Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-28 / 124. szám

2. oldal 1998. május 28., csütörtök Bátonyterenye És Környéke Útfelújítás Lucfalva - Három hete kezdődött meg a Zbajlik út felújítása. Az önkormányzat 1 millió 985 ezer forintot nyert a területfejlesztési alaphoz benyújtott pályáza­tán, a hiányzó 950 ezer fo­rintot az önkormányzat fe­dezi. Ha az időjárás is en­gedi, május 30-ra befejező­dik az út aszfaltozása és a vízelvezető árkok elkészí­tése. Ami bejön a pékségből, a festményekbe fekteti Kedvence az avantgárd Keresse csak valaki Nem- tiben Fekete Andrást, a legtöbb ember csak a vál­lát vonogatja. De ha kiejti a „Pék Bandi” nevet, rög­tön megkapja az útba iga­zítást. Fekete András édesapja is pékmesterként dolgozott, fia is folytatta mesterségét. Mint mondja, szinte a kemence mellett nőtt fel, nem is nagyon gon­dolkodott más pályán. A nemti pékmesternek azonban különös hobbija van: miután széthordta a kenyeret, siet a műterembe festeni.- Már nem éri meg kenyeret sütni, nem gazdaságos - fog­lalja össze tömören ifj. Fekete András. - Abba kellene már hagyni, csak nem tudom, mit kellene helyette csinálni. Ami­kor belefogtam a vállalkozásba, azt terveztem, hogy majd al­kalmazottakat foglalkoztatok, és a bevételből jut majd a mű­vészet támogatására is. Ehelyett magam dolgozok, alkalmazot­tak nélkül, és megpróbálok megélni belőle.- Hogyan kezdett el festeni?-Több mint 25 éve kezdő­dött, akkor költözött ide Buda­pestről Evellei Tibor, aki azóta már meghalt. Elég jó barátság­ban voltunk, ő rajzolgatott, fes- tegetett. Már iskolában is elég jó rajzos voltam, így aztán ma­gam is elkezdtem festegetni. Agyagból is csináltunk szob­rocskákat, de valahogy mindig olyan „elvont” voltam, szeret­tem volna a dolgok mélyére menni. Annak idején jártam rajzszakkörre is, de én nem akartam másolni, azért abba­hagytam. Kedvencem Picasso, Dali, mindig az avantgárd mű­vészetet kedveltem.- Hogyan fogadják képeit az emberek?- Akik a csendéleteket, a táj­képeket szeretik, azoknak nem tetszenek a képeim. Nem figu­rálisán, naturálisán festek, ép­pen ezért nehezen értik meg, mit szeretnék kifejezni. Több stílust is alkalmazok, volt már több kiállításom. Azt mondták, hogy tehetséges vagyok, de még nem találtam meg a saját stílusomat. Kedvenceim közé tartoznak a „spaklis” képek, ahol a festéstechnika adja meg az összhatást: teljesen más, mintha ecsettel készült volna. 1973-ban az Élet és Irodalom­ban jelentek meg rajzaim, eh­hez azonban eléggé kalandos út vezetett. A szomszéd házaspár fia figyelt fel rájuk, barátjával elvitték Nagy László költőhöz, aki igen jó véleményt mondott. Akkor kaptam a lehetőséget, bekerülhettem volna a Képző- művészeti Főiskolára, de saj­nos, szüleim nem tudtak anya­gilag támogatni. így aztán csak időnként látogattam az előadá­sokat. Sokat tanultam Földi Pé­tertől, Orosz Istvántól is. Több kiállításom volt már, Budapes­ten a Vigadó galériájában, Sal­gótarjánban, Kisterenyén, Mát- ranovákon, Sóshartyánban, de elkerültek munkáim Bajára is.- Mit szóltak szülei, amikor festeni kezdett?- Alapjában véve büszkék rá, bár a kezdetben voltak né­zeteltéréseink.-Milyen további tervei van­nak?- Drága mulatság ez, ami be­jön a pékségből, azt a festmé­nyekre költőm, és megfordítva is igaz. Bár képeimet inkább el­ajándékozni szoktam, mint el­adni. Legszívesebben már csak festenék, lehet, hogy megpró­bálom. Hátha meg lehet élni be­lőle. H. E. Hírek a Városból es környékéről Meseszínház Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Központban május 29-én 9 és 10.30 órakor kezdődik a meseszínház kö­vetkező előadása óvodások és kisiskolások számára. A Fan­fár Műsoriroda szervezésében a „Tüske papa show” című látványos, zenés összeállítást nézhetik meg mesefigurák, óriásbábuk, bohócok közreműködésével. Pénz fecskendőre Mátranovák - Az önkormányzat képviselő-testülete a kö­zelmúltban megtartott rendkívüli ülésén arról határozott, hogy Salgótarján megyei jogú város önkormányzati tűz­oltóságát 50 ezer forinttal támogatja. A pénzt gépjármű­fecskendő beszerzéséhez használhatják fel. Közhasznú munka Sámsonháza - A szűk keret csak négy közhasznú munkás fog­lalkoztatását teszi lehetővé az önkormányzat számára. A két nő a szociális ellátásban segít, ebédet hordanak a nyugdíjasoknak, elvégzik a hivatal, a faluház takarítását. A két férfi a közterüle­tek rendben tartásán, az intézmények karbantartási munkáinak elvégzésén dolgozik. Sportnap Mátraterenye - A homokterenyei általános iskolában június 3- án tartják a hagyományos sportnapot. A gyerekek különböző sportversenyeken, lövészeten mérhetik össze ügyességüket. A szervező a diákönkormányzat, amely a győztesek teljesítmé­nyét díjakkal honorálja: az egészséges életmód jegyében gyü­mölcsöt, üdítőt kapnak majd. Környezetvédelmi oktatás Bátonyterenyén - Számítógépes szobát is terveznek Európai módon a természetért Bátonyterenyén, a Fáy András Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 1995-ben kezdte a környezet- védelmi oktatást a Phare segítségével. Először a kémiai laboratóriumot szerelték fel pályázati pénzből, és azóta is folyamatosan bővítik a feltételrendszert. Szorgos munka a Fáy András ISZSZI kémiai laborjában A korszerű eszközök beszerzé­sét a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ decentralizált alapja tette lehetővé: 1,5 millió forintot kaptak erre a célra. Ez a beruházás tavaly folytatódha­tott, egy másik pályázat jóvol­tából 1,5 millió forintot nyertek a biológiai laboratórium felsze­relésére. így most már elmond­ható, hogy az alapvető tárgyi feltételek adottak, de hátravan még a beruházás harmadik sza­kasza: szeretnének számítógé­pes szobát kialakítani Internet­kapcsolattal, szükséges öltö­zők, szertárak kialakítása is. Ha mindez megvalósul, egyedül­álló szakmai blokk lenne három megyében. Jelenleg nyolcvan diák tanul természetvédelmi szakon. Jó együttműködést alakítottak ki az ÁNTSZ-szel, a tanulók ott töltik majd a nyári gyakorlatot. A német és a holland testvéris­kolával közösen dolgoznak az ivóvízprojecten: azonos feltéte­lek szerint vizsgálják, összeha­sonlítják a vízmintákat, melyik felel meg az EU-s normáknak. Szeptemberben a holland diá­kokat várják Bátonyterenyére, márciusban pedig az itteni tanu­lók látogatnak Hollandiába. S hogy jó ötlet volt ennek a szak­képzésnek a beindítása, mi sem bizonyítja jobban, minthogy fo­lyamatos az érdeklődés a me­gye több középiskolájából is, ahonnan érettségi után jelent­kezhetnek a fiatalok, termé­szetvédelmi és településfejlesz­tési szakra specializálódhatnak a diákok. Később, amennyiben igény mutatkozik rá, tervezik a vízügyi szakterület oktatását is. (he) Nyuszis torna mint névadó - Azt mondták, legyen a nevük Csupafül Sportszerekért, játékokért pályáznak Valamikor a 6. számot viselte a bátonyterenyei Mátra- íakótelepen az óvoda. Három évvel ezelőtt azonban olyan határozat született, hogy minden ovinak nevet kell vá­lasztani, valamit, ami jellemző rá. Fölmerült a kérdés, hogyan nevezzék el a lakótelepi óvodát? Népszerűek az udvari játékok az apróságok körében otthon hiányzik: gör- és jégkor­- Az ötletet végül a sportcsar­nok megnyitója adta -moso­lyog Zvara Istvánná vezető óvónő. -Ott ugyanis nyuszis tornával szerepeltünk, amely­nek nagy sikere volt. A nyuszi­kat általában hatalmas fülekkel ábrázolják, így azt mondtuk: legyen a nevünk „Csupafül”.- Hány gyermek jár ide, mi­lyen létszámmal dolgoznak?- 103 óvodásunk van, négy vegyes csoportban. Rájuk 8 óvónő, 2 szakképzett dajka, 2 gondozónő vigyáz.-Hogyan tudná helyzetüket jellemezni?-Nehéz helyzetben van in­tézményünk, akárcsak a város. Éppen ezért minden alkalmat megragadunk, hogy segítsünk magunkon: tavasszal például a szülők szervezésében jótékony- sági bált rendeztünk, amelynek bevételét sportszerek vásárlá­sára fordítottuk. 1992-ben kezdtük el kiegészítő progra­munkat az egészségnevelés je­gyében. Ehhez tudni kell, hogy a városban, sajnos, itt, a lakóte­lepen van a legtöbb munkanél­küli, hiszen itt lakik a volt bá­nyászok nagy többsége. Min­denki tudja, hogy a munkanél­küliség mekkora problémát je­lent, és ezt mi a gyerekeken érezzük is. A gyerekeknek óri­ási a mozgásigényük: a közös programok nagyon ritkák a szü­lőkkel, délután nem engedik le a gyerekeket az udvarra, vagy éppen leengedik, de akkor csa­varognak. A mozgással együtt a lelki egyensúlyt is igyekszünk megteremteni, mert ez kell az egészséges fejlődéshez.- Nehéz helyzetük ellenére sok sportszert, játékot látok.-Évente több pályázatot is készítünk, melyeknek köszönhe­tően rengetek olyan sportszert tudtunk megvásárolni, amely csolyákat, süéceket, szánkókat, teniszütőket, labdákat, kariká­kat. Tornaszobát alakítottunk ki, pályázati pénzből és önkor­mányzati támogatásból 200 ezer forintért udvari játékokat szerez­tünk be. A család problémáját egy intézmény komplexen kezeli - Segítség a konfliktusok rendezéséhez Saját személyiségük a munkaeszközük Kisterenyén 1989 májusában hozták létre a családsegítő központot az akkori Egészségügyi Minisztérium, a megyei egészségügyi osztály és a tanács támogatásával. Ez a prog­ram 1984-ben indult, amikor országszerte negyven család- segítőt hoztak létre azzal a céllal, hogy a család problémá­ját egy intézmény komplexen kezelje. — A kezdeti időszakban még orvosa is volt a családsegítők­nek - mondja Divéki Józsefné, a központ vezetője. - Ezt nem úgy kell érteni, hogy rendelést tartott, inkább egészségügyi konzultáns, tanácsadó szerepet töltött be. A családsegítőkbe humán területen szerzett dip­lomával lehetett és lehet jelent­kezni 2000. december 31-ig, utána már csak szociális jellegű diplomával - mint például a szociális munkás, szociálpeda- gógus, szociálpszichológus — lehet betölteni a munkaköröket. Szigorú feltételeknek kell meg­felelni, és ez érthető is: az emlí­tett szakokon éppen az esetke­zelés módszertanát tanulják meg.- Az idén február 28-tól vál­tozás történt nálunk is, ide ke­rült a jóléti szolgálat is, amelyet a gyermekvédelmi törvény hí­vott életre. így megváltozott nevünk is, ettől kezdve család- segítő és gyermekjóléti szolgá­lat vagyunk.- Mi a célja a gyermekjóléti szolgálatnak?- A gyermekvédelmi tör­vény alapvető koncepciója, hogy a gyermeknek joga van a családban történő felnevelke­déshez. A jóléti szolgálat a szo­ciális alapellátás része: így pre­venciós munkát végez a gyer­mekek körében. Ez magába foglalja a védőnőkkel való kap­csolattartást, figyel a gyerme­kek napközbeni ellátására, hogy értelmes elfoglaltságot ta­láljanak délutánonként. Adott esetben a gyámhivatal kérésére gondoskodást kezd a családról, a gyerekről. Ez egy közbülső állomásnak is tekinthető, mert még nem hatósági munka, amely a tapasztalat szerint el­veszi a bizalmat, elkerüli a szankciókat, a „bélyeget”. A jó­léti szolgálat munkatársai csa­ládgondozók is egyben. De nem csak a hivatal kérésére in­dulhat a munka, önkéntes ala­pon működik, felkeresheti a szülő is, ha problémája van a gyerekkel, a megfelelő szak­emberhálózat rendelkezésre áll.- Mennyire veszik igénybe a családok a felkínált lehetősé­get, illetve tudnak-e számukra hathatós segítséget nyújtani?- Nehéz ezt lemérni, de úgy érzem, sok embernek segítet­tünk. Évente 2500-2800-an ke­resnek fel bennünket: kezdve szociális gondokkal, munkahe­lyi, jogi problémákkal. Sokszor kémek tőlünk segítséget a konf­liktusok rendezéséhez, mint például a gyermekláthatási jog tisztázása. Szerintem a központ betöltötte funkcióját, valószínű­leg ezért is került ide a gyer­mekjóléti szolgálat is. Nagy feladat olyan gyermeket befo­gadó családokat, szülőket ta­lálni, ahová lehet küldeni a gye­rekeket. — Úgy tudom, táborokat is szerveznek.- Pályázati pénzből pótvizs­gás korrepetáló táborokat szer­vezünk, az utóbbi két évben kapcsolataink révén már sike­rült önismereti tábort rendez­nünk kamaszok számára. Pró­bálkoztunk a beteg gyerekeket nevelő családok csoportba szervezésével, ez azonban nem sikerült. Karácsonykor minden évben rendezünk ünnepséget a rászoruló gyerekek részére. Ezt a hagyományt nagyon kis pénzből teremtettük meg, zsák­bamacskát árultunk, később együttműködtünk a Vöröske­reszttel. Az utóbbi két évben támogatta a rendezvényt dr. Ba­lázs Ottó polgármester, amit ezúton is megköszönünk. Ezzel a támogatással ugyanis lehe­tővé vált, hogy egyre több gye­reket tudjunk bevonni a meg­ajándékozottak körébe. A saját gondozottak mindig ott vannak, de sok családról tudunk, akik szintén nehéz helyzetben van­nak. így aztán mindig akad, aki kimarad, ezért elégedetlen.-Mennyire becsülik meg az önök munkáját?-Ez a munka tulajdonkép­pen egy óriási kihívás: de szem­léletváltozás is kellene más in­tézmények részéről, mert a csa­ládsegítőknek nem az iskolai problémák megoldása az első­rangú feladat. Nem túlságosan megbecsült szakma a miénk. Egyszer valaki azt kérdezte, va­jon miért nincs nagyobb presz­tízse a szociális munkásnak? Én azt gondolom, talán azért, mert klienseinknek sincsen nagy presztízse.- Milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy elláthassák felada­tukat?- Bátonyterenyét én „úttörő­nek” tartom ezen a téren: ha­vonta két alkalommal esetmeg­beszélőket tartunk külső pszi­chológusok vezetésével, amely nekünk tanulás is egyben. Saját problémáink is felszínre kerül­nek, a túllépés pedig segít a kli­ensek problémájának megoldá­sában. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy saját személyiségünk a munkaeszközünk. Persze olyan is előfordul, amikor nem látszik tisztán, honnan is kezdjünk a megoldáshoz. Ilyenkor szök­tem elővenni Zorba mondását: „Táncolni kell, uram, és a zene megjön valahonnan”. Hegedűs Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom