik egymást. A témplomi mű­sort Varga János kántor állí­totta össze, a rendezője és véd­nöke Koza József kanonok-plé­bános. A misét celebrálják Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök és a búcsúsok papjai. A műsorban közreműköd­nek: orgonaművészek, opera­énekesek, hangszeres szólisták, a rimaszombati templom ének­kara és a helyi Szent Felicián Kórus. Vezényel: dr. Takács Nándor székesfehérvári püs­pök, Schefcik Jaroslav és Varga János karnagy. Népi ájtatosság A palóc búcsú népviseletektől színes körmenete ének- és ze­neszóval a plébániatemplomtól a Palóc Múzeum „Káponká- jáig” vonul, ahol dr. Limbacher Gábor muzeológus az ese­ményhez illő programmal várja az érkezőket. Sor kerül a kul­tusztárgyak vallásos szerepé­nek az ismertetésére. Sajátos program ez évben az, hogy a Palóc Múzeumban meg­tekinthető a „Hazaszeretet és magyarságtudat” című kiállítás. Utána előénekesek vezetésével népi ájtatosságot végeznek Jé­zus és Szent atyafisága tisztele­tére. Itt a Palóc ligetben a külön­böző településekről érkező csoportok már igazi búcsús hangulatban énekelhetnek. Kora délután kezdődik a sza­badtéri színpadon a látványos folklórműsor, amelyen a kezdő hangot Burányi János és zene­kara adja meg. Az elmúlt évihez hasonlóan megválasztják a palócföld szé­pét. A délutáni rendezvény szervezői Majdán Béla és Szabó Endre látványos műsort terveznek, amelynek keretében a falujuk népviseletében felvo­nuló szépségek táncra is per­dülnek Sztancsik ,/óz.ve/oldalán, hogy a zsűri a felröppenő szok­nyák sokaságánál többet is lát­hasson. A palócföld szépei az­tán várhatják a „hétpróbás” versenyző vetélkedő győzte­seit, akik a szépségverseny után a liget belső terén és útjain mérkőznek meg egymással. Futás egy lóig A résztvevőknek fűrészt, baltát és egyliteres borlopót kell ma­gukkal hozniuk és nem árt, ha némi lovagló tudománnyal is rendelkeznek, mert a fűrésze­lés, favágás, zsákcipelés, hor- dógörgetés és borszívás mellett futni kell, hogy a három vára­kozó ló egyikére pattanva a célba érkezzen a „hétpróbás” versenyző, ahol a legszebb pa­lóc lány köszönti. Mindkét vetélkedő győzte­seit, résztvevőit értékes díjak várják, amelyeket Juhász Péter polgármester és az ajándékokat felajánlók adnak át a szabadtéri színpad remélhetőleg telt házas közönsége előtt. Hintóval a városon A legszebb palóc lányok és a palóc vetélkedő győztesei hin­tóval kocsikáznak át a városon, hogy az Ipoly-parti vásár kö­zönsége előtt is bemutatkoz­hassanak. A vetélkedők után a szabad­téri színpadon folytatódik a folklórműsor. Fellépnek a lu- kanyényei citerások, a kétbo- donyi és a herencsényi, kóru­sok, a csábi dalosok és még sokan mások országhatáron innen és túlról. A vetélkedőkre szóló nevezés feltételeit a Nógrád Megyei Hírlap időben közli.- Szendre ­Majd csak jobbra fordul a romák sorsa is egyszer - A tanult embert megbecsülik Kölcsönökből él, mégis bizakodik Manapság szaporodik azok száma, akik létfenntartásuk feltételének, jövőjük egyedüli zálogának fogják fel a gyer­mekáldást. A huszonkilenc éves szécsényi K. S.-sel be­szélgetve is ez juthatott eszünkbe. - Ami azt illeti, nagyon szegényesek a körül­mények- állapíthatjuk meg a kis szobából, konyhából álló lakásukat nézvp. Fürdőszoba, spajz nincs, WC az udvaron.- Szilárdan elhatároztuk az asszonnyal, hogy két gyereknél többet nem vállalunk. íme, né­hány nap, s megszületik a har­madik. Tudja miért? - bök felém az ujjával.- Miért?- A kölcsönért, amelyből új házat építhetünk, hogy végre kitörjünk ebből a nyomorból, mert ugye nekünk is van igé­nyünk. Sokkal gyorsabban, más hangon folytatja, noha hanglej­tésében kiapadhatatlan szomo­rúság bujkál, még ha néha el is mosolyodik. Szüleit és testvérét autóbale­setben vesztette el. O, a négy­éves kisfiú, kirepült a kocsiból, s egyedül életben maradt. A nagymamája nevelte fel. Ké­sőbb, az egyik Heves megyei kis községből Budapestre ke­rült. Csavargó«. Akkor vesz­tette el egyik szeme világát, is. Mutatja. Ritkaság. Egyik szeme kék, a másik barna. Egyikre lát, a másikra nem. Azóta él rendezett családi éle­tet, amióta - ennek immár nyolc éve - megismerte a Var- sányból származó feleségét és Szécsénybe költöztek. Régebben segédmunkásként dolgozott, de már hosszú ideje munkanélküli. 10 700 forint já­radékot kap, s ötezer forintnál valamivel több családi pótlékot. Ennyi pénzből élnek, tartják el két kicsi gyermeküket, készül­nek a harmadik fogadására.- Tudja mi bánt leginkább? - teszi fel a kérdését.- Hogy halvány dunsztom sincs, mikor kapok munkát! - adja meg a választ maga.- Roma vagyok. Szakmám nincs, lenéznek ...- Miből gondolja ezt?- Nem magamért, azokért a szerencsétlenekért, akik, mi ta­gadás, lopnak, csalnak, rabol­nak. Minket, cakli-pakli közé­jük csapnak. Általánosítanak: a cigányok, a romák! Én nem iszom, nem lopok ...- És a fa - vetjük közbe az igazat megvallva sandán - ame­lyet az előbb fűrészelt össze az udvaron? Cinkosan nevet s hallgat. Később folytatja: - Ások, kapá­lok, mindent elvállalok, csak­hogy nagyon ritkán kapok munkát.-A kölcsön, amit majd kap, nem lesz elég?-Elég lesz! -vág közbe- ugyanis téliesített, összkomfor­tos faházról van szó. Külön szobája lesz a gyerekeknek, ahol nyugodtan tanulhatnak, mert nekik tanulniuk kell! A magam fajta csórót lenézik, de a tanult embert, mindegy ci­gány, vagy nem, megbecsülik. Elkeseredett ember vagyok, va­lahogyan mégis bízok! - teszi hozzá emeltebb hangon - hogy a mi sorsunk - mert ne feledje, mi nulláról indultunk, nem volt szülői háttér - jobbra fordul egyszer. Nem kell az asszonya­inknak teleszülniük az orszá­got, csupán azért, hogy megél­jünk. Mert ahogyan szaporodunk, arányosan nő az ország gondja is. Ilyet, ha jelenleg úgy is néz ki, nem akarhat a politika. Munkát, s egy kis földecskét kapunk. Gyerekeink kollégiu­mokban lakva tanulhatnak to­vább. Nem lesznek filléres gondjaink, mert jelenleg annyi pénzem sincs, hogy bevessem a kertemet, fákat ültessek. Szülés előtt áll az asszony, a kórházba kell vinni ezt meg azt. Az egész havi járandóságom rámegy. Kölcsönökből élünk . ..-Ne kérdezze!— hogy s mint. Egyszerűen bízok, mert így nem maradhat. Minket nem szidni, segíteni kell uram! De mi is lenne szegény K. S.- sel, ha már nem is bízna! Nógrádi Kovács György Az idegenforgalom és a sport szolgálatban - Salgóvár térképen Országos sikerű kiadvány Az utóbbi hónapokban több országos és nemzet­közi tájékozódási futó és természetjáró eseményt rendeztek Salgótarján környékén. Ezek közül ki­emelkedő rendezvény volt a a Petőfi Sándor nemzet­közi emlékverseny és az egyetemisták, főiskolások országos bajnoksága. Ugyancsak Salgótarján adott otthont a gyalogos természetjárók országos találkozójának. Ezen események megren­dezéséhez igen nagy szükség volt egy korszerű tájfutó- és turistatérképre. A Nógrád Megyei Tájéko­zódási Futó Szövetség ez év elején megjelent térképe jól megfelelt a célnak, sikert ara­tott és máris érdeklődnek iránta a szomszédos megyék - elsősorban Heves - de az al­földi megyék - például Szol­nok - is jelezték, hogy ennek a térképnek a segítségével Sal­gótarján környékén tervezik megrendezni a megyei baj­nokságaikat. A nógrádi megyeszékhe­lyen a hatvanas években sike­rült újra indítani a turistatér­képek kiadását, de évtizedekig a két világháború között több kiadásban megjelent turista- térkép volt a hiteles forrás. A tájékozódási futás igényeire reagálva 1968-ban, a Karancs környékéről jelent meg a me­gye első, színes, pontos tájé­kozódási futótérképe. Azóta újabb térképhelyes­bítő (javító) szakemberek je­lentkeztek Nógrád megyében. A Pécskőről, Salgóról, Ka- rancsról évente jelentek meg térképek. Ma a Salgó környékéről ti­zenöt féle térkép áll a túrázók, tájfutók rendelkezésére. A Nógrád megyei térkép helyes­bítői nemzetközileg is elismert személyek. A most megjelent „Salgó­vár - Medves magasa” tájfutó- és turistatérkép szerkesztését, rajzolását huszonkét helybeli szakember készítette. A mun­kában, szervezésben Erdélyi Gyula, Győri László, Kéri Pé­ter, Kovács Gábor és Péter, Marczis István, Pelyhe Dénes, Sramkó Tibor és Zentai József vállaltak oroszlánrészt. E munkájuk is öregbíti a megye szakértőinek jó hírét. A „Salgóvár - Medves ma­gasa” tájékozódási futó- és tu­ristatérkép egyedülálló a maga nemében. Magyarországon első ízben ábrázol több mint harminc négyzetkilométeres összefüggő területet - igen pontosan - tájékozódási futó- térképen. Ez a terület rendkí­vül sok látnivalót, földtani és történelmi emléket kínál a lá­togatónak. Ez a vidék mindig is kedvelt túracélpontja volt a budapesti és az alföldi termé­szetkedvelőknek, akik öröm­mel vették a térkép megjele­nésének hírét. A most megjelent részletes térkép jó propagandája is lehet Salgótarján környéke idegen- forgalmának, hiszen segítsé­gével egyszerűbbé válik a tú­rák tervezése, megrendezése, így hozzájárulhat a környék vendégforgalmának növelésé­hez. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom