Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-22 / 144. szám

1998. június 22., hétfő Mozaik 9. oldal Felszállás előtt... Brémai mérnökök társadalmi mun­kában ismét működőképessé tették azt a Junkers 33-as re­pülőgépet, amely Lindbergh missziója után egy esztendő­vel, hetven éve elsőként kelt át az Atlanti-óceán fölött Eu­rópából indulva. fotó: feb/reuters A kémműholdak hathavonta készülő fotóit felviszik az Internetre Valaki mindig figyel bennünket Sokak számára rendkívül megnyugtató, hogy a műholdak szolgáltatásai mindennapjainkba is beköltöztek. Elegendő a tévécsatornákra, a telefonvonalakra, az időjárás-előrejelzé­sekre, vagy éppenséggel a kamionok útját figyelemmel kísérő szatellitekre, vagy a hajók tájékozódását segítő rendszerekre gondolnunk. Nos, a világűr hamarosan újabb meglepetéssel szolgál, méghozzá az Interneten. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA már eddig is bárki megrendelését teljesítette: ha például valaki a saját házáról szeretne űrfelvételt, elegendő, ha megadja a pontos címet, be­fizet néhány száz dollárt, és a fotót hamarosan kézbesíti is a posta. A nagy felbontású kame­rákkal készült fényképekről kellő nagyítás után akár még az is kiderülhet, hogy a kertben üldögélve épp milyen újságot olvasunk. (Ez a minőség főként a kémszolgálatok számára hasznos: egyszerűen már alig- alig van titok.) Hamarosan azonban nem kell a NASA-hoz fordulnunk, mert az űrfelvételekhez június 24-től az Internet web-oldalain is hozzá lehet férni. Addigra ugyanis üzembe állítják azt a hatalmas szervert, amely egy­szerre 1000 gigabájtnyi adatot képes kezelni. Összehasonlítá­sul: ha ennyi információt leme­zen tárolnánk, 694 445 darabra volna belőle szükség, és ezek egymás mellé rakva több mint 60 kilométert tennének ki. Ha pedig a felvételeket kinyomtat­nák, 2 millió négyzetkilométert töltenének be. Egy amerikai geológiai kuta­tóintézet és az orosz űrügynök­ség közösen dolgozta ki a Mic­rosoft számára a részleteket. A szerdától megtekinthető képe­ket egy orosz szputnyik készí­tette, amelyet még tavasszal, áprilisban bocsátottak fel, és a tervek szerint félévenként újabb műhold rajtolna, hogy a New Orleans, francia negyed felvételeket fölfrissítsék. A ko­rábbi drágasággal szemben a szolgáltatás kifejezetten olcsó­nak mondható: egy számítógé­pen lehívott kép másfél négy­zetkilométerenként mindössze 10 dollárba fog kerülni. A felvételekhez tehát így bárki korlátozás nélkül hozzá­juthat: a térképkészítőktől a rendőrökön át a mindenre kí­váncsi, folyton kotnyeleskedő szomszédig. És ez már szemé­lyiségi jogi problémákat is fel­vet. Ráadásul épp abban az or­szágban, jelesül az Egyesült Államokban, ahol mindenki roppant érzékeny a magánéle­tére. Fölteszik a kérdést: ho­gyan készíthet és hozhat nyil­vánosságra felvételeket bárki is az érintett beleegyezése nél­kül? Gyulay Zoltán Melegágy a szélsőséges fundamentalizmusnak Az olajbaj nem jár egyedül Az általánosan csökkenő olajárakat sokan áldásnak tekint­hetik. Ám a mérséklődő olajbevételek óriási (és nemcsak gazdasági) nehézségeket okozhatnak az olajtermelő Öböl­menti országoknak - figyelmeztet a The Washington Post. Az olaj hordónkénti ára októ­berben még 22 dollárba ke­rült, mostanában azonban 15 alá süllyedt. Márpedig ez az olyan nagy olajszállító orszá­goknak, mint például Kuvait és Szaúd-Arábia, súlyos költ­ségvetési gondokat hozhat. •Már tavasszal figyelmeztetett Nasszer Szabah kuvaiti olaj­miniszter egy országát fenye­gető „gazdasági katasztró­fára”. Szaúd-Arábia osztozik a félelmekben, hiszen minden egydolláros csökkenés az olaj árában 2,6 milliárd dolláros bevételkiesést jelent az or­szágnak. Irán olajbevételei szinte megfeleződtek, és a kormány nemrégiben olyan pótkölt­ségvetést készített, amelyben már csak 12 dolláros hordón­kénti árral mertek számolni. Az árcsökkenés újra fel­hívta a figyelmet az egyol­dalú, olajon alapuló gazdasá­gok torzulásaira. Általánosan elfogadott megoldási lehető­ség: az igencsak gyenge ma­gánszektor bátorítása, hiszen több munkalehetőséget és gazdasági növekedést az olaj­ból már nem lehet finanszí­rozni. Szükség van a gazda­gon burjánzó állami bürokrá­ciák soványító kúrájára is, jól­lehet az Öböl menti orszá­gokban a munkahelyteremtés legfontosabb forrásai épp a hivatali állások voltak - ed­dig. Ezek az intézkedések azonban a politikai bizonyta­lanság növekedését is ma­gukban hordozzák. Az amúgy is szinte feudális berendezke­désű országokban fokozzák a nyugtalanságot, melegágyat teremtve a szélsőséges iszlám fundamentalizmusnak. Egyút­tal veszélybe kerülnek a Nyu­gat stratégiai érdekei is az Öböl-térségben - mutatott rá nagy figyelmet keltő helyzet- értékelésében a The Washing­ton Post című amerikai napi­lap. Ősszel kihajózik az óriásvitorlás Ősszel ismét kifut a tengerekre a világ legnagyobb klippere, a Poroszország - pontosabban annak 1902-ben készült ötárbo- cos, Lengyelországban újjáépí­tett és Royal Clipper-re keresz­telt mása. A 133 méter hosszú hajó 42 vitorlájának összterü­lete ötezer négyzetméter. Ezzel a Monte-Carlóban élő svéd Mi­chael Krafft flottája, amely az eddigi rekordtartó Star Clipper és a Star Flyer nevű vitorlások­ból állt, háromra egészül ki. A Royal-on nem lesz olcsó az utazás: egy hét a fedélzetén félmillió forintnál kezdődik. Ám aki lakosztályt szeretne sa­ját verandával és nonstop lakáj­jal az azt is megteheti, csak ak­kor még mélyebben benyúlhat a zsebébe. Pénzért a volokalamszki országúton Oroszországban is bevezetik az autópályadíjat Az idén az orosz autópályá­kon is bevezetik a díjfizetést. A hálózat a tervek szerint 2001-ig mintegy 600 kilomé­terre nő. A fejlesztésekről V. Prohorov, az Orosz Föderá­ció útügyi szolgálata fizető autópálya igazgatóságának vezetője nyilatkozott.- A fizető autópályák építé­sének gazdasági oka van. Ma Oroszország igen sokat veszít a rossz utak miatt. A szállítási költségek 20-25 százalékkal magasabbak; másfélszeres az üzemanyag-fogyasztás, kétszer nagyobb a járművek javítási igénye, mint ha első osztályú utakon közlekednének. Ezzel évente mintegy 10 milliárd dol­lár veszteség éri az orosz gaz­daságot. Jelenleg az útalap 70 százalékát fordítják útfenntar­tásra, a fizető rendszer javít­hatja majd ezt az arányt. A cél az, hogy az autópályák tartsák el önmagukat. A meglévő autó­utak közül hamarosan fizető lesz a Moszkva-Minszk kö­zötti, a Vjazma-Szmolenszk út 200 kilométeres szakasza és a Moszkva-Volokalamszk út. Pénzért lehet majd eljutni Moszkvából a repülőterekre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom