Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-29 / 125. szám

Szolgálati helyük a jobbágyi utca- Nyolc éve lesz, hogy elsőnek a megyében - 48 fővel - megala­kítottuk a polgárőrséget. Akkor a helyi etnikum soraiból ha­tan vállalkoztak az önkéntes élet- és vagyonvédelmi társa­dalmi munkára. Azóta kiléptek, mert a saját soraikból valók nem nézték jó szemmel őket. Besúgóknak, meg másoknak titu­lálták a tenni akarókat. Az első távozót követte a többi. Egy évig bírták, tűrték társaik gúnyolódó, becsmérlő megjegyzé­seit - eleveníti fel a polgárőrség megalakításának kezdeti idő­szakát Romhányi András nyugdíjas, volt rendőr alezredes, bűnügyi osztályvezető, a jobbágyi polgárőrség parancsnoka. A parancsnoktól nem idegen a mezőgazdasági munka sem Mint nyugdíjas, 1989-ben vált meg a testülettől.- Az aktív életről való átál­lás, a nyugdíjas társadalmi státus nem okozott gondot?- Lehet, hogy furcsállja, amit mondok, de nem járt gonddal. Amióta nyugdíjas va­gyok, semmire sincs időm, annyira dús a programom. A parancsnok elmondja, an­nak idején“ három * csoportba verbuválódott a polgárőrség, s mára 28 főre apadt a csapat. Voltak, akik a zártkertek vé­delmére vállalkoztak, mások a közterületen teljesítették ön­kéntes szolgálatukat, a harma­dik csapat pedig figyelésre vál­lalkozott.- A legtöbb eredményt a közterületeken értük el. Műkö­désünk alatt a gépkocsifeltöré­sek, benzinlopások száma lé­nyegesen csökkent. A közleke­dési táblák kitörése, reméljük, hosszú távra megszűnt - biza­kodik a parancsnok, majd hoz­záfűzi: - Az állomány stabili­zálódott, kicserélődött. Három­négy személyt ki kellett zár­nunk, mert nem feleltek meg a követelményeknek. Azt hitték, hogy a korábbiakért bárkinek betarthatnak.- A parancsnok ugyanúgy járőrözik, mint többi társa?- Többen mondták, miért nem megyek ellenőrizni. Ez önkéntes társadalmi tevékeny­ség. Szolgálati helyünk az utca, esőben, sárban, télen, nyáron.- Beszéljünk arról, ami önt és polgárőr társainak nyu­galmát legjobban borzolja!- Ma reggel egy gyerek be akart törni egy idős nyugdíjas lakásába. Menekülés közben a gyerek megsértette magát. Hozzátartozói és rokonai azt terjesztették, hogy az idős em­ber bántotta, ezért megfenye­gették. Olyan állampolgárról van szó, aki épphogy el tudja látni magát. Egyébként a lopni kívánó gyerek azon néhány csa­lád egyikébe tartozik, akik ál­landóan zavarják a község lakó­inak élet- és vagyonbiztonságát. Közöttük található olyan, aki tízszer tört be egy budapesti tu­lajdonos itteni házába.- Tudják, ki volt?- Igen, de nem tehetünk sem ellene, sem ellenük semmit. Nemrég a bisztró előtt rajtakap­tuk a tejet, kenyeret lopókat. Nem tarthattuk vissza, ugyanis csak a rendőrség veheti őri­zetbe hosszabb-rövidebb meg­őrzésre őket. Mondhatok ennél cifrábbat is. A bíróság szerint nincs elegendő ok arra, hogy előzetesbe helyezzék azt, aki eddig több tucat betörést köve­tett el, s újabbakban érdekelt. Amikor a községben járt a je­lenlegi igazságügyi miniszter, neki is elmondtam az előbbie­ket, s még néhány dolgot, ami gátolja a polgárőrség eredmé­nyes munkáját. Azt válaszolta: nem tartozik rá. Pedig az elég gyakori lopásoknál 5 ezer fo­rintig nem intézkedhetünk. Eh­hez csupán annyit: negyven­ezer polgárőr van az országban, ugyanennyi rendőr látja el szolgálatát.- Mit szól társadalmi elfog­laltságához a felesége?- Hozzászokott már.- Hogyan kívánják munká­jukat eredményesebbé tenni?-Továbbra is a megelőzés, az elriasztás a feladatunk. Ta­pasztaltuk, ha meghal egy idős asszony, pillanatok alatt kipa­kolják lakását. A polgárőrök az utcákban lakó 3-4 erre vállal­kozó állampolgárral folyama­tosan pásztázzák saját utcáju­kat. Törvény írja elő, hogy is­mertessem tevékenységünket meghatározó új szabályokat. Ez nem más, mint nesze semmi, fogd meg jól! Romhányi András a pa­rancsnoki beosztással járó utazási költségeit nyolc évig saját zsebéből fizette. Az ön- kormányzat évi 20 ezer Ft-tal járul hozzá a testület működé­séhez. -venesz­Jövőnek szóló lelki és szellemi kincsek - Cselekvés a szegénység terjedése ellen • • Összefogás a világ öregjeiért Az idősek problémáinak szentelték a napokban véget ért IV. Katolikus Világtalálkozót, melyet 37 ország 125 küldöttének részvételével a szenegáli fővárosban rendeztek meg. A tanácskozás zárónyilatkozata felhívja a figyelmet a társadal­mak idős tagjaiban megteste­sülő, a jövőnek szóló, lelki és szellemi kincsekre. A katolikus világ időseit összefogó mozga­lom a közelgő 1999-es esztendő - az öregek nemzetközi éve ­alkalmából kész részt venni a szegénység enyhítésére és a fej­lődő országok adósságainak csökkentésére irányuló minden kezdeményezésben. A mozga­lom tagjai a szervezők hovatar­tozásától függetlenül készek az effajta segítségadásra. Szervezik a nyugdíjasklubok megyei találkozóját Várják az unokákat is! Ha az időskorú szíveseb­ben tölti kellemes társa­ságban a szabad idejét, s városban lakik, minden­képpen érdemes érdeklőd­nie a művelődési házak rendszeresen jelentkező foglalkozásai iránt. A balassagyarmatiak pél­dául eljárhatnak a Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontban működő sakk-kör, az érem- és a bélyeggyűjtők összejöveteleire. A nyugdí­jasklub tagjai szerdai napo­kon találkoznak. Hadirok­kantak támogatásszerzésé­hez, ügyeik intézéséhez nyújt segítséget az igény­lőknek szerdai és pénteki napokon az ingyenes tanács­adó szolgálat. A pásztói nyugdíjasklub tagjai is készülnek a Szé- csényben rendezendő nyug­díjasklubok megyei kulturá­lis találkozójára, amelynek javában folyik a szervezése. Mint a szécsényi művelődési centrumban megtudtuk, a június 13-i rendezvény való­jában az elődöntője a jövő évi országos Ki mit tud?- nak. A szécsényi találkozó sze­replőgárdája javarészt már felállt, különlegessége lesz ennek, hogy a verset, prózát, mesét, vagy mondát unoka­nagyszülő párosok adják majd elő. Ezzel az esemény családias jellegét szeretnék hangsúlyozni. Június 19-én Zsóriba utaznak a szécsényi klubtagok, aki velük tartana, még jelentkezhet. Ostromlott szobor... Idős salgótarjáni olvasónk a Fő téri Radnóti-szobor épsé­géért aggódik. Felháborító­nak tartja, hogy a téren futká- rozó gyerekek a játék hevé­ben mászókának, játékszer­nek tekintik a műalkotást. A legszomorúbb viszont az, hogy a padokon csevegő szü­leik sem szólnak rájuk, meg­engedik, hogy rajta tapossa­nak. Ezek szerint a szemük­ben sem érték a szobor, a vá­ros nevezetessége, s mindaz, amit jelképez. Olvasónk nem csak szerkesztőségünkben panaszolta el a gyakran látot­takat. Nemrégiben levélben fordult a városháza illetéke­seihez, s kérte, kordonnal, védőkerítéssel vegyék körül a szobrot. Rések a nyugdíjreform programján? - Ahogyan a külföld látja Kezdetben volt az örömujjongás... ígéretes startot vett a magyar nyugdíjreform, amely nemcsak a posztkommunista Kelet-Európábán úttörő, de a kontinens nyugati felében is alig van párja - írta a na­pokban a belga pénzügyi-politikai szaklap. A kezdeti örömujjongás után azonban politikusok és üz­letemberek egyaránt kezde­nek aggódni a rendszer bi­zonyos elemei miatt — tette hozzá a cikk szerzője —, és máris levonhatók a reformok első tapasztalatai. Túl sok papírmunka Ma már látható, hogy a vá­lasztás hevében sietőssé vált gyakorlatba iktatás hevében bizonyos rések maradtak a reformprogramon. Például az, hogy az új cé­gek - köztük mindenekelőtt az alkalmazottak cégválasz­tását és beilleszkedését segí­tők - túlságosan is sok ad­minisztratív feladattal, pa­pírmunkával néznek szembe - egyelőre nem is bírnak vele —, és mindez természe­tesen jelentős költségvonzat­tal is jár. Panaszkodnak egyes üz­letemberek is, hogy szerin­tük a kormány-üzlet-polgár érdekek kiegyensúlyozása­kor a reformprogram eseté­ben a vállalati szféra maradt utoljára. Nagy kockázat, kis haszon A bankoknak és biztosítók­nak a nyugdíjkezelés eleve nagy kockázatú, kicsiny nyereséggel kecsegtető üz­let, amelytől csak akkor re­mélhetnek kitörést, ha kel­lően nagy számú üzletfelet tudnak megszerezni. Ennek a törekvésnek nem kedvez az a szabályozás, hogy már 2000 jelentkezőtől nyugdíjalapot lehet létre­hozni. A lap soknak tartja az országban felállt 50 nyug­díjalapot, és magyar szakér­tőkre hivatkozva úgy véli, hogy számuk - összeolvadá­sok, felvásárlások és csődök nyomán - végül 5-6-ra áll majd be. További tanulság a szak­lap szerint, hogy korlátozni kell a befektetők ide-oda mozgását a különböző nyugdíjcégek között. A ma­gyar szabály az, hogy az egyének félévente válthatják nyugdíjalapjukat: ez az üz­letág művelői szerint nem kedvez a cégeknek, de sérti a fogyasztók érdekeit is, mert csaló és agresszív ügy­nökök terepévé teszi a pia­cot. Húszmilliárdos mínusz? A reformok beindításakor nem szabad alábecsülni a nép érdeklődését sem - így az újabb következtetés. Ma­gyarországon oly nagy volt a lelkesedés, hogy a régi nyugdíjrendszer emiatt 20 milliárd forintos deficittel néz szembe az idén. Év eleje* óta 800 ezren iratkoztak fel az új nyugdíjalapokhoz. A lapban idézett kormányille­tékes, László Csaba pénzügyi államtitkár-helyettes az utóbbi tényt úgy értékeli, hogy a la­kosság bizalmat szavazott a re­formnak. Hozzátette azonban azt is, további egy-két év múlva állapítható csak meg: jó re- formmodell-e a magyar vagy sem. Figyelmességünkért szeretetet kapunk tőlük - Ragaszkodnak környezetükhöz Szíwel-lélekkel az idősekért-Négy év óta házigondozó-szolgálatként működik az idősek klubja Jobbágyiban - utal mai státusukra és feladataikra Ko­vács Gyuláné, a házigondozó-szolgálat vezető gondozónője. Az idős emberekről való gondoskodás valamennyi emberi közösség, minden társadalom minőségi muta­tói közé tartozik. Minél egészségesebb egy társada­lom, annál nagyobb gondot fordít az öregekre, megbe­csülésben, tiszteletben és persze anyagiakban is. A nyugodt, a lehetőségekhez képest harmonikus alkonyé­vekhez mindenkinek joga van, ennek megteremtése pedig a mindenkori aktív nemzedékek kötelessége. Természetesen így gondol­ják ezt Jobbágyiban is, ahol figyelem övezi az idős em­bereket. Mit tesznek most ennek érdekében?- A klub megszüntetését az élet kényszerítette ki, ugyanis a ’79-ben megnyi­tott húszhelyes kis intéz­mény tagjainak száma tizen­ötre csökkent, helyükre újak sajnos, nem jöttek - mondja a vezető gondozónő. - Há­rom tiszteletdíjas látja el a nyolcvan-kilencven éves, egyedül állókat, magatehe­tetleneket. Az ebéden kívül, ahol kérik vagy megenge­dik, a gondozónők rendbe teszik a lakást, kimossák a szennyest. Az önkormány­zatnak sikerült egy falubuszt vásárolnia, s ez sok minden­ben megkönnyíti a dolgun­kat, a gondozottak jobb, gyorsabb ellátását. Ezzel szállítjuk a rászorultakat az orvosi vizsgálatokra, a fogá­szatra és minden olyan helyre, ahol segíteni tudnak egészségük megőrzésében. Vámosgy örkön 18 éves korában kezdte hivatását gyakofolni. Két évig a köz­ségben élő, a bennlakásos szolgáltatást igénybe vevő idősekkel foglalkozott, utána a gyöngyösi, majd a pásztói kórház következett.- 1984-ben az-első házi­gondozói hálózat-szolgálat kialakításában is részt vet­tem. Ezt a munkát, csak szívvel, lélekkel lehet vé­gezni - vallja Kovácsné, aki havi nettóban 29 ezer forin­tot visz haza.- Egy-egy gondozotthoz folyamatosan egy tiszteletdí­jas jár. Az együttlétek al­kalmával megismerik egy­mást, az idős szokásait, köl­csönösen alkalmazkodnak a másikhoz. A gondozónő megtapasztalja, mire van szüksége a reá bízott idős­nek, s mi az, amit anyagilag „elvisel”. Ugyanis a gondo­zottak nyugdíjuk arányában fizetnek a szolgáltatásért.- Figyelmességünkért szeretetet kapunk tőlük, mert érzik, hogy mi is ezt adjuk nekik. Hálásak, meg­szokott környezetükhöz na­gyon ragaszkodnak. Oly­annyira, hogy sokan még gyerekeikhez sem mennek el látogatóba. V. K. HiNtAsZ­Az emberek többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben ol­vasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi minden­kinek kijár... Heten egy fedél alatt Nyáron buja szőlőlugas árnyé­kolja a kis udvart. Olyan zárt a lombja, hogy ha eső esik, a ki- bejárkáló itt szárazon megúsz- sza... Bundás, a látszólag mo- rózus, de pajtáskodásra azért kapható házőrző is ide húzódik, ha erős villámlás, mennydörgés nem zavarja be az óljába. A pásztói Papp család négy­lábú biztonsági őre azt persze sokkal jobban szereti, ha felsüt a nap, és sorra előjönnek a ház általa féltve őrzöttei. Legelő­ször Gyuri papa az elmaradha­tatlan pipájával. Pöfékel' csosszan, csosszanva poféi keveset beszél, de tömpe u val mindig megcirógatja dás busa fejét. Fenemód j< a dolog mind a kettejükne Etelka dédmama alig kilép a házból, - ha csak nem „ugrál a vérnyom kétrét görnyedve, haj dolgoztatja a kezeit: mir Iái kihúzni való gyomc melyik virág vagy p; közelében. Szoknyája fel-feltűnik a földből al szó Sanyika, a dédun Papp-dinasztia legifjal dolga van: nemcsak d nagyanyja is rajta tartj, mét. Hintáztatja, piros vigasztalja, mikor sírás bül a szája. Kézről kézi tizenkilenc hónapos apró nem az idősek viszik túlzi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom