Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-20-21 / 143. szám
6. oldal Mozaik 1998. június 20., szombat Összeomlott a Szovjetunió - A külpolitika éve - Mongóliái tudósítónk jelenti (IV.) Fejlődő kapcsolatok, átjárható határok Az Ázsia közepén fekvő, Oroszország és Kína által körülzárt Mongólia a Szovjetunió felbomlása óta önállósodott igazán. Az eltelt jó hét év alatt ez a népességét tekintve kis ország a keletázsiai térség egyik fontos állama lett, és viszonylagos elszigeteltsége oldására aktív külpolitikát folytat szomszédaival, illetve a gazdaságilag leginkább erős országokkal. Pagoda - előtérben a szerző Mongólia iránt fokozatosan növekszik az érdeklődés világszerte. A legtöbb ország - így az USA, Kanada, Nagy-Britan- nia, Németország - az ásványkincsek kitermelésére mutat hajlandóságot. Úgy tűnik, az ország felemelkedését a bányászatnak köszönheti, mert területén arany- és kőolajlelőhelyek vannak. A külföldi tőkebefektetők ezért szorgalmazzák a szoros kapcsolatot. Mongólia a külföldi országokkal kulturális téren is együttműködik. Sok mongol diák teljes képzésben tanul külföldi felsőoktatási intézményekben. Jelenleg még mindig Oroszországba küldik a diákok zömét, de már Dél-Korea és Japán is fontos kulturális központtá vált a mongolok számára. Az Ázsia szívében fekvő, nomád hagyományú ország két hatalmas szomszédjával baráti viszonyra törekszik, az elmúlt években több gazdasági és kulturális együttműködési szerződést írtak alá. Ez azért fontos, mert mindkét szomszédos államban nagyszámú mongol kisebbség él, akiknek elsőrangú dolog az anyaországgal való párbeszéd. Oroszországban a Burját Köztársaságban mintegy 300 ezer mongol nyelvű népesség él. Mellettük Mongólia egy másik szibériai köztársasággal, Jakutiával is felvette a kapcsolatot. A mongol külpolitika egyik pillére a szibériai népekkel való barátság kiépítése, amivel a földrajzi elszigeteltségén oldanak. Déli szomszédjával a gazdasági kapcsolatok bámulatos gyorsasággal fellendültek. Ezt az is segíti, hogy a mongoloknak nincs vízumkényszerük Kínába, szabadon közlekedhetnek a határon. A két ország határán több átkelőhely is nyílt, ez még meggyorsítja a kereskedelmet. Az elmúlt öt évben a mongolok innen szerezték be közszükségleti cikkeik java részét. Kína északi sávján húzódó Belső-Mongólia Autonóm Tartomány a kereskedelem igazi haszonélvezője. Az ott élő, mintegy hárommilliós népesség végre ismét közeledhet az anyaországhoz. A mongol fél az autonóm tartomány központjában, Höhhotban konzulátust nyitott, valamint két éve a kínai határon, Erenhotban is működik hasonló intézmény. Kína felé megjavultak a közlekedési viszonyok. Hetente többször indul repülőjárat Pekingbe, de vonatok is sűrűn közlekednek. A hagyományos mongol külpolitika Japánnal és Dél-Ko- reával gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik. Az elmúlt néhány évben Dél-Ko- reával igen jó viszonyt alakítottak ki, de a nemrég bekövetkezett délkelet-ázsiai gazdasági válság hátrányosan befolyásolta ezt. Most inkább Japán irányában nyitnak. A Mongóliába irányuló támogatások és a kedvezményes hitelek negyven : ;>■ ijPmitnPi ii jBBHHHII II!» LM Ulánbátor központja kiépülőben van százaléka Japánból érkezik. Nacagiju Bagabandi mongol elnök ez év májusi látogatása alkalmával még szorosabb kapcsolatról kötött megállapodást Tokióban. A mongol gazdaság 1,4 milliárd jen kedvezményes kölcsönhöz jutott. A mongol kormány űj külpolitikai irányvonala a török népekkel való barátság. A hozzájuk legközelebb fekvő országgal, Kazahsztánnal igaz, már hat éve felvették a diplomáciai kapcsolatot, de igazi együttműködési megállapodásra csak márciusban került sor. Mongólia legnyugatibb megyéjében, Bajan-Olgij- ben kazah kisebbség él, számukra is igen kedvező volt a márciusi megbeszélés. Törökországgal, Mongólia számára másik jelentős állammal már három évvel ezelőtt a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítését elkezdték, de az akkori tervek most valósulnak meg. Ulánbátor testvérvárosa Ankara lett. A mongol külpolitikában ez év szenzációja Madieine Albright amerikai külügyminiszter május 2-i látogatása volt, aki ázsiai kőrútján egy napot töltött ott. A megbeszélések fő témája a délkelet-ázsiai válság, valamint Mongólia jövőbeni gazdasági fejlődése. A külügyminiszter nagyra értékelte az ország gyors demokratizálódását. A nomád Mongólia a század fordulójára fel szeretne zárkózni a modern államokhoz, hogy a következő évezredben az államalapítás 800. évfordulójára (2006), már Ázsiában is gazdaságilag meghatározó legyen. Ez igazán nagy feladat. Obrusánszky Borbála Nyári napforduló - Pogányság és kereszténység Megszentelő tüzek A június 21-i nyári napforduló a pogány Közép-Euró- pában az év csúcspontjának számított és alkalmat adott a termékenység tiszteletére rendezett ünnepségekre. A germánok keresztény hitre térítése után a katolikus egyház megpróbálta eltörölni ezt a pogány ünnepet, ám amikor ez a törekvés kudarcot vallott, az június 24-re tette Keresztelő Szent János napját, s a nyári napforduló pogány ünnepeinek víz- és tűzrí- tusaiból sokat átvett a keresztény hagyományok sorába. Ettől kezdve a János-éjt éppen úgy legendák övezték a néphagyományban és éppen úgy szabad éjnek számított, mint egykor a (később szenti- vánéjként ismert) nyárközép. Tudni vélték, hogy ilyenkor kóricálnak a démonok és boszorkányok, s azt is suttogták, hogy ezen az éjszakán borrá válik a víz és érthető az állatok beszéde. A néphit szerint ilyenkor meg lehet találni a hegyek gyomrában rejlő kincseket, a patakokból és tavakból pedig elsüllyedt harangok hangja hallatszik. Ám az emberek a meleg nyári éjszakákat nem érezték annyira ijesztőnek, mint a téli és tavaszi boszorkányéjeket, ezért a gonosz erőkkel szembeni védekezés rítusait vidám népünnepélyekké tették. Ezek máig fennmaradtak. Sokhelyütt ilyenkor virággal, színes szalagokkal és kifújt tojásokkal díszítették fel a kutakat. A vízhez kötődik az a hit is, hogy ha valaki ezen a napon napkelte előtt friss vizet merít, megfürdik egy tóban, vagy harmattal mosak- szik, akkor szépség és egészség a jutalma. Ä létfontosságú víz ellentétének tartott elem, a tűz is fontos szerephez jutott a napforduló éjszakáján, illetve a János-éjen. Az emberek a falu főterén tűzugráshoz gyűltek össze, vagy felmentek egy hegyre, hogy onnan nézzék a környék tüzeit. Annak, aki magában, vagy szíve hölgyével kézenfogva átugrott a lángokon, bátorságáért cserébe egészséget és hosszú életet ígért a hiedelem. A lentermelő vidékeken még azt is tudni vélték, hogy minél magasabbra ugrik valaki a parázs felett, annál jobban nő majd a len. Sokhelyütt az állatokat is áthajtották a tűz után maradt hamun, hogy védekezzenek a szemmelverés ellen. A nyári napforduló körüli ünnepségek csúcspontja nagyon sok környéken a „korongütés” volt. Ehhez bükkfából kis, kerek korongokat faragtak, s a korongokat a közepükre fúrt lyukba dugott bottal a tűzbe tartották, amíg izzani nem kezdtek. Ekkor aztán nagy ívben eldobták, s az izzó korong világítva, maga után szikracsóvát húzva repült, majd legurult a domboldalon. Közben varázsigéket mormoltak a nap járásának és ezzel a termesztett növények hozamának a javítására. Ahol az egyház a kereszténység előtti időkből származó tűzrítusokat átvette, a nyári napfordulóra gyújtott tüzek már Szentjá- nostűzként égtek, s maga a helybeli pap áldotta meg a parazsat, s imádkozott felette a bő termését. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- telet. Ezerforintos vásárlási rejtvény helyes megfejtését jú- fejtése: Ha megveszi, akkor in- utalványt nyert: Tóth Sándorné nius 25-ig lehet beküldeni szer- gyen kap hozzá egy vontatókö- Szécsény Rákóczi u. 127. A mai kesztőségünk címére. Templomaink története Szent Máiion nevével - NAGYBÁRKÁNY Borovi József kutatásai alapján valószínű, hogy az 1700-as évek elején Mogyorósi Bálint került Nagybár- kányba plébánosnak, aki Nagyzellőről érkezett, helyére pedig az egyházi főhatóság által alesperesnek kinevezett kazári plébánost, Béllay Jánost tették. Nagybárkány (Nagyhbarkan, Bárkány, Barchan, Barkan) Salgótarjántól délnyugatra fekvő helység. 1265-ben a Rátót nembeli Porcz István, 1416-ban Bárkány László a birtokosa. 1524-ben Pásztohí Ferenc és' Zsigmond, fél évszázaddal később Pásztohi Gergely tulajdonában van. Az 1710-es években 13, később 20 magyar háztartása szerepel az összeírásokban. 1740-től a gróf Berényi családé, a XIX. sz. elejétől több nemesi család birtokolja. A Kis-Zagyva völgyében épült egyutcás település már az 1460-as években rendelkezett egy templommal, amelyet az 1600-as évek végén zsindelye- zett tetejű, kőből épített, masz- szív épületnek talált az ide látogató főhatóság. A templom a falu végén, keletelve állott, körülötte volt a temető. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templom a Canonica Visitatio szerint először boltíves, később fakazettás mennyezetet kapott. A kapu fölötti kóruson háromváltós orgonán játszott a kántor. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a barokk berendezés közül kiemelendő a festett fából készült szószék, és a Ósekrestyében lévő kő kereszte- lőkút. A szószék és a két mellékoltár (Nepomuki Szent János és Szent Márton) kombinációja a megye több templomában hasonló megoldású. A falut 1889-ben hatalmas tűzvész pusztította, ennek me- mentójául áll a templomdomb alatti Szent Flórián-szobor, aki köztudottan a tűzoltók védőszentje is. A mostani templom a falu fölötti dombtetőn magaslik, 1883- ban épült. A neoromán stílusú épület szószéke feltehetőleg más nagyobb templomból került ide, mert nem olyan, mint amelyről az 1788-89-es Canonica Visitatio említést tesz a régi templom kapcsán. Ez a szószék egy XVIII. századi ügyes asztalosmester munkája lehet. Népies domborművei a négy evangélistát ábrázolják, néhány rácsos díszítésű kisebb mezőben. A templom karzata elég tágas, egymanuálos orgonája javításra szorulna... A templomdombbal átellenes domboldalon van az újabb temető, egy ravatalozóépülettel. Nagybárkány mindenkori plébánosa látta el a filiákat, Kisbárkányt és Márkházát, valamint a csatolt települések katolikus híveit Lucfalván, Kiske- resztúr, Nagykeresztúr, de Sám- sonháza - bár zömében evangélikusok lakják- katolikusai is Nagybárkány anyakönyvében szerepelnek. Márkházán korábban egy bérelt lakóház-kápolna volt a misézőhely, de épült egy modern templom, Szabó István FW-díjas építész tervei alapján, 1979. december 9-én szentelte fel dr. Lékai László bíboros a 108 nm alapterületű templomot. Nagykeresztúrban és Kisbár- kányban is van egy-egy új templom két-három esztendeje. 1879 után Neszméry Gáspár, Kovács József, dr. Farkas József, Koncz Vendel, Szabó József vezette a plébániát és látta el a filiákat, ma Jánosik Gyula végzi ezt a feladatot, felkészítve a huszonhárom fiatalt a holnapi nagy napra. Június 21- én ugyanis Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök bérmál Nagybárkány Szent Márton- plébániatempiomában. D. F.
