Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-06 / 105. szám

4. oldal Mozaik 1998. május 6., szerda Miért nincs Nógrádnak környezetvédelmi programja? Nem adott pénzt a kincstár Lapunk olvasói egyszer már szembesülhettek az­zal, miért kellett újra na­pirendre tűzni a megye környezetvédelmi prog­ramjának pályázatát. Ak­kor a közgyűlés nem dön­tött, mert további adato­kat kért a nyolc ajánlatte­vőtől. Legutóbb április végén szerepelt a képviselők előtt az ajánlat, ám ekkor az el­nök bejelentette: köszöni a pályázatokat, de a kincstár nem biztosított fedezetet a munka elkészítésére. A tisz­tánlátás kedvéért kértük meg dr. Barta László megyei főjegyzőt, vázolja, mi is tör­tént. „A megyei önkormányza­tok környezetvédelmi fel­adatait a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény hatá­rozza meg. E rendelkezések értelmé­ben Nógrád Megye Közgyű­lésének feladata a megyei környezetvédelmi program elkészítése. Ajánlati felhívás A megyei önkormányzat pá­lyázatot nyújtott be a kör­nyezetvédelmi program el­készítésének támogatására 1997 decemberében, a köz­ponti környezetvédelmi alap megyei keretéhez. A döntéshozó Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács 1997. december 19- én határozatban közölte a támogatás megszavazását. Ezt követően Nógrád Me­gye Közgyűlésének Hiva­tala ajánlati felhívást tett közzé a megyei környezet­védelmi program elkészíté­sére. A beérkezett ajánlatokat az értékelő munkacsoport, valamint a környezetvé­delmi és mezőgazdasági bi­zottság megtárgyalta. Javas­latait a márciusi és áprilisi közgyűlés elé terjesztette. Köszönet a munkáért A kincstár a finanszírozási szerződést az április 23-i közgyűlés napjáig még nem kötötte meg Nógrád Megye Önkormányzatával, így a közgyűlés elnöke, valamint a környezetvédelmi és me­zőgazdasági bizottság el­nöke nem látta biztosított­nak a megyei környezetvé­delmi program elkészítteté­sének fedezetét. Ezért javaslatukra Nógrád Megye Közgyűlése úgy döntött, hogy a környezet­védelmi program elkészíté­sére az ajánlattevők egyiké­vel sem köt megbízási szer­ződést. Ezzel egyidejűleg az ajánlatot benyújtó szerveze­tek eddigi munkáját megkö­szönte. A szándék megvan Nógrád Megye Önkor­mányzatának változatlanul szándékában áll Nógrád megye környezetvédelmi programjának az elkészíté­se. Ezt a továbbiakban Nóg­rád Megye Közgyűlésének Hivatala koordinálásával és szükség szerint szakembe­rek bevonásával kívánja megvalósítani”- áll a fő­jegyző által megküldött vá­laszban. tnl Tényleg „vár rád Nógrád”? Beszélgetés az idegenforgalomról, turizmusról Legújabb idegenforgalmi szlo­genünk szerint: „Nógrád vár rád”. De vajon vannak-e kitö­rési pontjaink az ágazaton be­lül, s hogyan érint bennünket az EU-csatlakozás? Ezekről váltottunk szót Karácsonyné Sándor Gabriellával, a Ka- rancs Trade Center Kft. ügyve­zető igazgatójával, aki az év elején megalakult Közép-Ma- gvarországi Regionális Idegen- j forgalmi Bizottságban (rib) { képviseli megyénket.- Nem egyedül, hanem a ba­lassagyarmati Vida Attilával - teszi hozzá. - A rib három me­gyére kiterjedően alakult meg, így Nógrád mellett tagja Pest és Komárom-Esztergom megye is. Tőkeszegénység- Ez a régió több szempontból előnyös számunkra, noha az észak-magyarországi megyék­kel is szoros e téren az együtt­működés. Budapest közelsége reményt kelt bennem, hogy az oda irányuló idegenforgalom­ból nekünk is jut egy szelet. Ehhez persze tennünk is kell, s ezt koordinálja majd a rib. Első találkozónkon, Esztergomban megalkottuk a szervezeti és működési szabályzatot.- Milyen hasznot jelent Nóg­rád megye számára a rib?-Nem innen közelíteném a kérdést. Valaha léteztek ha­zánkban az idegenforgalmi hi­vatalok, ám ezek nyereségérde­keit cégekké alakultak át. A rib egyfelől ezt pótolja. A térség legsúlyosabb gondja a tőkesze­génység, ami az idegenforgalmi ágazatot is negatívan érintette. Szükség lenne arra, hogy min­den önkormányzat és az ága­zatban érdekelt vállalkozás is­merje meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek révén ezt pótolhatja valamelyest. Ezért tervezzük, hogy összefog­laljuk a RIB munkáját, s egy kiadványban tesszük majd, közzé. Ebben a pályázatok is olvashatók lesznek. A rib sú­lyának megfelelően rendelke­zik pénzek felett, s szakmailag közreműködik a pályázatok el­bírálásában is. Mi sokkal köze­lebb vagyunk e szektorhoz, mint az Országos Idegenfor­galmi Bizottság, amely eddig rendelkezett a pénzek felett. „Csomag” Belső-.Nógrádra- Ha valaki arra pályázik, hogy Kutasán felépíti a kelet-európai Disney Land-et, akkor arra is kap pénzt?- No itt van a bökkenő! Ed­dig esetleg kaphatott volna. A jövőben azonban minden kis­térségnek el kell készítenie az idegenforgalmi koncepcióját. Ezekből készül el a regionális stratégia, amelyhez lehet kap­csolódni. Van nekünk elegendő értékünk, nem hiszem, hogy majmolnunk kellene bármit, vagy bárkit is! Egy dolog vi­szont kell: azonos szempontok szerint kell gondolkodnunk, s egy pályázat elkészítésénél nem elég csak az asztal fölött kiötleni valamit. Nagyon tet­szik, ahogy a pásztóiak elkészí­tettek egy csomagot Belső- Nógrádra.-Nem hagyhatom ki, hogy osztrák, sőt, kanadai segítség­gel is megkezdődött egy ilyen koncepció, vagy projekt kidol­gozása . ..- Nem bántani akarom őket, de látszik, hogy egy ideig nem számíthatunk olyan havas télre, ami indokolná egy Galya- tető-Mátraalmás sípálya kivite­lezését. Az is felmerül, hogy az idegenforgalmi termék kínála­tunkból hiányzik a borturizmus és a gyógyidegenforgalom. Pásztón mindkettőnek lehet táptalaja, de badarság lenne azt hinni, hogy feltaláljuk az újabb történelmi borvidéket, vagy hogy a gyógyvíz ezen a hőmér­sékleten áttörést jelenthet. Ha Gyöngyössel, vagy Egerrel kö­zösen kifejlesztünk egy tájjel­legű borféleséget, annak látom a realitását, s annak is, hogy a gyógyvízhasznosításra készül­jön egy szakmai tanulmány. De elhamarkodottan nem dönte­nék. A pályázatoknak van egy furcsa kísérője: a mögötte rejlő pénz sokakat csábít, sokan pró­bálkoznak. Ezért fontos, hogy a szakma döntsön a felhasználást illetően, s ne folyjon szét a ke­ret ötlettorzókra. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy arra van szükség, amit a piac is elismer. Sokszor észre sem vettük, hogy helyben is ke­letkeznek jó, értelmes elképze­lések, helyettük sok-sok milliót költünk külső cégek által gyár­tott tanulmányokra. A rib egé­szen biztosan nyitott lesz ezekre. De egy-egy koncepci­óra nem áll rendelkezésre szá- molatlanul a pénz. Kisebb tőkét igénylő elképzelésekkel kell elkezdeni. Szemléletváltás- A rib is lehet érdektagolt, hi­szed mindhárom megye pró­bálja majd kilobbyzni a pénze­ket. Nem tart ettől?- Nem, s erre garancia a bi­zottság elnöke, dr. Csizmadia László, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola fői­gazgatója. Másrészt, a megyék egymásra utaltak, hiszen több­nyire csak együtt képesek kí­nálni több napos programot. Mindez gyökeres szemléletvál­tással kell, hogy párosuljon, hi­szen ezt kívánja az Európai Unió, aminek 2002-ben tagjai leszünk. Ok is az egyenletes fejlődés hívei, nem érdeke egy régiónak, hogy bármely szeg­lete is leszakadjon. Másrészt azt is látni kell, milyen vendég­körrel számolhatunk. Ide nem jönnek tucatszámra milliomos amerikaiak, ide a magyar kö­zépréteg várható elsősorban. Az ilyen üzlet nem garantálja a gyors meggazdagodást, sem a falusi turizmusban, sem a szál­lodaiparban. Aki tehát befektet, az hosszú távra fektet be. Esélyegyenlőséget!- Nem hátráltatja idegenfor­galmunk fejlesztését az a tény, hogy még nincs rá törvényünk?-Ez is gátolja, s még sok egyéb. Tagja vagyok az európai uniós csatlakozás idegenfor­galmi előkészítő csapatának, s azon belül is a „turizmus köz­teherviselésének szakértői bi­zottságának”. Ezúttal a Magyar Szállodaszövetséget képvise­lem. Itt elsősorban adózási és jogharmonizációs kérdésekkel foglalkozunk. Ez nagyon jó al­kalom számomra, hogy kite­kintsek Európára. Láthatom, milyen területeken vagyunk hátrányban, melyeket sürgősen pótolnunk kellene. A jövő évi munkaprogramunkban már sze­repel a korszerű minősítési és besorolási rendszer bevezetése. Csak megjegyzem: 1978-ban készült ilyen utoljára! Vagy: a turizmus mikro-kis-közép vál­lalkozásainak tisztázása. A tu­rizmus szakmai köztehervise­lési szabályozása, hogy a leg­fontosabbról meg ne feledkez­zek: a turizmustörvény előké­szítése. Talán sokaknak furcsa, de ma Magyarországon csak az vehet igénybe kedvez­ményt, aki 800 millió forint fe­letti idegenforgalmi beruhá­zást valósít meg. Ilyenről csak Budapesten tudok. Számomra Portugália jó példa arra, mi­ként valósították meg az esélyegyenlőséget a „kicsik” számára is. T. N. L. Joó József karikatúrái - Lapszéli firkantás a történelem margójára Hárem a magyar igazság Diszkrimináció Joó József Hárem a magyar igazság című karikatúra-gyűj­teménye most jelent meg Győrben, a városi könyvtár ki­adásában. Átmeneti időszak Freud óta tudjuk, hogy a szabadság viccet szül, a vicc pedig szabadságot. Más kérdés, hogy szabadsághiányban is szü­letik vicc, ami kétségkívül oldja a feszültséget. A politikai kari­katúra persze nem vicc, hanem társadalomkritika, szatíra, eset­leg éppen gúnyrajz, vagy iró­nia. Joó József karikatúráit az utóbbihoz érzem közelebb, amelyekben benne van az tör­ténelmi tapasztalat is, amit - mondjuk - a 150 éves török hó­doltság jelentett. Az sem lehe­tett semmi, mindenesetre akkor terjedt el nálunk a hárem, s amint azt a győri polgármester is emlegeti a könyvecskéhez írt bevezetőjében. A törököknek köszönhetjük még a kávét, a kefét és a harácsot. Azóta is lé­nyegében a hárem a magyar igazság, csak az a kérdés, ki mi­lyen minőségben éldegél benne, ugyanis helyzetéből kö­vetkezően kedveli, vagy éppen utálja ezt a jeles műintézményt. Mindkettőre van példa kies há­remünkben. A harácsot pedig jobb, ha nem is emlegetjük. Elegendő, ha nyögjük. Van még a kefe, föltéve, ha nem akarják megetetni velünk. Talán ennyiből is kiderül, hogy időszerű karikatúrákról van szó, s ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy átmeneti időket élünk - egyébként nem is nagyon élhetnénk más időket - továbbá hamarosan ismét or­szággyűlési képviselőket vá­laszt az ország, akkor egyene­sen azt mondhatnánk, napi képi publicisztikákról van szó. Amint azt a polgármester em­legeti, ezek a karikatúrák fir- kantások a történelem margó­jára. Most már csak az a kérdés, hogy történelem-e az, amit élünk. Mint mondani szokás, ezt majd eldönti a történelem. Mindenesetre az idő múlik, s ezt túl kellene élnünk valahogy. Semmi vész. Eddig is ezt tet­tük. Ami pedig az egyébként - hála Istennek - csendes kam­Irányfény pányt illeti, nemsokára véget ér és beköszönt a kampánycsend. Aztán összeül az új Országgyű­lés, mi pedig jóleső elégedett­séggel megihatjuk a kávénkat, amit a törököknek köszönhe­tünk. A többiről most ne essék szó. Bódi Tóth Elemér Vándorkiállítás: Magyarország miként mutatkozna be? „Coca-Cola: A forma világa” A „Coca-Cola: A forma vi­lága” kiállítás világ körüli útja során azon ország kon­túrüvegével gazdagodik, amelyben éppen jár. A kiállí­tás nem tartalmaz magyar üveget, a Coca-Cola országos közönségpályázatot hirdet, melynek feladata az, hogy az alkotók a „közös vásznon”, a Coca-Cola kontúrúvegen áb­rázolják, szerintük hogyan mutatkozna be Magyarország a világ többi népének. A nyertes terv, amely az or­szág jellegzetes motívumait je­leníti meg, Magyarországot képviseli majd a világban. „A kontúrüveg magyar for- mája”-pályázatra június 30-ig lehet nevezni. Korra, foglalko­zásra való tekintet nélkül bárki egyénileg vagy akár csoporto­san is pályázhat. A Magyaror­szág hagyományait leghitele­sebben tükröző, győztes tervet zsűri választja ki júliusban. A legeredetibb ötletet szeptem­berben megvalósítják, s ez mint „magyar üveg” csatlakozik a „Coca-Cola: A forma világa” vándorkiállításhoz, majd elő­ször Ázsiába utazik, később pedig olyan jelentős eseménye­ken vesz részt, mint a 2000- ben, Sydneyben megrende­zendő olimpia. A három leg­jobb terv készítőjét pénzdíjjal jutalmazza a Coca-Cola.- Meg lennék lepve, ha a gyűjtemény légfrissítőbb da­rabja nem a magyar kontúrüveg lenne- mondta Kádár János Miklós, a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesületé­nek elnöke, a zsűri tagja. (X) Pályázat általános és középiskolásoknak Országmotívum a kontúrüvegen A kiállítás szerves részeként a Coca-Cola egy kis kuta­tómunkára és kreatív alko­tásra is hívja a 10-14 éves általános iskolásokat és hív minden középiskolás diá­kot. A pályázókat arra kérik, vá­lasszanak egy számukra kedves országot, kutassanak hagyomá­nyai után és a választott ország legjellemzőbb motívumait fel­használva, díszítsék fel a két­dimenziós Coca-Cola kontúr­üveget. Feladatuk az, hogy ta­náraik segítségével bemutas­sák, miként mutatkozna be kedvenc országuk a világ többi részének ezen a világhírű for­mán. Az alkotás mellé legfeljebb egy oldal terjedelmű fogalma­zást is csatolni kell, melyben a tanuló megindokolja, miért ép­pen az adott országot válasz­totta. A pályázatokat május 30-ig lehet beküldeni. A megyei és az országos he­lyezetteket a zsűri legkésőbb június 30-ig választja ki. Min­den megyében és külön Buda­pesten a három legjobb alkotás készítőjét díjazzák. Minden te­rületi első helyezettet és két ba­rátját a Coca-Cola egy napra vendégül látja Budapesten és a Coca-Cola dunaharaszti palac­kozóüzemében megmutatja ne­kik, hogyan is készül az „igazi”, a világ legnépszerűbb üdítőitala. A területi második és harma­dik helyezettek - csakúgy, mint az országos győztesek - értékes Coca-Cola ajándékcsomagot kapnak. (X)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom