Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-04 / 103. szám

1998. május 4., hétfő Hazai Körkép 5. oldal A jogegység azt jelenti, hogy azonos bűncselekményért azonos büntetés jár „A jogot is áthatja a politika” A Legfelsőbb Bíróság a napokban nagy visszhangot keltő döntést hozott. Megállapította, hogy egy adott ügyben az első fokú bíróság tévedett, amikor bűncselekmény hiányában fel­mentő ítéletet hozott. A magasabb bírói fórum ezzel szemben súlyos büntetéseket szabott ki. Göncz Izraelről Izrael ma a világ egyik kulcs­állama. Sorsa jelzés értékű az egész világ számára, hiszen minden nép - köztük a magyar­ság is - felelősséget érez béké­jéért - mondta Göncz Árpád az Izrael állam megalakulásának 50. évfordulóján rendezett ün­nepségen. Az államfő utalt arra, hogy sok ezer, hazánkból kivándorolt ember érzi magáénak és őrzi Iz­raelben a magyar kultúrát. A magyarországi zsidóság is büszkén és szabadon gyako­rolja ősi kultúráját és hitét. „Izrael népe a legfontosabb bizonyíték arra, hogy az élet erősebb a halálnál. Példaképül szolgál a magyarok számára is, akik ezer év viszontagsága után azt remélik, hogy Magyar- ország is nemcsak az ígéret, hanem a beteljesedés földje lesz” - hangsúlyozta Göncz Árpád. Az ítélet jól ismert: 11 rendbeli gazdasági vesztegetés miatt 2 évi börtönbüntetésre és 1,6 millió forint pénzbüntetésre ítélték Kunos Pétert, az Agro­bank egykori vezérigazgatóját. Kovács Mihály volt bankelnök 1,5 évi felfüggesztett börtön- büntetést és 2 millió forint pénzbüntetést kapott. A Fővá­rosi Bíróság korábban mind­kettőjüket felmentette. Ellentétes ítéletek A statisztikák szerint Magyar- országon meglehetősen gya­kori, hogy a bíróságok első, il­letve másodfokon különböző módon, olykor ellentétesen ítélkeznek. A törvényi szabá­lyozás nemrégiben lezajlott át­alakításakor a jogalkotók ezt is figyelembe vették és meghoz­ták az e téren szükséges dönté­seket. Dr. Kondorost Ferencet, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkárát munkatár­sunk arról kérdezte, milyen új intézmények jöttek létre az egységes ítélkezési gyakorlat érdekében?- Novemberben megalakult az Országos Igazságszolgálta­tási Tanács, amely az úgyne­vezett jogegységért felel. Fel­adata azonos irányt szabni a különböző területeken működő bíróságok ítéleteinek. A cél az, hogy ugyanazért a bűncselek­ményért nagyjából azonos büntetést szabjanak ki az or­szág bármely pontján. Ide tar­tozik az első- és a másodfok ítéleteinek „közelítése” is. A közhangulat befolyása-Mostanában több olyan eset is nyilvánosságra került, ahol a különböző bíróságok egy­mással ellentétes határozatot hoztak. Hogyan lehetséges ez anélkül, hogy újabb bizonyítási eljárás ne indulna?-Tulajdonképpen a több fokozatnak éppen az a lényege, hogy két ember nem ítél egy­formán ugyanarról az esetről. Vagyis nincs két bíró, aki egy­azon ügyben minden mozzana­tot ugyanúgy látna, s egyfor­mán súlyozna a körülmények között. Ä jogállamisághoz ez is hozzátartozik. Az persze ko­rántsem biztos, hogy mindig a másodfok határozata az igaz­ságosabb ítélet.- Mi befolyásolhatja a bírói döntéseket pozitív vagy negatív irányban?-Kár lenne tagadni, hogy a jogot is áthatja a politika. Amikor bizonyos bűncselek­ménytípusok elszaporodnak, a mindenkori kormány igyek­szik ezeket visszaszorítani. Ez, valamint a társadalombán ki­alakult közhangulat befolyá­solja a bírói jogtudatot, s ami­kor ítélkezik egy adott ügyben, nyilvánvalóan ezek a tényezők is szerepet játszanak az ítélet kiszabásában. Vagyis ma ha­zánkban a kormány nyíltan szembeszáll a korrupcióval, ebből következően az ilyen eseteket szigorúbban ítélik meg a bírók is. Ez azonban a világon mindenütt így van. Precedens alapján- Nevezhető ettől még függet­lennek a magyar bírói kar?-Természetesen igen. Hi­szen a bírák nem kormányuta­sításokra döntenek, hanem a saját belátásuk szerint. Csak­hogy ők sem tudnak kilépni abból a közegből, amiben él­nek. S mivel hazánkban „kvázi precedensrendszer” alapján működik az igazságszolgálta­tás, ha egy bűnügyben vi­szonylag súlyos ítélet születik, akkor a többi esetben a bírák ezt alapul véve döntenek. De olykor az enyhe ítélet is szol­gálhat példaként. (szalóky) A százados nem tudott a kérésnek ellenállni Húszezerért alkalmatlan Elkészült a vádirat a Buda­pesti Katonai Ügyészségen a mintegy 200 sorköteles fiatalt jogellenesen alkalmatlanná minősítő honvéd százados és segítői ellen. M. István százados és társai kö­zül hárman a Magyar Honvéd­ség Fővárosi Hadkiegészítő Pa­rancsnokságán dolgoztak. A most bűncselekménynek minő­sített közös akciójuk 1994 őszén kezdődött. J.-né B. Ilona honvédségi közalkalmazott arra kérte a századost, aki sorozóbizottsági elnök volt, hogy segítsen egy sorköteles fiatalembert katonai szolgálatra alkalmatlanná nyil­vánítani. M. István eleget tett a kérésnek. Ezután - anyagi el­lenszolgáltatásért - sorozatban teljesítette az újabb kéréseket. J.-né a hadköteles szemé­lyektől kezdetben 20 ezer, majd 40, később pedig már 70 ezer forintot kért a felmentésekért. Ily módon összesen mintegy 3 millió 600 ezer forintot vett fel. Ebből az összegből a százados­nak 200 ezer forintot juttatott. A vádlottak összesen mintegy 200 sorköteles személyt nyil­vánítottak jogellenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak. A bűnügyet a katonai tanács előreláthatólag júniusban kezdi tárgyalni. A vád kötelességsze­gés, bűnszövetségben elköve­tett üzletszerű vesztegetés. Egyébként a jogellenesen felmentett fiatalok sem úszták meg szárazon. A nyomozás ideje alatt behívták őket kato­nának, többségük már le is töl­tötte a szolgálatot, és ügyész­ségi megrovást is kaptak. Az áldozatok emlékére. A megemlékezés mellett tiltakozás is ez az alkotás - ezekkel a szavakkal avatta fel Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a Bombázások áldozata­inak emlékművét tegnap Budapesten, a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél. fotó: feb/kallus györgy Jótékonysági akció a gyerekek gyógyításáért Sikeres az Aranyág ’98 Negyedik alkalommal jelent­kezett a Magyar Televízióban az Aranyág jótékonysági mű­sor. A tegnapi pénzbeni fel­ajánlások és az árveréseken befolyt összegek 17 órakor már meghaladták a 6 millió forintot. A szervezők ennek tízszeresére számítanak. A lakosság, a civil társadalom bevonásával szervezett karita­tív célú televíziós gálák világ­szerte népszerűek. Nálunk az adományokból az Aranyág Alapítvány a gyermekgyógyá­szati intézmények létfontos­ságú felszereléseinek beszerzé­sét illetve korszerű szolgáltatá­sainak bevezetését támogatja, amelyekre egyéb forrásból már nem futja. Seres Péter, az alapítvány kuratóriumának titkára lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: egyes hiedelmekkel ellentétben a jótékonykodás nem a tehető­sek luxusa. Miként másutt, a támogatók többsége nálunk is magánszemély, méghozzá nem a vagyonosabbak közül való. Gyakori a kistelepüléseken élők 500 forintos felajánlása. Az alapítvány létezése óta mintegy 200 millió forint érke­zett több tízezer felajánlótól. A tegnapi műsort az MTV1 és az MTV2 egyaránt közvetí­tette, így - a műholdas sugárzás jóvoltából - a messze földön élő magyarok is láthatták és éj­félig tárcsázhatták a megadott telefonszámot. (cs. b. j.) Nagy erőkkel folyik a nyomozás Katonai robbanóanyag pusztított a Száj er-lakásnál1? Élénken foglalkoztatja a közvéleményt a mindeddig még is­meretlen tettes által pénteken késő este elkövetett robbantás Szájer József fideszes alelnök, országgyűlési képviselő buda­pesti lakása előtt. A robbantásnak szerencsére nincs sérültje, de a kár jelentős. A nyomozás nagy erőkkel folyik. A parlamenti pártok képvise­lői az eset kapcsán megdöb­benésüknek adtak hangot. Kormánypárti nyilatkozók nem tartanak attól, hogy a provokáció megzavarhatja a vasárnapi országgyűlési vá­lasztásokat, az ellenzék vi­szont a kormány felelősségét hangoztatta. Az ügyészségi nyomozóhi­vatal a rendőrséggel szorosan együttműködve dolgozik a merénylet tettesének felderíté­sén, emellett a titkosszolgála­tok is bekapcsolódtak a nyo­mozásba. A budapesti rendőr- főkapitány egymillió forint ju­talmat ajánlott fel a nyomra­vezetőnek. Szakértők vizsgálják, hogy milyen összetételű és mekkora pokolgép robbant. Azt is elemzik, hogy időzített, vagy távirányítóval ellátott bomba lépett-e működésbe. Arra is kíváncsiak, hogy házilagosan szerelték-e össze a pokolgé­pet. Szájer József az esetről nyilatkozva kiemelte: a nyo­mozásnak kell kiderítenie, hogy mi lehetett a rosszindu­latú támadás indítéka.- Az elsődleges szakértői tájékoztatás szerint lehetséges, hogy valamilyen katonai jel­legű robbanóanyagot használ­tak a merénylethez - nyilat­kozta Poprádi Zsolt ügyész. A Fővárosi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal illetékese kö­zölte: minden kétséget kizáró választ csak néhány nap múlva tudnak adni, miután a szakértők elvégezték a vegyi elemzést. A helyszíni szemlét a rend­őrség végzi, a maga technikai eszközeivel, és a robbanó­anyag összetételének vizsgála­tában a Nemzetbiztonsági Hi­vatal is részt vesz. Ha az ügy­nek lesz konkrét gyanúsítottja, kihallgatása ügyészek, illetve ügyészségi nyomozók feladata lesz. A rendőrség nyomozói egyébként több száz, környé­ken élő lakost hallgattak meg. Az adatokat jelenleg értékelik. Amit az idei évben esedékes szociális juttatásokról tudni kell Anyák napjára nőtt a családi pótlék Május 1-jétől emelkedett a családi pótlék összege. A legki­sebb járandóság gyermekenként 1700 forintról 1900 fo­rintra, míg a legmagasabb 6600 forintról 7500 forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan 3000 forinttal magasabb lett az a jöve­delemhatár is, amely alatt kérhető ez a támogatási forma. Az alanyi jogosultak köre nem változott május 1-jétől sem. Ez azt jelenti, hogy a három- és többgyermekesek, valamint a tartósan beteg, fogyatékos, vagy intézetből kihelyezett gyermeket nevelő szülők to­vábbra is jövedelmüktől füg­getlenül megkapják a családi pótlékot. Az egy- és kétgyermekesek a család 1997-es, egy főre jutó nettó jövedelmétől függően 1900-4800 forint közötti ösz- szeget kapnak gyermeken­ként. Május elsejétől a maxi­mális jövedelemhatár 26 000 forint, ami egyedülállók ese­tében 31 200 forint. Az adó­mentesnek minősülő ellátáso­kat - például árvaellátás, há­zastársi pótlék, családi pótlék - a jövedelemszámításnál nem veszik figyelembe. Ez a pótlék alapvetően a gyermekek 16 éves koráig jár. 20 éves korig akkor folyósít­ható, ha a fiatal alap- vagy kö­zépfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetve a dolgozók általános, vagy kö­zépiskolájában tanul. A tartó­san betegek, a fogyatékosok esetében nincs korhatár. A családi pótlék kiszámítá­sánál csak azok a gyerekek vehetők figyelembe, akik az igénylő háztartásában nevel­kednek és az említett 16, il­letve 20 éves korhatár alattiak. Ha átmenetileg elkerülnek otthonról, például kollégi­umba mennek, akkor is az igénylő háztartásában lévők­nek tekintik őket. (n. zs.) Az integráció és a nemzeti érdekek Európa legyen az egyenjogú állampolgárok világa Az euro-atlanti integrációra Magyarországnak úgy kell fel­készülnie, hogy a nemzeti érdekek - a kelet-európai országok eltérő idejű csatlakozása miatt - ne szoruljanak háttérbe - mondta Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalá­nak (HTMH) elnöke. Az elnöknő szerint arra kell törekednünk, hogy a csatlako­zás nyomán ne mélyüljenek a különböző gazdasági-társa­dalmi feltételekből fakadó mesterséges szakadékok a ha­tárokon innen és túl élő ma­gyarok között. „Azt kell elérnünk, hogy az európai integráció kihívásaira válaszolva ez a térség ne a ki­sebbségek és a többségek, ha­nem egyenlő esélyekkel és jo­gokkal rendelkező állampol­gárok közösségéből épülő vi­lág legyen” - mondta. Megítélése szerint Magyar- ország Európai Unióba történő felvétele után az érintettek - az Európai Unió, Magyaror­szág, a hazánkkal szomszédos országok és az ott élő magyar közösségek - érdekei átmene­tileg eltérhetnek, de tartósan nem lesznek ellentétesek egymással. A HTMH elnöke figyel­meztetett arra, hogy a schen- geni egyezmény miatt felve­tődő problémákra megoldást kell találni. Ez a mindenkori magyar kormány feladata, „de nem rögtönzött, felelőtlen öt­letekkel, bejelentésekkel, ha­nem komoly és következetes munkával”. A tárgyalásoknak ki kell terjedniük a szabadkereskede­lem, a zavartalan határátlépés, az oktatás, a munkaerőpiac problémáitól kezdve a határ­őrizet technikai megoldásáig - mutatott rá Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának elnöke. Alkotmánybírósági ülés. Az Alkotmánybíróság kétnapos ülésének első napján, ma meg­vitatja azt az indítványt, amely szerint a hátrányos megkülön­böztetés tilalmába ütközik az M3-as autópálya építéséről rendelkező kormányhatározat. Egy másik indítványozó a mi­nimálbér adókötelezettsége al­kotmányellenességének megál­lapítását kéri. Horn Gyula Pestlőrincen. Olyan lehetőségek állnak előttünk és az ország előtt, mint még soha. Ne engedjék lerom­bolni azt, amit az önök segítsé­gével négy év alatt felépítet­tünk - mondta Hóm Gyula teg­nap egy pestlőrinci lakossági fórumon, A miniszterelnök ki­emelte: a jobboldal állandóan csak gyűlölködik, ezért sem kaphat nagyobb lehetőségeket. Orbán rendpárti. Az édes­anyák aggodalmairól beszélt a Fidesz-Magyar Polgári Párt el­nöke tegnap Székesfehérvárott, pártja anyák napi rendezvé­nyén. - Ha nem akarjuk erő­södő félelemben nevelni gyere­keinket, rendet kell tenni az or­szágban - hangsúlyozta hallga­tósága előtt Orbán Viktor. Munkáspárti remények. Thürmer Gyula elnök a tegnapi sajtótájékoztatón felvázolta remélt szavazóinak körét. Mint mondta, a Munkáspárt azokra számít, akik 1994-ben azért szavaztak a Magyar Szocialista Pártra, mert le akarták váltani a jobboldali kormányt és mára csalódtak a szocialistákban, va­lamint azokra, akik a NATO- népszavazáson nemet mondtak a csatlakozásra. Feltörték a mikrobuszt. Is­meretlen tettesek tegnapra vir­radóra Debrecenben feltörték a Kereszténydemokrata Néppárt egyik mikrobuszát, és több, nagyértékű, választási gyűlések kihangosítására szolgáló tech­nikai berendezést vittek el. Megcsonkított szobor. Meg­rongálták Dunaújvárosban a Kossuth Lajost és Széchenyi Istvánt együtt ábrázoló, már­cius 15-én felavatott szobor- kompozíciót. Az ismeretlen tet­tes, vagy tettesek - feltehetően május elsejére virradó éjszaka - lefűrészelték a Kossuth Lajost ábrázoló szoboralak bal kézfe­jét, s ezzél megcsúfították a tör­ténelmünk nagyjait ábrázoló emlékművet. Történelmi lovastúra. Öt­ven jelentős csata és ütközet helyszínét keresik fel és mint­egy 4000 kilométert tesznek meg 160 nap alatt lóháton a Közép-európai Történelmi Lo­vastúra résztvevői. A lovasok érintik Ausztriát, Szlovákiát, Romániát és Szerbiát is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom